Ez micsoda: your ancestors and the austrians Maria Teresa sent somewhere around 1761 her general Felix Bukow demolished the romanian churches with the canons...?
Oh also want to mention how exactly Blacorum's Plural form 'Blasii' can't be compared with the examples of @aliengalaxy took like Blach, Balach or Blac/Blaci. Blaci/Blac is a Proper noun like Blacorum is, and are clearly incomparable. Balach or Blach is a noun like Blacus mentioned in the Gesta Hungarorum we can see those are clearly different. Now Blacorum has been used outside Transylvania before too. For example Second Bulgarian Empire which in Byzantine sources has been mentioned as Vlacho-Bulgar Empire from late XIIth Century until the middle of XIIIth Century and in Arabic Chronicles as "al-Awalak" and the dwellers "ulaqut" or "ulagh" from XIIIth Century. And if you think, "oh well, Ulaqut or Ulagh can mean another people group instead of Vlachs" is wrong because the Ulagh are mentioned also North of Danube: "In the middle of the spring (1240), the princes crossed the (...) mountains to enter in the country of Bulars and Bashguirds. Orda, who marched on the right, passing through Ilaut country, met (Bezerenbam?) with an army; the latter has been defeated. Cardan and Buri went against the Sassans, and defeated them after three battles. Budjek crossed the mountains of that country in order to enter in Cara-Ulag (probably Transylvania and Wallachia), defeated the Ulags (Vlachs), crossed the (...) mountains, and entered in the country of (Mișelav?), where he beat the awaiting enemy.." so now after we cleared that Second Bulgarian Empire was mentioned from late XIIth Century until middle of XIIIth Century as Vlach and Bulgar. Now let's take a look at what Pope Innocent the Third wrote in his document about the coronation of Joannitsa (in September and October 1204) as "dominus Bulgarorum et Blachorum" and his lands as "provincia Bulgarorum". So no, Blacorum in the Latin Plural Blasii are Vlachs...
Vannak ott is normális emberek, minap írtam a moldvabányai csatáról egy cikket, amit román nyelvű fórumokon is megosztottak, s voltak normális hozzászólások, sőt egy pasas megkeresebb, mint szerzőt, hogy román nyelvű korrekt magyar törtélemet tudok-e ajánlani. Tudtam.
De heába tudjuk mi ezt, ha az oláhok el nem ismerik, s állítják, hogy Erdélyben többségi "blak-román" népesség volt a honfoglalás olta - sőt, előtte is (magyar fölirat): https://youtu.be/ixErU9GrcGY ...
"A blakok, gyakran bulákoktörök nép voltak. A Lop-Nor sivatag területéről elsivatagodás miatt vándoroltak át a Talasz-völgybe (Belső-Ázsia) időszámításunk kezdetén, ahol a Karluk Törzsszövetség kilencedik törzse lettek. A 6. században innen kiszakadtak és az Urál-hegységbe, a bolgárok és baskírok szomszédságába kerültek. A bolgárokkal továbbvándoroltak, majd 679-től a Bolgár Birodalom területén éltek, a honfoglalás után pedig határterületeken éltek, amíg 1225-re úgy megfogyatkoztak a betörések miatt, hogy beintegrálták őket a Székelyekbe. A lemaradt blakok lovakkal kereskedtek a régebbi hazákban és még évszázadokkal később is vannak feljegyzések róluk. Nevük hasonlósága miatt az utókor az oláhokkal azonosította őket.[1][2][3][4][5]"
" A Don torkolatától nyugat felé egész a Dunáig minden a tatároké, sőt túl a Dunán is Konstantinápoly irányában: Blakia, amely Aszen földje, és Kisebb Bolgárország egészen Szlavóniáig "
Aszen a II. Bolgár Birodalom "vlach"-nak mondott egyik alapítója, a leírás szerint a Balkánon, azaz dunai Bulgária ("Kisebb Bolgárország") közelében.
"XVIII. AZ OROSZOKRÓL, MAGYAROKRÓL, ALÁNOKRÓL ÉS A KASZPI – TENGERRŐL (1) Ami Szartachot illeti, nem tudom róla, hisz – e Krisztusban avagy sem. Annyit tudok, hogy nem akarja magát kereszténynek hívatni, sőt úgy látom, inkább csúfot űz a keresztényekből. Szállása útjába esik a keresztényeknek, tudniillik oroszoknak, blakoknak, Kis – Bolgárország bolgárainak, szudakbelieknek, cserkeszeknek, alánoknak,"
Ezek a "blakok" valahol a Kaukázus környékén élnek, érdekes még (egy másik) Kis-Bolgárország megnevezés, ami nem volgai Bulgária (és nem is a balkáni) egyrészt a szomszédság miatt, másrészt mindjárt látjuk Nagy (volgai) Bulgáriár Rubruknál.)
