Azért a Wajda tudott a zsidókról, meg lengyelekről, sőt a kommunizmusról is örökbecsű és sikeres filmet csinálni. Igaz, hogy nagyobb rendező is, mint Szabó.
Hát pedig ez a film igenis "a" zsidó sorsot mutatja be Magyarországon, a tipikus zsidó sorsot. Ami gyakran úgy kezdődött, hogy egy szegény, lepusztult zsidó család bevádorolt valahonnan Galíciából, azután nagyon megtalálták a helyüket a bimbózó magyar kapitalizmusban, a gyerekeknek már malmaik meg vendéglőik voltak szerte az országban, az unokáknak esetleg már gyáraik meg bankjuk, bárói címet vásároltak, miniszterekkel voltak pertu és magyar írókat művészeket szponzoráltak. Magyar hazafiaknak tartották magukat, ezért vagy előrelátásból a két világháború közt "kikeresztelkedtek", de ez se segített, a család egy része Auschwitzban, mások az oroszországi hómezőkön, megint mások a Duna-parton végezték.
Ilyen volt pl. Richter Gedeon, a magyar gyógyszeripar egyik megalapítója, aki fölöslegesnek tartotta, hogy elmeneküljön, hisz miért bántanák azért, mert felvirágoztatta az ország gazdaságát és egy csomó embernek munkát adott. Vajon mit érezhetett, amikor a Duna-parton állt és a nyilasok röhögtek a géppuska mögött?
És igen, sok zsidó ember kommunista lett és beállt az ÁVO-ba - ez is benne van a filmben.
Ezért mondom, hogy szerintem ez jó film és igaz, viszont szerintem nincsenek benne olyan jól megrajzolt, hiteles figurák, ami miatt igazi nagy művészfilm lenne. De persze ezen is lehet vitatkozni. Ilyen szempontból talán a legfiatalabb Sors a kivétel - ő talán a legérdekesebben megrajzolt figura - az pedig, hogy a végén kidobálja az emlékeket, érdekes, elgondolkodtató.
Továbbra is fenntartom, hogy a film nem Magyarországról szól, az csak egy kissé elnagyolt háttér.
Hogy jó lenne-e egy filmet csinálni arról, milyen szörnyűségek történtek a Tanácsköztársaság alatt? Biztosan. Hogy arra a témára viszont valószínűleg nem lenne pénz, mert nincs annyira a figyelem középpontjában? Igaz. Ilyen a világ - akkor ne csináljanak semmilyen filmet?
(Különben készültek jó filmek pl. az 50-es évek borzalmairól, a TV-ben láttam egyet, amelyik nagyon tetszett, de külföldön feltehetőleg tényleg nem annyira jól adható el.)
Még mindig nem értek veled egyet. Bár az egyik alapkérdés valóban az amit állítasz, a másik pedig az, hogy az abban a helyzetben élők mit tesznek, mit tehetnek az embertelenség ellen.
Márpedig ez az ábrázolás szerintem, tisztán magyar.
Azért megismétlem, hogy a filmet régen láttam, igazán csak érzések maradtak bennem.
"Láttad te ezt a két filmet? A német ezredes a hősöd? Hát nekem inkébb a tisztiszolgája."
Ok, és akkor mi van?
"A napfény ízét illetően pedig, feltételezem, cogitotól és speakertől vetted az értesüléseidet a filmről."
Én meg biztos vagyok benne, hogy nem olvastad a topic elejét, mert akkor nem feltételeznél hülyeségeket.
"Az, ha valakinek nincs érzéke filemk megítéléséhez, még nem baj, de könyörgöm, miért nem hallgat és figyel? "
Imádom az ilyen okostónikat, mint amilyen te vagy. Tudod csak az igazán buta emberek hiszik azt, hogy ők aztán mindent jobban tudnak. Azért remélem véleményem még lehet? Te meg majd úgyis megmondod a frankót, hogy miről mit kellene gondolnom.
Biztos nem tűnt föl, de a Törőcsik játszotta figuráról én is azt írtam, hogy pozitív volt. A szövetségi kapitányra meg már nem is emlékszem pontosan, annyira jelentéktelen tényező volt a filmben. Rémlik, mintha neki is lett volna valami defektje, de már nem tudom mi.
Úgy látszik, mindenki mást lát a filmben, ez nem baj. Szerintem ez a film nem Magyarország története, hanem egy magyarországi zsidó család története, melyen keresztül a nézők képet alkothatnak a korabeli Közép-Európáról, benne Magyarországról, az országban élő zsidók és nem zsidók viszonyáról a szereplők szemüvegén át.
