Arra gondoltam, hogy a frissen alakult klánok itt reklámozhatnák magukat és gyűjthetnének új tagokat.
Meglátjuk lesz-e ennek a topicnak létjogosultsága. Persze jó lenne ha nem veszekedési hely lenne belőle.
A dunai gőzhajózás megindulása (1817. március 21.) után közel három évtizeddel jelent meg a Balatonon az első gőzhajó. Egyik kezdeményezője és tetemes részben anyagi támogatója Széchenyi István volt; többek között az 1846. április 2-án Balatoni gőzhajózás címmel megjelent röpiratában szállt síkra a „magyar tengeren” való gőzhajózás megindítása mellett. Ezt megelőzően, 1842-ben, egy füredi nyaralása során Kossuth Lajos is felvetette a balatoni hajózás ügyét.
A Balaton Gőzhajózási Társaság 1846 áprilisában tartotta meg első közgyűlését, amelynek Kossuth javaslatára Széchenyi István lett az örökös elnöke. Az első gőzhajó törzsét az Óbudai Hajógyárban építették, a hozzá való gőzgépet pedig az angliai Penn gyárból hozatták; a Balaton költője után Kisfaludy névre keresztelték. A gőzöst figyelmes gesztussal Széchenyi 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én indították első útjára a füredi kikötőből.
A Kisfaludy 300 utas szállítására volt alkalmas. I. osztályú termét Széchenyi felesége, Crescence ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. Ebédlőterem és könyvtár is volt a hajón.
Jó ideig a Kisfaludy volt az egyetlen gőzös a Balatonon, csak 1872 után lett párja, az akkor alakult Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat hajója, a Balaton, amely már nem lapátkerekekkel, hanem csavarhajtással működött.
A balatoni gőzhajók száma 1888 után szaporodott meg látványosan, amikor létrejött a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a hajózás és a vasút történetében)
Gróf Teleki Pál öngyilkossága után Bárdossy László alakított kormányt.
75 éve
1941. 04. 04. A miniszterelnöki tisztséget 1942. 03. 09-ig töltötte be. Bárdossy biztosította Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni hadműveletben. Jogi tanulmányait a budapesti, a berlini és a párizsi egyetemen végezte, 1912-ben szerzett jogi doktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen. Pályafutását segédfogalmazóként kezdte 1913-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjeként is dolgozott egy ideig. 1918-tól miniszteri segédtitkár, 1921-től miniszteri titkár volt. 1922-ben a Külügyminisztérium sajtóosztályára került, amelynek 1924-ben kinevezett vezetője lett. 1926-ban miniszteri tanácsossá, 1930-ban követségi tanácsossá nevezték ki, első beosztott tisztviselője lett a londoni magyar követségnek. 1934. októberétől bukaresti magyar követként és meghatalmazott miniszterként vezette a követséget, 1941. 02. 04-én a külügyminiszteri székbe került, majd gróf Teleki Pál öngyilkosságát követően Horthy Miklós kormányzó miniszterelnökké nevezte ki, valamint a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Amikor Jugoszlávia már ténylegesen szétesett, hozzájárulását adta a Délvidék megszállásához. Elhallgatva Molotov szovjet külügyi népbiztos baráti hangú üzenetét, 06. 26-án bejelentette a parlamentben a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió között. A régi határok visszaszerzése érdekében hitt a németek győzelmében. A tengelyhatalmak nyomására decemberben bejelentette, hogy Magyarország és Nagy-Britannia, valamint az Amerikai Egyesült Államok között is beállt a hadiállapot, majd 1942. januárjában német követelésre a keleti frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Belpolitikájára nagy hatással volt Gömbös Gyula jobboldali radikális ideológiája. Beterjesztette a III. zsidótörvényt, amely megtiltotta a házasságot a zsidók és nem zsidók között, "fajgyalázás"-nak minősítette a közöttük fennálló nemi kapcsolatot, ezért büntette, és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. A háborúba való belépés és a radikális zsidótörvény miatt szembekerült a konzervatív-nyugatbarát körökkel, akik menesztését követelték Horthytól. 1942. márciusában távozott a kormányfői tisztségből, majd a németbarát szélsőjobboldal egyik vezéralakja, 1943-ban az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga elnöke lett. 1944. májusában szülővárosa, Szombathely országgyűlési képviselőjévé választották, októberben a szélsőjobboldali Törvényhozók Nemzeti Szövetségének megalakításában vett részt. 1945. elején Bajorországban telepedett le, áprilisban beutazási vízumot kapott Svájcba. Egy vidéki gyűjtőtáborba került, ahol diplomata útlevelével szabad mozgást követelt magának és családjának, így az igazságügyi és rendőrségi miniszterhez került az ügye. Május 4-én visszatoloncolták Németországba, az amerikaiak letartóztatták, és október 3-án másokkal együtt Budapestre szállították. Október 29-én Népbíróság elé állították háborús bűnök miatt, ahol szellemi fölényességgel, bátran védekezett. November 3-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélték, de a kivégzés előtti napon "kegyelemből" golyó általi halálbüntetésre változtatták az ítéletet. 1946. 01. 10-én végezték ki a Markó utcai fegyház udvarán.
Főbe lőtte magát gróf Teleki Pál miniszterelnök és földrajztudós.
