Kicsit olyan ez, mint a kagyló, polip evés. Van akinek kurriózum, nekem meg inkább kifele jönne mint befele. Hogy Old Vic Miles D. hasonlatával is éljek, nálam ő volt az első akit “meg kell próbálni szeretni”, mert az okosok szerint megreformálta a jazzt. Hát anno a Bartók Rádió jazz műsoraiban Maloschik Robi tolmácsolásában jópárszor nekigyűrkőztem pl. The big green serpent és hasonló, 90-es években futó slágereinek. Ő se lett a szívem csücske. Na de az is legyen akkor az én bajom. Van amúgy nagyon jó száma is Davisnek sztem, a kezdeti érájából - https://m.youtube.com/watch?v=k94zDsJ-JMU&pp=ygUPZGF2aXMgbWlsZXN0bmVz
/2UI. -a hozzáértők általános véleménye szerint a vibrátó valóban egy fontos pontelőny az M3-nál. Más különbségeket -percussioon ,foldback, etc. több kevesebb fáradságos szakmunkával lehet B3-közelire tweakelni a
..ahogy tehtube is reagált, a világközvélemény szerint is az M3 az "autentikusabb" Hammond kapásból. Ez általában a mai piaci vételárakban is tükröződik! -ha ebben utazol, szerintem megéri a talán magasabb árat...
..."Ámbár párszor lehetett hallani, abban is otthon vannak..." - igen, nos ez az a fontos pont, ami számomra számit már az első megítélésnél! -"modernkodó", formabontó művészeknél (nem csak zenében!) ha jók, ez kiérződik akkor is, ha valami merőben újat és szokatlant találnak ki, ill. képviselnek, ha adott műsorukban a "fő sodor vonal" egyáltalán nem jön elő! ( pl.extrém esetben jazzmuzsikus zenész a koncerten egy taktus swing-et (szorosan értelmezve) vagy "vigyorogtató" zenét (nagyon jó kifejezés Tőled! -elorzom!) sem játszik...Én személyszerint, bevallom, tradicionista és régebben akár sznob-lelkületű lévén, sokszor nehézségeim voltak-vannak a merőben új vagy csak "más!befogadására, de ha a fentieket kihallom, érzem hogy tanácsos jobban, türelmesen odefigyelni az illetőre, ami segit az új dolog befogadására, és esetleg -idővel- talán nagyraérékelésére: Igy voltam anno pl. Miles Davissel, aki első pillanatban "macskacinciogásra" emlékeztetett, vagy K. Jarrettel is, amig aztén idővel "ikonná" váltak nálam...
-Persze vannak tapasztalt befutott rókák, akik azért legalább a koncert vége táján "megmutatják" hogy honnan is jöttek - ilyenkor a közönség is többnyire örömmel reagál, (és felszabadultan "vigyorog"!) hogy egy kis "megszokottat" is kap...
- viszont vannak zenészek, akik -egyébbként jó hangszerképzettséggel- megpróbálnak jazzzenészként fellépni -akár "autentikusként" a Hammondon is- (volt már példa hogy a fórumon is felbukkantak, jó "ajánlással") -de kiderül hogy az alapvető feelingjük nincs meg ...ilyenkor a reakcióm "ahol nincs, ott ne keress!"
Elvileg műszakilag ugyanaz, de vannak eltérések. Fene tudja miért, de az M3-asok hangja jobban tetszett, közelebb áll a B3-asokhoz. Az M3 nagyon szerethető orgona, mindenki szereti. Főleg a vibrátókat tekintve. Ami lényeges különbség, hogy az M100-nak más a perkája. Annak már lehet egyszerre mindkettő, mert nem On-Offal, hanem a harmonikus lenyomásával választható ki. Az M3 1/1 B3-as. Még nagyobb a különbség, hogy az M3-nál a legfelső 1'-as regiszterre van rákötve, míg az M100-nál eggyel lejjebb. Emiatt az M3-nál az olcsó foldbacket végig könnyű megcsinálni, tehát az 1'-as 18 letestelt drótját szétfésülni a felső manuál forrfüleire, mert hogy működni tudjon, a F#4 után is be vannak építve a kontaktok, csak letestelve a perkához. És némítja az 1'-at!
