Néhány száz kis és közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható hazánkban az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana sokfelé.
" Az atomerőművekkel termelt áram növekedési leállt ás stagnál."
Ha így is van/lenne (ami nem biztos, mert tudtommal 'tucatnyi' új atom-erőmű épül jelenleg is a világon, és kb. ugyanennyi 'van tervben' - pl. Paks 2 ...), akkor is tudni kéne, hogy mi az oka az 'állítólagos' "stagnál"-lásnak... ?! :-/
(már csak azért is, mert ha nem igaz a "stagnál"-lás -hanem csak
egy újabb atomerőmű-építés-előtti 'nekilendülés' korszakában vagyunk-,
akkor a jövőben esélytelen, hogy az 'energiapiac'
a geotermikus erőműveket 'preferálná', az atom-erőművekkel szemben...
de ha politikai, vagy gazdasági oka van "stagnál"-lásnak, akkor
A felvetésem Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép2013. augusztus 23. netes naplóbejegyzésemmel indult hajdanán. Ami ezen topik indításának is az alapja.
Tehát a hazai geotermikus áramtermelést Paks 2-vel és helyett vetem össze és gondolom.
Úgy pedig nem nagyon vannak és nem is lennének sem anyagi, sem technikai akadályok, ha azt az arra szánt összeget és energiát, vagy legalább annak jelentős részét erre átcsoportosítanák.
Ez már több száz éve így van a fizikában és a hőtanban. Tömegre lehet számolni (köbméterre) és nem területre (négyzetméterre).
A hő ugyan is legalább két-hároféleképpen terjed:
1. Hősugárzással
2. Hőátadással
3. Hőárramlással
4.... stb
Tehát valóban van értelme valamikor felület sugárzást is számolni, hőszigetelés tervezéskor például, de a geotermikus energia hasznosítása éppen nem ilyen. Ha megérted és megpróbálod felfogni, hogy hibás a te általad idézett korlát ebben az esetben, akkor feloldom a tiltásodat.
Lehet már olvastam, de átolvasom megint, mert más ás másra figyelek fel benne.
Most például erre az elején, amit néhány itteni olvtárs nem akar, vagy tud megérteni:
"A geotermikus energia olyan belső energia, amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagy hőmérsékletű tömegei tárolnak. Mivel a Föld belsejében sokkal nagyobb hőmérsékleteket találunk, mint a felszínen, a belső energia szakadatlanul áramlik a nagy mélységű forró zónákból a felszín felé. Ez a földi hőáram. A földkéreg hőmérséklete a hővezetés törvényének megfelelően növekszik a mélységgel, így az egységnyi tömegű anyag energiatartalma a mélységgel nő."
Egy bökkenő van ---majdnem mind" negativ kút". Azaz ki kell szivattyúzni azt a vizet.(esetleg olajat )
A másik Mályi Geotermikus Projekt. Nagyon alábecsülték a "vizkő kiválást "..2db hőcserélő + 3db tartalék havonta karbantartva. Pedig ügyelnek a nyomás-hőfok kombinációra.
Ahogyan láttam most néhány általam áttanulmányozott anyagban már eddig is rengeted és tömeges fúrás történt hazánkban 2000-3000 méter mélységbe is. Ez pedig már a gőzturbinák hőtartományába eső telített gőzt, vagy túlnyomásos meleg vizet adó kezdő mélység. Majd ráérő időmben rákeresek megint és berakok példának ilyen mély és jelenlegi kutakat.
KIFOGÁSKEZELÉS:
A lényeg , az hogy geotermikus energia hasznosításnak már jelenleg sincs semmi komoly akadálya hazánkban. Mert minden megoldható más módon is, minden re van bevált megoldási gyakorlat és többféle is.
Köszi a választ kedves Atis57, úgy látom Te jobban értesz ehhez a témához mint én, de ha lehetne kifejtenéd részletesebben, hogy mik ezek a hőfok tartományok (mettől-meddig, normál- és ellennyomásos turbináknál), és a hatásfokokról is
'valamicskét' - ha kérhetlek... (nagyon hasznos/ébresztő 'jellegű' lehet egyeseknek...) :-)
" lehetőség: 50 - 60 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire, amellyel a gőzgenerátorok már működnek és az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá. Sőt a felfűtést megtehetjük biogázzal is, vagy napenergiával előállított hidrogénnel."
Háát... ez a " lehetőség " nem éppen egy 'lottóötós', mert egy zárt ciklusú rendszerben, a gőzturbinákból kikerülő fáradt gőzt, ill. kondenzálódott -alig 100 Cfok alatti!- vizet, kevesebbe kerül újra túlhevített gőzzé 'fejleszteni', mint az általad említett geotermikus "50 - 60 C fokos vizet" ... :-/
" Az áramkivétel stirling-rendszerű generátorokkal, vagy aggregátorokkal történne."
