"az en elmeletem szerint, es egyertelmuen a termeszet altal bizonyitottan, letezik olyan folyamat, ami a fuziohoz hasonlo eredmenyt hoz, vagyis protnok osszeallnak magga es kozben nagy hoenergia termelodik. ezt a folyamatot mar tobbszor leirtam.
vagyis a nap, ill minden energiakibocsajto egitest ill annak egy resze protonok halmaza, vagyis plazma. itt a protonok, mint egy nagyon nagy atommag, ossze vannak preselodve. ennek az allapotnak a kialakulasahoz elegseges az allando nyomas, es nem szukseges magas homerseklet. tehat ez csupan anyagmennyiseg fuggo. ebbol a nagy fajlagos tomegu protonhalmazbol
folyamatosan kivalnak az egyes protonok. ekkor a G reszecske szam valtozas energiat bocsajt ki, valamint a protonhalmaztol elszakadt proton ill proton csoportok mar kepesek elektronokat kepezni maguk kore, es a mag-elektron taszito ereje 'kiritkitja' az atom tomeget, az elektronok eleg tavol tudjak tartani mas protonoktol v atomoktol, hogy az atomban az atlagos tomeg lecsokkenjen annyira, hogy stabil egyensulyi G szamot vehessenek fel a protonok es elektronok. amint ez az allapot beallt, az atom mar nem fog megvaltozni. legalabbis a napban levo folyamatok hatasara nem. tehat a kulombozo elemek a szerint jonnek letre, hogy a nagy plazmafeluletbol akkor es ott eppen hany darab proton szakad ki egymas hatokorebe tartozva."
És a neutronokkal 'mi van' ?! Azok hogy 'jönnek létre', ill. ilyenkor 'hol vannak'..?! ;-)
Azonban, ha abból indulok ki, hogy a görbületi sugár csökkenésével növekszik a kerületi sebesség, akkor az ehhez szükséges energiát két „pólusból” választhatom ki. Vagy a húzóerőt, vagy a nyomóerőt lehet választani egy tömegpont, vagy tehetetlen test körpályán való mozgási sebességének megváltoztatása esetén.
„Minden olyan mozgás, amelynél a gyorsulásvektor nem nulla, gyorsuló mozgás. Egyenletesen gyorsuló mozgás (például szabadesés) esetén az átlagos gyorsulás megegyezik a mozgás állandó gyorsulásával.”
Itt megint az út, a távolság és az idő, mozgáshoz való viszonyának változásáról van szó. Ha az idő „mozgása”, sebessége állandó, akkor az út „a távolság” változása a mértékadó. Ha egy adott távolságot azonos idő alatt kell megtenni, akkor ahhoz azonos mozgási sebességre, azonos energiára van szükség. Ha a távolság az állandó, akkor a sebességváltozás (gyorsulás) a mértékadó, ami energiamennyiség függő. Felmerül a kérdés, hogy honnan kap plusz energiát egy test ahhoz, hogy gyorsuljon? Ha eltekintünk a vonzótól és a nyomótól, mint gyorsító erő adótól, akkor csak az ütközésből, vagyis a nagyobb tömegből, vagy a nagyobb sebességből adódó erő jöhet számításba. Amennyiben a vákuumban, az anyagmentes és gravitációmentes térben a sebesség maximált, vagyis egy állandó, akkor a testek nem szerezhetnek pluszgyorsulásra szánt energiát a már adott tömegük és adott sebességük növelésére. Akkor viszont hogyan jön létre olyan objektum, (fekete lyuk) ami gyorsabb a fénynél, mert az nem éri utol, nem verődik róla vissza? Vagy hogyan lassulhat le egy objektum (proton) annyira, hogy egy belé ütköző másik objektummal (protonnal) „fuzionálva” annak mozgási energiáját hőként leadva új entitású objektumot alkosson?
Az evolúciósan szavannai szinten rekedt agyammal, és a kellő információk hiányában arra jutottam, hogy a gravitáció szavunk, ami szerint: „A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza. A gravitációs erő a klasszikus fizikában az az erő, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció jelenségének megfelelően kifejt.”
Ami (szerintem) nem fedi a valóságot, mivel legpontosabb számítások szerint, ami az általános relativitáselmélet következménye, a gravitáció nem erő, hanem a téridő görbületének megfelelő viszonyítási, geometriai „adat” .