Az M100-nál 1 2/3-n van, át kell helyezni, de nincs végig emiatt a hiányzó hang letestelve, hiányoznak a kontaktok az 1'-ról már.
Olajozás? Gyakran túlzásba viszik. Évente egyszer pár gyűszűnyi elegendő.
Kicsit bővíteném a Hammondos általános műveltségemet, van néhány kérdésem:
Mi a különbség az M3 és M100 között (nyelvkapcsolókon és waterfallon túl)? M3 ugye a baby B3-as, M100-ról viszont nem hallottam efféle méltatást. Ami a baby B3 státuszt illeti, ezt csak akkor "érdemli ki" az M3, ha foldbackelve van? Anélkül jelentősen elmaradna a nagyoktól?
Mennyi karbantartást igényel egy tonewheel orgona? Néhanapján kis olajozással beéri? Egy szép napon vennék egy igazi Hammondot, fejben az M-szériát céloztam meg. Köszi!
Én tényleg csak műkedvelő vagyok. Ami nekem szar, azt meg is mondom. Volt már ebből itt is konfliktusom. De! Van egy Jean Guillo lemezem, amin Mussorgsky egy kiállítás képei, Sergej Prokfjev, Petrushka, és más orosz kortárs zeneszerző művének egy darabja csendült fel ebben a műsorban, ha nem is úgy! De akkor is telitalálat volt egy képről improvizálni ezekből a művekből merítve. Kár, hogy nem jött be neked a műsor.
Megvan a 2 rész, a szünet utánról is végig. Majd felteszem ha nektek ez tananyagi mértékű. Én továbbra is öncélú magamutogatásnak ítélem ezt a se eleje, se utólja kaparászást. Hogy egy tanáromat idézzem: “amiben nincs ritmus, dallam és harmónia, az lehet akár féknyikorgás is vagy minden csak nem zene!”
És ez tökéletesen alátámasztja, miért nem adok én pénzt már régóta koncertekre amúgy sem. Eléggé illúzióromboló lehetett az első rész után hazamenni kényszerülni annak, aki még jó sokat is fizetett ezért a bohóckodásért.
De legalább van akkor olyan is, aki mer örülni a posztavantgard törekvéseknek is, hogy a a műfaj se haljon ki! :)
Alapvetően én is a "szokásos" jazz/blues játékot vártam, de nem csalódtam. Véleményem szerint zseniális hangszerkezelést láthattunk és hallhattunk, olyan színeket játszottak a Hammondokkal, ami számomra is rengeteg inspirációt és tanulnivalót adott. Kritikaként maximum a sípos orgona "túlhasználását" tudnám mondani... Persze ízlések és pofonok... Számomra sokat adott, örülök, hogy ott lehettem.
Érdekes este volt. Nyilván felvételen kevésbé jött át mint jelenléttel. Sokan szerintem nem erre számítottak, hanem jó kis jazz-bluesos ritmusos zenére a szokásos Hammond szólókkal. Szünet után az előttünk ülő már nem takarták a látványt. Nos, nem ez volt. Inkább két B3-on és a sípos orgonán inkább kortárs komolyzenei improvizáció hegyek, melyekhez Goldings és Medeski az egyéniségét alaposan betette. Én speciel pont erre számítottam. Ha Fassang Laci nem is volt a színpadon, de a koncepciója tapintható.
A valóban semmiből felbukkant improvizációs feladatokra szerintem fantasztikus válaszokat adtak, melyben markánsan ki lehetett hallani az egyéniségüket. Ok, volt kapufa is, de ez ilyen helyzetben törvényszerű. Mindkét orgonista erősen elhajlik stílusban a fő sodorvonaltól. Ámbár párszor lehetett hallani, abban is otthon vannak. Goldings számomra akadémikusabb, Medeski csapongóbb válaszai engem szórakoztattak. Főleg persze a Hammondokon. Ha nem lett volna sípos, nem hiányzott volna. A végén Goldings kollégája becsatlakozott, jó alapot hozott. Ekkor jobban örültem volna ha Matyi csatlakozik a két sztárhoz, megérdemelte volna.
Érdekes mód, akusztikusan szólt minden, nem erősítettek. Kissé hiányzott. A bal B3 orgona papírkondis hamarabb torzító 122-essel, a jobb B3 orgona vöröskondis, később torzító 147-essel. Számomra a jobb oldali tisztábbnak tűnt, de Medeski a bal orgonából is kemény hangzásokat csiholt ki.
