Történetek Thranxról és a Földről, a múltból, jelenből és a jövőből, valamint egyszervolt Smaragderdei csodák...
Minden, ami a fantázia (b)irodalmába belefér...
"Félreérteni csak azt lehet, amit nagyon akarunk. (Mester egyik bölcsessége)
Szárnyalj velem, hogy szárnyalhassak Veled.
Valóban érdekes, meseszerű történet. A reinkarnációra nyitott vagyok annyiban, hogy akár lehetséges is. Sok hasonló, reinkarnációra utaló történet van. Napjainkban is vannak olyanok, akik gyermekkorukban kezdtek múltbeli dolgokhoz kötődni, amelyek valamikor valóságosan és igazolhatóan megtörténtek. Persze a mai tudásunk alapján tudományos magyarázat erre nincs, mint több más dologra sem. Nem is lehet.
Egyre több utaló jel van arra, hogy az anyagi világon kívül létezik egy másik világ is. Ott van pl a metafizika, A metafizika mint filozófiai rendszer olyan szellemi princípiumból indul ki, amely a létező világ felett áll, az érzékszerveink számára hozzáférhetetlen, és csak spekulatív módon, az absztrakt logika (a priori) révén ismerhető meg. Régebben olvastam egy könyvet a metafizikáról és az itt felépített gondolatok nagyon logikusan felépített gondolatoknak tűntek számomra. Valószínű azért vagyok fogékonyabb ilyen dolgokra, mert fiatalabb koromban volt egy átélt halálközeli élményem.
Egyszóval vannak akik hisznek ezekben az érzékszerveink számára hozzáférhetetlen világban, és vannak akik tagadják, hogy létezik. Én sok mindenre nyitott vagyok. Azt gondolom, amit nem ismerünk ill. nem tudunk rá magyarázatot találni, az még létezhet.
Az utóbbi két felfedezett kapcsán nekem nem igazán az időutazás ugrik be, inkább a reinkarnáció lehetősége. Persze most épp ott tartunk, hogy mindezekből semmit nem tudunk igazolni, két lehetséges eset közül választhatunk: vagy elhisszük őket, vagy nem. Igazából jómagam nem tudok a kérdésre válaszolni, mindenesetre mint érdekesség tartom számon őket.
Buótyik Dorina írói oldalaSetornpsodi92fg80n663790.64gucr2c7f613g02gfJa1iá59uhf7muamc · 120 éve született Omm SetyDorothy Louise Eady 1904. január 16-án született London egyik külvárosában. Három évesen leesett egy lépcsőn, és eszméletlenül találták: az orvos halottnak nyilvánította. Egy órával később azonban az ágyán játszva találták meg, és semmi jele nem volt sérülésnek. Nem sokkal a baleset után visszatérő álmai kezdtek lenni, amikor meglátott egy hatalmas épületet oszlopokkal és egy gyümölcsökkel és virágokkal teli kertet. Az anyja gyakran sírva találta, és amikor megkérdezte, hogy miért, a gyerek azt mondta: „Haza akarok menni”, nem volt hajlandó elfogadni, hogy már otthon van.Kisgyermekként Eady olyan viselkedést mutatott, amely az ókori Egyiptom iránti megszállottságára utalt. A British Museum egyiptomi galériáiban tett látogatása során a szobrok lábát csókolgatva futott végig a kiállításokon, és azt mondta: „Ezek az én népem”, és nem volt hajlandó elmenni. Állandóan követelte, hogy olvassanak fel neki egy, az ókori Egyiptomról szóló fejezetet egy gyermekenciklopédiában. Hat évesen, miután megtanult angolul olvasni, azt mondta, hogy a hieroglifa írás ismerős volt számára, de elfelejtette, hogyan kell olvasni. Körülbelül egy évvel később képeket látott az egyiptomi Abydosban lévő I. Széti templomról, és azt állította, hogy ez az az épület, amelyről álmodott. 'Ez az én otthonom!' – mondta a szüleinek. 