Olyan mélyre nem mentem le, hogy ez kiderüljön. Ettől függetlenül mérget vennék rá, hogy nincs ott cement habarcs.
Sokat visszaolvastam a fórumban és láttam, hogy többen (pl. Kavicsos) csináltak olyan módszerrel utólagos vízszigetelést, ahogy én is tervezem. Tőlük kérdezném, hogy mik a tapasztalatok így több év után.
Ismét felteszem a kérdést: Mibe van lerakva az alapként funkcionáló terméskő? Azaz cementhabarcs, vagy vályog a hézagpótló anyag?
Mert ha vályog, akkor könnyen előfordulhat az, hogy a vízszigetelés alatt feltorlódik a nedvesség és az alap alkotórészei egyszerűen elcsúsznak egymáson. Ez utóbbi az álmoskönyvek szerint balszerencsét jelenthet...
Vályogfal utólagos vízszigetelésével kapcsolatban lennének kérdéseim, mivel hamarosan el kell kezdenem a vízszigetelés pótlását.
A helyzet: adott egy ház, amely több mint 15 éve részlegesen fel lett újítva és nem is volt lakva azóta. Kb. 50%-ban 38-as porotherm, és 50%-ban vályog. A vályogfalak alatt nincs vízszigetelés, a szobák le vannak betonozva, a falakon cementes vakolat. Néhol van csak vakolat leválás a padló környékén, penész, doh szag nincs.
Kijelöltem egy pontot, ahonnan indulok (nem főfal), ott levertem a vakolat egy részét, hogy megmérjem a fal nedvességét. (A Lidl féle műszer persze kiakadt, egy komolyabb mérőt kapok a hétvégén, remélem az pontosabb képet ad majd.) Ugyanitt a fal melletti betont is megbontottam azért, hogy a terméskő alapig le tudjak ásni. Nos, meg is találtam az alapot, a szoba betonszintje alatt van 21 cm-mel. A fal 52 cm széles.
A kérdésem az, hogy a terméskő szintjétől milyen elemekkel építsem fel a falat. (Nyilván szakaszosan, 70-80 cm-ként).
Többféle elképzelésem van.
1. Szakaszosan kibontva a terméskőre teszek egy sor zsalukövet, amelyeket kiöntök betonnal. A bevágott blokkokba hosszában teszek 1-1 sor 10-es betonacélt. A vízszintes beton tetejére (ami kb. a szoba betonszintje lesz) megy a szigetelés, majd arra 1 vagy 2 sorban 38-as porotherm 45 cm szélességben, utána vakolva. A vályogot lapos ék alakúra faragnám, aztán akác/tölgy ékkel kiékelném a téglához úgy, hogy az ékek kötött hagyok pár cm távolságot. Ezt a hézagot duzzadó habarccsal (Mapei Mapefill) kitöltöm.
Vagy
2. Szakaszosan kibontva a terméskőre megy egy réteg nagy teherbírású falazóhabarcs (Baumit Mauermörtel 100), aztán erre egy sor betonblokk. Erre menne a szigetelés, aztán a fenti minta szerint 1-2 sor tégla, majd az ékelés.
Szerintetek melyik a jobb megoldás a fenti kettő közül? Ha egyik sem és van jobb, akkor légy szíves írjátok meg mi a legjobb megoldás.
További kérdések: az ékelés során mennyire "feszesen" kell ékelni? A falazóhabarcs mennyi idő után "ékelhető"? (Nyilván nem egyből, mivel akkor kinyomná maga alól.) 1 nap? 2 nap?
Előre is köszi a segítséget.
Ígérem, hogy jövök még kérdésekkel, valamint fényképes beszámolókkal. :)
Akkor jó eséllyel nem fognak egymáson elcsúszni a téglák (sárba rakva viszont gondot okozhat a vízszigetelés).
A beton aljzat egy rakás felesleges kiadást tartogat a jelenlegi tervek szerint - persze szigorúan csak szerintem. Az első réteg beton alá felesleges az a vastag kavicsréteg (kültéren más kérdés). Szerintem nem muszáj vasalni sem a betont, mert ritkán áll be az ember autóval a lakásba és nem is födémről van szó, ráadásul jó eséllyel a régi cucc alatt már a föld sem mocorog. A fal mellett az első és a második réteg beton esetében sem árt dilatációs hézagot hagyni. Statikai ügyekben látatlanban sem merek magabiztosan nyilatkozni, de jó esély van rá, hogy nem lesz gond.
Ha van működő vízszigetelés, akkor akár hungarocéliummal is lehet szigetelni - de ezt a páratorlódás miatt érdemes légréssel szerelni. Ha már választani kellene, akkor gyapot - mindenféle kasírozás nélkül. Szerintem.