"Innen, Baskíria tartományából jöttek a hunok, akiket később magyaroknak neveztek, s ezért hívják Nagy – Magyarországnak. Isidorus azt mondja róluk, hogy fürge lovaikkal áttörtek a falakon, melyeket Sándor állított a Kaukázus szirtjein a vad törzsek megfékezésére, úgyhogy Egyiptomig az egész területről nekik adóztak. Franciaországig is feldúltak minden országot, tehát nagyobb hatalomra tettek szert, mint manapság a tatárok. Velük együtt jöttek a blakok, bolgárok és vandálok"
Itt a blakok mint a Volga vidéki bolgárok (és hunok) kísérői jelennek meg (a vandálok alatt nyilván nem a germán népet, hanem valamilyen bolgár rokon népet ért, megfejtést olvastam rá, csak nem jut most az eszembe).
"Ugyanis ebből a Nagy – Bolgárországból jöttek azok a bolgárok, akik Konstantinápolyhoz közel, a Duna túlsó partján laknak. És a baskírok mellett vannak az illakok, ami ugyanannyi, mint blak, csak a tatárok nem tudják a b – t kiejteni, és tőlük jöttek azok, akik most Aszen földjén vannak. Tudniillik mind a kettőt illaknak hívják, ezeket is, meg amazokat is."
A "vlach" Azen népe ezek szerint a bolgárokkal együtt jött keletről a Dunai Bulgáriába. Így "Aszen" és vlachjai (blakjai) nem balkáni romanizált népek (= nem a románok ősei).
" A többit a krónikákból lehet megtudni, mert bizonyos, hogy e Konstantinápolyon túli tartományok, melyeket most Bulgáriának, Blakiának, Szlavóniának neveznek, a görögök tartományai voltak; Magyarország Pannónia volt."
Tehát a 13. sz.-i balkáni "Blakia" nevét a bolgárokkal együtt érkezett keleti népről, és nem a neo-latin nyelvű vlachokról kapta -- Rubruk tudósítása alapján.
Ha ez így van, akkor a székelyek a török blakok betűit használják (és nem a romanizált vlachokét).
[Üzenem GKI nemzettársnak, hogy Rubruknál ott a Kaszpi tenger 1255-ben].
"A visszaállított bolgár állam – mely a bolgárok mellett kun és vlach népelemekre is támaszkodott –"
Rubruk kunokat is említ a kanglik, blakok mellett messze keleten, így a Balkánra került kunok (mikor?) hozhattak blakokat is? Végül is a tatárjárás után jött be a zömük Mo.-ra, innen a Balkánra vonultak ki, majd egy részük vissza, stb. Blakok is?
Kézai felületesen mondhatta volna (láthatta), hogy a vlachok cirill betűi nem a latin ABC szerintiek, a székely rovás se, ezek egymás mellett élnek, tehát egy az írásuk is, stb. Csakhogy Kézai idejében még a vlach pópák sem lehettek nagyon írástudók, a cirillhez hasonlatos görög betűket meg csak ismerte a krónikás.
Kézai latin szövegében kellene megnézni, valóban és következetesen kétféle "blaci"-t emleget-e.
És ez felveti a legkorábbi említésüket:(kb) a "vlachok és besenyők erdeje". Ott melyik formából jöhet az oklevélben rögzített népnév?
Teljesen komolytalan bulvár propaganda kiadvány, ahol úgy hamisítanak, hogy az aleppói orosz bombázásból mai ukránt fabrikálnak. Kizártnak tartom, hogy a magyar-román reálcióban korrektek lennének.
A II. bolgár birodalmat "vlach" segítséggel hozták össze a már szlávvá vált bolgárok. Kérdés, hogy ezek balkáni latinizált népek voltak-e, vagy pedig esetleg még anno Aszparuk török (iráni) bolgárjaival együtt jött, eredendően török blakok (akik betűit a székelyek átvették)?
hat nem romanok... John Malalas (491-578) és Theophanes the Confessor (758-818) ir "Blach" es "Balach" nevezetu hun szabir kiralyrol a kaukazusban, akkor o ir roman? :) William of Rubruck (keleti utazasa 1253-1255) es Roger Bacon (1219-1292) irja a "blac" es "blaci" a kaukazusnal es a hunokkal egyutt jottek. Johannes Schöner (1523) es Pierre Desceliers (1553) terkepen mutatja a "blachi" magna hungariaban keleten... Kezai irja a szekelyek a rovasirast a "blackis" tol vettek at, mig Thuroczy ugyanazon tortenetnel szkita betukrol ir. Talan a "latin" romanok szkita vagy turk betuket hasznaltak volta 1000 evvel a buszke "latinosodas" utan? Tovabba Kezai par sorral lejebb irja hogy "Ulahis advenis" (olah jovevenyek), szoval ha a "blackis" es az "ulahis" =olah/vlahis ugyanaz lenne akkor miert irt volna mas nevet par sorral lejebb? Azon kivul a par homalyos onkenyes szotorzitason kivul amiket csinalnak a nem kortars magyar kronikkkal hogy az mondjak "blasii" az roman lenne (persze a 100x tisztan leirt tobbi szoveget hogy pl a hun az magyar es szkita, meg a szekely mar ott volt erdelyben azt tagadjak, tipikus kettos merce, de par szo meg igaz, vicc), ezen az onkenyes forditason kivul a romanokrol nulla kortarst forrasa van ami irna errol az allitolagos "allando roman tobbsegrol" erdelyben, ahogy folyton hangoztatjak:
A Securitate célkeresztjében a magyarok és Magyarország
Mióta létezik Románia kémkedünk egymás ellen. Ez a királyság és a kommunizmus idején is így volt, amelyet a Securitate járatot csúcsra. Kevesen tudjuk, hogy nem csak az informátorok, hanem a hivatásosok közt is sok magyar volt, egészen közép szintig és a ’80-as években az anyaországban is megpróbáltak hálózatot építeni.
