… ó a Balaton, régi nyarakon, …
Nem mi vagyunk az elsők és bizonyára az utolsók sem, akik kölcsön vesszük Cseh Tamás szavait.
A fórum nem titkolt célja összegyűjteni és közkinccsé tenni mindazt, amit Széplakról ismerünk és tudunk, amit láttunk, halottunk, átéltünk, érzünk és megörökítettünk a régi és nem annyira régi teleken,
nyarakon, tereken és partokon.
Beszélgessünk Széplakró ittl, nem feledve, hogy néha egy jó fotó többet ér min ezer szó.
Erősen aggódom amiatt, hogy mit fognak csinálni a Felső és Alsó határán lévő régi nagy kempinggel. Szinte kínálja magát a terület, hogy ott is rémes toronyházakat építsenek.
Ma leszaladtunk Széplakra egyet sétálni, meg leskelődni a jóidőben. A parton lementünk egészen az Azúrig.
Borzasztó volt látni az újgazdagoknak épült beton-üveg kaptárakat. Az ezüstparti kis szállodákból is eldózeroltak már egyet, nemsokára a kempingek jönnek. :-(
Egy pillanatra azt hittem, annak a balesetnek az emléke, amelyre én is emlékszem gyerekkoromból - de az korábban volt, és ott egy autóban halt meg egy fiatal lány. Igazi "diszkóbaleset" volt, csak akkor még nem így hívták. Alsón történt, ahol elválik egymástól az Akácfa és a Muskátli utca: éjjel nagy sebességgel jött Felső felől egy autó, és a vezető az utolsó pillanatban vette észre, hogy az aszfaltos út kanyarodik... Nekiment a fának, felborult, és a hátsó ülésen ülő utas ott helyben meghalt. Még ma is minden alkalommal eszembe jut, amikor megpillantom az immár leaszfaltozott Akácfa utcát.
Széplakon hosszú évek óta figyelem ezt a táblát, ahogy változik a fa növése miatt, még emlékszem, mikor még csak kis fácska volt, és a tábla sértetlen volt.
Mikor elmegyek a fa mellett mindig eszembe jut, hogy ki is lehetett Kriska Katalin, élnek-e még a szülei, vannak-e rokonai akik tudnak a táblácskáról, meddig lesz még olvasható a tábla? Katalin kortársam lehetett, nyugodjon békében!