Hozzá kezdtem a komplett ház felújításhoz, aminek az egyik része kisméretű tégla alapon vályog, a másik része, pedig beton alapon szilikát.
A vályog részen cementes vakolat, illetve beton padló található, ami sajnos a szigetelés fölé nyúlik/t, így a talajnedvességet szépen átvezette a vályogfalba, amin meg is látszik. A hétvégén felvertem az egyik szobába a beton padlót, illetve levertem az egy méter magasságban elhelyezkedő cementes vakolatot. A vályog részen szeretném a vízszigetelést megcsináltatni (falátfűrészelés), amit ha minden igaz a második sor kisméretű tégla sorba készítenek el. A padló szint az alap és a fal találkozásának szintjében lenne és padlófűtés lesz kialakítva. Ahogy nézegettem padlófűtés esetén a rétegrendet az alábbiak szerint alakul alulról fölfelé:
- 15 cm kavics réteg,
- 6 cm vasalt beton
- fal vízszigetelése össze kötve a padló vízszigetelésével
- 2*5cm keresztbe rakott hungarocell szigetelés
- fólia
- 6 cm beton (ide ha jól tudom kell dilatációs szalag is)
- padló
Ezek alapján ha jól számoltam durván 40 cm vastagságban kell kiszednem a tükröt, a rétegrend kialakításához.
A járda szintje 45 cm-re található a lábazat szintjétől.
A padló szintjét nem szeretném fentebb vinni, mert az ablakok alja, így is elég lent van.
A kérdésem hogy, ez így megfelelő-e, illetve hogy amennyiben kiszedek 40 cm-nyi földet a szobákból statikailag nem okoz-e problémát?
Még mindig nem vagyok biztos abban, hogy a vályogházat mivel hőszigeteljem. Olvasgattam olyat is, hogy nem lehet semmivel, csak náddal. Van aki ásványi gyapottal szigeteli. Próbálnám megtalálni a lehető legjobbat.
Nem egyszerű, mert az ember nem 5 évre tervezi. Ha baj lenne vele sok idő, amire észreveszi az ember. Azt értem, hogy minden vályogház más, de biztos az enyémre is megvan a jó megoldás. Téglaalappal és vízszigeteléssel rendelkezik. Télen meglehetősen hideg. Egyik fal 45 cm es, a másik csak 35 cm (gyerekszoba). Igy hideg. Ezért kell a külső homlokzati hőszigetelés.
Annyiban biztos vagyok, hogy csak mészhabarccsal lesz bevakolva, csak milyen hőszigetelő anyaggal vonjam be a házat?!
Van nádpalló és van nádszövet. A kettő nem ugyan az. A palló vastag, a szövet vékony, gyakorlatilag 1 sor nád. Fel lehet csavarni.
Minden fent lévő anyagot ott kell hagyni. Azok csak növelik a tömeget, a leszedés felesleges munka.
Így elmarad a kiszellőződés is.
Az a 2 x 5cm éppen megfelelő, de pl. 15 cm-es szigetelő gyapottal jobb eredményt lehetne elérni.
Minek a nádpadlóra még nádszövetet tenni , Felesleges. A nádszövet a deszkára kell. A gúzolás is elhagyható elvileg, de akkor csak fel kenni lehet a vakolatot.
Ha készítünk gúzolást, akkor gyorsabban felcsapható a malter !
Életem első hőszigetelése nádpallóval történt. Egy 3 nm -es padlásfeljárót szigeteltem, mivel a fal csak 8 cm vastag volt, az pedig semmi !!
A következő kérdésem lenne olyanokhoz, akiknek van tapasztalata az alábbiakkal!
Vályogház homlokzatát szeretném leszigetelni, méghozzá 2*5 cm-es nádpadlóval, nádszövettel. Ki hogy ismeri. Ezt a következőképpen szeretném megvalósíttatni!
Kívülről a jelenlegi vegyes vakolatot ( cementvakolat kb 1 méter magasságig, a többi mész-homok keverék) leszedem. Ha van a falban kagylósodás kijavítom, azonos anyaggal, vályoggal. Ezt követően várok egy kis időt, had szellőzzön a fal. Ha kiszellőzött, akkor jöhetne rá a nádpadló 2X5 cm vastagságban, felcsavarozva, mint a többi elterjedtebb hőszigetelőt. Ha a homlokzatra felkerült a nádpadló, akkor stukatúrozásra használt nádszövetet rögzítek a nádpadlóra, és utána jöhet a mész-homok vakolat. A mész-homok vakolat előtt kell-e, szükséges-e, elhagyható-e a cement gúzolás?