75 éve
Meghalt1941. 04. 03. Budapesten 61 éves korában halt meg. Felelősnek érezte magát azért, amiért nem tudta megakadályozni Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni támadásban. Tettével figyelmeztetni és felrázni akarta a magyar és nemzetközi közvéleményt. 1897. és 1901. között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905. és 1910. között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. A magyar és a nemzetközi tudományos életben az 1909-ben megjelent "Atlasz a japán szigetek cartographiájának történetéhez" című művével vált híressé. 1909-től 1913-ig a Földrajzi Intézet igazgatója, 1913-ban a Turáni Társaság elnöke, 1910-től 1923-ig a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1922-ben igazgató, 1925-ben tiszteleti tagjává választották. Az első magyar tudományos igényű világatlasz gróf Teleki Pál irányításával készült el. 1912-ben Észak-Amerikában tett utazást, 1914-ben önkéntesként, főhadnagyi rangban parancsőrtisztként a szerb, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot. 1915-ben Keszthelyen ismét képviselővé választották az Alkotmánypárt programjával, a szociálpolitika és a szociális egészségügy kérdései foglalkoztatták. 1914-től a Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-18-ban az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1918. őszétől a békekonferenciára készült fel, 1919. elejére egy munkacsoport élén elkészítette Magyarország községenkénti néprajzi térképét. A Székely Nemzeti Tanács külkapcsolatainak megteremtésében is részt vett, valamint a Területvédő Liga elnöki tisztségét is elfogadta. Svájcban tartózkodott a Tanácsköztársaság kikiáltása idején, majd Bécsben bekapcsolódott az Antibolsevista Comité munkájába. 1919. májusától augusztusig a szegedi ellenkormányok külügyminisztere, és július-augusztusban a második ellenkormány földművelésügyi minisztere is volt. A Béke-előkészítő Iroda tudományos osztályának vezetőjeként 1919. őszétől azoknak a térképeknek, tanulmányoknak és statisztikáknak irányította az elkészítését, amelyeket a magyar békedelegáció a párizsi béketárgyalásokra vitt. Gróf Apponyi Albert mellett a delegáció másik főmegbízottja gróf Teleki Pál volt. 1920. áprilisától külügyminiszteri tisztséget töltött be, július 19-én miniszterelnök lett. Rövidebb időszakokra betöltötte a külügyminiszteri és a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere tisztségét is. A kormányzat és az államhatalom megszilárdítását tűzte ki célul, feloszlatta a tiszti különítményeket, az Ébredő Magyarok Egyesületének működését felfüggesztette. 1920-ban a trianoni békeszerződést, 1921-ben "az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről" szóló 3. törvénycikket fogadtatta el, amely a kommunista pártot illegalitásba kényszerítette, de a szélsőjobboldal és a volt különítményesek ellen is felhasználható volt. A "numerus clausus" törvénnyel - a felsőoktatásban a zsidók számarányának csökkentésével - az antiszemita közhangulatot igyekezett mérsékelni. A parasztságot a Nagyatádi Szabó István-féle földreform elfogadtatásával próbálta megnyerni. 1921. márciusában, IV. Károly első visszatérési kísérleténél bizonytalan magatartást tanusított, elvesztette Horthy Miklós kormányzó bizalmát. Április 14-én beadta a lemondását, majd a Menekültügyi Hivatal és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének elnöke lett, valamint elfoglalta a gazdasági földrajzi tanszéket a budapesti Tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon. 1922-ben főcserkész, 1923-ban tiszteletbeli főcserkész lett, 1924-ben a Népszövetség által kiküldött 3 tagú iraki határmegállapító bizottság tagja volt. 1926-ban az úgynevezett frankhamisítási ügyben vádat emeltek ellene, felmentették, de hírnevének nem tett jót az ügy. 1924-ben a Szociográfiai Intézetet, 1926-ban az Államtudományi Intézetet szervezte meg a revízió tudományos megalapozásának szolgálatára. 1926-ban a kormánypárt tagja lett, 1927-ben bekerült az akkor alakult felsőházba a közgazdaság-tudományi kar képviseletében. Vezető szerepe volt a tudománypolitikában és a tudományszervezésben, valamint az egyetemi ifjúság mozgalmainak összefogásában. 1927-ben közreműködött a Magyar Revíziós Liga megalakításában. Már 1920-tól a Báró Eötvös József Collegium kurátora, 1932-től az Országos Ösztöndíjtanács, 1936-37-ben az Országos Közoktatási Tanács, 1936-tól a külföldi Collegium Hungaricumok kuratóriumának elnöke, 1937-38-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora volt. 1938-ban a tokaji választókerületben kormánypárti programjával ismét országgyűlési képviselővé választották. 1938. májusában az Imrédy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett, főként a területi revízióval foglalkozott. A német orientáció túlsúly és a fasiszta típusú reformtörekvések miatt elfordult Imrédy politikájától, akinek bukása után, 1939. 02. 16-án másodszor is elvállalta a miniszterelnökséget. A szélsőjobboldal visszaszorítását tűzte ki célul, betiltotta a Nyilaskeresztes Pártot, ugyanakkor elfogadtatta a második zsidótörvényt. Szociálpolitikai intézkedéseivel együtt sikerült megszilárdítania a belső rendet. Külpolitikáját a területi revízió folytatása és a háborús konfliktusokból való távolmaradás jellemezte. 1939-ben visszacsatolták Kárpátalját, Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz és kilépett a Népszövetségből. 1939. őszén megtiltotta magyar területen a német csapatok átvonulását, a német-lengyel háború után pedig befogadta a lengyel menekülteket. 1940-ben a német hadsereg látványos sikerei és a második bécsi döntés Magyarországot a németek mellé kényszerítette. A területi revízió fejében a magyar területeken át kellett engedni a Romániába tartó német csapatokat, és októberben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A belpolitikában is kezdtek mutatkozni a jobbratolódás egyértelmű jelei. Szálasi Ferencet szabadon engedték, elismerték a Volksbundot a hazai németség kizárólagos szervezetének, egy újabb, szigorúbb zsidótörvény kidolgozását kezdték meg. Külön gazdasági egyezményt kötött a kormány Németországgal az oda irányuló élelmiszer- és takarmányexport növeléséről. Külpolitikailag már csak Jugoszlávia felé nyílt szabad mozgástér, ezért Teleki 1940. decemberében jugoszláv-magyar "örök barátsági szerződés"-t kötött. Amikor 1941. márciusában Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, Magyarország részvételét kérte a támadásban. Teleki nem vállalhatta a szerződésszegést, ezért a tragikus helyzetben április 3-ára virradóra főbe lőtte magát. 1930-ban megkapta a Corvin-láncot, a kor legmagasabb tudományos-művészeti kitüntetését.