Nagyon sok Hammondos volt jelen. Picibá, Matyi, Pénzes Máté, Márkosi Joci, Dimiter, HPO, Lyka Tóni, Eszt. Dávid... A későbbi megítélés vegyes visszhangú, de jópár izgalmas rész következtében azért nem bántam meg.
Szerencsére nem voltam művészileg érintett, így van alkalmam ellenkező véleményt megfogalmazni.
Ami neked macskacincogás, az pl. nekem több hónapnyi inspirációt, útmutatást, tanulnivalót, és egy beteljesedett álmot jelent. Nem baj ha nem mindenkinek, csak szerettem volna itt egy másik oldalt is megmutatni :D
Ritmusos presetváltásokkal jó effektet lehet a Hammondból kicsalni. Pl. Jon Lord 3 presettel triolázva olyan wah-szerű hangzást használt. Ha kisujjal lenyomjuk a C presetet=Cancel, akkor akadálymentesen lehet billentyűzni a hangszíneken, nem kell bírkózni az arettáló lemezkékkel, sorompóval. Ilyenkor a presetbillentyűk ugyanúgy működnek mint a többi, mert valójában ugyanazok.
Más. Úgylátszik aki nem jön el, az sem marad le a mai MűPa Hammond-sípos orgona párbajról:
A Müpa Home Live mai adásábanAz Orgonapárbaj nagy hagyományú koncertjein a hangszer legkiválóbb művészei vetélkednek játékosan, különböző zenei feladatok rögtönzött megoldásával. Talán éppen a rögtönzés fontossága sugallta az ötletet: miért ne vállalhatná két jazzmuzsikus is a megmérettetést?
A lehetőség most valóra válik: két világsztár, a Hammond-orgona két virtuóza, Larry Goldings és John Medeski látogat el hozzánk, ráadásul közös koncerten! Tartsatok velünk honlapunkon: (https://bit.ly/308ibcq),
Van a Hammondra néhány bevált műfaj a maga kereteivel. Az orgonisták zöme ezen keretek közt kíván érvényesülni mint hallani is a felvételeken. Az ún. "korszerűsítés" nem jön be. Úgy általában a zenében valójában 20-40 éve nem történik semmi. Ebben a műfajban meg duplán. Van pár ügyes, meg formabontó, de gyakorlatilag megmaradnak a periférián. Magamból kiindulva, hallgatok pl. Carla Bleyt a nekem meglévő 10 anyagából? Lehet hogy nemcsak én nem. De ez egyéni, kinek mi tetszik? Ez pl. formabontó kedvencem már nagyon régóta.
Azonban van egy jól behatárolható keret, melyen belül a zenész is meg a közönség is vigyorog, tehát jól érzik magukat. Kicsit tartok is a holnapi Hammond párbajtól, mert egyébként Goldingsra vagy Medeskire már nem vennék többet jegyet a fenti újításaik miatt. De hátha??? Kiderül.
Ha a hangszer otthon örömet ad, már megtérült az ára.