Vályogház felújításban vagyunk benne, és szeretnék pár tanácsot kérni. ;)
1. Első dolog : van szigetelés a lábazat és a falak között...
Fürdőszoba lenne az első és annak az aljzatbetonozása. Milyen rétegrend ajánlott, és probléma - e, ha a betonréteg főlé ér, a lábazati szigetelésnek?
2. Nem terveztünk a többi helységet lebetonozni, van ahol hajópadló lesz, van ahova pedig téglát terveztünk lerakni homokágyba. Ide ajánlott - e valami szigetelés a homokágy alá? Mennyire számít fűtésben, ha nincs leszigetelve a többi helységben a padló?
3. Tetőszigetelés : Saralt födém van, erre érdemes - e szigetelést rakni még pluszban, ha igen milyen rétegrend ajánlott, hova kell párazáró és hova a páraáteresztő fólia?
Egyelőre ennyi lenne, közben még biztos lesz pár dolog... 😅
Ugyanez a tapasztalatom- Nagyecséren sokféle vakolat van-volt- a vályogházakon s ami vályoggal lett vakolva-pl. enyém- az áll a legjobban, még az eső sem mosta le.
Igaz nem könnyű a sárkeverés, de ha lepottyan sem vész kárba s még pénzbe sem kerül, s nem kell vastagon (minek?) S nem kell bele homok, csak szalma s hosszú (egyébként "rájöttem" miért a töreket használták régen, s nem a hosszú szalmát: mert a törek ugy is kárba veszett volna, a jónak ezer helye volt)
Köszönöm szépen a válaszokat. Az agyagvakolat szerelem, ami felül írja a mészhabarcs racionalitását. A vele való munka is sokkal élvezetesebb :) Jól körülpróbálgattam a technológiát. A saját házamon megmaradt régi felület, és egy másik száz éves ház vakolata szolgál példaként. Az utóbbi 30 éve lakatlan és gondozás nélküli. Mindkettőt valószínűleg ugyanaz a profi csapat építette, és a nagyon vékony 2-2,5 centis tapasztás meglepően időtállónak bizonyult. A környező házak vastag agyag, mészhabarcs, cement vakolatának nem sikerült az időt nem száz, csak néhány évig sem kiállnia. Maga az összetétel, és a felhordás is lényeges szerintem. A számtalan leírásból épp a lényeges finomságok hiányoznak, vagy épp rosszak.
Hagyd ott ha már ott van. Felesleges munkát ne végezz.
Hogy az agyag meg a drót hőtágulása más , ja ok, de nem annyira hogy károsítana a szerkezeteket. És nem fog rozsdásodni, mivel azért az agyag is lúgos közeg lehet mint a mészhabarcs.
Hogy miért tették oda ?, Az tartotta a vakolatot, mint pl. a nád.
ja hogy Te 1-2 cm tapasztást szeretnél. Ok. ha meg tudod valósítani miért ne !
A rozsda mindig dolgozni fog, én kiszedném (enyémből szedegetem). Hosszú szalmással csináld, az garantáltan nem fog repedni. Akár sok szalmával -könnyűvályog- az még szigetelni is fog. Ha vastagon akarod, akkor a vályog réseibe üss régi hasitott akác "tüskéket" az nem fog elrohadni. Igy javitottam a kifagyásokat erős mint a "beton", sőt jobb. Még villanyt is ilyen hosszú szalmással javotottam, még a dobozokat is.
Tisztelettel "mzm", és más tudorok felé lenne egy kérdésem. Vettem egy száz éves vályogházat. Máló mészhabarcs volt rajta kívülről. Ezt levertem, mert saját keverésű, hagyományos, agyag alapú tapasztást kap. A kérdés, hogy le kell e bontanom a régi szögeken lévő drótozást, és miért? Szerintem igen, mert a drót és az agyag hőtágulása különbözik. Így repedezne. Illetve vékony 1-2 centis tapasztást szeretnék, meszeléssel, és ez alól kiütközhet a rozsda. Jól gondolom?
Ez emberi leleményesség és a szakipari buhera bármire képes, tehát simán lehet szennyvíz. Manos70 ötlete megér egy próbát. Egyszerű és nagyszerű. Esetleg áss mellé, fúrd meg a tetejét stb.
Megnézem majd, de csatornához nekem keskenynek tűnik, illetve a képen is látszik kicsit, hogy a teteje legalábbis rézből van. Az meg annyira nem jellemző csatornára. Vezetékes vízre gondoltam még, de ahhoz meg magasan van, tudtommal nem is ott jön be, és minek rá az a függőleges rész?