Fellebbentjük a fátylat, hogy mit rejtenek a titkok Hol találhatók a rég elfeledett írók Kik fára, táblára rótták az igazságot Kik szégyellnék a mai álnok hazugságot
Elődeink tudták nemzetségünk vérét ősi családfánknak igazságos képét Nimród, Hunor, Magor, és Emesének álma A tiltott történelmünknek csak egy apró ága
Ne feledd , a Hunor és Magor klán számít rád !
Harcosokat várunk, határon innen és határon túlról !
Honfiak és honleányok, táltosoknak unokái hadra hív a Hunor és Magor klán !
Jelentkezz itt !
Akkor is jelentkezz ha :
Erdély ,Bánság ,Felvidék,Kárpátalja,Csallóköz,Szerrémség, Drávaköz ,Bácska,Bánság
Muraköz ,Őrvidék, elcsatolt területein születél és élsz , szívesen látunk .
Ide írhatsz, ha van bármilyen jellegű észrevételed (helyesírási hiba, dupla tartalom) az oldallal kapcsolatban. Köszi!
A hirdető egyéb hirdetése :
Tizenkét kötetes enciklopédia jutányos áron eladó. Alig használt. Jelige: Az asszony mindent jobban tud .
Meghalt I. Károly egykori osztrák császár és cseh király, IV. Károly néven magyar király.
94 éve
Meghalt1922. 04. 01. A Portugáliához tartozó Madeira szigetén 34 éves korában halt meg. Ferenc József utódjaként 1916-ban lépett a trónra. I. Károly, akinek felesége Zita, Bourbon-Pármai hercegnő volt, különbékére törekedett a szövetségesekkel. 1917. márciusában már nyilvánvalóvá vált a Monarchia válsága és kimerültsége. I. Károly császár - miután lemondott felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról - 1918. 11. 13-án IV. Károly királyként lemondott a magyar trónról is. Első puccskísérlete meghiúsult a magyarországi és a nemzetközi ellenálláson, vissza kellett térnie Svájcba. 1921. októberében, második restaurációs kísérlete során a katonaság felesküdött rá Sopronban. A kormány mellett álló csapatok a budaörsi csatában feltartóztatták a rá felesküdött egységeket, IV. Károly a magyar kormány fogságába esett. Az antanthatalmak Károly kiadatását kérték, majd feleségével együtt Madeira szigetére szállították száműzetésbe.
Székesfehérvárott magyar királlyá koronázták Zsigmondot, a Luxemburg-ház tagját.
629 éve
1387. 03. 31. Uralkodása legvégén tört ki a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés. 1368-ban született Nürnbergben. A Luxemburg-ház tagja, IV. Károly német-római császár, cseh király és Pomerániai Erzsébet hercegnő gyermeke volt. 1385-ben vette feleségül Máriát, I. (Nagy) Lajos magyar király leányát. Az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak (Kis Károly), az Anjou-család utolsó férfi tagjának ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. A kedélyek azonban így sem csillapodtak le, a királynők személyesen mentek le a Délvidékre, hogy leszereljék a lázadókat. 1386. július 25-én fogságba estek, és a dalmáciai Novigrad várába zárták őket. Az anyakirálynét megfojtották, Mária pedig 1387. június 4-én szabadult ki egy velencei hajóhad segítségével. A hatalmat ismét elvesztette, mert férjét, Zsigmondot már március 31-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Mária gyermeket várt, de egy vadászat alkalmával leesett a lováról, és koraszülött gyermekével együtt meghalt. 1405-ben nősült meg másodszor, Cillei Borbálát, gróf Cillei Hermann leányát vette nőül, akitől egyetlen gyermeke, Erzsébet született. 1391-ben a délvidéki főurak Kis Károly fiát, Lászlót léptették föl trónkövetelőként Zsigmonddal szemben. Garai Miklós 1394-ben leverte a lázadást, és Horvátországot, valamint a dalmát városokat Zsigmond hűségére kényszerítette. 1403-ban számolt le végleg ellenfeleivel, többé nem fenyegette uralmát belső lázadás. A Sárkány-rendbe fogta össze 22 leghűségesebb támogatóját, amelynek tagjait örök hűségre kötelezte a dinasztia és egymás iránt. A törökök ellen megpróbálta felvenni a küzdelmet, de az 1396-os nikápolyi vereség után a támadás helyett védekezésre rendezkedett be. A telekkatonaság törvénybe iktatásával a nemességet birtokai arányában fegyveresek kiállítására kötelezte. Saját ellenőrzése alá vonta az egyházat, megadóztatta az egyházi vagyonokat. A városok politikai és gazdasági súlyát jelentősen növelte. Német-római császárként nagyhatalmi politikát is folytatott, Velencével több sikertelen háborút vívott Dalmácia birtoklásáért. A nagy egyházszakadás felszámolásának érdekében 1414-ben öszehívta a konstanzi zsinatot, amelyen a birodalom fejeként csaknem végig elnökölt. Husz János kivégzése után kezdetben fegyverrel próbált győzedelmeskedni a huszita háborúkban, végül kiegyezett a huszita mozgalom mérsékeltebb irányzatával, a kelyhesekkel. 1434-ben a katolikusokkal és a kelyhesekkel összefogva a lipanyi csatában megsemmisítő vereséget mért a táboritákra. 1419-től jogilag cseh király volt, de csak 1436-ban tudott bevonulni Prágába és elfoglalni a cseh trónt. Budán pazar épületeket emeltetett, egész Európában híre ment az újonnan épített palota pompájának. Tatán vadászkastélya volt, a pozsonyi várat átépíttette, ahová székhelyét is áthelyezte, hogy a német és csehországi ügyeket jobban ellenőrizhesse. 1437-ben halt meg Csehországban, de kívánsága szerint Váradon temették el első felesége mellé.