Hogyan kerül egymás mellé egy geometriai, (görbületi sugár) adat, és a gyorsulás, aminek méter per szekundum négyzet, a mértékegysége?
„korabban azt is elmagyaraztam, hogy a tomeg-fajlagos gravitacio arany torvenyszerusegei miatt az atommag protonszamanak felso hatara van es ezt a felso hatart a kepzodes helyen levo terenergia szint hatarozza meg. ebbe beletartoznak a kozeli objektumok tomege, az altaluk kobocsajtott energia es a ter (eter) energiaszintje. az elso ketto a napnal allando, az elobb leirtak miatt. a harmadik valtozhat, de kb annyira mint a kozmikus hattersugarzas szintjeben levo kulonbsegek.
tehat az, hogy a napban a vasig kepzodnek elemek, az azert van, mert a nap tomege es a naprendszer kornyezetenek energia tartalma olyan korulmenyeket hataroz meg, hogy a maximalis protonszam a vasig tart.
a vasnal nagyobb protonszamu elemek csak kisebb tomegu objektumokban johetnek letre, mint pl a fold. es leteznek olyan nagy tomegu objektumok, ahol maximom clor, nitrogen vagy akar csak hidrogen”
Ebből nekem annyi jön le, hogy a tér (téridő) és az anyag, csatolásban, azaz interakcióban van egymással. Ezért a tér és az idő olyan létezők, amik nélkül nem lehet értelmezni a valóságot.
Ami a vason túli tömegszámú elemeket illeti, azok olyan nagy energiájú kataklizmákban jönnek létre, amik kellő (összenyomó) energiát adnak a nagyobb tömegszámú atomok létrejöttéhez. Itt elsősorban, kinetikus energiára kell gondolni. Vagyis a gravitációsan összehúzó, vagy összenyomó energián túl, egy megnövelt mozgási energiára van szükség. Ez lenne a plusz erő, ami a protonokat a nukleonba préseli. A fúziós reaktorban fénysebesség közelire felgyorsított tríciumból akkor lesz hélium, ha eléri azt a "kritikus" sebességet egy belé csapódó proton. Ehhez a természet a szupernóvát választotta. A mai tudomány képes a reaktorban szupernóvát produkálni?
A gumiszobának pont ez a funkciója, hogy itt tobzódjanak. Itt bármekkora ökörség, halandzsa a legjobb helyen van. Sajnos az összes trollt még nem sikerült ide terelni, de ugye a remény hal meg utóljára...
Nagy kérdés, hogy mi áll e mögött: még a végén az jön ki, hogy a szuperfizikusban vannak olyan "józan" gátlások a fizikai marhaságok egy igen magas szintjénél, ami nálad teljesen hiányzik.
mivel egyertelmuen nem irtam le, egy kis kiegeszites:
ket hidrogen atombol soha nem lesz helium, vagy ket akarmilyqn atombol egy masik. az atomokrol eloszor le kell szedni az elektronokat, plazmasitani kell, es aztan ebbol a plazmatomegbol szakithatunk ki darabokat, amik aztan kepesek lehetnek elektron termelesre es atomma allhatnak ossze.
szerintem az a folyamat, amit fuzionak hivnak, olyan modon ahogy feltetelezik, nem johet letre. vagyis h ket hidrogen vagy barmilyen atomot nagy homersekleten osszepreselnek es ebbol egy nagyobb protonszamu elem jon letre. eleve a nagy homerseklet azt jelenti, hogy az atomok rezgo mozgasa igen tavol tartja egymastol az elemeket. elvben letezik az a nyomas, ami ellent tud tartani a magas homerseklet tag rezgesevel, de az elobb leirt folyamatban benne van, hogy ha no a kulso ero, akkor no a homerseklet is. vagyis hiaba emeljuk a nyomast h legyozzuk a homozgas tavoltarto erejet, a homozgas is ezzel aranyosan no, tehat az arany nem valtozik. elvben es gyakorlatban is lehet olyan hoelvezetest kialakitani, ami elvezeti a nyomasnovekedes altal termelt hot, igy elerheto a megfelelo nyomas homerseklet arany, de mint a fuzios kiserletek mutatjak, ennek a hutesnek brutalisnak kell lennie. a csillagokban pedig nincs ilyen hutes. a fuziohoz szukseges korulmenyek a termeszetben, foleg folyamatos valtozasok eseten, nem johetnek letre, mivel a nyomas-homerseklet-energiatranszfer egymasra hato, egymast kiegyensulyozo folyamatok. tehat ezek onszabalyozott aranya ha mas kulso hatas nincs, azonos a napban es pl a holdban. sot, mint a voros torpek, feketelyukak es egyeb nagy tomegu egitestek mutatjak, a tomeg novekedesevel az objektum atlagos energiatartalma csokken. tehat a fuzios elmelet szerint a holdnak melegebbnek kene lennie a napnal.
