A www.openwingsenglish.hu oldalon találsz nem csak Present Perfecthez, de sok más nyelvtanhoz is gyakorló feladatot, leírást. De van ingyenes szintfelmérő és más is! Nézd meg, reméelm tetszeni fog. Az oldal folyamatosan frissül, ingyenes, egyre több anyag lesz rajta, érdemes visszanézni is.
We'll begin with box, and the plural is boxes,But the plural of ox should be oxen, not oxes.Then one fowl is goose, but two are called geese,Yet the plural of moose should never be meese.You may find a lone mouse or a whole lot of mice,But the plural of house is houses, not hice.If the plural of man is always called men,Why shouldn't the plural of pan be pen?The cow in the plural may be cows or kine,But the plural of vow is vows, not vine.And I speak of a foot, and you show me your feet,But I give a boot... would a pair be beet?If one is a tooth, and a whole set is teeth,Why shouldn't the plural of booth be beeth?If the singular is this, and the plural is these,Why shouldn't the plural of kiss be kese?Then one may be that, and three be those,Yet the plural of hat would never be hose.We speak of a brother, and also of brethren,But though we say mother, we never say methren.The masculine pronouns are he, his and him,But imagine the feminine she, shis, and shim.So our English, I think you will agree,Is the trickiest language you ever did see.I take it you already knowOf tough and bough and cough and dough?Others may stumble, but not youOn hiccough, thorough, slough, and through?Well done! And now you wish, perhapsTo learn of less familiar traps?Beware of heard, a dreadful wordThat looks like beard and sounds like bird.And dead; it's said like bed, not bead;For goodness sake, don't call it deed!Watch out for meat and great and threat,(they rhyme with suite and straight and debt)A moth is not a moth in mother.Nor both in bother, broth in brother.And here is not a match for there.And dear and fear for bear and pear.And then there's dose and rose and lose--Just look them up--and goose and choose.And cork and work and card and ward,And font and front and word and sword.And do and go, then thwart and cart.Come, come, I've hardly made a start.A dreadful language? Man alive,I'd learned to speak it when I was five,And yet to write it, the more I sigh,I'll not learn how 'til the day I die...
...néhol önkényesen részletes... ...a szerzők kedvenc részeit...
Én, elárulom, megnézek vagy hat szerzőt, mert azért ez bárkinél is így van. Volt már olyan valami-használat, könyvben, amit nagyjából egyik hírességnél sem találtam meg, de a régi Kónya-Országh-féle nyelvtanban (amit nosztalgiából vettem meg) meg igen.
Kösz szépen. Eddig én is Thomson & Martinetet tudtam legátfogóbbnak. Hiányosságot eddig nem láttam benne, de eddig csak fénymásolt részeivel volt dolgom. Látom viszont, hogy itt megtekinthető online is: http://www.scribd.com/doc/15612473/A-Practical-English-Grammar-Thomson-Martinet-4th-Ed#fullscreen:on
A magyarok nem érdekelnek, egy szintet nem tudnak átlépni anyanyelvi szint híján. Lemondtam róluk. Az említett KLM nyelvtan (egy ideig online szintén elérhető volt, de már nem él a link) jó könyv, de néhol önkényesen részletes, szakbarbár módon túlragozza a szerzők kedvenc részeit, ennek kárára egyes témákat hanyagol, vagy csak felszínesen fejt ki (pl. igeidő-használat egyes finomságai, kötőmód, funkcionális nyelvtannak nem része és a Thomson & Martinetet is hanyagolja, de ha már megemlítik: elválasztás szabályai főbb vonalakban, stb.). Nem kell doktori disszertáció, hogy kinője az ember, elég ahhoz 1-2 témában egy erős középfok vagy enyhe felsőfok-belépőszint.
Ha valaki ismer részletesebbet, ne tartsa magában.
Ja, elsiklottam az az sem baj... kezdetű kijelentés fölött.
Szerintem nincs olyan, amiben mindendemindenésmégazis benne van, főleg olyan nincs, ami minden kis részletében ugyanazt írná, mint mindegyik másik.
Ha nem doktori disszertációhoz kell, én a Thomson-Martinet-et ajánlom angol nyelvűben. Practical English Grammar. Kicsi, vékony, igénytelenke külsejű (már persze a low-priced edition), de igen nehéz hiányosságon kapni.
Magyarban nem vagyok naprakész, van vagy hétféle könyv, de ezek vagy 15 évesek (Magyarics és a Kovács-Lázár-Merrick, ezek jó könyvek), vagy öregebbek. Még Kónya-Országh-féle is van, bár nem az 1957-es első kiadás. :) Lehet, hogy van újabb és jobb.