Ha pl. a hasonló témájú Schindler listájával hasonlítom össze, sokkal emberibbnek, jobban megrajzoltnak tűnnek a Szabó István figurái. A film - egy-két reális személy valósághű történetének beemelésével és néhány kegyetlen realitással megrajzolt jelenetével együtt is - inkább az un. művészfilm kategóriába, semmint a dokumentumfilmek közé sorolható. Az ábrázolt évszázadról, a zsidók legújabbkori kálváriájáról a világ többi részén élő nem magyaroknak is (talán nekik elsősorban) segít eligazodni művészi eszközeivel. Többek véleményével ellentétben úgy tartom, hogy a film jelentős állomás Szabó István pályafutásában, és legalábbis egyenrangú, ha nem jobb pl. a Redl ezredesnél, méltán pályázik az Oszkár-díj több kategóriájában is. Legyünk büszkék rá!
Nem hinném,hogy csak itt történhetett volna meg a film története.A zsidóság sorsa többé-kevésbé egész Kelet-közép Európában hasonló volt.(Jó,itt Mon. nem voltak pogromok,mint Ukrajnában,de egészében véve azonos sorsról beszélhetünk)Ha nagyon asszimilálódni akartak,akkor az volt a gyanús,ha nem akartak asszimilálódni,akkor meg az.Szóval sehogy se volt jó nekik.Ha sokra vitték,az is gyanús volt,és sok embernek nem tetszett,ha nem vitték sokra,az is baj volt.Az egészből csak azt szeretném kihozni,hogy az antiszemitizmus mindig is jelen volt/van ebben a térségben,csak változó erővel és intenzitással.Ha valami baj volt(világháború,forradalom)akkor mindig elővették a zsidókat,mint minden bajok fő okozóit.Ha megy a szekér akkor nincs semmi gond,"csak" annyi,hogy a sikeres zsidó háta mögött öszesúgnak,hogy persze hogy jól megy neki,hiszen zsidó.Az meg sem fordul a fejükben hogy-ESETLEG-megdolgozott a sikréért,és nem aranybölcsőben pottyantották erre a világra.
Derek,
A Napfény ízénél azzal hárítod el a kissé egyoldalú történelemábrázolással szembeni kifogásokat, hogy ez egy film, művészet, és mint olyan nem adhat teljesen valósághű történelmi képet. Ok, rendben. De akkor a Halál 50 órájánál ne gyere már azzal, hogy az amerikaiak nem is bugyuták, mert a valóságban nem is úgy volt. Hozd már összhangba magad, kissé ellentmondásos vagy!
A film alapkérdése: a zsidóság és az asszimiláció elfogadása/elutasítása körül mozog. Az asszimilációval kapcsolatos kérdésfeltevések és erre adott egyéni/közösségi válaszok pedig nemcsak a magyarországi zsidóság életét határozták meg. Ezért játszódhatna a film igen sok országban.
Természetesen ekkor a történelmi utalások (Ferenc József, 1956 stb.) is mások lennének. De nem ez a történelmi háttér a lényeg, ez csak kerete az alapkérdésnek.
Nem egészen értek egyet. Bár a filmet már jó egyéve láttam, nincs előttem minden képe, de az érzéseim szerint pont jól fejezte ki azt, hogy ez a történet csak itt, Magyarországon történhetett meg így. Ezzel a családdal csak itt és így eshettek meg ezek az események.
Nem vagyok filmesztéta, tehát nem tudom az egyetemes filmtörténetben elhelyezni azt a filmet, de hozzzáértés nélkül is többet ér számomra, mint a százmilliós nézőcsúcsokat meghaladó amerikai "szupermozik".
Minél több magyar, közép-európai, európai filmet szeretnék látni.
Én Geyzával értenék egyet. Ez egy család története, akik történetesen Magyarországon élnek. De élhetnének - ha jól belegondolunk - még nagyon-nagyon sok országban.
A film pedig nem magyarellenes, vagy Magyarország-ellenes. Sokak vélekedéséből ezt érzem kiolvasni.
A film jó volt, profi munka. Nem filmtörténeti mű, nem Biciklitolvajok, de mégcsak nem is Mephisto vagy Redl ezredes.
Becsületes, elfogadható munka, amelyik a zsidó sorsot, egy zsidó család történetét mutatja be majd egy évszázad során. Ez nem kevés! A Buddenbrook-ház is egy család történetét mutatja be! Abból se ismerhetjük meg Németországot... Vagy a Varázshegyből se Svájcot. Na persze ezt a két könyvet nem akarom a Napfény ízéhez hasonlítani.
Ami miatt én ezt nem tartom igazán nagy műnek, az az, hogy nem igazán hús-vér emberek szerepelnek benne, hanem egy történelmi folyamatot ábrázol, a magyarországi zsidóság sorsát.
A film gyakorlatilag ugyanúgy játszódhatnék Prágában vagy Krakkóban is - nem Magyarországról szól, ebből Magyarországot nem lehet megismerni, ennyit mondtam. Baj?
Kedves pvcpadlo!