'Itt laktam régen! De miért romlott el az egész, és hol van a kert? Látva egy képet I. Széti, egy időszámításunk előtti tizenharmadik század végi fáraó, jól megőrzött múmiájáról, azt állította, hogy személyesen ismerte őt.Tíz éves Eadyre a kiváló egyiptológus, EA Wallis Budge, a British Museumból felfigyelt, és beleegyezett, hogy hieroglifákat tanítson neki. Tizennégy évesen éjszakai látomást tapasztalt I. Szétiről, „valakiről a pokolban, aki hirtelen megtalálta a kiutat” kifejezéssel. Volt egy visszatérő álma is, amelyben más egyiptomi nőkkel és lányokkal együtt hevertek a szőnyegeken egy hatalmas szobában, és egy lámpát hordozó öregember ellenőrizte, hogy a megfelelő helyükön vannak-e. Egy föld alatti kamrában egy főpap kihallgatta, és megverte, amikor nem volt hajlandó válaszolni. Egy fiatal egyiptomi, Abdel Meguid imám feleségül vehette az egyiptomi állampolgárságot, és Egyiptomba költözhetett. Eady beszámolója szerint I. Széti szelleme több látogatást tett, és családtagok és mások is látták. Gyakran felkelt éjszaka, és hieroglifákkal írt, és azt mondta férjének, hogy olyan részleteket ír le korábbi életéből, amelyeket egy Hor-Ra nevű lény diktált neki.A neki adott történet a következő volt. Egy katonának és egy zöldségárusnak született, aki Bentreshytnek nevezte el, ami azt jelenti, hogy „öröm hárfája”. Anyja halála után papnőnek nevelték. Tizennégy évesen felfigyelt rá az ifjú Széti király, aki a templomba látogatott, és volt egy rövid kapcsolatuk. Terhesnek találták, kihallgatta a főpap, és megverték, amikor nem volt hajlandó válaszolni, ez a jelenet megfelelt gyermekkori rémálmának. Végül bevallotta, hogy szeretője volt a király, és öngyilkos lett, hogy megkímélje őt a zavartól. De szerelmes maradt belé, és boldog volt, amikor a lelke csatlakozott az övéhez az inkarnációk között.Eady és férje 1936-ban elváltak. Fiatal fiukkal, Setivel a gízai piramisokhoz közeli faluba költözött, és az Egyiptomi Régiségek Tanszékén talált munkát, ami egy hosszú egyiptológiai karrier kezdete volt. Részt vett ásatásokban, másolatokat készített műalkotásokról és dolgozatokat írt, és olyan vezetőkkel dolgozott együtt, mint Selim Hassan, Ahmed Fakhry és Labib Habachi. Eady 1952-ben tett először látogatást Abydosban. A Széti által épített templomban azt mondta, úgy érezte, „olyan helyre mentem volna be, ahol korábban is laktam”. Az Egyiptomi Régiségügyi Minisztérium főfelügyelője által végzett teszt során azt állította, hogy képes volt megtalálni a falfestményeken a szuroksötétben ábrázolt egyes jeleneteket; megjelölte az általa felidézett kert helyét is, ahol egy ásás később ősi fatuskákat tárt fel. Élete végéig Abydosban maradt, segített a szeti templomban és más helyszíneken végzett régészeti munkákban, később pedig idegenvezetőként dolgozott. Itt kapta az általa leginkább ismert Omm Sety nevet, ami azt jelenti, hogy „Sety anyja”.Abydosban Eady közel került Hanny El Zeini egyiptomi ipari vegyészhez és amatőr egyiptológushoz, akinek egyedül bízta Széti látogatásait. El Zeini megerősítette Omm Sety tudását a templomkert helyéről, mivel ő maga is tanúja volt egy ősi tuskó kiásásának. Arról is beszámolt, hogy egy egyiptomi régiségügyi felügyelő megerősítette Omm Sety helyes helyét a kertben, és hozzájárult a templom alatt futó alagút felfedezéséhez. Az ellenőr állítólag hozzátette, hogy segítsége „elengedhetetlen” lenne az abydosi lelőhelyen végzett jövőbeni régészeti munkákhoz.Omm Sety 1981. április 21-én halt meg, és a sivatagban temették el, a helyi kopt temető közelében.
Szeretem az ilyen történelmi elméleteket, viszont a “ tudás fájáról” e témában nekem sem jutott gyümölcs😀-de sok más jó témát lehet belöle indítani ( királyok, tudósok, madam Pompadur stb.)
A tudás fája és a szerelem
Az Alkotó nagyot kiált, És azt belátni kénytelen: Almát lopott a fránya pár És így övé az értelem!