Melyik a legátfogóbb angol nyelvtan könyv? Van egyáltalán olyan, amiben minden benne van, a legkisebb részletig és árnyalatig? Nem baj, ha olyan vastag, hogy csak targoncával lehet megemelni, az sem baj, ha csak angol. Baromi elegem van, hogy mindent úgy kell különböző könyvekből, publikációkból, ebből-abból összevakargatni bármire vonatkozóan.
Eladnám összegyűjtött anyagaimat a következő nyelvekből:
kínai (alaptól felsőfokig) japán (alaptól felsőfokig) koreai(alaptól középfokig) francia(alapfok) német(alaptól középfokig) angol(alaptól felsőfokig(kisgyerekek részére is van tananyag) +pimsleur oktató(minden nyelv alaptól felsőfokig(van ami csak középfokig) könyv+hanganyag)
Ezek több száz könyv, szoftverek, szótárak, komplett oktató csomagok,hanganyag, nyelvvizsgára felkészítő dolgok, filmek, olvasmányok mindenféle
A könyvek digitális formátumban vannak
Légyszi kérdezzétek körbe ismerőseiteket kit érdekelne a dolog és akit igen írjon nekem egy emailt!
Ja, és természetesen a nyelvkönyveknek igenis tanítaniuk kell a hamburgeresnél használtnál választékosabb nyelvi kifejezésmódot is, senki sem állította, hogy nem. Sőt, leginkább azt kell, mert azzal tudsz boldogulni a legtöbb lehetséges szituációban, nem tartanak bunkónak, udvariatlannak, tudsz könyvet, újságot olvasni, stb. Ebben egyetértünk, nincs vita.
Ettől függetlenül tisztában kell lenni azzal is, hogy ez az egyébként általánosságban megfelelő nyelvkönyvi norma a közértben vagy a játszótéren adott esetben bizony nem adekvát.
Úgyhogy nem tudom, miért kell védenem magamat. :))))
Ezt nem tudom én sem, mivel senki nem támadott meg. :) Azaz senki nem mondott olyat, hogy a lest úgy általában nem használatos, tehát nem is kell bizonygatnod, hogy márpedig de. :)
Az anyanyelvi tanácsadók (velem együtt) csak annyit állítottak, hogy köznapi beszélt nyelvben általában nem használatos. Hangsúly a "köznapi", a "beszélt" és az "általában" szavakon egyaránt.
Ezt a kijelentést semmilyen módon nem cáfolja, akárhány írott példát is hozol. Mert igen, írásban használatos. De azt eddig sem mondta senki, hogy nem.
Kétségtelenül nem a hamburgeres és a vásárló dialógusai ezek. :)
Sosem kívántam belgyógyászati tankönyveket vagy Platónt angolul olvasni.
Azonban egy Tom Clancyt megérteni, az számomra elvárandó alap dolog. Az még azon a szinten sincs, ahogy mi most beszélgetünk. Úgyhogy nem tudom, miért kell védenem magamat. :))))
Ahogy ködösen emlékszem, volt egy nyelvtanulós kiadvány, valami cutting edge, az is idézeteket tartalmazott...
Amikor először átlapoztam az akkor újonnan beszerzett Webster-féle English Usage-t, kissé ingerült lettem, mert ő (négy fő szerkesztő ő) nem tett állításokat, hanem elegendő indoknak tartotta egy használatra azt, hogy az írott amerikaiban ez vagy az így fordul elő. De most én is ezt csinálom. Hát, ha Websteréknek a módszer nem derogál, én ennek csak örülök.
Szóval, szerintem mondhatnám, hogy nyelvtanulás nagyobb százalékban egyenlő szóban forgó nyelven fellelhető, írásjelekekel kódolt források emésztése, mint szóban forgó nyelvterületen bevándorlók által látogatott kocsma hangfelvételeinek elemzése.
Egy pár angol tanárral már találkoztam, aki iránymutatónak tartja a "köznyelvi" írott dolgokat...
