Mármint előtte három napig egy falatot se? Az kéne még csak, hogy rendesen összeszűküljön a gyomrunk, aztán utána se bírjunk "egy falatot se"! :-))))))
Márnalé kedvelők!
Persze, a márnafej kiváló kiegészítő a halászlébe. De én arról elmékedtem, hogy csak márnából mily finom a lé. Nálunk a családban mindenki imádja.
A törpét pedig csak amatőr főzi szét. Iszaposat meg az sem vesz. Vagy mégis?
G.
Péter te izgacc itt bennünket, máris kopog a szemem ..., viszont eszembe juttattál egy extrém "halászlét", először rettenetesen felvoltam háborodva, de egy laza alkalommal, csak-csak evett a fene, és kipróbáltam ......, ki kell próbálni !
Kárászból vettem olyan 2-3 kiló közötti mennyiséget, és ehhez hozzáraktam 4-5 darab disznókörmöt(!)..., igen, jól értitek. Együtt főztem addig, míg a körmök meg nem főttek, ami ugye egyúttal azt is jelenti, hogy a kárászok ízeire estek szét. Mindezt leszűrtem, a kárászmaradványokat egy az egyben kidobtam a kutyának, a körmöket kevés ráfűszerezéssel agyagedényben megsütöttem. A fennmaradt lében főztem meg a halat, pontyot, meg még valamit mellé, valószínűleg csukát. Tésztával tálalva !
Hogy milyen volt ? Ki kell próbálni, de annyit elárulok, hogy ezt a receptet attól a zombori nagybátyámtól hallottam, a Didától ( kölyök kora óta így nevezi mindenki ), aki a jogászkodása mellett az élete javahányadát nők társaságában, kártyaasztal, és horgászvizek környékén töltötte el !
Nehogy megsértsem a szegedieket, sietek leszögezni, hogy életem legboldogabb hat évét Szegeden töltöttem. Sok finom halászlét benyeltem azalatt, de...
Tavaly lent voltam látogatóban, éppen valami halászléfesztivál volt a híd alatt. Reggel érkeztem, éhes voltam, hát beneveztem az egyik asztalnál egy adagra. A koszos kötényű nénike az orrom előtt higította fel vagy öt liter hideg vízzel a kondért. Olyan is lett: paprikás híg leves, gyomorbetegeknek. Délben aztán már az egész társasággal visszamentünk, és abba a sorba álltunk be, ahol a legtöbben voltak. Na, itt adtak valamit, ami negyed liter halra emlékeztető etwas tetején úszó 150 °C-os paprikás zsír volt. Az egyikőnk hosszabb időre (30 sec) benne felejtette a műanyag kanalat, ami nemes egyszerűséggel megolvadt. Megpróbáltuk a zsírt leönteni, de a maradék is élvezhetetlen volt, fél óra kavargatás után ment is a kukába mind.
Ja, a félliteres műanyag pixisbe mért valami a legolcsóbb helyen is ötszáz forintot kóstált. Plusz kenyér.
Szegedi élményeim között fényesen ragyog a tiszai pontytepertő vereshagymával. A legfinomabb rántott-ponty-kockák az éhezők elé hintve, omlós fehérkenyérrel, hagymakarikák, kevés finomsó....... Szép emlék.
Zoltai Peti ezt te provokáltad most ki, én eddig diszkréten halgattam .. :)) .... sajnálom Vajda Pisti, de más - és szörnyűbb - példa nem jutott eszembe ...., Szegeden még nem mertem alávetni magamat hasonló élménynek ...
Hogy passzírozni szabad-e ? Még jó, hogy csak itt teszel fel ilyen kérdéseket, Baján élőben nagyon illedelmes közegbe kerülsz akkor, ha az ilyenre, csak gyilkos tekintetek a válasz, patinásabb vendéglátóipari műintézményekbe, ha éppen nincs mit kötözködésként kezelni, ezt is zokszó nélkül hajlamos a bősz nép anyázásként kezelni, magával vonva annak összes nemkívánatos ódiumait :) !!!
*****
Göd, Duna-part, csónakkölcsönző objektum, a vezetője a Vajda Pisti ezeréves cimboránk.
Csendes nyárvégi nap délelőttjén 9 körül leandalogván, a nagybani halfőzés vehemens folytatására bukkantunk a bajai Mikus Árpi haverommal, naná, hogy komoly érdeklődést mutattunk a történések iránt. De ne kapkodjunk, a Pistit illő módon elcsaltuk egy rundóra, az ő készlete éppen percekkel előtte nyekkent le, egy embere ott maradt folytatni a megkezdetteket, ami színére nézve, akár valamilyen egzotikus gyümölcsből fővő lekvár benyomását is kelthette, de hát ők tudják - esküszöm, még mintha egy karóra is felbukkant volna a löttyben, amit bőszen kevert a csónakos kolléga :((( ...
Egy óra múlva visszatértünk, mi csodálkoztunk, hogy így ráérünk, de a Vajda nyugtatott bennünket, hogy nyugi, van még idő bőven ... ??
A massza, amiben megtudtuk, hogy kárász, keszeg, márna, csuka, törpeharcsa van halból, és több egészben hagyott fej vöröshagyma, fokhagyma, sok zöldpaparika és paradicsom - a sárgarépára nem esküszöm meg -, valamint némi étolaj található benne, szarrá vőve sápadozott színtelenül a kondérban ... a Mikussal mi is !