2000. augusztus 11-én tért haza az utolsó magyar hadifogoly. Toma András hazahozatalában az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet azóta elhunyt igazgatójának, dr. Veér Andrásnak és a népszerű televíziós riporternek, Vujity Tvrtkonak is nagy szerepe volt.
Annak idején nemcsak a médiában, hanem az egész magyar társadalomban hatalmas visszhangot keltett, amikor az egyik kereskedelmi televízió hétvégi riportmagazinjából kiderült: több mint fél évszázadon keresztül élt egy magyar származású férfi az oroszországi Tatárföldön, a kotyelnyicsi elmegyógyintézetben. A műsor riportere, Vujity Tvrtko eljutott az elmegyógyintézetbe, ahol sikerült kamerára vennie, amint a férfi néhány érthető magyar szót mond…
A történetet talán mindenki jól ismeri, hiszen az akkor még ismeretlen férfit néhány hónappal később hazahozták, sőt, pár héten belül hozzátartozóit is sikerült megtalálni. Akik aztán később egészen a haláláig gondoskodtak az utolsó magyar hadifogolyról.
Hogyan emlékszik a kilenc évvel ezelőtt történtekre? – kérdeztük Tvrtkót, aki elmondta: utólag rekonstruálva a történetet, nagyon érdekes dolgok derültek ki számára is, például az, hogy az esetlegesen magyar származású egykori hadifogolyról már három évvel korábban tudhattak. Az orosz hatóságok ugyanis már ekkor elküldtek egy körlevelet a segítő szolgálatokon keresztül több országba. Ebben a levélben leírták, hogy az egyik tartáföldi elmegyógyintézetben él egy ember, aki elképzelhető, hogy magyar származású, mivel magyar szavakat mondogat. Kora miatt pedig azt feltételezték, hogy a második világháborút megjárva kerülhetett a Szovjetunióba, illetve annak felbomlása után Oroszországba. És ezt a levelet a Magyar Vöröskereszt is megkapta, ám valami miatt tartalmára nem figyelt fel senki – mesélte el a honvedelem.hu érdeklődésére Tvrtko, akitől megtudtuk azt is, hogy az ismeretlen személyazonosságú férfit később meglátogatta egy kárpátaljai származású rendőr is, aki az elmegyógyintézet vezetőinek elmondta, hogy szülőfalujában hasonló szavakat használnak a magyarok…
A kotyelnyicsi elmegyógyintézet vezetői ekkor már szinte biztosak voltak abban, hogy az évtizedek óta náluk élő férfi magyar származású. Ezt követően keresték meg a magyar szakembert, az OPNI vezetőjét Veér Andrást, akit én korábbról már nagyon jól ismertem. Vagyis így kerültem én a képbe – mondta Tvrtko, akitől megtudtuk azt is, hogy a televízióban levetített riportfilm után a magyar Külügyminisztérium kiállított egy hazatérési útiokmányt, így lehetővé vált a férfi Magyarországra szállítása. A népszerű televíziós riporter szerint a riporttal hatalmas lavina is útjára indult, hiszen nagyon sok család jelentkezett be a televízióhoz és a hatóságokhoz is azzal a hittel, hogy az ő eltűnt rokonuk került elő a messzi Tatárföldön… Összesen több mint kétezer család jelentkezett. A sors furcsa fintora, hogy pont azok nem jelentkeztek, akikről végül is kiderült: rokonuk tért haza – mesélte a riporter.
– Én, ekkor 27 évesen, először szembesültem azzal a ténnyel, hogy e történet már régen nem az utolsó magyar hadifogoly hazatéréséről, hanem a magyar történelem egy nagyon fontos szeletéről szól. Addig is tudtam – bár természetesen nem foglalkoztam vele minden nap –, hogy a világháborúban hatszázezer honfitársam halt meg. De csak akkor, amikor láttam, hogy a bácsi története micsoda indulatokat, érzelmeket kavar, milyen remények ébrednek fel, akkor döbbentem rá, hogy ez a történet jóval bonyolultabb, mint amilyennek elsőre tűnt – mesélte Vujity Tvrko.