Tehát leküldi angyalát, Hogy az teremtsen rendet ott És rúgja ki, amint lehet, Ki álnokul almát lopott.
Ám eltűnődött még azon, Hogy ez talán kicsit kevés. A kertlakóknak bűne nagy, S bizony silány e büntetés.
Ezért ő bosszút esküdött – hisz ismert ily fogalmakat – s hatalma volt! – Míg lent a fán hat almánál több nem maradt …
Elönti őt a szent harag:
„Legyen tehát az értelem, s amit kerítek én fölé, egy boldogító érzelem!“
„S ez érzelem erős legyen; föltarthatatlan indulat: a kettejüknek párbaján, az értelem alulmarad!“
E szörnyű átok megfogant: Szerelmet ismer így a nép, mitől ma férfi s nő között oly ismerősen egy a kép!
Ám átoknak nem mondanám, ha megtörténik énvelem, hát rég akartam én – s csupán csalétek volt az értelem …
Gyimóthy Gábor
Zollikerberg, 2OO2 II. 16.
Fenti vers a Versek és gondolatok című kötetben, és az Igaz sorok, igaz sorsok című antológiában található
La trés szinte Trinosophie (magyarul megjelent: Saint -Germain gróf
(Legszebb Trinozófiája : (Legszentebb Háromszoros Bölcsessége) – 1784, a szabadkőművesség és az okkult tudományok minden tanulója számára az egyik legfontosabb kézirat
A korabeli társasági élet egyik leghíresebb és legvitatottabb alakja volt. Származására vonatkozóan több elmélet is közszájon forgott életében, ezeket maga is váltakozva terjesztette. Az egyik szerint – számos előző élete után – II. Rákóczi Ferenc fiaként reinkarnálódott (öltött testet),[11] a másik szerint II. Károly spanyol király özvegyének a fia volt, egy harmadik szerint ő maga volt a bolygó zsidó.[12] A személyével kapcsolatban fennmaradt számtalan ellentmondó történet még titokzatosabbá tették alakját, amelyek többsége kitaláció vagy pletyka volt.[13]
A magát Saint-Germain grófnak nevező személy létezését a francia nemzeti levéltárban, a francia külügyminisztérium levéltárában, a holland és az egykori porosz birodalmi levéltárban, a bécsi levéltárban és a dán állami levéltárban is fennmaradt feljegyzések is alátámasztják. Több kortársa, illetve korának több szerzője is említi őt munkáiban.[14]Voltaire például úgy jellemzi őt Nagy Frigyes porosz uralkodónak 1760-ban írt ironikus hangvételű levelében, mint az az ember "aki mindent tud és soha nem hal meg".[15][16]Giacomo Casanova író, aki gyakran fordult okkult praktikákhoz pénzszerzés végett, vetélytársként emlékezett meg róla Histoire de ma vie (Életem története) című emlékirataiban: „A legérdekesebb ebédtársaságot Gergy asszonynál találtam, ahol St. Germain gróf, a híres kalandor is megjelent. Ez az ember, ahelyett, hogy evett volna, folyton beszélt az asztalnál. Feszült figyelemmel hallgattam beszédét, mert érdekesebben nála már beszélni nem lehetett. Minden dologban a különöset kereste, csodálatot akart kelteni és ez sikerült is neki. A hangja határozott volt, de mégsem visszatetsző. Ismeretei rendkívül gazdagok voltak, majdnem minden nyelven jól beszélt. Értett a zenéhez, a kémiához. Külsejével is hatott, az asszonyok nem tudtak neki ellenállni.”[17][18]
Saint-Germain gróf saját állítása szerint II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek és a fejedelem első feleségének,- egy meg nem nevezett, de a Thököly családból származó leánynak -, természetes fia. Rákóczi Lipót Lajos György József Antal néven látta meg a napvilágot 1696.május 28-án, de születése után a Habsburg-család érdekeit képviselők parancsára elrabolták és halottnak nyilvánították, majd Párizsba vitték, hozzátartozóitól örökre elválasztották. A rebellis Rákóczi-névnek még az emlékezetét is le akarták mosni. Gyermekkorában Gian Gastone, az utolsó Medici herceg pártfogása alá helyezték. Két mostohaöccse és egy mostohahúga, már Rákóczi második házasságából, Sarolta Amália Hessen-Rheinfels hercegnőtől származott. (II. Rákóczi Ferenc többszöri házassága kétséges, a Rákóczi életrajzok nem tudnak a fejedelem első feleségéről, illetve csak Sarolta Amáliával kötött házasságról beszélnek.[19]) Habár a gróf életének kutatói szerint a Rákóczi-családból[20] való származása a legvalószínűbb, de vannak más források melyek portugál, spanyol vagy itáliai születésűnek tartják őt.[21][22][23] Sajnos, azonban teljes bizonyossággal lehetetlen nyilatkozni születésének pontos helyéről és idejéről, de köztudottan szoros kapcsolatot tartott fent korának egynémely magyar főrendjével.
