Kormánymegállapodás a zsidó felekezettel
--------------------------------------------------------------------------------
Budapest, 2000. december 21. (MTI) - Megállapodást kötött a magyar kormány a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) kapcsolatuk alapelveinek megerősítése, valamint a kormányzati és a felekezeti feladatok rögzítése érdekében - a szerződést csütörtökön, a zsidó hanuka-ünnep első napján írták alá a parlamentben.
A dokumentumot a kormány nevében Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a Mazsihisz képviseletében pedig Tordai Péter elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató látta el kézjegyével. Az átfogó jellegű megállapodás azokat a területeket érinti, amelyek összefüggnek a Mazsihisz hitéleti, közcélú és közéletben betöltött tevékenysége állami támogatásával.Tordai Péter az eseményen elmondta, hogy ilyen horderejű keretszerződést 1849-ben írt alá a két fél.Véleménye szerint a mostani dokumentum a magyarországi zsidóság politikai, társadalmi és gazdasági stabilitását biztosítja. A kormány eddig öt különböző egyházzal - katolikus, református, evangélikus, baptista, szerb ortodox - kötött hasonló átfogó megállapodást.
1998-ban a zsidó felekezettel is aláírt már szerződést, az a dokumentum azonban kizárólag az éves járadékról és az összeg folyósításának rendjéről szólt.
Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára újságíróknak hangsúlyozta, hogy a mostani megállapodás speciális garanciát jelent a zsidó közösség számára.A szerződés ugyanis nagyobb erejű, mint egy törvény, emellett kormánytól független, örök érvényű és csak a felek együttes akaratával módosítható - mutatott rá.
Tájékoztatása szerint a mostani dokumentum tartalmi szempontból egyfajta konkordátumnak tekinthető, amely a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék 1997-es szerződésének mintájára készült.
Semjén Zsolt kiemelte, hogy ilyen típusú dokumentumot tudomása szerint eddig egyetlen országban sem írtak alá a zsidó közösséggel.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodás speciális témaként kitér a zsidó temetők fenntartásának ügyére és a holokausztra is.
A szerződés a konkrét feladatok - többi között az oktatási és a szociális kérdések meghatározása mellett rögzíti, hogy a kormány nagyra értékeli a zsidó felekezet történelmi hagyományait, valamint szerepét és szolgálatát.
A megállapodás szerint a kormány segítséget nyújt ahhoz, hogy az országban a holokauszt után gazdátlanul és felügyelet nélkül maradt zsidó emlékhelyeken az utókor számára méltó módon megőrizzék és ápolják.
A kormány egyúttal támogatja, hogy az oktatási intézményekben a holokauszttal kapcsolatos történelmi tényeket objektív megvilágításban megismertessék, és a holokauszt áldozatairól rendszeresen, méltó módon megemlékezzenek.
Az aláírás után Tordai Péter elmondta azt is: arra kérik a magyarországi zsidósághoz tartozókat, hogy a jövő év februári népszavazáskor BÜSZKÉN,EMELT FŐVEL VÁLLALJÁK IDENTITÁSUKAT.
látod milyen kedves vagyok hozzád? Nem is tudom miért nem feneszelid néven írtam azt a "regeli dalrafakasztót".
Derüd tárgyát kitárgyalhatod macskaköröm olvtársnővel, ha megérkezik a világ körüli útjáról. Ő a legkompetensebb.
Egyrészt bánki érintett, másrész szakértője a témának. Szívszaggató cikkeket is írt a Szombat Magazinba az alija hanyatlásának okairól.
A homlokcsókot viszont nem értem. Ezt a Krisztián gyereket elütötte volna egy Renault?
Az 1953-as orvosper idején csak azért nem kezdődött meg az országos leszámolás, mivel közben Sztálin meghalt.
Ez egy szép közhely, de nem igaz. Tény viszont hogy a SZU-ban egyetlen zsidót sem végeztek ki, pusztán a származása miatt.
Sztálin vöröshadseregében a zsidó származású, különös kegyetlenségükről elhíresült politikai tiszteknek kiemelt szerep jutott. Furcsa módon viszont számtalan orosz és ukrán származású tábornokot végeztek ki közvetlenül a háború előtt a politikai tisztek tanácsára (aljas módon bemószerolták feletteseiket), alaposan meggyengítve ezzel a vörös hadsereget. Ez mintha ellentmondana Sztálin zsidóellenességének, nem?
aztán miért énrajtam kéred számon, kedves Gombperec, hogy valaki jókat táborozott, táborozás közben mindenféle jó ismeretségeket szedett össze, aztán az istennek sem akart kivándorolni.
Hát őrzője vagyok én felebarátimnak? Kérd rajtuk számon.
Valahogy Te sem jutottál Ausztriánál messzebb.
Szegény szerencsétlen ismerősödnek valszín pekkje lehetett.
Tudod, minden cionista egyenlő, de vannak egyenlőbbek.
