Az áltudományos megfogalmazás, minősítés joga a tudomány felségterületéhez tartozik.
Ezért nem lehet sohasem tudni, hogy igaza van, vagy csak a mundér becsületét védi. Akkor pedig, amikor azt jelentik ki egy adott kérdésben, hogy az csak egy elmélet, - mint már utaltam is rá - hogyan lehet azt megállapítani, hogy az adott elmélet közelít e a valósághoz, vagy pedig az "áltudományos" jelzővel minősített elképzelés mondja a "tutit"?
Pl.: a tudomány soha semmilyen módon, semmilyen kisérlettel nem igazolta a föld mozgását.
Az "áltudományos" és minden fajta őstörténet, szent irat, - és a tapasztalat! is - azt igazolja, hogy a föld mozdulatlan.
Igaz lehet e egy olyan "elmélet", amely szembe megy mindenféle tapasztalattal? Nem derülhet ki egy idő után, hogy az elmélet csak egy áltudományos maszlag?
Lénárd Fülöp mentális eltévelyedése egy Szász Gyulánál sokkal nagyobb kaliberű ember tragédiája. Az ő éterfizikája egy sokkal alaposabban kidolgozott elmélet volt, mint Szász atomisztikus fizikája. Amit ráadásul alátámasztani látszottak az egész tudományos világ által elfogadott, sikeresen megismételt kísérletek is, szemben Szász egyetlen ejtési kísérletével, amit senki se vett komolyan.
Palló Gábor cikke nagyon érzékletesen bemutatja, hogy Lénárd miért érezhette a teljes tudományos munkásságát semmibe romboló személyes sértésnek azt az ötletet, amivel Einstein olyan bosszantóan sikeres lett. Lénárd úgy gondolta, hogy a katódsugaraktól kezdve a fényelektromos jelenségig minden kísérlete az éter fizikájáról szól. Az egész fizikát két fő területre osztotta, az anyag és az éter tudományára, nagy elméleti könyvében az utóbbi részeként tárgyalta az összes elektromos jelenséget, nem csak az elektromágneses hullámokat, a fényt, hanem még az elektronsugárzást is, amelyek ismereteit ő lényeges eredményekkel gyarapította. Sőt ezekben felismerni vélte még az éter kvantált szerkezetét is, aminek alapján kidolgozta az első atommodellt, az atommagok fogalmával egyetemben, vagyis megalkotta az anyag fizikájának valamiféle csíráit is. És akkor jött egy fiatalember, aki nem végzett egyetlen kísérletet se, de azt állította, hogy mindez nem is létezik. És aztán rázúdult az egész kvantumfizikai forradalom, ami semmit se alapozott az ő éterfizikájára, miközben Einstein fénykvantumai bámulatosan beleillettek.
Persze egy Nobel-díjjal a zsebében azért nem kellett volna ettől olyan végzetesen megkeserednie, hogy zsidógyűlölő náci hangadó váljon belőle.
Nekem úgy tűnik, van, nem is kevés. Az emberi elme ilyen devianciája a minta kellemesen nagy mérete miatt jól vizsgálható (már ha valaki ebben leli örömét). Persze az igaz, hogy kevés köztük az olyan, aki fizikusi diplomával műveli az ilyesmit, de ettől még Nobel-díjasok is akadtak köztük, pl. Lénárd Fülöp.
Ha iszugyira gondolsz (az újfizika atyja), akkor Szász Gyula. Ő más értelemben volt laposföldes: minden kísérleti megfigyelést elutasított - a sajátja kivételével, de az meg egyszeri volt, ő maga sem ismételte meg.
"Azt figyeltem meg, hogy a dogma "bizonyítására" szeretnek olyan eszközt felhasználni a Pista bácsik, ami nem létezik. Bármi is legyen az a hordozható "anti-neutrínó sugár generátor", az egyetlen ismert tulajdonsága, hogy nem létezik.
Egy olyan műszerrel, ami nem létezik, nem is lehet a dogmát megcáfolni.
A GPS-nek nem hisznek, mert az cáfolja a laposFöldet. A csillagos égre nem néznek fel, mert az cáfolja a laposFöldet. Viszont minden olyan berendezés "mérésének" hisznek, ami nem létezik. A dogma védelmében az a legütősebb "bizonyíték", ami nem létezik; vagy amihez nem lehet hozzáférni, mert el van zárva a CIA raktárába."
(volt honnan 'tanulni'!: rel.elm., UFO-k, stb. ;) ;-(
Példa elméletre: megfigyelésekkel és kísérletekkel bizonyított geoidmodel.
Példa "elmélet"-re: a laposföld "bizonyítékai", főként a Biblia és a "kidolgozás alatt".
A mester (Székely) egyébként azt vallja: "álmodjuk a világot, egy interaktív hologrammátrixban élünk". Rendben, de akkor miért győzköd minket? Meg sem lehet fogni. Szálljak vitába vele: "azt te nem álmodhattad pajtás, mert olyat álmodni nem lehet". :o)
Ráadásul a kommentjét a hasznosíthatatlan kitalációk szülte laptopján vagy mobilján írta. Valamiért nem a mezőn kiabál a kitalációk hasznosíthatatlanságáról ágyékkötőben és fóliasapkában. Pedig akkor még némi hitele is lehetne a kinyilatkoztatásainak.