Élete
Saint-Germain gróf személyéről első alkalommal egy 1710-es velencei látogatása kapcsán esik szó, mikor is megjelenésében egy középkorú, nagyjából 45 év körüli, átlagos testalkatú, kreol bőrű és barna hajú, igen ízlésesen öltözködő, jómódú férfiként említik.[23] Későbbi említése alapján egyik rózsakeresztes barátja, Belle-Isle marsall mutatta be XV. Lajos francia királynak, akinek barátja, a királyi családnak pedig meghitt ismerőse lett. Franciaországi tartózkodása alatt Chambord királyi kastélyában biztosított szállást neki XV. Lajos. Az elbeszélések szerint a gróf gyakori esti vendége volt a királynak és családjának. A király rábízta Madame de Pompadour tanításának nagy részét is. Gyakran kikérte a tanácsát és ha unalom gyötörte, a gróf biztosan kitalált valamit a felvidítására.[24] 1744-ben amikor XV. Lajos Metzben hirtelen halálos beteg lett Belle-Isle marsall a kéznél levő Saint-Germaint küldte a segítségére. Ő el is látta a feladatát[25] és a király hálásan elismerte, hogy a „csodadoktor” mentette meg az életét.
Kísérletekkel mutatta be a királynak, hogyan állítható elő új színárnyalat selyem, vászon, pamut, gyapjú és bőranyagok színezésére.
Utazásai során bejáratossá vált több európai királyi udvarba. Európa összes uralkodója fogadta[26] és érdeklődéssel hallgatták. II. Frigyes porosz király ünnepélyesen fogadta és elfogultsággal viseltetett iránta. Később grófi címet adományozott neki és politikai megbízásokkal látta el. Egyedülálló jelenségnek nevezte Saint-Germaint, "akin soha nem tudott átlátni".[11]
Rómában a Máltai lovagrendnél Solar bailli néven fontos bizalmi pozíciót töltött be, és arra is felhatalmazást kapott, hogy a francia és a szárd király követeként lépjen fel, ha a helyzet úgy kívánja (1737-től a század végéig).[11]
1737-1742 között a perzsa sah udvarában tartózkodott. Oroszországban is élt III. Péter uralkodása alatt egészen annak trónfosztásáig, illetve II. Katalin trónra lépéséig. Bizonyos források szerint jelentős szerepet játszott Georg Orloffal együtt a III. Péter elleni államcsínyben és a későbbi Nagy Katalin cárnővé való beiktatásában. Una Brich említi a "THE COMTE DE SAINT-GERMAIN" című munkájában: „Saint-Germain gróf utazásai évek hosszú sorát töltik ki és számtalan országon keresztül vezetnek. Perzsiától Franciaországig, Kalkuttától Rómáig ismerték és tisztelték.”[27]
A korabeli források szerint több elképesztő tulajdonsággal is rendelkezett. Nyelvtudása például – saját állítása szerint, amit nyilvánvalóan senki nem tudott egészében ellenőrizni – egészen fantasztikus volt. Folyékonyan beszélt németül, angolul, olaszul, portugálul, spanyolul, piemonti kiejtéssel franciául, görögül, latinul, svédül, oroszul, szanszkritül, arabul, kínaiul és egyes források szerint – tekintettel állítólagos származására ez nem is olyan meglepő -, magyarul is. Ennek fényében érthető, hogy minden országban, amelyet meglátogatott, mint bennszülöttet fogadták.