Hja kérem helyezkedni tudni kell. (Meg hasonló okosságok. Van belőle egy kofferral)
Kedves Nikosi!
Jól látod a kérdést, de én ennél egy kicsi finomabban fogalmaznék.
"A kisebsegeknek viszont mindenkeppen SZVSZ tisztelnie kell a tobseg akaratatt, nyelvet, tortenelmet es kulturajat"
Tiszteletet követelni az akarat, a nyelv, a történelem és a kultúra (stb) területén egyenlő a kisebbségeknek a többség alá rendelésével. Éppen ez a felfogás eredményezi a kisebbségek asszimilációját és többségellenességét egyszere.
A tiszteletet nem lehet kikövetelni, azt csak kiérdemelni lehet!
Tévedsz. A cionisták és a kommunista mozgalom viszonya mindig ellentmondásos volt. Már Lenin is harcolt a Bund nevű zsidó munkásszövetség ellen. A cionista mozgalmat burzsoá-nacionalista szervezetnek tekintették és felléptek ellene. A II. Világháború kezdetén mindenkinek a segítségét igénybe vették, pópák áldották meg a szovjet fegyvereket és zsidó antifasiszta bizottságot is szerveztek. De 1943 után újra erősödött a zsidóellenes hangulat, u.n. kozmopolitaellenes kampányt szerveztek. Ennek során tömegesen bocsátották el a zsidókat állásukból, ill. az egyetemekről. Az 1953-as orvosper idején csak azért nem kezdődött meg az országos leszámolás, mivel közben Sztálin meghalt.
Magyarország speciális helyzetben volt, mivel az 1945 utáni rendőri és államvédelmi alakulatokhoz egyszerűbb volt a megmaradt zsidók közül toborozni, mivel ők helyzetükből adódóan voltak antifasiszták.
Off
Igazada van Gyulaval kapcsolatban, a nehai nemzetisegi elkolunulest mar csak a nevek orzik, de az ott elo lakossag mar nem, ez elso kezbol tudom mivel Gyulan elek meg most is.
ON
Az aszimilacio szerintem mindnenkeppen szukseges egy bizonyos fokig, a kisebbesegeknek alla kell vetniuk magukat egy bizonyos szintig a tobseg akaratanak. Gondolok itt pl.: a tobseg nyelvenek ismeretere. De viszont nem hiszem, hogy egy kisebsegnek le kene mondania a sajat nepe tortenelmerol, nyelverol, kulturajarol, feltev ha az nem serti a tobbseget, vagy az emberi normakat (pl.: durva pelda, de peldaul az embereves, ez nem igazan megorizendo hagyomany). A kisebsegeknek viszont mindenkeppen SZVSZ tisztelnie kell a tobseg akaratatt, nyelvet, tortenelmet es kulturajat.
A tábornak 38-tól kellett volna működnie. Valszín működött is, csak kevés sikerrel. Felfutni a háború után futott fel. Érdeklődj Leveleki Eszter után.
(Vagy próbálj meg macskakörömtől információkat szerezni.:-DD Ő a kompetens és kedveli a belvárosi úrifiúkat:))
Vagy más táborról beszélsz, vagy rosszultudtoddal. Ami kb. annyira megbízható forrás, mintha én a kisujjambol vettem volna.
De én nem onnan vettem..
Kedves Fenevad!
Tudtommal Bánkon a 60-as évek után kezdtek gyerekeket üdültetni. Az ötvenes években volt egy gyereküdülő a felsőpetényi Almásy kastélyban, azonban azt is megszüntették, amikor odavitték Mindszenty bíborost háziőrizetbe. Nem ártana, ha az állításodat dokumentálnád. A kisujjad nem autentikus forrás.
Memoár
A cionistákat annyira üldözték, hogy Bánkon (a mindenkori államvédelmisek számára) teljesen nyíltan üzemeltettek egy alijára felkészítő gyerektábort. A háború végétől egészen a hetvenes évek közepéig. Egy rahedli régebbi és mostani közéleti szereplő, valamint más prominens került ki a bánki gyerekek közül.
Erről az egyről tudok. Ettől még lehetett több is.
A cionistákat akkor kezdték üldözni, mikor Sztálin kitalálta, hogy a zsidó orvosok mérgezik. Addig az ÁVÓ csak itt ügynöklő cionistákat alkalmazott. Az ÁVÓ egy cionista terrorszervezetként indult.
Te írtad:
Aha! Az Avo pince jellegzetessege az volt, hogy zsidokat üldözött. Persze, persze! 56-ban meg a zsidok lazadtak az üldöztetes ellen, mi?
Az ÁVH fő tevékenysége nem a zsidóüldözés volt, de a cionistákat igenis üldözték.
Amúgy furcsa helyzet volt: a Szovjetunióban éppen akkor kezdték intézményesen üldözni a zsidókat, amikor Magyarországon Rákosiék hatalomra kerültek. A szovjetek megrendezett balesetben gyilkolták meg az antifasiszta zsidó szervezet vezetőjét, kozmopoliták elleni kampányt indítottak, majd a dolog az 1953-as orvosperben csúcsosodott ki.
