Üdv mindenkinek!
Összeírtam, amiket nem értek, vagy számomra ellentmondásosak a relativitás elméletből (amit egyébként érdekesnek tartok!!). Nem sértődök meg, ha bárki laikusnak nevez, vagy paprikásan fogalmaz, és attól sem, ha kiderül, hogy mindenben butaságokat mondok. (Dr. Lecter már mondta, hogy a kapható művek sok félreértésre adnak okot.)
Íme, amit írtam, lehet csépelni, „Induljon a banzáj, essen szééét a hááááz!”
KÉTELYEK:
1. Ha elfogadjuk, hogy a tömegek közelében a tér görbül, akkor ezt csak úgy lehet elképzelni, hogy pl. a Föld környezetében elképzelt kockarács háló vonalai a Föld felé behajlanak. A legnagyobb behajlás a Föld-középpontból húzott merőleges metszésénél van. Ez a behajlás nyilván gömbszimmetrikusan jelentkezik.
Ebből következik: a tér más részein akkor nyúlásnak kell jelentkeznie, vagy szakadásnak, hiszen az egyenest jelentő rácsháló vonalai eltolódnak. Ezek szerint egy távolról a Föld felé haladó űrhajó egy bizonyos zónában (sebességtől függetlenül) előbb megnyúlna, majd továbbhaladva zsugorodna.
Másik: a rácsháló vonalai a görbült térben hegyesszögben metszik egymást, itt ez jelöli ki a derékszöget. Ezek szerint a Földön alkotott derékszögű tárgyak a világűrben más szöget alkotnak.
Másik: mivel a térháló vonalai nahyon lapos U alakban hajlanak, a fénynek ezt az utat kellene követnie, ha fény az egyenest követi. De nem ezt állítják, hanem egyszerűen egy megtört vonalat adnak meg a fény pályájaként a görbült térben.
2. A fekete lyuk körüli végtelen térgörbület szerint a rácsháló vonalai megszakadnak, és a fekete lyuk felszínébe esnek. (így lehet elépzelni a végtelen görbületet).
Ebből következik: egy tömeghez közeli térvonalak vagy kevésbé tudnak meghajolni mint a távolabbiak, hiszen elérik a felszínt, így távolabb nagyobb a görbület a felszínhez közel kisebb. Vagy pedig a közeli vonalak beleesnek a felszínbe, ezek szerint itt is jelentkezne végtelen térgörbület. Mindkét lehetőség valószerűtlen.
3. A Nap görbült tere tartja körpályán a Földet, ebben a térben ez az egyenes.
Ebből következik: A Föld felszínéről függőlegesen fölbocsátott fény vagy rádiójelek szintén Nap körüli pályára állnak, mert ebben a térrészben ez az egyenes. Az egyenes ugyanis mindenkinek egyformán egyenes kell hogy legyen, föggetlenül a sebességtől. Különben nincs értelme az első állításnak.
4. A Nagy Bumm előtt a ma megfigyelhető összes anyag egy néhány méteres szűk térrészben volt. Itt a nagy tömeg miatt a tér görbülete végtelen volt. + Az anyagtalan tér és anyagtól független idő nem létezik.
Ebből következik: A fő baj, hogy a görbült tér a SAJÁT fogalmaival semmit sem tud értelmezni. Ugyanis ha azt mondja, hogy egy „meghatározott szűk térrész”, akkor máris az euklidészi tér fogalomban gondolkodik. Szerinte akkor ez a kis térrész kellene, hogy jelentse a teljes, végtelen világot, hiszen csak itt van anyag, de a saját végtelen világát csak egy kis euklidési térben tudja elhelyezni. Ez önellentmondás (ez a tér nem tér!).
Másik állítás: anyagtalan tér nem létezik. Ha egy tér nem létezik, az azt kell, hogy jelentse, hogy oda nem lehet behatolni, oda anyag sem juthat. Ha viszont anyagot (mezőt, energiát) juttatok oda, akkor már térnek tekintem. Tehát a nemtér ugyanúgy viselkedik, mint a tér, akár xyz koordinátákkal is megadható, akkor mi értelme van annak, hogy anyag nélkül nem létezik tér.
5. Virtuális foton, tömeg nélküli részecske.
Következmények: először is jelentsük ki, hogy a tömeg nélküli részecske olyan részecske, amely nem létezik. Ezzel az „alkotással” a fizikusok egy „bianko csekket” adtak maguknak, amit bárhol beválthatónak tartanak. Ez az újkori flogizon, éter, hőanyag!! Az hogy Föld kering a Nap körül, vagy az elektronok az atommag körül, ennek létezését a legkevésbbé sem bizonyítja. Akkor még mindig sokkal jobb volna azt mondnai, hogy NEM TUDJUK ennek az okát.
Másik következmény: ha a gravitációt a gravitonok (virtuális foton) cseréje okozza, akkor a gravitációt egy tömör anyaggal le lehetne szigeteleni.
Ezek szerint gravitációs mező sem létezik, csak akkor, ha egy másik anyagi részecske oda kerül az adott térbe, hiszen önmagában egy testnek nem lehet gravitációs tere, mert nincs mivel gravitont cserélnie.
Ha elég gyorsan hatolunk át a gravitációs mezőn, akkor megelőzhetjük a gravitoncsere megindulását, és így nem fog hatni ránk a gravitáció.
A nulla tömegű részecske azért jó, mert éppen azt csinálja, amit akarok tőle. Ha a fekete lyukat ez sem tudja elhagyni, akkor a fekete lyuknak nincs gravitációs mezeje. De szerencsére a virtuális fotonra azok a szabályok érvényesek, amit éppen szeretnék, és lehet, hogy ők elhagyják a fekete lyukat (itt van még különbség a fizika és a vallás között??)
6. Távolhatás nincs!
Következmények: két test honnan értesül arról, hogy olyan közelségben vannak, hogy beindulhat a graviton csere? Vagy ha azt veszem, hogy a gravitációs hatás a végtelenben válik nullává, akkor az összes létező test az összes létező testtel folyamatosan cseréli a gravitonjait??!!
A tér honnan tudja, hogy egy tömeg van valahol, és be kell görbülnie? A tér görbülete sem távolhatás??
7. A téridő fénykúpjából nem léphet ki esmény, információ.
Következmény: és ha kellő hosszúságú és szilárdságú rudat mechanikusan megmozdítók, akkor ez hol lenne lekorlátozva, hiszen a rúd másik végének közel ugyanúgy kellene mozognia? Lehet a rúd anyaga grafit, az elég ruggalmatlan, így alakváltozása kicsi.
KIEG: Erre Mallow azt írta, a "Fzikusok segítsetek"-ben, hogy a merev testben az elmozdulás továbbterjedése lassúbb a fénysebességnél. Ez érdekes gondolat
