Íme egy hatéves topic, ahol zavartalanul szórakozhatsz. Egy régi/új szolgáltatás, bármilyen történelmi témában -- ahová betette a politika a mocskos patáját -- irhatsz, vitázhatsz, elmélkedhetsz. Egyetlenegy kérés: tiszteljük a vitapartnert. Andrea Sbardellati
Egy "katolikus" kultúrában sokkal inkább a felsőbbségtől várják a megoldásokat, de a jólét biztosítását mindenképp.
Árnyalnán a képet némileg.
Franciao túlnyomórészt katolikus maradt, miként Belgium, Cseho és Ausztria is és őket nemigen lehet gazdasági sikertelenséggel vádolni az újkorban.
Skandinávia ellenben (Dánia kivételével) nagyon szegény és elmaradott volt a 19. sz elején - nem utolsó sorban, mert a klaszikus feudalizmus elmaradása miatt a független faluközösségek domináltak.
Folytatva netizen kolléga bírálatát, felhívnám Nb. figyelemeteket arra az alapvető tényre, hogy az imént bírált követő magatartásra ő maga is igen szép példát szolgáltat ezzel a szövegrésszel: "egy valamelyest közkincsként rendelkezésre álló eljárás/folyamat"
Ebben az alapvető probléma az "egy": sosincs egyetlen megoldás (a társadalom nem sakkfeladvány). Ez pont olyan, mintha Gyurcsányt hallanám: "nincsen B terv". Pont olyan, mintha Gyurcsány választóit hallanám: "rá szavaztunk, tehát ő legjobb"; "nem számít, hogy egyetlen reformot se vezetett még be -- azt mondta, hogy reformokat akar, tehát nem lehet senki más, mert akkor nem lesznek reformok" stb. Nos, ez nagyon nem így működik: az olyan döntés, amellyel nem 3-4, egyaránt versenyképes lehetőség közül választunk, az rosszul előkészített döntés.
A Nemzeti Konzultáció pedig azért példa értékű a szöveg végén, mert éppenhogy egyszerre jelenítette meg ezt a két hibát: oda az emberek (pl. jóanyám) rajongni és nem vitatni jártak -- de ezt is várták el tőlük.
OFF: mióta a félanalfabéta, kizárólag gyűlölködni képes csőcselék ellepte polfórumot, már olvasni is csak keveset érdemes -- és azt is csak addig, amíg rá nem vetik magukat.
Igen, nincs is vita ebben. Mondhatni az európai szabadság kiteljesedésének egyik határköve a kötelező örökváltság. Csak röviden a 16. századot kivántam "rehabilitálni", utalva arra, hogy a lelkiismereti jog, s a modern értelmiség (közszféra) kialakulása bizony ekkor történik meg.
Off Gyógyíthatatlanul pesszimista vagyok. Talán ezért is mentem át olvasómódba. Már nincs kedvem írni semmiről.
A jobbágynak a reformáció után is követnie kellett földesura vallását (többnyire) -- ez itten a szükséges meg az elégséges feltétel esete: szükséges a jobbágy fölszabadítása (mert különben nem választhat), elégséges a reformáció stb. (mert különben nincs miből választani).
OFF: olyan ez, a főpolgárválasztás -- ahhoz, hogy szavazzak egy jelöltre, annak teljesítenie kell egy szükséges és egy elégséges feltételt. A szükséges, hogy ne legyen Demszky; az elégséges, hogy legyen esélye arra, hogy megválasszuk (nem baj, ha ez az esély nem sok -- de legyen).
Ez mind rendben van kedves P/C, de a reformáció és a katolikus megújhodás alaposan átrendezi a középkori szabadságfogalmat. A modern európai polgár ott születik meg: Wittenbergben és Trentóban.
Kezdhetnétek talán azzal, hogy helyes-e a kolléga megfigyelése: SZVSZ nem helyes -- mármint az a fele, amely valamilyen módon "angolszászként" kívánná egybefogni a nem tekintélyelvű társadalmakat. Ezek ugyanis messze nem mind angolul beszélő népek (mint pl. az összes skandináv ország), és a kultúrájuk közös eleme éppenhogy nem a nyelv. Mi több: az "angolszász" elnevezés kimondottan csalóka: a különbség kialakulásának idején az angolok és szászok speciel elnyomottak voltak saját hazájukban, ahol a Hódító Vilmos óta eltelt 2,5 évszázadban a francia maradt az udvar és a nemesek nyelve, a tízszer nagyobb népességű Franciaország királya pedig (Aquitania és Guyenne okán) hűbérura volt az angol királynak.