Az újságíró egyébként nagyon jól emlékszik, hogy az utolsó magyar hadifoglyot szállító repülőgép 2000. augusztus 11-én, pénteken este landolt a ferihegyi repülőtéren. S a férfit, aki több mint fél évszázadot élt távol a hazájától, 21 óra 32 perckor tolták egy tolókocsiban ismét magyar földre.
Magyarországon a férfi személyazonosságának megállapítását célzó vizsgálatok azonnal elkezdődtek, a pszichológiai vizsgálatokat – természetesen orvosi felügyelettel – Tvrtko végezte. Emellett különféle DNS-, és antropológiai vizsgálatokat is végeztek, amelyek alapján, rövid időn belül bebizonyosodott, hogy az újfehértói születésű, ám 1945-ös eltűnésekor Sulyánbokorban lakó származású Toma András az utolsó magyar hadifogoly. Az idős férfit alig egy hónappal hazatérése után, szeptember 17-én, egy szombati napon adták át a családjának.
András bácsi életének utolsó három és fél évét szülőföldjének közelében, Nyíregyházán töltötte, ahol húga, Anna és annak férje gondoskodtak róla – mondta Tvrtko, aki elárulta azt is: bár a világ számos országában megfordult, és számtalan riportfilmet készített, az utolsó magyar hadifogoly története kiemelt helyet foglal el életében. „Ez nem egy sztori, ez életem egyik legfontosabb része. Készíthetek még több száz riportot, írhatok akármennyi könyvet, nem hiszem, hogy ez a csoda még egyszer megtörténik velem” – mondta el a honvedelem.hu-nak Vujity Tvrtko.
A riporter egyébként egészen a haláláig figyelemmel kísérte Toma András életét, sőt 2004-ben ő volt az – dr. Veér Andrással együtt –, aki az idős férfit a temetésén elbúcsúztatta. Az utolsó magyar hadifoglyot Nyíregyházán, katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. Tvrtko szerint a temetésen az volt számára a leginkább megható, hogy teljesen ismeretlenek is eljöttek. Olyan özvegyek és árvák, akik a háború borzalmai során eltűnt és soha meg nem talált férjüket, édesapjukat jöttek el meggyászolni és végleg eltemetni.
Vujity Tvrtkótól megtudtuk azt is, hogy Toma András története valóságos lavinát indított el, hiszen ezt követően mindenki a riporterrel szerette volna megtaláltatni elveszett rokonát, hozzátartozóját. Akadt néhány figyelemre méltó történet is, mint például Kurbel Alice esete, aki 58 éve halottnak hitt testvérét kereste, ám a különféle segélyszervezetek segítségével sem találta. Több hónapnyi „nyomozás” után – amelyben a Magyar Vöröskereszt is aktívan részt vett – azonban kiderült, hogy a halottnak hitt testvér, István él, igaz, hogy a világ túlsó felén, az ausztráliai Sydneyben. A találkozót Tvrtko szervezte meg.
Ugyancsak megható volt Németh Szamira története, akire egy afrikai menekülttáborban bukkant rá a Külügyminisztérium, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A magyar származású kislányt Szenczy Sándor, a szeretetszolgálat vezetője és Vujity Tvrtko hozták haza Magyarországra.
A televíziós riporter érdeklődésünkre elmondta azt is, hogy minden évben megemlékezik Toma András hazahozataláról, vagy legalábbis feleleveníti magában a kilenc évvel ezelőtt történteket. Hiszen az utolsó magyar hadifogollyal kapcsolatos dátumok – hazahozatala, családjának történő átadása, halálának, vagy éppen temetésének napja – kitörölhetetlenül belevésődtek agyába.
– Toma András esete megmutathatta számunkra, hogy mi is az igazi hazaszeretet, hiszen az utolsó magyar hadifogoly ötvenhárom évig élt egy elmegyógyintézetben, mégsem adta fel magyarságtudatát – mondta Tvrtko.
Reich Jenő néven, zsidó családban született a későbbi Rejtő Jenő, avagy P. Howard, avagy Gibson Lavery. Elvégezte Rákosi Szidi színiiskoláját, de színészi tehetség híján inkább a színdarabírással foglalkozott, szép sikerekkel. 21 évesen, pár fillérrel a zsebében, kalandra éhesen nekivágott Európának, majd rövid időre a francia idegenlégióba is beállt. 1930-ban visszatért Pestre, és írni kezdett. Írt színdarabokat, cikkeket, útközben összeszedett élményeiből pedig számos regény született, igazi, jó értelemben vett ponyvák, teli a rá jellemző humorral és öngúnnyal. Volt saját stílusa, volt rengeteg ötlete, így volt lelkes olvasóközönsége is. Sikereinek és életének a háború és a fasizmus vetett véget. Az Egyedül vagyunk című lapban 1942. októberében megjelent róla egy cikk, amely sérelmezte, hogy zsidó létére még mindig Pesten van, és még mindig ír. Szanatóriumból munkaszolgálatra vitték, amit egyébként is gyenge, beteges szervezete nagyon rosszul viselt, ennek ellenére kicsi hátizsákját a minusz 40 fokos hosszú gyalogúton is cipelte, hogy dolgozni tudjon. Utolsó napjaiban a "Nagy Regény" megírásán dolgozott. Vidám könyveit "csak" történeteknek tartotta, ellenben amit megélt, az maga volt a történelem. Ezt akarta megírni élete főműveként. Teste azonban nem bírta, az egyik legolvasottabb magyar író 38 évesen Ukrajna hómezein halt meg 1943 január 1-jén.
