Eddig értem. Azt még elmondhatnád, hogyan vonják el a keletkezett hőt a plazmagyűrűtől? Azokat a tórusz alakú mágneseket mivel hűtik? Az a hűtőközeg „viszi át” a hőt a turbinákba?
"az egy hibas felfogas, nem csak a fizikaban, hanem minden tudomanyban, h ha van egy jelenseg es mellebiggyesztunk egyelgondolast, akkor az automatikusan helyes lesz."
Abban igazad van, hogy nem lesz automatikusan helyes. De ha nincs jobb, akkor mit lehet tenni?
Ha a jelenségek mellé odabiggyeszt valaki egy elgondolást, akkor azt lehet kritizálni, vitatni, kísérletekkel alátámasztani vagy éppen megcáfolni.
De csak úgy érdemes kritizálni egy elméletet, ha tudsz jobbat mondani helyette.
Én éppen ezért nem foglalkozom részecskefizikával, mert nem mélyedtem el benne annyira, hogy kialakult volna egy jobb elképzelésem.
Azokban a témáknál azonban, amelyekkel én foglalkozom (a fény természete, a gravitáció működése, ezeknek a kapcsolata), mindig leírom, hogy szerintem mi a jó elmélet. Persze ezt is lehet vitatni.
Nem, hanem annál nagyon nagy nehézséggel jár már csak annak az alapvető feladatnak a megoldása is, hogy rendkívül nagy nyomással tartósan egyben kell tartani a forró plazmát anélkül, hogy bárhol is hozzáérne az edény falához. Mert nincs olyan anyag, ami azon a hőmérsékleten megőrizné a szilárdságát.
Miből gondolod, hogy valakik "nem hagyják"? Egyszerűen arról van szó, hogy nagyon sok részletproblémát kell még tisztázni ahhoz, hogy ne utólag derüljenek ki az esetleges rejtett hátrányai.
„a spontan sugarzo anyagok tisztitasa ill suritese eseten a felezesi ido rovidul. erre az egyszeru torvenyszerusegre alapozva lehet bombat v reaktort kesziteni.”
Lehet atomreaktort készíteni tórium felhasználásával is, de az "gyenge" alapanyagot ad a bombához. Ezért nem szorgalmazzák.
A tórium egy neutron befogása után 233-as tömegszámú tóriummá alakul, amely β-bomlással 233-as protaktíniummá változik. Ez egy újabb β-bomlással, elektron és antineutrínó kibocsátása árán 233-as tömegszámú uránná alakul.
az egy hibas felfogas, nem csak a fizikaban, hanem minden tudomanyban, h ha van egy jelenseg es mellebiggyesztunk egyelgondolast, akkor az automatikusan helyes lesz. kicsit sarga, kicsit savanyu, de a milyenk, ugye bastya elvtars.
egy elmeletnek minimum onmagaval kell konzisztensnek lenni, ez pedig nem az.
a maghasadas kihasznalasat nem az elmelet tette lehetove, hanem a megfigyeles. a spontan sugarzo anyagok tisztitasa ill suritese eseten a felezesi ido rovidul. erre az egyszeru torvenyszerusegre alapozva lehet bombat v reaktort kesziteni.
tudod jol, hogy van. pont az utobbi idoben reszleteztem a spontan bomlas felezesi idejet, itt vagy a jov fizikaja topikban. osszakal elolvasta, megertette es megadta az alapjan a helyes valaszt. a hszeim kozott te is megtalalol ha erdekel, vagy a teljes elmeleti alap a duelun.com/documents oldalon olvashato. igaz abban momentan a kritikus tomeg nincs leirva, de a leirtakbol kikovetkeztetheto.
A grafit lelassítja a neutronokat, mert a lassabb neutronnak nagyobb a hasító képessége.
Vagyis éppen ellentétesen hat, mint a kadmium rúd.
De ma már nem használnak grafitot moderátornak, mert ha megszalad a rendszer, akkor nem akadályozza meg a robbanást. A Csernobili erőmű grafitos volt.