Egyébként említett English Usage egy szót sem szól arról, hogy a lest formal lenne, pedig az ember amerikaiknál kevesebbet is várhatna (elvégre az a követendő, ahogy a harlemi négerek wannáznak és gonnáznak, nem? :))) ). Példái:
E. B. White leveleiből
New York Times Book Review-ból
Robert Stone beszédéből
Jane Austentől
Times Literary Supp-ból
Adolp A. Berle diplomata értekezéséből
Kétségtelenül nem a hamburgeres és a vásárló dialógusai ezek. :)
Van egy angol nyelvtan, ami ugyanazokat a dolgokat állítja, mint a többi angol nyelvtan, és, láss csodát, elég sok példája irodalmi. De ha irodalmi példákat hoz, akkor nyilván nem állít jót. Hogy miért egyezik az állítása a többi szerzőével? Homály...
Ne haragudj, de én meg azon mosolygok, hogy van, aki nem akarja elfogadni, hogy a beszélt és az írott nyelv (amely nem feltétlen egyenlő a nagybetűs irodalommal) közt különbség lehet.
Norma van, de nem egységes, más a beszélt nyelvé, az írott nyelvé (különböző nyelveknél eltérő mértékben), függ a társadalmi helyzettől, életkortól, földrajzi helytől és még egy csomó minden mástól. Ha az állásinterjún úgy beszélsz, mint a kocsmában, nem vesznek fel. Ha a baráti összejövetelen úgy, mint az angol királynő, kiröhögnek. Ha a hatéves Pistike azt mondja: kérem tisztelettel, akkor mosolyogsz. De akkor is, ha a dédi mondja, hogy hogy hű, de király! Pedig mindenki megérti mindegyiket, és más körülmények közt teljesen helyénvalóak is lennének.
Másként megfogalmazva, az egyes kifejezések bizonyos helyzetekben történő használata vagy nem használata nem (feltétlen) attól függ, hogy azok mennyire "bonyolultak" vagy attól, hogy alacsonyabb IQ-jú nyelvhasználók is "fel tudják-e dolgozni." Egyszerűen a szavaknak, kifejezéseknek megvan a maguk stílusértéke. És az, hogy a nehogy és a lest bizonyos esetekben tartalmilag megfeleltethetők egymásnak, önmagában még semmit nem árul el az adott kifejezések egyéb használati körülményeiről a két nyelvben. Ahogy például az angol welcome sem pontosan ugyanazokban a helyzetekben használatos, mint a magyar isten hozott. Nem is beszélve a néger szóról...
Egyébként megjegyezném, hogy senki nem mondott olyat, hogy a lestet nem kell tanítani. Kell bizony. Tanítják is. Csak megvan a maga helye. Szóval az okfejtésed további részével nincs gond, csak olyasmit cáfolsz, amit nem is állított senki. :)
Ne haragudj, Shalina, de inkább mosolygok, mint nem. Azért egy nyelvben mindig van valami norma... Hol tanultatsz? Gondolom, adtok nyelvkönyvet, gondolom, adtok újságcikket. Példaként! Nem pedig ellenpéldaként, hogy: na, ez túl bonyolult, ilyen nem lesz az életben. Egyébként, ami mondatot kiemeltél, az ugye csatlakozik a következőkhöz, miszerint nem azt mondom, hogy azok nem formalok, hanem azt, hogy azokat ezzel az indokkal nem lehet nem megtanulni, mert rátaláltok az életben a normálsi emberek normális társalgásában való használatára. Ugye: legtöbbször egyszerűen nem igazak, vagy nem úgy igazak, mert az írói szabadság (és az emberi hiúság :) )korlátlan. Teljesen normális nyelvezetű újságcikkben egyszercsak előugrik egy erstwhile... Más példa, ami bármilyen kellemesebb nyelvezetű félponyvában tucatszám van, az ilyen jellegű élve temetések ellenére, az a shall (no persze nem x. szám első személyi értelemben, hanem a solemn promise, stb)
Másik hozzászólásom értelme pont az volt, hogy ezek a könyvek nem Irodalom. Kinek szólnak ezek a könyvek? Annak, aki megveszi azokat, méghozzá sokadalomként, akinek a műveltsége a minimális alá csökkent az elmúlt 50 évben. Azoknak ezeket a bukokat el kell tudni olvasni... Ha már szegény könyveket félponyvának tituláltam...
Másfelől meg, felhívnám a figyelmet arra, hogy belefulladtatok a nehogy kifejezésébe... A nehogy fogalma, az már igényel némi szürkeállomást az adj egy slukkot! rohadjál meg! vigyázz, kés! közlési ingereken túl. A nehogy-ot így lehet kifejezni. Ezért hát mondhatnám, némi joggal, hogy csak annak formal akinek a nehogy feldolgozása már túl bonyolult.