masreszrol viszont az en elmeletem szerint, es egyertelmuen a termeszet altal bizonyitottan, letezik olyan folyamat, ami a fuziohoz hasonlo eredmenyt hoz, vagyis protnok osszeallnak magga es kozben nagy hoenergia termelodik. ezt a folyamatot mar tobbszor leirtam. vagyis a nap, ill minden energiakibocsajto egitest ill annak egy resze protonok halmaza, vagyis plazma. itt a protonok, mint egy nagyon nagy atommag, ossze vannak preselodve. ennek az allapotnak a kialakulasahoz elegseges az allando nyomas, es nem szukseges magas homerseklet. tehat ez csupan anyagmennyiseg fuggo. ebbol a nagy fajlagos tomegu protonhalmazbol folyamatosan kivalnak az egyes protonok. ekkor a G reszecske szam valtozas energiat bocsajt ki, valamint a protonhalmaztol elszakadt proton ill proton csoportok mar kepesek elektronokat kepezni maguk kore, es a mag-elektron taszito ereje 'kiritkitja' az atom tomeget, az elektronok eleg tavol tudjak tartani mas protonoktol v atomoktol, hogy az atomban az atlagos tomeg lecsokkenjen annyira, hogy stabil egyensulyi G szamot vehessenek fel a protonok es elektronok. amint ez az allapot beallt, az atom mar nem fog megvaltozni. legalabbis a napban levo folyamatok hatasara nem. tehat a kulombozo elemek a szerint jonnek letre, hogy a nagy plazmafeluletbol akkor es ott eppen hany darab proton szakad ki egymas hatokorebe tartozva.
ami kulso anyagot beszed a nap, tekintettel a sebessegere, valoszinuleg a jelentos resze becsapodik a plazma feluletbe es protonokra bomlik. tehat ezek az elemek nem maradnak meg eredeti osszetetelukben. valoszinu van nemi megmarado, de nem hiszem h jelentos.
korabban azt is levezettem, hogy az izotopok bomlasa egy onszabayozo folyamat, igy azonos kulso korulmenyek kozott mindig azonos utemben, allando merteku energia kibocsajtassal tortennek. a napban a proton kidobodas szinte azonos elv szerint tortenik, tehat ez az onszabalyozas a napra is ervenyes, atlagosan mindig azonos energiat bocsajt ki. tehat a nap tomege allando, energiaszintje allando.
korabban azt is elmagyaraztam, hogy a tomeg-fajlagos gravitacio arany torvenyszerusegei miatt az atommag protonszamanak felso hatara van es ezt a felso hatart a kepzodes helyen levo terenergia szint hatarozza meg. ebbe beletartoznak a kozeli objektumok tomege, az altaluk kobocsajtott energia es a ter (eter) energiaszintje. az elso ketto a napnal allando, az elobb leirtak miatt. a harmadik valtozhat, de kb annyira mint a kozmikus hattersugarzas szintjeben levo kulonbsegek.
tehat az, hogy a napban a vasig kepzodnek elemek, az azert van, mert a nap tomege es a naprendszer kornyezetenek energia tartalma olyan korulmenyeket hataroz meg, hogy a maximalis protonszam a vasig tart.
a vasnal nagyobb protonszamu elemek csak kisebb tomegu objektumokban johetnek letre, mint pl a fold. es leteznek olyan nagy tomegu objektumok, ahol maximom clor, nitrogen vagy akar csak hidrogen keletkezhet, mivel ott a kornyezet altal meghatarozott maximum protonszam ezekre elegendo.
"a napnal az a kerdes, hogy a kialakulasa soran es az azota eltelt idoben a kulso ero novekedesebol szarmazo ho folyamatosan eltavozott e vagy fel tudott gyulni jelentosebb mertekben. a mai csillagkepzodesi elmeletek alapjan, vagyis h fokozatos anyagbegyujtessel keletkeztek, nincs ertekelheto valoszinusege a ho felgyulesere tobb millio kelvin nagysagban, igy a mai fizikai elmeletek alapjan a nap belsejeben nem all es soha nem allt elegendo hoenergia a fuzio beindulasahoz."