Azt figyeltem meg, hogy a dogma "bizonyítására" szeretnek olyan eszközt felhasználni a Pista bácsik, ami nem létezik. Bármi is legyen az a hordozható "anti-neutrínó sugár generátor", az egyetlen ismert tulajdonsága, hogy nem létezik. Egy olyan műszerrel, ami nem létezik, nem is lehet a dogmát megcáfolni.
A GPS-nek nem hisznek, mert az cáfolja a laposFöldet. A csillagos égre nem néznek fel, mert az cáfolja a laposFöldet. Viszont minden olyan berendezés "mérésének" hisznek, ami nem létezik. A dogma védelmében az a "bizonyíték" a legütősebb, ami nem létezik; vagy amihez nem lehet hozzáférni, mert el van zárva a CIA raktárába.
A beugrót persze nem csináltad meg. Boldogok, akik akkor is megoldják, ha nem is kéri senki.
Jó nekünk a fény. Tessenek észrevenni, hogy a "balatonos délibáb" mindig emeli a horizontot, az "aszfaltos délibáb" süllyeszti. Tehát nem igazán működik az a laposföldes próbálkozás, hogy fata morganával magyarázzuk a hajók horizont mögötti eltűnését.
Minden fontosnak, ill. alapvetőnek tartott dolog csak elméleti szinten létezik. Ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban semmi sem bizonyított. Ha bizonyított lenne, nem elmélet lenne...
".....Az 1900-as évek elején a kvantummechanika fejlődése újabb atommodelleket hozott létre.
Az elektronfelhő modell szerint az elektronok nem pontosan meghatározott pályákon keringenek az atom körül, hanem inkább valószínűségi felhőkben tartózkodnak.
Az izotópok és a szubatomi részecskék felfedezése tovább bővítette az atomelméletet.
Az atomelmélet folyamatosan fejlődik, és a részecskefizika területén továbbra is aktív kutatások folynak az elemi részecskékkel kapcsolatban...."
"...A modern elmélet szerint az anyag apró részecskékből, úgynevezett atomokból áll, amelyek viszont szubatomi részecskékből állnak...."
A feltételezések pedig nem mások, mint kitalációk...
Kitalációk alapján pedig nem lehet semmit hasznosítani....
Nakérem, ha ennyi sok 'neutrinó' van mindenhun, akkor hiába 'fejlesztenénk ki' egy lágy-neutrinó-sugárnyaláb-generátort, az úgyis elvészne a 'neutrinó-zajban'.
Ezért e helyett, egy 'anti-neutrinó-sugár-generátort' kell 'kifejleszteni', az majd 'rendet vág' ebben a 'pokoli' neutrinó-zajban !
Ha egy ilyen 'anti-neutrinó-sugár-generátor'-ral egy 'nyílegyenes' lyukat 'fúrunk' a neutrinó-zajban, az pont' jó lesz a Balaton vízszintje fölötti fődgürbület méréshez... ;-)
Kozmológiai közhely: A kisujjunk körmét másodpercenként 65 milliárd neutrínó járja át, és ezek csaknem mindegyike egy csillag gyomrában keletkezett.
A "neutrínó generátort" tehát megspórolhatjuk, hála a természetnek. Csak a detektorról kell gondoskodnunk. (:p) Ja és persze tökmindegy, hogy a víz felett vagy a víz alatt repül-e a neutrínó.
Tegyük fel, hogy egy festőt megihlet a fenti adat, elhatározza, hogy fest egy körmöt neutrínókkal. Mekkora legyen az átlagos távolság két neutrínó között? Aki rászánja magát a számolásra, arra kérem: előbb tippeljen, aztán számoljon, végül összehasonlítson. :o)
-verkli- 9767 " Nem bízok én az ilyen zsidó huncutságokban, hogyaszongya H2 meg acélhuzal. Egy sasra kell rákötni három birkabelet, 'oszt hadd repüljék."
;-))
De 'ha így nem is' (mert 'nincsen sas', mert védett madár!), akkor 'nincs más hátra' ki kell fejleszteni, egy könnyű és hordozható 'lágy' neutrinó generátort, és az abból kibocsájtott neutrinó sugár, már biztos nem fog 'elhajolni' a Balaton vízszintje fölött, hisz', "a neutrínó rendkívül közömbös az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési) hatáskeresztmetszete igen kicsi."
("egy fényév vastag ólomfalon a neutrínóknak mintegy fele haladna át")
Első közelítésben nincs. Precízkedéssel már ki lehetne mutatni.
"láthatón kívüli tartományban is"
Ez az ötlet tetszik. Kiindulásképpen mégis egyszerűbb volna nekem a látható spektrum két szélét használni. A lézeres mérés is több különböző lézerrel, ezek összehasonlításával adna több infót.