A Paksi erőműben vár vízzel végzik a lassítást, mert ha megszalad a folyamat, akkor a nagy hő miatt a víz elpárolog, és ha nincs lassító anyag, akkor leáll a folyamat, és nem robban fel a reaktor.
koszi, ezert tettem fel a kerdest, mer valoszinunek tartottam h valaki ideirja a tankonyvi butasagot.
a mai fizika szerint a folyamatosan bomlo anyag szabad neutronjai egy meghatarozhato valoszinuseggel tudnak masik atommagnak utkozni es azt kettehasitani. erre kepletet is szerkesztettek, ami a hasadasra kepes atomok terbeli surusegenek, szamanak, a hasado anyag egyuttes geometriai keresztmetszetenek es a - most figyeljunk - az utkozes valoszinusegenek szorzata. ha ez = 1, akkor elertuk a kritikus tomeget.
izlelgessuk kicsit. valoszinuseg. mit is jelent? hogy valamilyen esemeny milyen gyakran tortenik meg. nem azt, hogy megtortenik e vagy sem. ha igaz lenne az elmelet, akkor barmikor bedurranhatna egyik v masik atomtoltet, hisz ennek valoszinusege nem nulla. ha az elmelet helyes lenne, akkor minden perc ajandek, hisz barmikor berobbanhat barmelyik toltet.
egy idoben durrogtattak nehanyat, de valljuk be, olyan sok atomrobbantas nem volt, hogy abbol pontos kepletet lehessen alkotni. no meg, a keplet helyessegenek ellenorzese sem realisztikus.
es most nezzuk meg kozelebbrol magat a feltetelezett folyamatot:
a magban az egymast taszito protonok osszetapadnak, viszont a vonzando elektronokat tavoltartja magatol. mar ez erdekes felvetes.
hogy ez letre johessen azt kell feltetelezni, hogy a jelentos meret es tomeg kulonbsegu proton es neutron azonos abszolut erteku toltessel rendelkezzen. nem valoszinu, de nem lehetetlen.
tovabba, hogy minden egyes proton pontosan egy elektron tolteset hatastalanitsa, fuggetlenul attol, hogy az elektron eppen hol leledzik az atom korul. biztos van valami jo telekommunikacios rendszeruk es a protonok ugy kovetik es adjak at egymasnak az elektronok megfigyeleset, mint a repteri iranyito a gepeket.
aztan van egy valag semleges neutron, ami csak ugy a maghoz csapodik. oka? ismeretlen. es ezek a tok semleges, semmittevo neutronok ugy befolyasoljak az atom tulajdonsagait, hogy akar plusz minusz egy is megvaltoztatja az atom szinet, reakciokepesseget, hotani jellemzoit es gyakorlatilag barmelyik fizikai tulajdonsagat. valamit nagyon tudhat a neutron...
feltetelezes szerint letezik egy reszecske, a gluon, ami osszeragasztja a protonokat es neutronokat a magban. de ennek modja ismeretlen. tegyuk fel igy van.
es akkor a magok, egymassal teljes egyuttmukodesben, ugy dontenek, hogy a gluonok elengedik a neutront. es pontosan osszehangolt utemben. es miert pont a tok semleges neutront. miert nem egy protont, amit eleve taszitanak a tobbiek, igy biztos kisebb a kotodesi energiaja. es mi lesz a felszabadult gluonokkal, mit fognak kotni? vagy ok csak egyszerhasznalatosak? passz.
de ok, elengedik a neutront. van egy semleges magunk, hisz a protonok es neutronok kioltjak egymas tolteset - sic! - es egy semleges neutronunk. mi loki ki azt a neutront, hisz az elmelet szerint semmi ero nem hat ott ra. passz.
de, ok, valami kiloki. ha csak ez az ero nem a neutron egy titkos hajtomuve, hanem a mag valami tulajdonsaga, akkor ez az erohatas akkor is eri a neutront, amikor becsapodik egy masik magba. es ha a gyorsito es lassito ero egyforma, akkor az a becsapodas maximum odasimulas, hisz az erkezesi sebessege pont annyinak kell lenni, mint az indulasi, vagyis 0. szoval a NULLA kinetikus energiaval erkezo proton kepes szetszakitani egy masik magot, vagyis legyozni a tobbi hatashoz kepest brutalisan nagy magerot. erdekes.