Miből áll az nekik...A korai "Ultrasylvania" ill. a későbbi "Transsylvania" név ellenére, amelyek az "Erdőelve" (erdőn túl) latin tükörfordításai.
Érdekesség: Benkő lehetségesnek tartja, hogy az "Erdély" (Erdőelve) nevet még az etelközi magyarok adták, hiszen onnan is "túl a hegyeken" azaz "erdőn túl" (Kárpátokon túl) volt a KM (mint őket korán érdeklő vidék). A "központi szemléletű magyar névadás" -- ami az elfogadott elv, lásd pl. Dunántúl -- azt involválná, hogy az Erdélyi medencére, mint a legkorábban megszállt magyar területre az erdélyi szigethegységre (legelsősorban is a Bihari hegység) tekintettel adták az "erdőn túl" elnevezést a KM központi részein berendezkedő elődeink (kétségtelen: Erdély a magyar időkben nyugat felől lett benépesítve, lásd Gáll Erwinnél).
Viszont: az árpádiak igen korán a Dunántúlon raktak fészket (Esztergom, aztán Fehérvár), azaz éppen "innen a Dunán" .... (A Tiszántúl sokkal későbbi névadás, ott elfogadható a "központi szemlélet"-tel történő névadási magyarázat). Amiből következne, hogy a Dunántúl is még Etelközben kapta a nevét (882-ben "túl a Dunán", a Bécsi-erdőnél harcolnak a magyarok és a kavarok).
Ha a sajátos erdélyi szavakat vizsgáljuk, akkor az „elve” szó az első helyen áll. Már azért is, mert az Erdély szavunk eredetileg az Erdőelve kifejezésből ered, ami annyit tesz: az erdőn túl. Kolozsvár egyik történelmi városrészének neve őrzi ezt a régies kifejezést: Hídelve. A hídon túl, a Kis-Szamos bal partján, a Híd-kapu előtt; egyike a hóstáti városrészeknek. Az Erdőelve elnevezést Géza fejedelem kora óta használják, a latin Transsilvana és a német Überwald is a magyar elnevezés fordítása. A szász-német Siebenbürgen később lett használatos.
Korabeli jegyzetekből összeállítva:
Az Erdőelve »erdőn túl« levő tartományt jelent. Ezt a tényt történeti adatok igazolják és Hunfalvy Pál megalapozott theoriát dolgozott ki ezen állítás igazolására. A nyelvészek közt nemcsak Hunfalvy Pál, hanem Lugossy József is vallotta kutatásaiban azt, hogy Erdőelve = Erdély. (Magyar Nyelvészet II. k. 148. lap.)
Az Erdély név alkotásánál a magyar nyelv szabályai voltak döntők és határozók. Szabó Károly is hirdette Kézai Simonhoz írt jegyzeteiben, hogy in partibus Erdewelu, avagy Erdőelű, Erdőelv, Erdőelve a mai Erdély névnek eredeti alakja.
Nos, az Erdély helynév bizonyítottan magyar eredetű. Etimológiája tudományosan tisztázott; eredeti formája Erdőelve, azaz “erdőn túli terület” volt. Az erdő és az előtt szavunk ősi alakja összetételéből származik. (Ma is használatosak az eleve és elv szavaink.) Őseink a bihari hatalmas, szinte áthatolhatatlan erdőségeken túli területet illették ezzel a névvel. Az eredeti Erdő-elve nevet fordították azután latinra a latin írásbeliség megjelenésével, amikor még tudták a név jelentését. így lett belőle Transilvania, azaz “erdőn túli ország”.
Rengeteg szálon kötődünk Erdélyhez, melyre büszkék is vagyunk. Ezen eltűnőben lévő szép történelmi név köztudatba való visszahozataláért választottuk ezt a nevet weboldalunknak: Erdőelve, vagyis www.erdoelve.hu"