Olvassatok el egy általam megadott könyvet, és utána vagy előtte egy Alistair Macleant vagy Peter Cheyneyt (nem az amerikai szlenges magándetektíveseiből :) ). S e két név helyéből a világirodalmat taglaló értekezésekben következik az általam alább adott két név helye...
Tagadhatatlan, hogy a lest nem kerül elő még középfokon sem. Mint egy csomó más szerkezet sem, amire nem lehet azt mondani, hogy utoljára Shakespeare használta, de ő is csak egyszer.
Sőt, talán az is lehet, hogy a lest-et csak ott tanítják, ahová én jártam. :))) Ezek szerint én jártam olyan helyre, hogy utána megértek egy KenFollett vagy TomCLancy kiadványt. Akik nektek meg a lest-et minősítették, ők meg nem. :)
Ennyire nem bízhat meg az ember egy anyanyelvi tanár véleményében?
De, megbízhat. A lestet hétköznapi beszédben a kutya nem használja. Ennek egyáltalán nem mond ellent, hogy irodalmi művekben szerepel.
az író azért általában többé-kevésbé irodalmi nyelvet használ
Bingo.
A nyelv(tan)könyvek meg egy csomó mindent tanítanak, ami szép, szabatos, csak épp köznapi beszédben nemigen fordul elő. Ezért beszélnek a nyelvet könyvből tanulók "könyvízűen." Úgyhogy ha egy anyanyelvi (főleg, ha tanár) azt állítja valamiről, hogy "ilyet nem nagyon mondanak," akkor te nyugodtan hidd el neki.
Óva intenék minden félkomolyan angolul tanulót attól, hogy figyelembe vegye az archaikus, formal, stb kitételeket. Ezek legtöbbször egyszerűen nem igazak...
Szerintem meg legtöbbször de, és pont, hogy a kevésbé profi nyelvtanulóknak adják a legnagyobb támaszt, akik kevésbé járatosak még a különböző szavak stílusértékében.
A lestről az Országh konkrétan azt írja, hogy irodalmi (nem azt, hogy hivatalos), és ez így is van. És lám, máris nem olyan meglepő, hogy irodalmi művekben találkozol vele. :)
Én elhiszem Neked, én is így gondoltam addig, amíg bele nem futottam a múltkor abba a nyelvi segítséget nyújtó honlapba, ami meghökkentett. Ennyire nem bízhat meg az ember egy anyanyelvi tanár véleményében?
Mikor az ember próbálja kialakítani a véleményét egymásnak ellentmondó információk közt, azért megpróbálja értelmezni különböző szempontok szerint.
Az azért csak felmerül bennem, hogy irodalmi műben- és nem kell ehhez feltétlenül klasszikusnak lennie- az író azért általában többé-kevésbé irodalmi nyelvet használ, nem az átlagemberek beszélt nyelvét. Kivéve ott, ahol épp az egyszerű emberek párbeszédét írja le, de az akkor is csak bele van illesztve az egyébként irodalmi nyelvű szövegkörnyezetbe.
Lehet, hogy az oktató így értette, hogy a köznyelvi használatban esetleg ez túl irodalmias fordulat. Ami nem azt jelenti, hogy az utca embere nem érti meg, csak kissé meghökken a szófordulaton.
Óva intenék minden félkomolyan angolul tanulót attól, hogy figyelembe vegye az archaikus, formal, stb kitételeket. Ezek legtöbbször egyszerűen nem igazak...
Ugye, a lestről lévén szó, amivel kapcsolatban az intervalumban elhangzott, hogy hivatalos ízű. Most, hogy ez a téma még élénken él bennem, és kaptam ajiba 6 angol könyvet, nem tudtam nem észrevenni a lest használatát mindegyikben, amiket eddig olvastam a hatból. Persze, lehetnének ezek a könyvek ószászok, középangolok, King James bibliák, stb., na de hát nem azok. Tessék ellenőrizni a netről a szerzőket és a címeket, olvasottabb kalandregényírókról (azok közül sem ám a hetvenesekből vagy a nyolncanasokból való penészes maradékokról) van szó:
David Morrell: Long Lost
Geoffrey Archer: The Burma Legacy
Ennyit még a lest hivatalos vagy archaikus ízéről...
hi lilcipi2! javaslom, egy nyelvtankönyvben nézz utána a szenvedő szerkezetnek itt ugyanis azzal kerültél szembe! nem nagy ügy az egész, de azért nem árt áttanulmányozni,ugyanis elég gyakran előfordul! sok sikert !