Értem a levezetésedet, de nem ismerem a magfizikát olyan mélyen, hogy cáfolni tudnám. Ami a Napot illeti, a külső energiát a belé hulló részecskékből gyűjthet folyamatosan és alkalom szerint, ahol éppen jár a „tejúton”. A Nap, vagyis a csillagok színképelemzése alapján, a vasig minden elem megtalálható bennük. Az a kérdés, hogy az összes elem a hidrogénből, mint a leggyakoribb elemből készült? Vagy már az akréciós korongból gyűjtötte be, mielőtt belobbant a „lángja”? Nincs okom tagadni a fúziót addig, amíg valaki meg nem cáfolja. :-)
mivel kerdezett el van foglalva az en szapulasommal, no meg inkabb beszeljunk ertelmes dolgokrol, mintsem egymas baxogatasarol, valaszolnek a felvetesedre.
a nyomast es a homersekletet kette kell valasztani, mert ugyan hatnak egymasra de ket kulon folyamat. most ki fogom hagyni az en elmeletem gondolatait, csak szigoruan az elfogadott szerint nezzuk.
a gravitacio egymashoz kozeledesre kenyezeriti az objektumokat. kulso erohatas nelkul ezek az objektumok, mondjuk ket atom, beall arra a tavolsagra, ahol a gravitacios vonzas es a toltes taszitasanak eredoje (tudjuk en hogy gondolom, de most legyen igy fogalmazva) 0 erohatast kepvisel.
az atomban az elektronok es protonok egymashoz kepest is elmozdulnak. minden egyes elmozdulas a magero/toltes/gravitacio kolcsonhatas reven a teljes atomot is mozgatja. ezek az erohatasok hol kioltjak hol erositik egymast, igy az atom kivulrol ugy nez ki, hogy egy kvazi allando ponthoz kepest valtozo iranyu es nagysagu rezgo mozgast vegez. ez az elmozdulas a tobbi atommal valo egyensulyi feluletet is elmozditja. az atomok tehetetlensege, vagyis az az kesedelem, amivel a szomszedos atom elmozdulasat egy masik atom kovetni tudja, hozza azt, hogy a rezgo mozgassal aranyosan no az atlagos (valos hatasu) tavolsaga az atomtol az egyensulyi feluletnek. vagyis az atomok kozotti atlagos egyensulyi tavolsag no, az anyag tagul. ennek a rezgesnek a kinetikus energiaja a homerseklet.
vagyis a homerseklet altal modositott gravitacios/toltes ero altal meghatarozott egyensulyi tavolsagtol valo elteres adja a kulso erohatas ellenerejet. kulso ero = toltes taszitoereje.
mivel allando kulso erohatas ellenereje allando, egy meglevo nyomas nem valtoztatja meg az atomi rezgomozgast, vagyis a homerseklet allando.
az atomok a szomszedos atommal az utkozeseik (erotereik utkozese) soran az impulzusuk mertekeben adjak at az energiat. vagyis A ad a B nek egy idoegyseg alatt n*v*m energiat, ahol az n az utkozesek szama, v a sajat relativ sebessege, m a sajat tomege. B ugyan igy ad energiat az A nak. mivel az n mindkettore egyforma, a tomeg meg nem nagyon szokott rapid modon valtozni (lehetseges, de itt ez nem jatszik) az energia atadas a relativ sebessegtol fugg. ez nem azt jelenti, hogy gyorsulnia kell az egyiknek, hanem azt, hogy amikor utkoznek akkor a rezges iranyatol fuggoen, melyik atom rezgeset erositi es melyiket gatolja a relativ sebessegbol szamitott ero. amelyik frekvenciaja nagyobb, tobb energiat ad at a masiknak, mint amennyit kap. ez a hokiegyenlitodes.
ha noveljuk a kulso erot, akkor az atomok kozelebb kerulnek egymashoz, mivel a nagyobb kulso erovel csak nagyobb toltes taszito ero tarthat ellen, az pedig csak a tavolsag csokkenesevel ill a rezgesi sebesseg novekedesevel lehetseges. a rezgesi sebesseg annyival novekszik, amennyi a kulso ero valtozasanak sebessege. gyors anyagutkozeseket leszamitva, ez elhanyagolhato merteku. ami viszont szamit, hogy az atomok kozott kisebb hely rovidebb rezgesi palyat enged az atomoknal vagyis az utkozesek gyakorisaga no. ez adja a homerseklet emelkedeset.