Bimbum
Igazabol mi egy velemenyen vagyunk, amennyire eszrevettem, ezert nem is ertem a megjegyzeseidet. Ugy tünik, mintha szandekosan felre akarnad erteni, amit irok.
Itt nem arrol van szo, hogy voltak-e az AVH üldözöttei között zsidok. Persze, hogy voltak. A kerdes az, hogy erre epitve allithatod-e, hogy a II. vh. utani rendszer jellemzöje az volt, hogy zsidosaguk miatt üldözött embereket. Szerintem nem, pvcpadlo szerint igen. Szerinted?
Es termeszetesen az 56-os felkelök között is voltak zsidok. Miert ne lettek volna? Ki allitotta az ellenkezöjet?
Megkezdődött a verseny az Oscar-díjakért
NÉPSZAVA-információ
Magyar filmalkotók sikeréről érkezett hír nemrégiben az óceánon túlról: mint ismeretes, Szabó István A napfény íze című magyar-német-osztrák-kanadai koprodukcióban készült filmjét az amerikai The National Board of Review (A Nemzeti Kritikusok Szövetsége) az év legjobb tíz filmje közé választotta. A film amerikai forgalmazója, a Paramount Pictures a filmet New Yorkban és Los Angelesben ismét bemutatta: december 8-tól mindkét városban három-három mozi tűzte ismét műsorára Szabó munkáját. A hír kiváltképpen azért fontos jelzés, mert a filmes körökben minden esztendő vége - különösen a december - már az Oscar-díj lázában telik. A nagy mozikat jó előre lefoglalják azoknak a filmeknek a bemutatására, illetve újrajátszására, amelyekhez forgalmazóik "díjas" reményeket fűznek, vagyis hogy eséllyel indulhatnak az Oscar-jelölésekért.
Mint ismeretes, a filmeket első lépésben nevezni kell a versenybe, majd a nevezett alkotásokból az Amerikai Filmakadémia tagjai szavazzák meg a kategóriánként legjobbnak tartott öt-öt filmet, illetve alkotót, amely, illetve aki azután már mint Oscar-jelölt vesz részt a végső versengésben. Az Oscar-jelöltek, azaz a különböző kategóriákban az öt Oscar-nominált közé bekerülni tehát már önmagában nagy szakmai elismerésnek számít a filmszakmában.
Mint a budapesti Film Unió lapunk tudomására hozta, A napfény íze című filmet amerikai forgalmazója, a Paramount Pictures és világforgalmazója, az Alliance Atlantis a 73. Oscar-díj kiosztásakor az angol nyelvű filmek versenyében az alábbi öt kategóriában nevezi:
Legjobb film - producerek Lantos Róbert és Hámori András.
Legjobb rendező - Szabó István (aki korábban már Oscar-jelölt volt a Bizalom, a Mephisto és a Redl ezredes című filmjeivel, s a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjat kapott a Mephistoért).
Legjobb operatőr: Koltai Lajos;
Legjobb jelmeztervező: Szakács Györgyi.
Legjobb női mellékszereplők: Rosemary Harris és Jennifer Ehle (akik az életben is anya és leánya).
Legjobb színész: Ralph Fiennes.
Mint ismeretes, a nemzetközi koprodukcióban az Eurimages támogatásával készült filmet nagyrészt Magyarországon forgatták 1998-ban, s már eddig is tekintélyes díjakat mondhat magáénak: 1999-ben Európa Filmdíjat kapott érte Koltai Lajos a legjobb operatőr, Szabó István és Israel Horovitz a legjobb forgatókönyv és Ralph Fiennes a legjobb színész kategóriában. Ugyancsak 1999-ben Kanadában a legmagasabb ottani filmdíjat, a Genies-díjat nyerte el Lantos Róbert és Hámori András a legjobb film, Jane Tattersall a legjobb hangvágó, Daniel Pellerin pedig a legjobb hangmérnök kategóriákban.
Hogy A napfény íze című film nevezése az Oscaron milyen eredményt hozhat, az a következő pár hétben dől el, amikor tehát az Amerikai Filmakadémia tagjainak (akik között egyébként magyar filmesek is vannak) szavazataiból összeáll az Oscar-jelöltek listája valamennyi kategóriában. Ennek eredményét rendszerint február elején hozzák nyilvánosságra, míg a végső verseny, az Oscar-díjkiosztó gála márciusra esik.
A tiszaeszlári ügy a magyar liberalizmus győzelme volt. Akkor igenis előbbre jártunk mint sok más európai ország.
Az ÁVH sok mindenkit üldözött, s közöttük igenis ott voltak a cionisták is. Rékosiék csak azokat a zsidókat kedvelték, akik elhagyták a vallásukat, asszimilálódtak és persze kommunisták lettek.
1956-ban a magyar nép szinte minden rétegéből származtak a felkelők, így sok zsidó is harcolt az oroszok ellen.