sorry..nincs félreértelmezés!-legalábbis az én részemről...pontosan tudom hogy a Soulban csak"puffogtatási segédeszköz" van -és arra céloztam volt viccesen hogy az még nem pótolja az igazi pedálozást, pláne ahogy Balayer csinálja! -(viszont egy jó kisérőautatika-ha tudja játékos kezelni- -nem tartozik feltétlenül az "autentikusok" fegyvertárába!)- tudhat használható harmonikus basszus-meneteket produkálni, különböző stilusokban, akár még walking bass-t is, de nem tud komponált dall lamot, basszu-szólamot, stb.produkálni, azt sk. (v.sl!) ki kell játszani- pedálon, esetleg balkézzel. (És viszont a mai nagy keybordokban mint a Genosz vagy a Korgok, Ketron, stb. megtatlálhatók együtt az immár egyre jobb Hammond-klónok + a kisérőautomatika...dehát ez OFF téma lenne, és csak hosszú oldalakon lehetne igazán tárgyalni..) -csak azért tettem arról emlitést, (ismétlem, vicces szándékkal!) hogy jelezzem: az univerzális pedáltudás tmég az sem pótolja... - mégegy dolog, hamár: a kétlábas pedéljátéknak van egy FÖNTOS zenei előnye a mégoly virtuóz ballábbassal szemben: igazi és jól kontrolható legátót (nomeg akár kettősfogást is) lehet igy játszani a klasszikus v, eredeti Hammond "szögletes" basszushangján is, nincsenek különböző kis szünetek miközben az egyláb nagyobb intervallumokat ugrik!... -..."A Hammond orgonista elsősorban nagybőgős." - zeneileg nagyon igaz! - épp azért sajnálattal csodálkozom, hogy a mai jó Hammondosok általában nemigen próbálják a hangszereiket ennek érdekéban korszerüsiteni, pedig a mai modern időkben ehhez szinte minden adva vagyon...(Balayer
és nyomdokain Barbara még ma is talán pionir-kivételek a nagyok közül -pedig nekik nem volt még annyi technikai lehetőségük, de megoldották, zenei igényesséből...) -talán féltik az "autentkájukat"
és nem mernek elszakadni a J.S.&Co.-féle régi Hammondtechnikai kötöttségektől, még ha mai klónok
(+ MIDI) lehetőségak a kezeik alatt is lennének...Pl. a 20+ éves öreg VK-mon a (kéz v. láb) drawbár basszushoz -kiváltva azt vagy tetszés szerint keverhetek szabályozhatóan (és touchérzékenyen!- a pedálom is olyan-) samlple basszus (bőgő, bassguitar, Rhodes-bass v. akármi más -akár percussiv- ) hangokat, saját készletből (sajnos nemigazán jók és nem editálhatók) vagy és plussz külső MIDI szintikkel - a lehetőségtől már-már szédül az ember feje - a bőség átka! (ja és közben a manuálokkal
akár a Legend expandert is hajthatom, ha autentikusabb Legend-soundot akarok...)
- és mindentől függetlenül mindenesetre köszönöm segitőkészségedet!!
- "olyan Crumar hangzásút is" - próbáltam átmentni a basszusát, mikor az orgonát nyugdijaztam -(a DP megjelenése miatt, végül is elsősorben zongorista vagyok-) más, egyébbként nagyteljesitményő szintikre, de itt speciális nehézségekbe ütköztem, amibői igen érdekes tanulságokat tudtam levonni,
de végül letettem róla -nem maga sound per se vonzott annyira, hanem a különlegesen jó univerzális és praktikus használhatósága -de ez amár Off témába fut, jóllehet érdekelhet másokat is...
-.."Milyen hangszeren játszol pl. otthon? Hogy lehetne ezen segíteni? " -mint fennt leirtam, orgona ügyben ugyancsak el vagyok látva hangszerrel és knowhow-al egyaránt, de végül is inkább a D-zongorát használom, a maga szintén sokrétü technikai lehetőségeival...
-...az a baj, hogyha az ember a kezébe kap hirtelen egy rég áhitott új dolgot, az első öröm után mindjárt tvábbb igényeskedik, ha már lúd, legyen jobb, majd mégjobb alapon -végtelen harc, s közben hajlamos az ember elfeledkezni a jó ZENÉRŐL...és csak költöd a nem megtérülő pénzt, ha van...
Na ebben további félreértelmezések vannak részedről.
A Soul nem kíséretautomatikás. Az orgonista adja meg a jellemző alaphangot. Nem harmóniafelismeréssel, hanem kézzel bepötyögi. Aki ilyet használ az minden, de nem kezdő, ugyanis gyakorlatában ilyenhez szokott, szóval általában rendelkezésre áll a kétoktávos sugaras basszpedálja pl. egy A-B-C-n. Azonban mit tegyen szegénykénk, ha nem tudnak egy komplett B3/122 rendszert keze alá tolni mert épp nem található, vagy nincs keret rá, vagy nem fér be? Na, akkor kerítenek egy digitálisat. A kétmanuálos klónok előfordulása az egymanuálosokhoz képest kb. a százada. Namost hogy ehhez még legyen egy használható midi basszpadálsor is, az meg még annak is a százada. Ekkor jön be ez a programozási segédeszköz, mert viszont sus pedál minden bokorban található és ennek rövidebb, hosszabb nyomogatásával a legtöbb basszus frazír pótolható. Szóval a beírt kíséretautomatikát nem tudtam értelmezni. Biztos nálam van a hiba.