viszont ez a gyakoribb utkozes azt jelenti, hogy a kulso ter fele, az objektum kornyezetebe, nagyobb az impulzus, az objektum addig veszit a rezgesenek kinetikus energiajabol amig az nem all be egyensulyba a kornyezettel. ez standard kulso homerseklet eseten az eredeti, vagyis a tobblet erohatas elotti allapot.
mivel a kulso ero marad a megnovekedett igy annak szukseges ellenereje is marad nagyobb, tehat a belso nyomas marad nagyobb, annak ellenere, hogy az atomi rezgomozgasok visszaalltak eredeti energetikai allapotba, vagyis az utkozesek frekvenciaja es sebessege az eredeti lesz, az objektum visszahul.
tehat ezert nem lehetseges onmagaban attol belso hoje egy egitestnek, hogy a gravitacios erok nyomassal vannak a belso retegekre. az elfogadott fizika torvenyszerusegei alapjan sem lehetne a nap belso hoje nagyobb, mint a felszin kozeli homerseklete, ha az egyeb modon kepzodo ho a felszinen jon letre.
de itt jon a nyomas jelentosege. az objektum belseje fele no a nyomas, csokken az atomok terfogata vagyis no az atomok kozti utkozo feluleteken az atom fajlagos tomege. a korabban emlitett impulzus atadasnal igy a kijebb levo, vagyis kisebb nyomas alatt allo atomnak kisebb az m erteke, es igy csak akkor allhat fenn energia egyensuly ha a relativ sebessege nagyobb. ha mA >mB akkor mA*vA =mB*vB ha vA < vB, vagyis a beljebb levo atom kinetikus energiaja kisebb, mint a kijebb levoje, vagyis hidegebb mint a kijebb levo. es ezt erositi az is, hogy a nyomas miatt a beljebb levo atomnak rovidebb a rezgesi palyaja.
ez a levezetes egy egyensulyi allapotra igaz. a napnal az a kerdes, hogy a kialakulasa soran es az azota eltelt idoben a kulso ero novekedesebol szarmazo ho folyamatosan eltavozott e vagy fel tudott gyulni jelentosebb mertekben. a mai csillagkepzodesi elmeletek alapjan, vagyis h fokozatos anyagbegyujtessel keletkeztek, nincs ertekelheto valoszinusege a ho felgyulesere tobb millio kelvin nagysagban, igy a mai fizikai elmeletek alapjan a nap belsejeben nem all es soha nem allt elegendo hoenergia a fuzio beindulasahoz.
mar megint az en minositesemmel foglalkozol, a helyett, hogy valaszolnal a kerdesre. ismetelten irom, a kutya sem kert arra h elmejedj az en elmeletemben. mar regota az elfogadott elmeletrol van szo. vagyis lenne szo, ha tudnal ra valaszolni es helyette nem az en pocskondiazasommal hatralnal ki a valasz elol.
miert lenne a nyomastol melegebb a nap belseje? amit eloszor irtal az nem ide illo, mivel az a megnovekedo kulso ero altali terfogat csokkenes hotermeleserol szolt. a napnal ez nem jatszik, mivel a gravitacios nyomas allandonak tekintheto. ha olyan kozismert, akkor neked sem okozhatna gondot par ertelmes mondatban leirni, hogy mitol is lenne melegebb egy egitest belseje az allando nyomastol.
Írtál egy butaságot, miszerint a Nap közepe hidegebb. Erre hívtam fel a figyelmedet, ugyan miért kellett volna nekem ehhez részletesen elmondanom a Nap közismert működését, s pláne miért kellett volna elmélyednem a te ezzel ellentétes magánelméletedben?
Az internet tele van hozzád hasonló meg nem értett felfedezőkkel és világmegváltókkal, csak épp azt nem veszitek észre, hogy a sikertelenséget főként a produkciótok minőségének köszönhetitek.
senki nem kért meg arra téged, hogy vitázz vagy akár csak elolvasd. viszont ennyi energiával válaszolhattál volna a feltett kérdésre és leírhattad volna, hogy a széleskörűen megalapozott fizika szerint milyen konkrét folyamatok szerint keletkezik a hőenergia a napban. mert amiket eddig leírtál, azokban semmi konkrét nem volt, csak a szokásos 'a fúzió hőt termel' semmitmondó kijelentések. ha leírnád, akkor rá lehetne mutatni azokra a kérdéses pontokra a folyamatban amit a széleskörűen megalapozott fizika nemes egyszerűséggel a 'jelenleg még nem tisztázott módon' kifejezéssel illet és részéről ez így megfelelő bizonyítás.