03. 28. Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.
Meghalt Janus Pannonius humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője.
544 éve
MeghaltMagyar1472. 03. 27. Eredeti nevén: Csezmiczei János Janus Pannonius a ferrarai és a padovai egyetemen tanult. 1458. után nagybátyja váradi udvarában élt, királyi személynök, majd pécsi püspök volt. Elsősorban nem papi, hanem politikai és írói tevékenységet folytatott. A királyné főkancellárja, az ország egyik legbefolyásosabb embere lett. Kezdetben Mátyás híve volt, majd szembekerült politikájával. Emiatt menekülni kényszerült, Zágráb mellett érte a halál. Ferrarai korszakára a könnyed epigrammák jellemzőek. Búcsú Váradtól című versében jelent meg először a magyar táj szépsége. Páduai éveiben kevesebb, de hosszabb lélegzetű verseket alkotott. Hazatérése után ért pályájának csúcsára, az egyéni hangú, sajátosan magyar líra szülőatyja lett. Latin nyelvű verseiben ő írt először a testi szenvedésről és az élni akarásról (Midőn beteg volt a táborban). Már a XV. századtól kötetei jelentek meg Magyarországon és külföldön egyaránt.
03. 26. Este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból. A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Rómában nagyszombaton már a feltámadási szentmisekor a Szent Péter-bazilikában fekete lepel borítja az oltárt, majd délután következik a fáklyás felvonulás. Nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel a templomokat. Ez a nap a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok keresztény templomban éjszakai szertartáson ünneplik Krisztus feltámadását. Ekkor gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely azután pünkösd ünnepéig minden szertartáson ég. A IV. század óta jött szokásba, hogy a húsvétvasárnapra virradó éjjelen szentelik meg a templomokban a keresztvizet. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, teremtésmítoszok pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszélik el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal "írott" is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi. Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel. Nagypénteken: tojás és hal. Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel. Húsvétvasárnap sült bárány. Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.
Megszületett Papp László ökölvívó, háromszoros olimpiai bajnok.
90 éve
Született1926. 03. 25. Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: "Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!" Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen. A következő két évben sorra jöttek a győzelmek, de ekkor még egy-két vereség is becsúszott. Ezek közül valószínűleg a legfájóbb, az 1947-es dublini EB, az első világverseny, amelyen indult. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időkben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. A sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai VB-győzelem. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták. 1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist. Visszavágott Pietrzykowskinak is, aki már az első menetben a padlón volt. Innentől pedig már sima volt az út, az újabb - harmadik - aranyig. Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két EB-, két főiskolai VB-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét. 1965-ben mérkőzhetett volna a VB-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi boxszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét. Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969. és 1992. között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy VB- és tíz EB-aranyéremet nyert. 2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson
Budapesten megszületett Harry Houdini mágus és szabaduló művész.
142 éve
Született1874. 03. 24. 1874. március 24-én született Budapest VII. kerületében, Weisz Erik néven Harry Houdini, a legnagyobb szabadulóművész és mágus. Apja rabbi volt, aki fia születése után néhány hónappal vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a wisconsini Appletonban telepedett le. Fia gyerekkorában cirkuszban látott egy mutatványt, melynek során kettéfűrészeltek egy nőt, ennek hatására határozta el, hogy ő is bűvész lesz. Jean-Eugene Robert-Houdin tiszteletére vette fel a Houdini művésznevet. 1882-ben New Yorkba költözött a család. 1894-ben megnősült, felesége, Wilhelmina Rahner később Beatrice Houdini néven színpadi asszisztense lett. Houdini nevét az 1900-as évek elejétől külföldön is egyre többen megismerték merész szabaduló-mutatványai révén. Számai oly nehezek voltak, hogy sokszor csupán pillanatokon múlt az élete, de szívesen vállalta a veszélyt.Titokzatos szabadulóképességét részben hatalmas fizikai erejének, rugalmasságának és hajlékonyságának, részben a zárak, csomók és egyéb szerkezetek felnyitásában szerzett különleges jártasságának köszönhette. 1916 és 1923 között öt filmben mutatta be képességeit. Arról is ábrándozott, hogy a fia egyszer az Egyesült Államok elnöke lesz, de bármennyire is szerette volna, gyermekkel nem áldotta meg a sors. Houdini 1926-ban az Encyclopaedia Britannicának írt cikket a bűvészetről, de még abban az évben hashártyagyulladásban meghalt. Egy előadásán ugyanis azzal hencegett, hogy hasfala annyira edzett, hogy minden behatást képes elviselni. Egy hallgatója ekkor figyelmeztetés nélkül kétszer megütötte, olyan szerencsétlenül, hogy pont a vakbelét találta el. Mint később kiderült, a szerv szétrobbant, és mérgező anyagokat juttatott Houdini szervezetébe, amelyek gyulladást okoztak. Mivel Houdini fájdalmat nem érzett, aznap este még fellépett, ezért a műtétet csak késve hajtották végre. Október 31-én halt meg Detroitban.
Vértanú halált halt Bódi Mária Magdolna balatonfűzfői munkáslány.
71 éve
Meghalt1945. 03. 23. 1921-ben augusztus 8-án született Szigligeten. A fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője volt, aktívan bekapcsolódott az egyház életébe. 1944-ben egész életére szóló, önkéntes szüzességi fogadalmat tett.
1945 március 23-án az asszonyok az óvóhely lejáratában tartózkodtak, amikor két fegyveres szovjet katona érkezett. Egyikük megtámadta Magdolnát. A lány ellenállt, menekülés közben is figyelmeztetni igyekezett a többieket. A katona amikor utólérte, lelőtte.