Mostanában sok filmet/sorozatot angolul nézek, és nemrég hallottam egy ilyen mondatot hogy: "He was murdered" . Még vissza is pörgettem, mert azt hittem hogy He has murdered, azt értem, ugye Present Perfect, de nem, ez a mondat így szerepelt ahogy leírtam. A kérdésem az lenne, hogy ez milyen szerkezet vagy nyelvtani rész? Köszönöm a választ előre is.
1. A nehogy-ra, ott, ahol én tanultam, 3 féle kifejezési módot tanítottak:
lest
for fear that
for fear lest
Mindhárom megy should-al és subjunctive-val. Ezért írtam, hogy ez azért nem alapfokon szokott előkerülni.
2. Óva intenék minden félkomolyan angolul tanulót attól, hogy figyelembe vegye az archaikus, formal, stb kitételeket. Ezek legtöbbször egyszerűen nem igazak, vagy nem úgy igazak, mert az írói szabadság (és az emberi hiúság :) )korlátlan. Teljesen normális nyelvezetű újságcikkben egyszercsak előugrik egy erstwhile... Más példa, ami bármilyen kellemesebb nyelvezetű félponyvában tucatszám van, az ilyen jellegű élve temetések ellenére, az a shall (no persze nem x. szám első személyi értelemben, hanem a solemn promise, stb)
3. A szótár sajnos kevés, ha lenne jó Usage, az lenne jó, de mindegyikben csak egy része van bemutatva az életnek. De volt az angol kiadványoknak is egy csúcsa, a 90-es évek Oxford Advanced-ja (utána következő kiadás már felületesebb volt), azért este otthon abban megnézem, emlékeim szerint jól meg van az in case fogalmazva.
3. Az in case az bizony szintén lehet nehogy, de persze csak magyar fordításban lesz azzá. Az angol tanítás egyik nagy (dehogy nagy, icipici, de mégis) hibája, hogy az esernyős mondatot használják példának. Pedig a ló másik oldala éppolyan szőrös, amikor valamit nem javasolunk, esetleges következményei miatt, és ezt a magyarban már nehogyként fordítjuk.
Bizony, bizony, ez a Take your umbrella in case it rains az alapmondat, amivel ezt a szerkezetet tanítani szokták. :)
(Tegnap be is akartam írni egy szösszenetet erről, de aztán végül nem küldtem el, gondoltam, nem bonyolítom tovább. )
Az általad kigondolt változatban inkább azt írnám: if you think, a mean az illető szándékát jelezné, ami ide nem passzol. De még így sem ugyanazt jelentené, mint az in case, mert ezzel a mondattal a választást a megszólítottra bízod (ha úgy gondolod). Ha az in case-t használod, akkor pedig egy sima felszólítás magyarázattal, hogy mire számítasz.
Take your umbrella if you think it is going to rain. Take your umbrella if it rains. Take your umbrella in case of rain.
vs.
Take your umbrella in case it rains.
Másképp fogalmazva a te szerkezeted (ahogy az alatta felsoroltak is): csinálj valamit, ha valamilyen feltétel fennáll, az in case-sel pedig: csinálj valamit, mert számítasz valamire. (Precaution - elővigyázatosság.)
Zavart, hogy még az online ismert szótárakban sem találtam meg az "in case" ezen értelmezését. Végre hosszas guglizás után csak találtam egy megerősítést:
"Take your umbrella in case it rains" means "it isn't raining but it might rain"
Az én magyar gondolkodásomnak az első értelmezés tűnik kézenfekvőnek, szóval az a helyzet, mikor kinézek az ablakon, és miután látom, hogy esik az eső, viszem az esernyőt.
Ha a második esetet akarnám kifejezni, eddig biztos belekeveredtem volna olyan túlbonyolított szerkezetbe, mint:
Take your umbrella if you mean it is going to rain.
Ez megnyugtató válasz, örülök, mert a mondatok nekem is ezt az értelmezést sugallták, csak érdekes módon az Országh elektronikus nagyszótárban nem találtam meg a visszaigazolását, hogy ilyen értelemben is használható.
Ami érdekes, az általam mellékelt linkben a tanárt kérdező ugyanezzel a dillemával küzdött, pedig nem valószínű, hogy éppen magyar lenne az illető. Úgy látszik, a szótárakban ez az értelmezés gyakran kimarad. Az Országh határozottan csak a "feltéve hogy, amennyiben" értelmezéseket adja meg, és a kérdező is így értelmezte a tanár által megadott megoldást, de ezek szerint helytelenül.