"miert van az, hogy fel kilo plutonium soha nem robban fel, de 5 kg mar azonnal? mi szabja meg a kritikus tomeget?"
Ha kevés hasadóanyag van egy tömegben, akkor a felhasított atommagból kiszabaduló neutronok szétröpülnek a tér minden irányába, anélkül, hogy újabb atommagokat hasítanának szét. Ezért nem indul be a láncreakció.
Ha viszont a kritikus tömegnél több van együtt, akkor a felszabaduló neutronok újabb és újabb atommagba ütköznek, egyre többet hasítanak szét, rohamosan nő az újabb hasadások száma, ami mégtöbb neutront eredményez. Vagyis a láncreakció beindul, és megállíthatatlanná válik. Ekkor következik be robbanás.
Az atomreaktorban azért vannak a mozgatható kadmium rudak, hogy elnyeljék a többlet neutront. Így szabályozni lehet a láncreakciót, ami robbanás helyett folyamatos hőtermelést biztosít.
„miert van az, hogy fel kilo plutonium soha nem robban fel, de 5 kg mar azonnal? mi szabja meg a kritikus tomeget?”
Már említetted: en a kulonbozo erteku ellenallasok hokulonbsegere gondoltam.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. A külső összenyomó hatásoknak van egy határa, a belső erők szétfeszítő hatásával szemben. A kritikus tömeget meg az egy helyre zsúfolt nukleonok száma adhatja meg.:-)
szerintem nem jol ertelmezted amit irtam. itt harom kulonbozo allitasrol van szo.
1. az eszkoz mukodik e? - igen mukodik, szerintem is termel valamennyi plussz elektront. de hogy hatekony e, azt nem tudni.
2. a magyarazat jo? - nem. az eloadott folyamat onellentmondo. ahhoz pedig, hogy egy elmeletet egyaltalan erdemes legyen vizsgalni, es legalabb eselye legyen h a valosaggal egyezik, minimum konzisztensnek kell lenni. ez nem az.
3. a mert homerseklet kulonbseg bizonyito ereju? - nem. barmely aramkorban, ha ket ellenallasra azonos aramerosseg jut - soros kapcsolasnal azonos - akkor a nagyobb ellenallas melegebb lesz.
+1. a tudomany nem mennyisegi kerdes. sok ember is allithat egyuttesen butasagot es egy embernek is lehet igaza.
Marslakóknak azért nevezték a tudósokat, mert olyan nyelven beszéltek, amelyet senki más nem értett, mivel éppen Magyarországon születtek és itt tanultak. (Lásd Marx György: Marslakók érkezése c. könyvét)
Erről van egy személyes élményem is.
Évekkel ezelőtt a Francia Alpokban síeltük, és egy 30 személyes kabinos felvonóval mentünk felfelé. Hatan voltunk magyarok, a többiek főleg franciák és angolok voltak voltak a tömött kabinban.
Magyarul beszélgettünk, amit a többiek nem értettek. Az egyik nem magyar meg is jegyezte a másiknak angolul, hogy "honnan jöhettek ezek, mert nagyon érthetetlen a nyelvük."
Ezt megértettük és válaszoltam nekik, hogy Magyarországról jöttünk. De csak bámultak rám. Nem nagyon tudták, hol is van Magyarország. Erre elmagyaráztam nekik, hogy ez egy kelet európai kis ország. És viccből hozzátettem, hogy a lakói a Marsról jöttek, ezért beszélnek ilyen különleges nyelven. (mivel ismertem Marx György könyvét)
Erre egy csinos francia nő rávágta, hogy ha mi magyarok a Marsról jöttünk, akkor ők franciák pedig a Vénuszról jöttek. Montam neki, hogy elhiszem, mert olyan csinos, mint maga Vénusz. Ezen aztán jót nevettünk mindnyájan.
