Álomszerűen szép volt az a három év, amelyet Fehér Miklóssal töltött Kaibás Adrienn. A Benfica fiatal játékosának menyasszonya a tragédia óta először a Kisalföldnek beszélt az utolsó közösen töltött napról és az utolsó üzenetről, amelyet a mérkőzéskor küldött kedvesének. Túl későn, a telefon őrzi a szót: szeretlek.
A jövő: Fehér Miklós menyasszonya visszamegy Portugáliába, hogy magyar éttermet nyisson
„Nem akartam hazajönni az Esküvő-kiállításra, de Miki rábeszélt. Nem tudom, jobb-e így, talán igen. Mert ha kint Portugáliában kell végignéznem a tragédiát, valószínűleg már én sem élek." A Benfica fiatal játékosa, Fehér Miklós halálakor a családtagok mellett még egy emberért imádkoztak a rokonok, ismerősök. Kaibás Adriennért, a menyasszonyért, aki az esküvőt szervezni jött haza Magyarországra. Csak néhány napot tervezett Győrben, Ajkán és Budapesten tölteni, aztán ment volna vissza Lisszabonba. Miki testvérével és édesanyjával szombaton a fehér ünnepi ruhák között válogatott, boldog volt. De amikor felhívta kedvesét, érezte, valami baj van.
Vőlegénye nem viccelődött vele, ahogy szokott, szűkszavúan válaszolt minden kérdésére. „Valami baj van? Inkább mondd meg!" – kérlelte, de ez a válasz is rövid volt. A vasárnapi meccsnek tudta be a szorongó, ideges hangot, és a bizonytalanságnak, ami kedvese jövőjét illette. De mert nem hagyta nyugodni a gondolat, szokásától eltérően a mérkőzés közben SMS-t küldött neki, csak annyit írt: szeretlek. Nem jött válasz, s a meccs után sem vette fel a telefonját. Nem tudta, mi történt, míg Miklós csapattársa, Andersson bele nem szólt. A labdarúgó nyugtatta, Miki állapota stabil, de Adrienn azt mondja, akkor már érezte, elveszítette szerelmét.
Kaibás Adrienn először vőlegénye szüleit hívta, akik ekkor még semmit sem tudtak fiuk haláltusájáról. A tragédia híre perceken belül eljutott hozzájuk, a menyasszony már csak arra emlékszik ezután, hogy hajnal három óra van, s ők Lisszabonba repülnek.
Utoljára még mosolygott
A reptéren látták először a felvételeket a mérkőzésről, az elnöki váróban, ahonnan a kórházba szállították a családot és a rokonokat. „A Benfica teljes vezérkara fogadott minket. Idős emberek hangosan zokogtak, de én már csak a csendre emlékszem, ahogy kint vártunk a kórház folyosóján.
Tudtam, bent fekszik a szerelmem és utoljára látom. Igen, mosolygott, így marad meg bennem. Koporsóba tették volna, hogy felravatalozzák, akkor láttam, hogy nincs rajta a jegygyűrűnk. Nem vihetik el így – mondtam –, majd felnyitották a koporsót és én az ujjára húztam az aranygyűrűt. Május 19-én kaptam tőle, egy régi templomromnál."
Eljegyzés egy római templomromnál
Az eljegyzés az egyik legszebb portugál élmény a fiatal lány életében. „Néhány napra elutaztunk, azt mondta, pihenjünk kicsit vidéken. Egyik este, vacsora után elvitt egy római templomhoz.
Már a harmadik kört tettük meg kézen fogva a rom körül, mert ahányszor belekezdett a mondatba, ?valami fontosat szeretne kérdezni tőlem, mindig jött valaki.
Egyszer csak megállt, letérdelt, és egy levegővételre kimondta: ?Kaibás Adrienn, leszel a feleségem?? Sírva mondtam igent."
Ingázás után kiköltözés
A menyasszony ezután a szüleit hívta, akik persze, hogy örültek. Pedig a legelején nem kis vita volt abból, hogy a lány kiutazik Portugáliába. „Szüleim Ajkán élnek, édesapám labdarúgóbíró volt, vezetett is meccset Mikinek. Amikor találkoztam vele egy balatoni diszkóban, erről semmit sem tudtam.
Nem ismertem őt, csak egy jóképű szőke srácot láttam. Udvarias volt, könnyű volt belészeretni. Szüleimnek azt mondtam, a boldogságom a tét, kimegyek hozzá. Soha nem bántam meg, álomszerűen szép két évet és nyolc hónapot töltöttünk együtt Portugáliában. Először még ingáztam, havonta egyszer tudtam kiutazni, mert Ajkán egy kozmetikai szalont vezettem. Aztán végleg kiköltöztem."