és lehet, hogy tévedek az elméletemben, de én legalább képes vagyok önállóan összehozni, előadni és érvekkel alá támasztani egy logikus egységet képező, átfogó rendszert. de te még arra sem vagy képes, hogy a jól dokumentált fizika egy csöppnyi részének a valós folyamatát leírd.
tulajdon képen a te részedről igazad van. te nem írsz olyat amibe bele lehetne kötni, mivel nem írsz szinte semmi konkrétat a wikipédia szintű általános megfogalmazáson túl, viszont konkrét kérdésre csak alázod a másikat. ilyenkor mindig eszembe jut, hogy én mennyire irigylem a lelki szegényeket, hogy nem izgatják magukat semmi lelkiismereti dolgon.
"en soha nem mondtam, h a napban van fuzio, de azt sem h nincs"
Azt akarod, hogy ezzel a semmitmondással vitatkozzak?
"ez ket elmelet"
Egy fenét! Van a tudományosan széleskörűen megalapozott fizika, és vagy te, aki ezt kétségbe vonod, a soha semmiféle tudományos fórumon elő nem terjesztett, meg nem vitatott magánelméleteidre hivatkozva. Amelyekben az égvilágon minden másképp van, mint ahogy a kísérletek millióival alátámasztott fizikában. Naivitás azt képzelned, hogy bárki bármikor elkezdi majd beleásni magát az irományaidba, mert akárhol kezdi is, csak a te képzeletvilágod egzotikus fogalmaival találkozik, s a fizikát illető gyermeteg félreértéseiddel, tudatlanságaiddal.
latod, ertelmes valasz helyett megint csak kotozkodsz, raadasul hibasan.
en soha nem mondtam, h a napban van fuzio, de azt sem h nincs. en azt allitom, mint az en sajat elmeletem, hogy a nap energia termelese nem a fuziobol hanem mas folyamatbol ered. ez ket elmelet, amik mellett lehet ervelni vagy azt cafolni.en levezettem a nem fuzios energia termelodes, elmeletem szerinti folyamatat es azokat a logikai ketelyeket amik a fuzios energia termelodessel szemben fellepnek. gondoltam, erre te is kepes vagy, vagyis logikusan levezetni a nap fuzios energia tetmeleset es nem csak a tankonyvi mantrat elmondani. latom tevedtem.
soha nem tudom eldonteni nalad, hogy te tenyleg ennyire gondolkodas keptelen lennel, vagy ennyire nem vagy kepes elismerni a tevedesed. vegul is mindegy.
en nem tagadom a fuziot, hanem mas elmeletet gondolok igaznak. mindketto mellett lehet ervelni es ramutatni a masik ellentmondasaira. de latom te erre nem vagy kepes, csak szajkozod a bemagoltat, hameg ervelni kene akkor meg szemelyeskedsz.
Mert az 'árnyékhatás'-on alapuló, NYOMÓ elvű gravitációs hatás magyarázata, nagyon egyszerű... ! ;-)
Nekem is annak tűnik. :-) A félreértések elkerülése végett, írtam a nyomás és húzás közötti különbség miatt. De azt hiszem előbb a tömeg mivoltát kellene tisztázni! ;-)
"Mivel a gravitáció egymáshoz HÚZZA a tömeggel bíró testeket,"
És tessék mondani!: mibűl van az a 'lasszó', amivel "a tömeggel bíró testek" egymáshoz "HÚZZÁ"-k egymást ?! És mivel és hogyan 'csőrlőzik' "a tömeggel bíró testek" a 'kidobott' 'lasszó kötelet' ?! És honnan tudják "a tömeggel bíró testek", hogy merre kell 'kivetni' a 'lasszó kötelet', hogy magához "HÚZZA" a másik "tömeggel bíró testet" ?!