(a majd' 80 évvel ezelőtti ámerikában, az atombomba megtervezésében/'kiszámolásában' naggyon! fontos szerepet vállaló magyar tudósokat később úgy emlegették, hogy "a marslakók": ugyanis gondolkodásukban annyival előrébb jártak a kor 'jobb' tudósaihoz képest, hogy ez tette lehetővé azt, hogy az 'atomkor' kb. 15 évvel előbb kezdődjön - az amcsi tudomány történészek szerint... ;)
'Anno', amikor ámerikában épp' javában készült az első atombomba, egyszer Wigner Jenő elmagyarázta az egyik akkori/'ottani' tekintélyes műszaki/'technikai' tábornoknak (akinek mérnöki végzettsége volt !), hogy hogyan is működik az atombomba (maghasadás. láncreakció, stb.) vagyis hogy, miért is lesz akkora nagy bumm, ilyen 'kicsi' bombából...
Miután a tábornok meghallgatta Wigner Jenő előadását, azt mondta: "Fiatalember! Én elhiszem, hogy ön azt gondolja, hogy ez a bomba így működhet, de higgye el -sok éves mérnöki tapasztalatom alapján mondhatom-, hogy ha ez a bomba fel is fog robbanni egyáltalán, akkor biztos, hogy az nem azért fog megtörténni amit ön most, itt elmondott nekem, hanem nagyon is 'hagyományos' okok miatt." ;-/
mert amit mukodesi elvkent leir, az lehetetlen. nem csak az elfogadott vagy az en elmeletem alapjan, hanem onmaganak ellentmondo is.
hogy az eszkoz egyebkent tenylegesen hogy mukodik azt nem tudom, de ami latszik belole ill amit magyaraz rola, az egy egyszeru soros aramkor, ott pedig a nagyobb ellenallas erosebb melegedese termeszetes jelenseg.
egyebkent az eredeti eszkoze egesz mashogy mukodott, mas volt az eredmenye is. a ketto kozott annyiba hasonlosag, hogy mindkettot fuzios neven illeti.
ha akku nelkul mukodnek, akkor hinnek benne a mukodes ismerete nelkul is. de igy...?
"csalodtam egelyben. ugylatszik neki is kell a penz, eladta a becsuletet. 5-10 eve meg volt mersze kimondani, hogy goze nincs mitol, de mukodik a fuzio. most meg elojon ezzel a buta elmelettel."
„Az az ember, aki ugyanúgy látja a világot 50 évesen, mint ahogy tette azt 20 évesen, elvesztegetett 30 évet az életéből.” — Muhammad Ali
Egely György kutató fizikusnak tartja magát, és saját állítása szerint is folyamatosan kutatta a hidegfúzió /nem általánosan ismert../ módját az elmúlt 10 évben - is.
Ezért nem értem, miért 'furcsállod', hogy mára már 'megvilágosodott' a dolog alapjaival/mibenlétével kapcsolatban ??!
"amit a szerkezet mukodeserol leir, az lehetetlen, logikatlan."
Mondod Te... De talán gondolhatnál arra, hogy az a kb. 20 mérnök nem teljesen 'hüllő', hogy hagyja magát megvezetni egy logikailag és főleg!gyakorlatilag is nem működő 'effektussal'...
Vagyis úgy gondolom, hogy ha már ilyen 'sokan', ilyen hosszú ideje 'összejárnak' ez ügyben, akkor annak csak lehet valami 'kézzelfogható' alapja... ! (értelmes, tanult, műszaki embereket, nem lehet hosszú távon hitegetni/félrevezetni... !) ;-)