Csak játszani akart
A kinti élet nem volt könnyű, már ami a profi labdarúgást illeti. Adrienn elmondása szerint Miki sokszor nem értette, miért nem lehet kezdőjátékos, amikor az edzéseken ő teljesít a legjobban. „Pontosan tudta, hogy kétszeresen is bizonyít: magának és szüleinek, illetve a többi magyar labdarúgónak, akik nem hitték, hogy helyt lehet állni külföldiként a portugál bajnokságban. Sokszor érezte úgy, hogy jogtalanul bűnhődik azért, mert el akar menni. Pedig csak játszani akart. Társai tényleg szerették a Benficában, közös gyászuk nem csupán a nyilvánosságnak szólt. Elismerték a tudását. Csak egy példa erre, míg edzéseken rendszeresen ugratták a kevésbé neves játékosokat, őt soha."
Nem szedett semmit
A Benfica játékosai sokszor napokra edzőtáborba, „összetartásra" mentek, az utolsó hétvége is ilyen volt. Hogy ilyenkor kaphatott-e bármiféle gyógyszert, akár vitamint, a menyasszony nemmel válaszolt. „Nem titok, hogy a profi labdarúgásban – Portugáliában is – adnak a játékosoknak olyan vitamininjekciókat, amelyektől az állóképességük megsokszorozódik. De Miki soha nem szedett volna gyógyszereket, a Benficánál biztosan nem is használtak ilyet. Egyszer mondta is nekem, ha erre kényszerítenék, inkább nem játszana. Amikor megfázott, akkor sem használt még orrcseppet sem, mondván, ki tudja, szerepel-e az engedélyezett listán. Ha doppingvizsgálat volt, szinte mindig beleesett az ellenőrzött játékosok körébe, és soha semmi szabálytalanságot nem találtak nála. Nem véletlenül, mert valóban nem szedett semmit. Halálának oka biztosan nem ez."
Beteg volt az utolsó héten
A honi és a portugál sajtó is találgatja a szívmegállás lehetséges okát, okait. Lehetett olvasni arról, hogy a labdarúgó az utolsó héten beteg volt. „Ez igaz, az egész csapaton végigsöpört valamilyen vírus, többen is megbetegedtek. Miki is, de nem volt lázas, amit írtak a negyvenfokos lázáról, nem igaz. Pénteken, amikor elváltunk a portugál reptéren, semmi nem utalt arra, hogy baj lenne az egészségével. A veleszületett szívrendellenességről szóló verziót sem hiszem. Annyit vizsgálták, ez kiderült volna. Egy portugál lapban megjelent cikket nem pontosan fordítottak le a franciák, amit aztán a magyar sajtó is átvett. De ettől még az az igazság, hogy nem tudják a halál pontos okát. Heteket kell még várni, azt mondták. Nem tehetünk mást, elfogadtuk és várunk."
Állítólag elengedték a Boavistába
„Nem gondolkodom azon, mi lett volna, ha... Ebbe beleőrülnék. Megtettek érte mindent az orvosok, de már a pályán meghalt. A Benfica vezetői azt mondták nekem, a mérkőzés előtt beszéltek Mikivel és megígérték neki, elmehet a Boavistába. Ebből a szempontból tehát már nem volt sorsdöntő az utolsó mérkőzés, de tény, sokat idegeskedett amiatt, hogy nem mondanak egyértelmű igent a sorsára. Játszani akart, akkor volt boldog."
Visszatérés Portugáliába
Kaibás Adrienn Budapesten intenzív portugálnyelv-tanfolyamra jár, mert májusban vissza akar térni Lisszabonba. „Azért élek, hogy Miki emlékét őrizzem. Portugáliában egy olyan éttermet szeretnék nyitni, amely egyben Fehér Miklós-emlékhely is lesz: fotói a falon, magyar ételek, köztük a kedvence, az anyukájától tanult recept szerinti rántott szelet...
A Benfica elnöke mellett többen is biztatnak: vágjak bele, ők is segítenek. A portugál lapok is a címoldalon foglalkoztak a tragédiával. Nem értük, nem is miattam csinálom. Egyetlen cél hajt, Mikinek megmutatni, hogy szerették, hogy szerettem. Mindig is szeretni fogom, a halála utáni első napokban azt gondoltam, jobb lenne vele menni... De nem tehetem. Igenis hiszem, hogy találkozni fogunk mi még. A jegygyűrűnk örökre összeköt."
Eredet: kisalfold.hu