Halála után Mindszenty József - akkori veszprémi püspök - rendelkezésére húszoldalas jegyzőkönyv készült vértanúságának körülményeiről, amely alapján megindították a boldoggá avatásához szükséges eljárást.
Salzburgban meghalt Almásy László Ede autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező.
65 éve
Meghalt1951. 03. 22. Felfedezte a Zarzura oázist, feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt. A történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység barlangjaiban. 1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából. 1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített, 1932-ben megalapította az Al-Maza repülőteret. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. A kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című filmben róla mintázták a sivatagkutató főhőst. Nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Kegyelmet kaptak mindazok, akik a "személyi kultusz éveiben hatalmukkal visszaéltek", az "ellenforradalmi cselekmények" miatt elítéltek, valamint akik 1957–63. között követtek el államellenes bűncselekményt. Az amnesztia nem terjedt ki a fegyveres harcok azon résztvevőire, akiket gyilkosság vádjával is elítéltek, a hűtlenség miatt elítéltekre, valamint a visszaesőnek minősítettekre – összességében több száz politikai elítéltre.
Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért.
Csapatmunkának nevezzük azt, amikor két vagy több ember együtt dolgozik. Bár elég egyszerűnek tűnhet ez a megfogalmazás, a valóságban ennél többről van szó. Nem elég ugyanis együtt dolgozni, mindezt hatékonyan, eredményesen kell véghezvinni. Utánajártam , hogy milyen feltételeknek kell megfelelni egy eredményes csapat felépítéséhez.
Egy csapat-orientált szervezet jellemzője, hogy mindenki hozzájárul a végső sikerhez. Ilyenkor együtt kell működni a többiekkel a közös célok elérése érdekében. Még akkor is, ha egy adott, specifikus munkakörben dolgozik valaki. A kulcsszó: együtt. Mindenekelőtt azonban kétféle csapatmunkát különböztetünk meg. Az egyiken az általánosságban vett, mindennapokra jellemző csapatmunkát, a másikon pedig egy adott feladat elvégzésére felállított csapat munkáját értjük.
Az alapítok folyamatosan kutatják a jobb eredmények és a xp növelésének útjait, és sokan a megoldást a csapatmunkán alapuló, horizontális szervezeti felépítésben látják, ahol minden játékos hozzájárul a közös sikerhez. De mielőtt bármit is tennénk, az első és legfontosabb lépés mindig a cél és a csapatmunka fajtájának meghatározása kell legyen, ugyanis az általánosságban vett csapatmunka felépítéséhez más megközelítés szükséges.
A sikeres csapat felépítéséhez a következő területek figyelembe vétele szükséges:
Egyértelmű elvárások: A csapat felépítésekor egyértelműen tudatni kell a csapattal az elvárásokat, hogy pontosan milyen teljesítményt és eredményeket várunk el tőlük. A célok ismerete azonban nem elég, ennél sokkal fontosabb, hogy a csapat tagjai meg is értsék azokat, és azonosulni tudjanak velük. Tisztában kell lenniük azzal, hogy miért jött létre a csapat, milyen célt szolgál, és mik a feladataik, mit kell tenniük a célok eléréséhez.
Környezeti összefüggés: Elengedhetetlen, hogy a csapat tagjai pontosan értsék, miért kerültek be a csapatba, mi a pontos szerepük benne. Emellett tisztában kell lenniük azzal is, hogy a munkájuk, és a csapat munkája hogyan illeszkedik a klán stratégiájába, amely a kitűzött célok elérését szolgálja. A csapat szerepét és fontosságát a klán irányelvek, értékek ,kultúra és a kitűzött célok tükrében kell meghatározni.
Elkötelezettség: Egy sikeres csapat alapfeltétele, hogy annak tagjai szívvel-lélekkel végezzék a feladatukat. Ezt csak akkor tudjuk elérni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a tagok valóban a csapat részei akarnak lenni. Ehhez át kell érezniük a csapatszellemet, ezzel biztosítható elkötelezettségük a célok eléréséhez. Fontos, hogy saját munkájuk jelentőségét ismerjék, és elismeréssel díjazzuk a hozzájárulásukat.
Kompetencia: Győződjünk meg arról, hogy a megfelelő emberek kerültek be a csapatba. Ha például egy adott folyamat fejlesztéséről van szó, a folyamat minden egyes szakaszát képviselnie kell valakinek. Rendelkezésükre kell bocsájtani a munkavégzéshez szükséges erőforrásokat és támogatásokat. A csapatnak rendelkeznie kell a szükséges tudással, képességekkel, készségekkel ahhoz, hogy eleget tudjon tenni a céljainak. Szükség esetén pedig külső segítséget kell biztosítanunk.
Alapszabályok: A csapatnak egyértelmű felelősségi körrel kell rendelkeznie, valamint meg kell határozni a célok eléréshez vezető stratégiát is. A stratégia részeként meg kell határozni az elvárt eredményeket, határidőket, valamint az elvégzett munka értékelésére szolgáló módszereket is.
Ellenőrzés és irányítás: A csapatnak kellő szabadságot kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyan végezhesse munkáját, de tisztában kell lenniük kötelezettségeikkel is. Amennyiben a csapatmunka esetében bármiféle megkötés létezik , vagy időbeni, akkor azt már az elején közölni kell a csapattal. Egyértelművé kell tenni a csapat pontos szerepét a szervezeten belül, és meg kell határozni a jelentési kötelezettséget, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, valamint ki kell jelölni a csapat hatáskörét is.