És mégis!? - 'úgy kb.' hány kW villamos energiát lehetne kinyerni 1000 liter, "50 C fokos viz"-ből - "stirling-rendszerű generátorokkal" ?! (valós, létező műszaki megoldások alapján...) :-/
Az egész technológiát lehet tipizálni és szabványosítani és tökélyre csiszolgatni, fejleszteni. Ilyesmiben már vettem részt. Elemei:
1. Közepes mélységű ( 600-1200 m mély) kitermelő és visszasajtoló kút fúrása. Cél csak az 50-60 c fokos kivételi hőfoktartomány. Itt még nincs veszélyesen nagy vízkőképződés és van benne több százéves rutinunk és gyakorlatunk is a hő /gyógyvíz vízforrások miatt. Ez sokkal kevesebb eszköz és technológia igényű, mint a 2000-3000 méter mély fúrások, ahol már enyhén telített gőzt is nyerhetnénk. Egy ilyen fúrás fajlagos költsége is töredéke a nagyobb mélységű technológiáknak.
2. Kis és közepes teljesítményű ( 20 - 50 MW) vegyes termelésű ( áram és hő ) geotermikus erőművek felépítése célzottan a egy adott területre, ahol a kis felhasználási távolságok miatt nincsenek nagy szállítási veszteségek és költségek. Az áramkivétel stirling-rendszerű generátorokkal, vagy aggregátorokkal történne. Ezeket néhány tíztől, akár 100 db szám nagyságban is lehet méretezni, de jobb ha csak Magyarországot tekintve két, max három teljesítménytartományt használunk. Így olcsó és költségkímélő a gyártásuk, beépítésük és karbantartásuk is.
3. Kidolgozni az egészre egy szabványt. Előkészítés, fúrás, erőmű felépítés, erőmű kezelés, termelt energia hasznosítása és kellékei, munkaerő képzés és betanítás. Az egészet világszinten is levédetni és terjeszteni és akkor mi vagyunk "Norvégia" !!!
lehetőség: 50 - 60 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire, amellyel a gőzgenerátorok már működnek és az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá. Sőt a felfűtést megtehetjük biogázzal is, vagy napenergiával előállított hidrogénnel.Sőt még napenergia túltermeléskor homokban, sóolvadékban tárolt hővel is.
Gyanúsan kevés az infó a WeHEAT-ről, próbáltam már rákeresni.
Problémás lesz a vízkőlerakódás a hőcserélőn, ami használhatatlanná teheti a gyakorlatban.... nem beszélve arról, amit mondtál, hogy ezt kifejezetten a megfúrt, használaton kívüli kutakra szánják, a préri közepén.
Ezek a kutak általában a prérin vannak. A fűtendő házak nem. Már látom a "szép" jövőt, mikor végtelen mennyiségű csővel hálózuk be Mo tájait a fűtés érdekében. Aköltség és környezetvédelmi hatásokat most nem tárgyalom...
(Ez megint olyan dolog, hogy parciális megoldások lehetnek belőle - de nem országos)
" egy ... kút ... a hőtermelő rendszer 0,9-1 megawatt teljesítményű lehet. ... Hogy ez jobban megfogható legyen, a kis erőmű termelése elég .. akár 600 lakás fűtésére is. "
Pl. a Bp., Gazdagréti lakótelepen (Szomszédok... :) 5400 lakás van. Ehhez legalább 5 db "kis föld-hő-erőmű" kell. (mert már van szigetelés...! :) Mekkora egy ilyen "1 megawatt teljesítményű hőtermelő kis erőmű" ? (mármint az alapterülete..!)
Elférne ott a Gazdagréti lakótelepen 5 db, 1MW-os "kis föld-hő-erőmű" ? (vagy 1 db, 5MW-os - 5 'lyuk-kal'... ! )
Az egri MS Energy Solutions Kft. magyar cég (tulajdonosai Sulyok István, Balázsi Sándor) egy kiskunhalasi pilot projekttel alakította ki a világ első olyan zárt ciklusú geotermikus hőtermelő erőművét, amelyet egy meddő (sikertelen) olaj- és gázkutató fúrásból visszamaradt kútban valósítottak meg.
A hőtermelő rendszer 0,9-1 megawatt teljesítményű lehet. Hogy ez jobban megfogható legyen, a kis erőmű termelése elég egy 15 ezer négyzetméter alapterületű rossz hőszigetelésű épület vagy egy ugyanekkora üvegház, de akár 600 lakás fűtésére is. A fűtés máig a legneuralgikusabb pontja a hazai karbonsemlegesítésnek, mert becslések szerint 3 millió magyar lakásban használnak fosszilis energiát (elsősorban gázt) a fűtésre.
Magyarországon jelenleg megközelítőleg 9000 használaton kívüli, felszámolásra váró mélykút található, amelyek jelentős részében műszakilag megvalósítható ez a technológia. ...
Persze, hogy nem valósak olyan tekintetben amiről jelenleg vita volt.