[28][29] Tökéletesen használta szinkronban mindkét kezét. Megfigyelték, hogy képes volt egyszerre jegyzetelni jobb és bal kezével.[7] Udvari és arisztokrata körökben a gróf a műveltsége, tehetsége és különleges képességei miatt mindig a társaság középpontja volt. Sokat beszélő feltűnően szellemes, szórakoztató embernek ismerték kortársai, aki saját nagyszerű tulajdonságaival kápráztatta el az amúgy is rendkívül igényes arisztokrata társaságot.[30]
Általában véve Saint-Germain grófot (akit egyébként sok más néven is emlegettek kortársai; mint ahogy ő is időnként álneveket használt utazásai során[23]) rendkívül felvilágosult rózsakeresztes, szabadkőműves és talán templárius mesterként ismerheti az utókor,[23][31] akinek képzettségéhez, megbízhatóságához, misztikus tudásához és elképesztő nyelvismeretéhez kétség sem férhetett pártfogói körében. Az orosz teozófusHelena Blavatsky szerint korának legnagyobb orientális adeptusa (beavatott személy) volt, akinek társaságában – egyesek szerint – szintén megfordult.[32] Néhányan az 1789-es francia forradalom egyik titkos szellemi atyjának vélik, bár ez utóbbi feltevés megalapozottsága kérdéses. Az mindenesetre bizonyos, – ezt D’Adhemar grófnő, Marie Antoinette királyné udvarhölgye is leírja emlékirataiban -, hogy egy félelmetes jóslatban előre jelezte a grófnőnek és rajta keresztül a királynénak a forradalom kitörését, a királyi család pusztulását és a Bourbon-ház bukását.
Saint-Germain tevékenysége „ismeretlensége” ellenére beáramlott az osztrák császári udvarba is. Bessenyei György testőr-írót és Báróczi Sándort ihlette szellemi tevékenységében, aki később újraélesztette Magyarországon a rózsakeresztesek mozgalmát.
A gróf életmódjáról a források egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy feltételezett mesés gazdagsága ellenére nagyon visszafogott, sőt szinte spártai volt. Igényei szerények voltak, ha pénze volt, szétosztotta a szegények között. Gyakran úgy élt, mint egy filozófus, tanulmányozta a természetet, társalgásokat folytatott a királyi udvarokban vagy pedig a laboratóriumában dolgozott.[33]
Feljegyezték róla, hogy még a legnagyobb lakoma közben sem nyúlt ételhez, legfeljebb pár szem gyümölcsöt vett magához. Általában, amíg a vendégsereg falatozott, ő színes történetekkel szórakoztatta az egybegyűlteket.
Étrendjének alapját – ahogy azt tudni lehet -különböző durvaságúra őrölt gabonafélékből sütött kenyerek képezték. Húst többnyire nem evett, alkoholt nem ivott; gyümölcsöket, zöldséget és mézet fogyasztott. Elvonulásai idején pedig rendszerint hosszú böjtöket tartott.[7] A legnagyobb talány vele kapcsolatban az az ún. örök élet elixírje, melynek a források szerint birtokában volt. Visszafogott életmódja és talán eme elixír rendszeres fogyasztása biztosította természetellenesen hosszú életét. Saját szavai szerint – középkorú kinézete ellenére – több mint száz évet élt meg.