Együttműködés: Ahhoz, hogy a csapattagok hatékonyan tudjanak együttműködni egymással, szükséges, hogy ismerjék az egyes tagok, csoportvezetők pontos feladatát és szerepkörét is. A megfelelő problémakezelés, a folyamatok fejlesztése, és a célok elérése csak akkor lehetséges, ha a csapaton belül felállítják a mindenki által elfogadott normákat a konfliktuskezelés és döntéshozatal terén.
Kommunikáció: A csapaton belül elengedhetetlen a visszajelzések (mind az adott és kapott) rendszerének hatékony működése, a tagok egymással szemben nyílt és őszinte kommunikációja, a felmerülő konfliktusok hatékony megoldása. A szervezetnek pedig biztosítani kell a csapat számára a munkavégzésükhöz szükséges információkat.
Innováció: A kreatív gondolkodás, az egyedi megoldások és új ötletek a változás és a fejlődés mozgatórugói, ezért minden esetben megfelelően értékelni és jutalmazni kell azokat, akik a kockázatok ellenére is vállalják az újszerű megoldásokat, és sikerre viszik azt. Emellett a megfelelő képzések, oktatások is kiválóan serkentik az újszerű gondolkodásmódot.
Következmények: A csapat tagjainak érezniük kell a felelősséget, és tisztában kell lenniük tetteik következményeivel. Siker esetén számíthatnak a megfelelő elismerésre és jutalomra, a vállalatnak pedig támogatnia kell az eredmények elérése érdekében vállalat ésszerű kockáztatásokat. A jutalom és elismerés mellett a büntetések ismerete is elengedhetetlen, hogy a csapat tagjai ne az egymásra mutogatással töltsék az értékes időt, hanem inkább a problémák megoldására koncentráljanak.
Koordináció: A csapatnak legyen egy vezetője, aki segítségükre van a szükséges források megteremtésében is. Az egyes feladatköröket és az erőforrások allokációját egyértelműen meg kell határozni. A hagyományos osztály szintű gondolkodásmód helyett át kell térni az egységes, xp-orientált, folyamat-központú gondolkodásmódra.
Kulturális változás: A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a hagyományos, hierarchikus szervezeti felépítéstől és kultúrától ez a fajta csapat-orientált együttműködés merőben eltér. Meg kell határozni, hogy ebben a megváltozott környezetben hogyan lehet jutalmazni, elismerni, alkalmazni, fejleszteni, és motiválni a munkatársakat. Az esetleges hibákat és sikertelenségeket a tudás fejlesztésére és a tapasztalatok értékelésére kell felhasználni.
Ha kellő figyelmet szentelünk ezen területeknek, akkor jó eséllyel tudunk egy valóban eredményes, hatékony csapatot összeállítani. Végül, soha nem szabad elfelejteni, hogy minél jobban támogatja a klán a csapat munkáját, hosszú távon annál többet profitálhat belőle.
1887. március 19-én született Budapesten. 1905-ben Solymosi Elek színiiskoláját végezte el, pályáját még ez évben Szabadkán kezdte. 1906-1907 között Zomborban, 1907-1910 között ismét Szabadkán, Nagyváradon (1910-1913), majd a Királyi Színházban (1913-1914) és a Royal Sörkabaréban játszott. 1916-1918 között a Kristálypalotában, a Fővárosi Orfeumban, a Télikertben, 1917-ben a Magyar Színházban, és az Intim Kabaréban lépett színpadra. Nagyváradon színházalapítással próbálkozott (1918), a következő évben visszatért Budapestre. 1919-ben a Dunaparti Színház tagja lett. Mindenütt nagy sikert aratott. 1926-1929 között a Fővárosi Operettszínház tagja, 1929-től 1930-ig a Fővárosi Művész Színház igazgatója volt. 1935-1937 között a Víg, 1937-1938-ban a Magyar és Andrássy Színházhoz kötötte szerződés. 1939-ben az USA-ba települt, ahol alkalmi fellépésekkel szórakoztatta a magyarul tudó közönséget. Filmvállalatok közül egyik sem alkalmazta, utolsó évei keserűségben teltek. 1941. október 6-án hunyt el New Yorkban, Kobas néven temették el és sírjára csak jóval később akadtak rá.
Birodalma a vági területekre és a Tátrára terjedt ki. Kastélya Trencsénben volt. A szlovákok Trencséni Csák Mátéként vagyis III. Matú¹ Èák Trenèiansky-ként ismerik. Nevének egyéb írásmódjai: Chak, Chaak, Czak.
Gróf Blaskovich Ernő birtokán született. Pályafutása során 54 versenyen indult és valamennyit megnyerte. Kincsem a telivér tenyésztés történetének legendás alakja. Teljesítménye, amit azóta sem ért el a világ egyetlen versenylova sem, nemcsak tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek szerzett hírnevet, megbecsülést szerte a világon.
Hunyadi László a törökverő Hunyadi János fia volt. V. László főtanácsadója a vele rokonságban álló Cillei Ulrik volt, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Számos művészi alkotás őrzi Hunyadi László emlékét (Erkel Ferenc operája, Benczúr Gyula festménye, Arany János balladája).
Meghalt I. Károly egykori osztrák császár és cseh király, IV. Károly néven magyar király.
Megszületett Rejtő Jenő író, Fülig Jimmy, Vanek úr megalkotója.