Hogy ne csigázzuk tovább az ok megnevezésére kíváncsi érdeklődőket: V. (Hosszú) Fülöp 1317-ben terjesztette ki a francia korona valamennyi tartományára az örökváltság intézményét -- hatszáz évvel előttünk. (Egyes tartományokban ezt már apja, IV. (Szép) Fülöp bevezette.) Ez tette lehetővé, hogy a követő magatartásformákat apránként felváltsák az önálló döntések -- a jobbágynak ugyanis földesurát kellett követnie -- még vallásával is. Ez a követő magatartás jellemző Európa keleti felére (Poroszorrszágra és onnan keletre) mind napjainkig, mert még nem volt elég időnk, hogy levetkőzzük.
Majd jön Kilences kolléga oszt mindenkinek kiosztja a barackot... :)
A tréfát félretéve, csak azért ugortam be, hogy belelessek Béni topicjaiba, de aszem nekem már nincsen kedvem politizálni.
Röviden a véleményem: ez így nekem nem gömbölyű. Mondhatni pongyola. ;)
Mindegyik civilizáció struktúrára épül, itt a szerkezet minőségén van a hangsúly, legalábbis Hajnal, Bibó és legfőképpen Szűcs szerint. Ti. a régióelmélet, csonka társadalom, megkésettség, elég sok ütésváltás volt erről ebben a topicban a polgárosodás vs. kádári izé (merhogy nehéz lenne ezt most este definiálnom) kapcsán.
A weberi elmélet meg az Occidensre alkalmazható tisztán/tisztábban, s nem az olyan köztes régióra, mint pl. a Kárpát-medence. Itten minden egy kissé bonyolultabb, kuruc-labanc, revolutio-evolutio, népies-urbánus etc. :)
De privát véleményem: nem a vallásgyakorlat hozza az esetleges különbözőségeket, hanem a vallásra és intézményeire rátelepült szellemiség, ami mondjuk pl. a kamatszedésben testesül megfele.
De végülis minden definiciós probléma csupán. Lehet, hogy én is csak elkúrtam. :)
Miért nem előzte meg a Szovjetunió és a szovjet hadsereg az 56 felkelést kirobbantó elégedetlenséghullámot? Tudták, hogy helyzet van, tudtak a forrongásról, tudtak róla, hogy nem indult desztálinizáció, a hírszerzésük és az egész apparátusuk olyan mélyen beépült Magyarországon, hogy mindenről mindent tudtak. Mégsem tettek szinte semmit. Miért?
Eeegen, szintén kihagytam két évet korábban a polfórumon és akkor kukkantottam vissza, hogy mi újság, mikor klubosodni kezdtünk. Azóta itt is lement egy nagy vihar, most hosszú hónapok óta csönd van. Néhány (kb. kéttucat) tagunk itt lődörög és keresi a barátságos vita, beszélgetés lehetőségét, nagyjából ez megy. Csak elég sokszor nem találunk egymásra, mert nem érjük el a kritikus tömeget létszámban.
Ha Huntingtonozni van kedved, gyere át az ukrajnás topicba és támogass meg, mert a gonosz Bögöy sarokba szorított és hónapok óta nem tudok válaszolni neki arra, hogy miért különbözne jobban Magyarországtól Oroszország mondjuk az USÁ-hoz képest. :o)
Feladva kötelező olvasmány pl.? Mert mondjuk egy Huntington nem megy holnapra, de ha azt bújjátok egy hónapja és mindjárt kiböki valaki, hogy mi a frankó, akkor szomorú leszek, hogy lemaradtam:)
Igazából az az ábra, hogy évek óta nem volt kedvem vitatkozni a politikán. Valszínű nem velem van a gond, mert sok olyan emberrel találkoztam, aki hasonló cipőben jár. Holott valaha lelkes volt. Aztán azon filóztam, hogy lehet, hogy mégis lehet vitatkozni, beszélgetni, pl. itt.
Csak sajnos nehéz felvenni a fonalat a legutóbbi hozzászólások alapján. Mintha halódna a dolog:)
Ha belegondoltok,
van abban valami szimbolikus,
hogy a Történelem és politika c. topikban
sci-fi-ről van szó.
Pedig a történelemnek nincs vége:)
Mi itt a házirend, ki hozza a témát? Valaha tudtam, de azóta... történtek dolgok velem és az országgal egyaránt:)
Persze utópiáról és nem antiutópiáról van szó, de jellemző, hogy a szerző mennyire nem tudott elszakadni a saját korától. Fekete a regényt 1955-1958 között írta. Még olyan fiatal is szerepel benne, aki fegyvert rejteget, majd disszidálási szándékkal lázadást szervez.
Ugye teljes elzártságban élnek a világ többi részétől, de persze a világot gondosan megfigyelik, lehallgatják. Azokat, akik nem felelnek meg a kommunista paradicsom szabályainak (még az alkoholistákat is) száműzik egyik kisebb szigetre, ami mint Gulag láger működik. Keményen fejlesztik a fegyverzetüket, s nem haboznak használni is (német tengeralattjáró-támadás).
