Azt kell felmérned, hogy az üstben levő folyadék "meddig ér" és a fűtés intenzitását ehhez igazítani. Nem javasolt túlhevíteni az üst falát az első szakaszban. inkább tovább tartson a felfűtés.
Ha már pára és visszacsorgó flegma van, az hűti a szabadon levő üstfalat, de ekkor már a fűtés amúgy is "gyertyalángon" van.
Kényszerűségből pároltam már le 10l-t is 100-asban .... jól elnyújtva.
Hello.Szeretnék feltenni egy kérdést.Azt szeretném kérdezni,hogy egy 100 literes üstben mennyire befolyásolja ha befolyásolja az alszesz mennyisége a deflegmációt és az elválasztást?
Üdv ! Kössz,közben megtaláltam, hát szép masina, saját tapasztalattal rendelkező kolléga kéne nyilatkozzon róla! Szakcég készíti, nem sufni tunning ,biztos van referencia készülék valahol ,azt kéne kideríteni és átbeszélni a tapasztalatokat !:-)
Egy más kérdés! Kb. 12 éve elég aktív voltam a topikban, sokmindent tanultam itt, sőt, közös főzések és kóstolgatások is kialakultak :) Vannak még itt a régi tagokból? Szialvakukac (Szilvakukc), BMiklós, Snapsmester, stb. akikre így hirtelenjében emlékszem.
Ezt láttam én is, jó alternatíva lehet a tisztítás utolsó fázisára használni, de mivel több kell, az előtisztításra merült fel a rézeleje használata. ha nem 97%os, hanem valamivel kevesebb, az is jó!
Nem értem az alap problémát. Ma az EU-ban az ivóvíz vezetekhez használható idomokra szigorú előírások vonatkoznak, amiket minden ország importált a saját szabványként.
Nem lehet olyan anyagokt használni, ami ólmot tartalmaz, ilyet vásárolni, forgalomba hozni sem tudsz.
Ez egy teljesen feleslegesen felfújt lufi. Arról nem beszélve, hogy többnyire ilyen idomokból a garázs művek épít pálinkafőzőt, exportálni ezeket? Hova? :)
Aki ipari szinten igényesen akar építkezni élelmiszeripari saválló acélt, idomokat használ és hegeszt.
Menetes idomokból vörösöntvényt, vagy sziliciumbronzt kell használni, ezeket lehet csak használni ivóvíz vezeték szerelésnél rajtuk a jelzés "DVGW", pl:
Forrasztható idomokból vörösöntvényt (CC499K), vagy Cu-DHP (99,9%-ban vörösrézből készült)-t kell használni, ezek szintén ivóvízre vannak gyártva, rajtuk a jelzés "DVGW", pl:
A forrasztás minősége persze gagyi, de egyelőre stabilnak tűnik. A rozsdamentes és a réz hőtágulás különbsége miatt, számítottam rá, hogy hűlés közben pattan egyet és leválik, de nem. Aztán lehet, hogy később így járok.
A rozsdamentes felület felcsiszolva, tisztítva denaturált szesszel, azután TS 570 forrasztókrém, majd azzal a böszme pákával előre befuttatva a felület ólommentes lágyforrasszal. A réz korongok ugyanígy. Majd összerakás, az egész összemelegítése a lánggal (CFH Turbo GT2000) és plusz lágyforrasz. A kis 2 literes edény belső pereme felcsiszolva, denaturált szesszel tisztítva, majd FBS-sel beleragasztva egy szilikon lemezből kivágott tömítés. A sisakot majd 6 db iratkapocs fogja tartani, így most nem folyik, főzés közben majd kiderül az igazság.
Nem kell belehúzni a csövet + forrasztani is lehet. A sárgaréz fittingek belsejéből simán ki lehet csiszolni az a peremet, azután végig lehet benne tolni a vörösréz csövet, azután + paszta + ólommentes lágyforrasszal rögzíteni. Itt ment a beszélgetés a magyar (Hazaipálinka) főzőkről:
Azt mondják, hogy ólommentes sárgaréz szerelvényeket Európán kívülről kell rendelni, mert az itt forgalmazottakban bizony ötvözőanyagként ott van az a kis ólom (az önthetőség és forgácsolhatóság miatt).
Egyébként én is az itthon kapható sárgaréz szerelvényeket használom + szilikont (FBS) tömítésnek. De mint írtam, aki gyártja a főzőket és más országokban is szeretne árulni, annak fontos lehet, hogy - vagy igaz, vagy nem, tök mind1 - a felhasználók tudatos(?) része kerüli az ilyen megoldásokat/nem veszi meg.
Ezt a lencse-formájú üstfedőt, a Hal Miki-nek dolgozó fémnyomó készíti minden főzőjéhez.
Ez a legolcsóbb, mert ezt a legkönnyebb legyártani...csak sajnos kicsi a deflegmációs felület...ezért kérnek néha egy sisakot hozzá illeszteni...
Az én főzőimhez ilyen üstfedő és hengeres sisak-kombót terveztem minden főzőhöz. Viszont ott a sisaknál, a forrasztási felület is megfelelő átlapolással készül, ami sosem válik el.
...itt jól látszik, hogy a domború üstfedő, felálló peremébe van szoros illesztéssel (a ziknivel ütköztetve) belecsúsztatva a hengeres sisak, aminek az alsó része, befelé még peremezve is van.
...... Ez így egy tökéletes mechanikai rögzítés, plusz a forrasztás a két felület között, ami természetesen nem látszik...
Így oldotta meg neki a fémnyomó vállalkozó, mert így nincs szükség ott egy kis felületen történő lágyforrasztásra, ami egy potenciális hibalehetőség, jellemzően szét szokott idővel nyíílni.
Nézd meg a folytatást, a sisakhoz csatlakozó páracsövét, hűtőt, nyoma sincs áthúzásnak, tokos forrasztások vannak dögivel a kb takaríthatatlan konstrukcióban.
Az idomok öntvény előgyártmányból készülnek forgácsolással, amit az épületgépészetnek gyártanak, az biztos, hogy ólommentes ötvözetből készül, más réz ötvözeteket felesleges ide keverni, azok más célra készülnek.
É úgy látom kánaán van ezen a területen, régen nem volt szokás az ipari anyagokat porciózni, ma minden fajta ipari folyasztószerből mililiteres kiszerelésben lehet vásárolni, a forraszanyagok ugyanez a helyzet.
Ugyanez van az építőanyagokkal, egy komolyabb pl Sika terméket kannába, nagyobb gyűktőcsomagolásba lehetett megvenni, ma hozzáférhető háztartási kiszerelésben is. Ára milyen, az más kérdés. :)