Nos, kérem, ez volt a gödi-pesti alaplé, amiből tésztaszűrővel szép komótosan kiszedték az összes pempőt, a nagyobb halcsontokat a kutyának dobták, a többit pedig cakk-pakk, nem paszírozták, hanem nagyvonalúan mindent átengedtek egy finomlyukú hústarálón.
Állítólag ezt követte a java, de mi pár gyors, egymást követő infarktust kapván elmenekültünk, még annyit láttunk, hogy a lébe, az alaplébe, éppen elhelyezik a nemesebb haldarabokat ( ponty, harcsa, kecsege ), meg zúdítják be azt, amit felénk komolyabb lakodalmak után szokott a háborgó gyomor produkálni, és az egészet így együtt ismét elkezdték főzni ...., hogy később került-e bele őröltpaprika, vagy lisztesrántást habartak-e hozzá fogalmam sincs, ugyanis mi nem tértünk vissza a terítés idejére.
( Azért mi a Vajda Pisti barátunkat szeretjük, ugyanis az időközben megérkezett pálinkája kiváló volt :)) ! )
A márna valóban finom ízt ad, bár a főzéskor nagyon csínján kell vele bánni, mert igen könnyen pépesre hullik szét a húsa, de a feje a legfinomabbak közül való. Ezért jobb már egy nappal előtte megtisztítani, és besózva tartani hidegen másnapig. ( Remélem az ikráját kidobod a francba !?? )
A törpeharcsa: veszélyes játék, mert ha olyan helyről kapod, ahol a mederfenék rossz ízei rakódtak rá a bőrőre ( bőrébe ), akár az egész hallét eltudod cseszni vele. Jól lesózva, és fehérre vakarva biztos hogy finom a lében, pláne ha hozzájutsz 20-25 dekásokhoz ( a literes a halálom, egyszer a tüskéjétől vérmérgezést kaptam ), de óvatosan kell vele bánni, mert hajlamos felhigítani a hallét !
Az Erős Pistából egy fél evőkanál még sosem rontotta el, és ha van a lében vadas anyag is, akkor efy-két gerezd fokhagyma átpaszírozva azon a ronda alumíniumnyomón, csak javít a minőségen.
Ki-ki menjen el a maga templomába és gyújtsatok gyertyát,
- hogy a Duna magyarországi szakaszát elkerüli a Szamos ciánszennye,
- hogy ez így is maradjon,
- azokért az élőlényekért, akik a Szamosban-Tiszában élték az életüket, most pedig a jég alatt némán sodródnak lefelé, az emberi kapzsiság és felelőtlenség bomló mementóiként.
Halevők!
Magam is igen kedvelem a halétkeket. Főképp a halászlét és a halpörkölteket. Utbbit ha törpéből vagy afrikai harcsából főzöm, mindig túrós tészta (vagy csusza) a köret.
A halászlét nagyon szeretem csak márnából főzni. Kicsit durvább az íze, mint a pontyból készült lének, de kiváló. Amúgy az alapokon (hal, víz, hagyma, só, pirospaprika) kívül 1 deci bort és halászlékockát teszek bele. A ponty mellé kegtöbbször törpét adok. Egyrészt mert nagyon finom, másrészt pedig mert a két kislányom (6, illetve 2 évesek) eme fajtát bírja legkönnyebben pusztítani. Persze a halpucolás és belezés sem történhet a két kis kukta segítsége nélkül.
G.
Eperlaci lentebb azt írod:"Nemrégiben vendég voltam egy halebéden, az érdekes az volt, hogy a halon, vizen, hagymán és paprikán, na meg a són kívűl nem volt benne semmi más.(bor, paradicsom stb.....)"
Laci! Nekem ne mond, hogy nem volt egy kis hókusz-pókusz, legfeljebb egy kis csiribú-csiribá, amit még a bográcsba varázsoltak jó bajai szokás szerint.( Mert aki főzte, az megvalósította az eredeti Bajai halászlé alaptételét.)
Ezért írtam anno Márfai Péter pontosan ilyen témájú topicjában (marfai.hu/forum/halaszle) hogy vendégeknek nem főzök halat, csak valami tömöret ( lábszár csülök kakas...).
Mijo receptjét olvasva össze csordul az ember szájában a nyál. (a Netes haltól jobb nem kellhet senkinek !!!!!?)
Egyébkén Én is ettem paszírozott halászlét, Zalaegerszegen, nagyon fínom volt. De az a procedúra ami vele jár, hát azt a bajaiak nem bírják kivárni.
Therntibi 1/2 napos receptje sem rossz, teszik.
(közelünkbe kevés a kocsma)
Nemrégiben vendég voltam egy halebéden, az érdekes az volt, hogy a halon, vizen, hagymán és paprikán, na meg a són kívűl nem volt benne semmi más. (bor, paradicsom stb.....)
Nagyon fínom volt úgy is. Ehte hallé íz.
Az Én receptem dettó, mint a Mijoé, de meg fogom spékelni legközelebb a Tibi féle előkészületekkel.
drága uraim megint összefutott /mit összefutott összeszaladt/ a nyál a számban :).. viszont ez a halász molnár cucc nagyon teccett.. örömmel fogdnék további történetet ami a dolgok történelmi oldalát világitja +
Ne légy Zotyó//, igazságtalan ..., hiszen már leírtam a Bajai halászlé receptjét alább ...
Jaaaa, hogy Knorr módra ..., Istenem, én azt csak így tudom, na, azt, hogy én hogyan főzöm, az más kérdés, de azon nem filozofálni kell, hanem KÉTPOFÁRA ZABÁLNI :)))....