Gyorsan ki is próbáltam, mert a JG basszpedál mellett ennek eddig nem láttam szükségét. Hát az én pedálommal nem jó. Ez a legolcsóbb kocka vaspedál, ami zongorára megfelelő 98%-ban. Gyorsan a megfelelő alaphangra tudom tekerni az adott hosszúsággal, de... az én pedálomnál felengedéskor is megszólal. Szóval el is felejtettem, amúgy sem aktuális. Ha meg kell a lábbasszus, a kis JG pedálom 6 kg. Berakom szatyorba és elviszem.
A szándék a Viscount részéről méltányolandó.
(15 éve amikor megalkottam, a sampleres Tehtube's B3 megoldásom szerintem hatásosabb volt. Többrétegű puffanást rendeltem a 808 Bass-chord regisztrációhoz. Ütésérzékeny, tehát a hangerejét lehetett szabályozni. Az egyere erősebb hangnál egyre hosszabb, de azért még rövid lecsengést alkalmaztam. Kromatikus skála helyett kb. tercenként vált hangmagasságot, hogy a laza láblógatós játékot adja. És a végén teljes velocity esetén kiütötte a 808-alaphangzást, a lecsengést és bejött a kitartott lábbasszushang. Így kicsit odafigyelős balkézjátékkal a teljes walking basst meg tudtam oldani. A balladákat nem, mert oda 3 manuál, 3 végtag kell.)
Igen, Balayer klasszikus iskolával lábbasszusozik. Mint Fassang Laci, szintén két lábbal pl. itt: https://youtu.be/azXguU_e97s?si=9Mp2exuZXjtmRiRI&t=1052 Ez is egy eredeti előadásmód, -mint írtam- kedvelem, fő a változatosság. Azonban ebben az esetben a basszushang konstans. Mindig ugyanúgy szólal meg.
Kéz+láb esetén elvileg mindig másképp, szintén a változatosság miatt. A kettős megszólalás mellett a swell pedál is összetett, loudness hangerőkülönbséggel gazdagítja.
A jazzben a legfontosabb szólam a basszus. A Hammond orgonista elsősorban nagybőgős. Erre van kihegyezve a játékmód. Nem árt persze ha a jobbkezével is tud kezdeni valamit, de az a következő lépcsőfok. Rockereknél, vendéglátóban más a helyzet, ott a dob az alap.
Ok, sokat fejlődött a szintetizátor a negyvenes évektől. Egyre szebb, jobb analóg majd digitális hangzást nyújtanak, de ez köztudott.
Nincs midi basszpedálod? Mert azzal egyszerű lenne az élet, bármilyen hangszínt hozzárendelhetnél valamilyen szintetizátorból. Talán még olyan Crumar hangzásút is. Milyen hangszeren játszol pl. otthon? Hogy lehetne ezen segíteni?
1. "ezt még a Soul nem klónozta le eddig, mint a stompolást!.." hogy pontosítsam, ha kell, ezt a viccesnek szánt de magvas, s csak futó megjegyzést: a Soul ugyan ad sgítséget kezdőknek hogy automatikusan hozzáadja pl. az akkord alaphangját,stb. (amit Te továbbra is tonikának (?) becézel..)...- Balayer itteni pedál munkáját (mindegy hogy hány lábbal, zeneileg értendő elsősoreban!) viszont nem lehet "leklónozni", erre még egy mai intelligens automatikus basszus-kisérő automata sem képes!!...-
-2. "ez a kétlábas basszpedál játék, a show része,...stb"...-álalában talán igaz lehet, ilyen pl. a nagy Wersi-k bemutató-jáékosa (hölgy, nem'tom hirtelen a nevét, ne nagyon tud orgonálni, akár 2 lábbal is!), ahol valóban a hosszúshow egy része, -Balayernél viszont ez az állandó folyamatos játékmód, nem extra, templomban vagy Hammondon egyaránt...
-3..."ámbár erre már kész megoldást kínált az Rt3 1948 óta." és: "mégha erre is szánták"- sorry, de nem erre szánták, hanem kimondottan klasszikus koncertorgonának, az amerikai koncertorgona-szabvány exta kielégítésére!!- ...