Telepátiához hasonló képességgel megérezte, ha jelenlétére valamelyik távoli városban vagy országban szükség volt.[34]
„Tanulmányaim révén elértem, hogy nagy dolgokat vigyek véghez” – írta memorandumában[35]
Okkult tudásának forrása teljességgel ismeretlen. Azonban úgy tűnik, hogy nem csupán a legmélyebb bölcsességnek volt birtokában, hanem azt a gyakorlatba is maradéktalanul átvitte. Tökéletesen jártas volt a keleti ezoterizmus alapelveiben. A meditáció és a koncentráció keleti módszerét gyakorolta.[36]
„Egyszerű külseje mellett szerfelett jómódú. Mindenről tudomása van, mindenhez ért. Nagy társaság előtt kísérletben bizonyította, hogy a vas aranyhoz fogható szépségű fémmé alakítható át..”[37]
„Életét és személyét homály fedi. Tehetsége van minden művészet és tudomány iránt, költő, zenész, irodalmár, orvos, fizikus, vegyész, gépész és műértő is. Ritka általános műveltsége van, minden nyelven kiválóan beszél, legjobban angolul... Szórakoztató vele beszélgetni..”[38]„Mindenkinek értékes ajándékokat ad át, maga azonban nem kér semmit, és soha nem hagy maga után adósságot.”[39]
Korának rendkívül megosztó alakja volt, sokan bölcs, örök életű mesternek tartották, de még többen csalónak és kalandornak aki hiszékeny emberek félrevezetésével szerezte vagyonát, sőt például Étienne-François de Choiseul(wd) (1719 – 1785) herceg, XV. Lajos miniszterelnöke, kifejezetten német kémnek vélte, és a gróf ezen kártékony tevékenységéről megpróbált egyértelmű bizonyítékkal szolgálni a királynak.[40]
La trés sainte Trinosophie (magyarul megjelent: Saint-Germain gróf Legszentebb Trinozófiája: Legszentebb Háromszoros Bölcsessége) – 1784, a szabadkőművesség és az okkult tudományok minden tanulója számára az egyik legfontosabb kézirat.[42]
Egyéb nézetek róla
Rudolf Steiner több munkájában foglalkozott Saint-Germain személyével, és nagy jelentőségű szellemi tanítónak tartotta. Tőle eredeztette a „szabadság–egyenlőség–testvériség” eszméjét, mely hármas alapelvet aztán egyik későbbi társadalmi, vagy egyéb mozgalom sem tudta teljes mértékben kibontakoztatni, Rudolf Steiner szerint azért, mert alapvetően félreértették a lényegét.
Saint-Germain grófot halálának hivatalos dátuma után jóval, sőt még a XIX-XX. század folyamán is többen látni vélték és találkoztak, beszélgettek vele.[43]
Egyes New Age és okkultista csoportok szerint Saint-Germain a történelem folyamán különböző neveken élt. Ezek – többek között – a következők:
Mester és segítő csapatának köszönhetően már harmadik napja, hogy a fájdalom bujkáló elemeit sikerült kitiltani Smaragderdő összes területéről. Ennek köszönhetően nem férkőzhetnek gép közelébe, hogy ártó szándékukkal magukkal vigyék gép jó kedvét.
Inger Hagerup
Én megíratlan vers vagyok
Én megíratlan vers vagyok. Levél, hamvába hamvadott. Ösvény, hol senki lépte jár, hang, mely dallamra nem talál. Vagyok, kit néma mond: ima, világra nem-jött nő fia, egy húr, kit ujj még nem fogott, én meggyújtatlan tűz vagyok. Ébressz! Emelj! Adj szárnyakat, legyek testetlen gondolat! Csak csönd e kérés válasza. Én az vagyok, ki nincs soha.
Tegnap kértem a hölgyet aki a kezelést végzi, hogy egy csápot tegyen arra a helyre is ahol az új fájdalom jelentkezett.
Láss csodát. A fájdalom enyhült, és estére majdnem teljesen elmúlt. Ma reggel viszont úgy jött el az ébredés, hogy kb. az utolsó 100 naptól eltérően nem fájdalomra ébredtem.
Ma nem sem elől sem hátul. Sőt sem fent sem lent. Valamint jobb oldalt sem és baloldalt sem. Fájt.
Ezért azután úgy döntöttem, hogy a mai napot Mester dicsőségére elneveztem Mester napjává! Ha nem felejtem el, jövőre is megünneplem:-)
3 akción vagyok túl, és várakozásom ellenére sikeresnek kell mondanom az eddig történteket. 2 napja nem kell a fájdalom miatt gyógyszert bevennem. Viszont a történetnek még korántsem van vége. Tegnap este felé épp örömködtünk, hogy milyen jól érzem magam, amikor 6 óra magasságában elkezdett fájni mintegy 20 centivel feljebb, és nem elől, hanem hátul:( Ez a nyavalya korábban vándormuzsikus lehetett, hogy ilyen gyorsan és gyakran változtatja a helyét. Azt még nem tudom, hogy ilyenkor lehet- e a felírtakon változtatni, vagy az majd egy külön felvonás lesz. Maga a kezelés 10 percre van felírva, de eddig még sosem töltötte ki ezt az időt. Általában 7-8 percig szokott tartani. Lassan készülődni kezdek a mai tortúrára, mert ettől az új fájdalomtól kicsit megint lelassultam. Szép napot mindenkinek!
Jó éjszakát, csillagfényest mindenkinek!