Magam azt állítottam, hogy a jelenlegi éves átlagos villamosenergia felhasználásunk nagyon jelentős, Paks I atomerőművet legalább kétszeresen , de akár háromszorosan is meghaladóan geotermikus energiával előállítható hazánkban.
Néhányan ezt vitatják, de olyan nem valós és nem létező kivehető hőpotenciál korláttal, ami badarság a köbön. Sőt nevetséges a köbön. Sőt ezt ugye bizonyítani sem tudják, csak egy ex has marhaság-adat.
Sőt az adott adatnak semmi logikai köze sincs hiszen az FÖLDFELSZÍNI átlagos sugárzással kalkulál és hát FÖLD-ALATT 2000 -3000 - 4000 - 5000 méterrel meg teljesen más fizikai folyamatok zajlódnak le.
Gyakorlatilag ez számunkra szinte korlátlan energiaforrás és csak a mélyfúrás költségei és technikai korlátjai amelyek behatárolják. A fizikusok szerint a Föld belsejében a hű újratermelődik, tehát kifogyni sem tud. Viszont ha fogyna is, semmi jelentősége, mert olyan minimális ami nem nagyon befolyások jelentősen semmit sem. Magyarán, ha nincs elég hő valahol, valamire, csak mélyebbre kell fúrni, vagy több lukat, kutat és már lőn elég.
Az A4-es filozófusok nem szeretik a számokon alapuló levezetéseket, azok mindig bajba sodorják őket. Illetve cak addig szeretik, amíg a papaíra fröccsentett tinta által kialakított teóriájukat látszólag támogatják..:9
(ebből: 29 PJ az kb. 8 GWh " Magyarország villamosenergia-felhasználása kb. 47 TWh " 47TWh az kb. 47000 GWh ... kb. 5900x kevesebb mint 'kéne'...)
??
Az >Index - Gazdaság - Nagyot szakíthatunk a geotermikus energiával< oldalon nem találhatóak konkrét 'országos szintű' szám-adatok (...!), csak az, hogy nagyon kockázatos -pénzügyileg..!- a geotermikus beruházás...
Az egyetlen (a konkrétum határát súroló.. :) rész ez:
" A 100-120 fokos hőmérséklet felett geotermikus áramtermelésben is lehet gondolkodni. Viszont az ország nagy részén rendelkezésre áll olyan termálvíz, ami fűtésre is alkalmas, bár ennek a használata nem egy családi ház méretéhez szabott beruházást igényel."
:-/
Viszont 3. pontban azt írtad, hogy: " 70 -80 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire és a az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá. "
Na, ha erről lenne valami hivatalos számítás, az már érdekesebb lenne...! :-)
Valótlanságokat írsz és a fizikával és a mérnöki gyakorlattal ellentétes az állításod.
1. A turai magyar geotermikus erőműben mekkora hőfokú vízből is termelnek áramot? :-)
2. "„Ha a geotermikus víz alacsonyabb hőmérsékletű, mondjuk 120 fokos – a legtöbb geotermikus erőmű így működik –, akkor nem közvetlenül a víz hajtja a turbinát, hanem egy másik munkaközeg, amely anyagnak alacsonyabb a forráspontja, mondjuk 70-80 fok, ezt melegíti fel a víz. Végül így szabadul fel a gőz, ami meghajtja a turbinákat” – nyilatkozta az Indexnek a geotermikus szakmérnök .."
3. 70 -80 C fokos vizet is fel lehet tovább is fűteni, akármennyire és a az addigi felfűtési energia, megtakarítás. Annyival kevesebb fa, gáz és szén kell hozzá.
4. A külsőégésű aggregátok, azaz stirlig-motorosok már néhány tízfokos hőmérséklet különbséggel is működnek. Tehát elég nekik 20-30-40 fok közeg hőkülönbség is és elektromos áramot termelnek.
5. Hazánkban is van már olyan lezárt kút, több is, ahol telített gőz tör fel. ... de semmi akadálya sincs olyan mélyre fúrni, amilyenre kell.
" megjátszod a butát ? Hiszen a hő átalakítható árammá, ez történik Paks 1 atomerőműben is, meg a többi hagyományos gáz és széntüzelésű erőműben is."
Te meg a 'feledékenyt' ?
Ugyanis, korábban már le lett vezetve, hogy -a veszteségek miatt- csak!a 120 Cfok feletti termálvíz használható villanyáram termelésre.
'Erre ide hozod' a "Strandok, termálvizes fürdők, melegházak fűtése, középület és lakásfűtések"-et, amelyeket olyan termálvíz fűt, ami -100 Cfok alatti hőmérséklete miatt- nem alkalmas villanyáram termelésre.
Úgyhogy marad a végső 'khónkluzió', hogy M.o-on, 5900x kevesebb villamos energia nyerhető ki a földhőből, mint ami kéne... :-/
(persze, ha az '5900x kevesebb' nem győz meg téged, akkor) neked is "jogod van hülyeségekben" hinni - és akkor ugye a "fő téma" sem "lerágott csont"...!) :-/
