Az andrást pont fordítva, mint a rajzodon, és ott bizony csapolni, hogy a fa nyomja a fát, ne a csavar legyen terhelve. Ha csak egy centit szedsz le a felületből, már az is sokat számít, de ha félbe van vágva, akkor kézi körfűrésszel a kíván mélységben beirdalod, és egy vésővel letisztázod. Nem kell tökéletesen feküdnie.
Jó jó, de itt hosszára kettéfűrészelt, nem teljes rönkökről van szó. Olyan15cmes átmérők vannak kettévágva.
Azért gondoltam az egyszerűség jegyében a két függőleges sík felületére a két vízszintest is a sík felületével simán rácsavarozni. Lehet hogy hülyeség az elgondolás. Az átlós andrásra kellene valami ötlet. Azt kellene becsapolni, csak kérdés melyik oldalra?
Ha a felső zsanértól a lengő aljáig megy akkor az átló, az alsó vízszintes deszka és a függőleges egy háromszöget alkot ami két ponton van fogatva és így nem tud a vége lefelé megnyaklani.
Ha a másik irányban van, akkor ennek a háromszögnek csak egy fix pontja van, és tud lefelé billenni. Amit elvileg a felső vízszintes rúd megfoghatna de nem fog mert az egy téglalap , ami tud lefelé paralelogrammává válni.
"Ami még kérdés az a csapolni vagy nem csapolni? Illetve hogy hogyan?"
Én biztos csapolnám, az nagyon sokat javítana a stabilitáson. Jó, nem íves aljúra a fészket, de .. kb így. OK, melós... de tuti nem kéne a havert hallgatni 5 év múlva hogy lenyekkentek a kapuszárnyak.
Amikor síkban vannak a deszkák, akkor van jelentősége. Egyszer húzott lesz az átlós elem, egyszer meg nyomott. A húzott elemben a kötőelem adja át az egyik fának a másikra a terhet, a másik esetben a kötőelem csak arra kell, h ne mozduljanak el egymáshoz képest.
A magasnyomású mosó egytized másodperc alatt ugrott szét harminc felé... De hát semmit sem lehetett benne rossz helyre visszarakni (mondjuk lehetett volna, de ahhoz már nagy akarat kellett volna), így mindegy is volt...
Egy ilyen gyalu sem egy atomfizika. Ahogy elkezded szétszedni, felírod, hogy (mittomén): oldalt, hat 6-os műanyagcsavar, x, y, z hosszúságú. Kitekerésük után, szemből nézve a bal oldala leszedhető. Közben a csapágyak és a kopóeszközök (szénkefe, ect) listáját is fel lehet firkantani. Az összerakásnál meg alulról felfelé kell olvasni a listát, s az alapján összerakni a gépet.
Erdészfúróval kisebb süllyesztéseket fúrni bele, hogy szépen felfeküdjön a tányérfej, aztán százas spaxot bele. A hatvanas menete épphogy belenyal a hátsó fába, ha összefogatsz kettőt.
Egyik jó ismerősöm megkért, hogy csináljak már neki a lókarámjához egy kaput.
A stílusa a kapunak az ilyen jellegű mint a képen, csak két vízszintes tagból.
Félbevágott száraz akácrönkfa. A kapu mérete (tömege) kissé gondolkodóba ejtett, mert 4m szélest, és 1,70 magasat képzelt el egy tagból, kétirányban nyílót. Sima keret lenne egy andráskereszttel.
Mivel még nem csináltam ilyet, kérdezném, hogy sima 8*60-as szerkezetépítő csavarokkal elég-e összefogatni, vagy lapolást is kell alkalmazni, illetve mire kell odafigyelni az elkészítésénél?
Most beszélt éppen a millásreggeliben egy szakértő arról, hogy egy gombabetegség pusztítja a Bakony kőrisfáit. Nem csak itt, egész Európában probléma ez. Akár hatalmas fák kidőlése is előfordulhat, mert a gyökere is elpusztul, a kirándulókat is veszélyeztetheti. Azt állítja, hogy 10 év múlva eltűnhet ez a fafaj a Bakonyból. :(
Ilyen esetekben sűrűn szoktam fényképezni, az összerakáskor jó tud lenni, ha rögzíted az eredeti állapotot minden fázisnál. Ha tudsz videózni, az is jó, de talán a fényképek is megteszik, ha nem találsz rajzot.
Visszatérve az AEG HTH 75 gyalugépre, ez igen régi modell, a 70-s évekből való. Ami szimpatikus benne, hogy mindenféle állvány nélkül, csak szorítóval lehet megfordítva, fix gépként használni. Az enyémnek nagy baja az időn kívül nincsen, teljesen szét kell szedni és kitisztítani. Tapasztalatom szerint ilyenkor jól jöhet egy robbantott ábra, főleg ha időben kicsit elhúzódik a folyamat. Köszönöm, üdvözlettel mindenkinek.
Kifejezetten ellenjavalt, ha csiszolni is akarod utana, mert ez mergezo anyag, ami a fa poraval egyutt a levegobe kerul es ha belelegzed az nem egeszseges.