Vagyis hogyan? 'épül fel' -úgy egyszerűen, 'mechanikusan', 'ANYAGI-asan'-, egy ilyen "vonzó" gravitációs elv, egy anyag/éter/és 'mindenmentes' "téér"-ben, ahol nincs valós, kimérhető! közvetítő közeg, a -feltételezett!- vonzó/HÚZÓ hatás kialakulásához/megvalósulásához...?! ;-/
Mert az 'árnyékhatás'-on alapuló, NYOMÓ elvű gravitációs hatás magyarázata, nagyon egyszerű... ! ;-)
„Vagy a Föld középpontjában lévő vasmagban akkora a nyomás, hogy az annak ellenére szilárd halmazállapotú marad, hogy sok ezer kelvinfok forró, messze a vas olvadáspontja felett?”
Az bizony gyakran előfordul, hogy valamit félreértek. Mivel minden szó, mondat kontextus függő.
Mivel a gravitáció egymáshoz HÚZZA a tömeggel bíró testeket, ezek egyre kevesebb helyen tartózkodnak. Az atomok héjelektronjai taszítják egymást, amivel lökdösik az atomokat, aminek hőmérséklet növekedés az eredménye. Ez a lökdösődés a NYOMÁS, ami a középpont felé közelítve növekszik. Ez a belső, de kifelé ható nyomás tart egyensúlyt a gravitációs vonzással egy bolygó esetében. Viszont a Nap esetében csak addig, amíg a Napnak van hidrogén nyersanyaga a nehezebb elemek legyártására, egészen a vas atomig. Az ennél nehezebb elemek már a szupernóva robbanásban keletkeznek. (Hogyan?)
Nincs itt semmiféle nyomógravitáció, csak te elemi fizikai tudás hiányában mindent félreértesz.
Az ismert közönséges vonzó gravitáció okozza, hogy egy égitest belsejében sokkal nagyobb a nyomás, mint a felszíne közelében, egyszerűen azért, mert ott a mélyben sokkal több tömeg van felette, amit így összességében sokkal nagyobb erővel vonz az égitest tömegének még mélyebben lévő része. Nem hallottad példáull, milyen nyomás uralkodik az artézi kutak mélyén? Azt hogy a Föld mélyében még ennél is sokkal nagyobb nyomáson képződik a gyémánt? Vagy a Föld középpontjában lévő vasmagban akkora a nyomás, hogy az annak ellenére szilárd halmazállapotú marad, hogy sok ezer kelvinfok forró, messze a vas olvadáspontja felett?
szovegertesbol neked is elegtelen. soha nem mondtam h a napban van fuzio. pont az ellenkezoje, azert nem sikerult es soha nem fog sikerulni fuzios reaktort epiteni, mert hibas a feltetelezes a nap mukodesevel kapcsolatban.
ok, tegyuk fel felreertettem. akkor szerinted konkretan milyen halmazallapotu a nap es mi a belso hojenek pontos keletkezesi folyamata? mert amiket leirtal eddig nem ertelmezhetoek egy egeszkent. teljesen mindegy kinek a hibaja.
„Márpedig a felszín közelében, ahol már kicsi a gravitációs nyomás, ott főleg a mágneses erők tartják össze a plazmát, ám ezek alól így rendszeresen kitör.”
A nyomó gravitációt nevezik sötét energiának, ami kozmikus léptékben tágítja az univerzumot, távolítja egymástól a galaxisokat. A vonzó gravitáció azonban, egy gömb alakú test esetében a felszínén a legnagyobb, mivel az egész test tömegét képviseli. Ha kisebb átmérőjű a gömb, akkor a tömege és a vonzása is kisebb.
Már említetted a pumpát, ami egy zárt rendszerben lévő anyagot összenyomva növeli annak nyomását és hőmérsékletét. Ha a térben diffúz csillagport nem az univerzum nyomja egy lokális pontba, hanem a gravitációs vonzás húzza oda, akkor a húzóerő abban a lokális pontban a legnagyobb?
Az anyag tömegének növekedésével a tömegközéppont vonzása is növekszik? Vagy a vonzóerő megoszlik minden egyes tömeget viselő részecske között, csak az össztömeg a lokális pontba konvertálható?
Itt talán a hőmérséklet hagyományos értelmezése zavarja a képet. Gondolom a napkoronában ritka az anyag, és ez a magas érték inkább a részecskék energiájára utal. Hasonlóan, ahogyan a földi magaslégkörre is 5-6000 ezer fokokat adnak meg, de nyilvánvalóan nem valami forróság uralkodik ott sem.