...-próbáltad már?? -én igen, felejthető!! -kizárólag templomi-klasszikus, főleg extra mély fix hangszineket ad hozzá, ugyanolyan "szögletesen" mint az eredeti 8-16 drowbárok - se "string" sem attack, stb, ami jazz-pop-ra alkalmassá tenné, semmiképp nem hasonlítható használhatósága egy akár "mezei" szintihez ,stb.
-és (OFF), hogy kicsit hazabeszéljek: anno a Crumár T2 sinus-clónomon a basszpedál nem e 8-16 drawbárokat hajtotta hanem egy extra, külön szintit (editálható!!!) - (az alsó manualra is 2 oktavban kapcsolhatóan), ami élőben nagyon kezelhető volt, kiválóan alkamas basszusokat (is) produkált...(pénzt adnék érte , ha ma kéznél lenne beépítve akármeik mai klónomba!)
Te írtad: "egy kis lábmunka (ezt még a Soul nem klónozta le eddig, mint a stompolást!....)" Bővebben, de ez a szolgáltatás ugyanúgy megtalálható a Soulban. Ill. más midis eszközben külső hangforrásból kinyerhető.
Érdekes és látványos ez a kétlábas basszpedál játék, a show része. Általában nem azért van, mert kifogyott az orgonista kezeinek mind a 10 ujja. A virtuóz pedáljátékosoktól ilyenkor mindig kapunk egy extra basszusszólót az est fénypontjaként ami nagyon klassz.
....csak azért ragozom tovább a témámat, mert úgymond reagáltál rá, szokás szerint egész másfelé tólva a mondandót -ami mind OK,és érdekes, csak miért kötöd az én hozzászólásomhoz? ...naszóval: Charles BALAYER szinte egy külön kategória (már ragoztam-tuk őt egyszer itt a fórumon!), ha valakinek zeneileg (ami a témém volt) nem imponál annyira hogy azt kommentelje, az magánügy. De ne hozzuk fel és keverjük őt aC3 string-basszus technikai témájával, vagy Carr -egyébbként kitűnő de tipikus- Hammond-pedálozásával, mert kicsit alma és birsalma....Merthogy :
-1. BALAYER a kezdetektől fogva hanyagolta ez egész elterjedt de korlátolt string-basszus megoldásokat, ehelyett mint pioneer (még a MIDI-korszak előtt!!) átbarkácsolta a C3 pedálját, hogy egy igazi, arra alkalmas synthit tudjon vele meghajtani, ahol aztán soudilag lehet válogatni és szabadon programmozni pedálbasszust- (ami persze nem "autentikus"! -csak éppen zeneileg k. jó dolog...)
-2. Mint képzett templomi orgoniste (is), a kétlábas techniája merőben különböző a Carr és sokan mások bevett ballábas standard jazz pop-Hammond technikától. Ezt a technikát csak templomi ill.klasszikus orgonistáknak tanítják és természetszerűleg még nagyobb viruózításra alkalmas. Egyetelen hátránya - (amellet hogy ugyancsak meg kell tanulni!) -hogy a jazz-stb.-ben a Hammond swell-pedál használatát ( ami klasszikus orgonálásnál nem olyan égető) keresztezi. Egyéni ügyességre van szükség, hogy "a kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon"...
A nagy számok törvénye alapján- és főleg Amerikában -ahol a Hammond sok helyen csak mind templomi orgona szerepel, (L..Hammond eredeti víziója szerint!)- biztos számos orgonista játszik még így a Hammondokon,-legalább is klasszikust (egy RT3 pedálsorának feső hangjai szinte lehetetlen csak ballábal kezelni!)de a mai autentikus- -jazzes- forumos és You Tube-s médiavilágban még más nem került elém- főleg nem ilyen szinvonalon.
Ez valami ősöreg formátum lehetett, nem olvasta az Esi4000. Ja, passz. Akkor már kidobtam a floopyt belőle azt a nyílást CF kártyának fogadó hellyé alakítottam.
És egyébként az Emu samplerek kompatibilisek voltak, azaz képesek voltak olvasni az Akai sample formátumot is! Fordítva nem! Úgyhogy Barbara nagy biztonsági játékos volt ezek szerint! :)))