Nem tudtam semmiféle "másik történet"ről. Azért idézem azt, amit, mert abban speciel 1942-ből ez szerepelt a zsidókról és semmi más. (magyarul utánanéztem és ennyit találtam, te meg itt három hozzászóláson keresztül csak a szót fosod)
De, nehogy megerőltesd magad és miattam akár egy betűt is írj ide, el se olvasnám. Üdv: p.
Pattykém, - tényleg más ügy volt ez, - a muinkaszolgálatosoknak legalább elméleti esélyük maradt a túlélésre, - a galiciai zsidóknak még ez sem adatott meg, - őket rövid úton tömegsírokba lövöldözték, - és ezek valóságos és dokumentált tömegsírok, - nincs mit számolgatni rajtuk..
És még valamit.
Ezek a dolgok nem a kommunista - nem kommunista törésvonal mentén helyezkednek el, - hanem az ember és az embertelenség a használandó fogalmak, - ha megengeded...
:O)))
"Nem igaz, hogy a magyar kormány egy lépést is tett volna az itt élő külföldi zsidókért, sőt 1942-ben összeszedték a Magyarországon élő u.n. galíciai zsidókat és rövid úton átadták őket az SS-nek. Így pusztult el kb. 40.000 ember, pedig akkor még nem volt német megszállás.""...folytatták a Szovjetúnió elleni harcot, sőt Kállay küldte ki végül a frontra 1942 április és június között a második magyar hadsereget. A belpolitikában is további fasiszta intézkedések következtek, melyek közé tartozott a zsidók munkaszolgálatának törvénybe iktatása is. Ennek értelmében mintegy 40 ezer zsidó munkaszolgálatost küldtek ki, szadista parancsnokok s keretlegények kíséretével a frontra. Igaz, a németek ezzel is elégedetlenek voltak, s hamarosan további zsidóellenes intézkedéseket - beleértve a deportálást - követeltek. A kormány azonban idáig nem volt hajlandó elmenni."
Az ÁVH-ban voltak zsidók és nem zsidók szép számmal. A szervezet a kommunista párt hatalmi szervezete volt és mindenki ellen harcolt, akiket a szocializmus ellenfelének tekintett.
Így természetesen üldözték a cionistákat, mivel nacionalistának és amerikai kémnek tekintették őket, valamint azért, mivel még 48-49-ben is zsidók ezreinek segítették az illegális kivándorlását Izraelbe, ma embercsempésznek neveznék őket.
Nem igaz, hogy a magyar kormány egy lépést is tett volna az itt élő külföldi zsidókért, sőt
1942-ben összeszedték a Magyarországon élő u.n. galíciai zsidókat és rövid úton átadták őket az SS-nek. Így pusztult el kb. 40.000 ember, pedig akkor még nem volt német megszállás.
Az viszont igaz, hogy Magyarország nem volt hadiállapotban Lengyelországgal és Franciaországgal, így az ide menekülő lengyelek és kis számban franciák emberséges bánásmódban részesültek. Ebben id. Antall Józsefnek fontos szerepe volt.
Amennyiben dokumentum film lenne jogosan kifogásolnád az események pontatlanságát, de jelen esetben ez teljesen alaptalan.
Gondolj bele Jókai legszebb regényeiben is a szereplők megléte elképzelhető csak Magyarországon mert ilyenek nem voltak. Pl. Fekete gyémántok, Aranyember. Még hozzá hasonló személyek sem, mégis a magyar irodalom remekművei. Ugyanez a helyzet a filmekkel is nem pont az történt amit látsz és mégis remekmű az alkotás.
Kedves Álnaiv!
Látsz, te látsz, de azért úgy, ahogy akarsz.
1. Pl. bizonyára pontosan tudod, hogy a Redl nem történelmi film volt, hanem csak történelmi eseményeket feldolgozó, de a korának szóló, önálló történet. Ezen az alapon lefikázhatod Puskint, hogy a Borisz Godunovban, Móriczot, hogy az Erdélyben, Illyést, hogy a Fáklyalángban, Németh Lászlót, hogy a Széchenyiben satöbbi, satöbbi nem ábrázolta pontosan a történelmet.
Nem emlékszem, hogy Szabó kiállt volna Redl bűntelensége mellett. Attól azonban az még lehetett koncepciós per.
2. Mi köze mindehhez Kökény Mihálynak? Akkor már azt is emlegethetnéd, hogy Vitányi Iván rokona Horthyné volt.
3. Más olimpiai bajnok sportolóról nem tudsz, akiket a munkaszolgálatban megkínoztak volna.Most hirtelen nekem sem jut eszembe. Viszont rémlik valami Szerb Antalról, Radnóti Miklósról.
3. Lengyelek, csehek, franciák nem a fasizmus, hanem a németek elől találtak menedéket.
Nincs mit szemrehánynod Szabónak. Inkább azon gondolkozz el, van-e érzéked a művészethez.
Memoár
1. A film kitünően megcsinált profi munka, hiteles színészi alakításokkal.
2. Aki a maiak közül megnézi, azt hiszi 100%-i hiteles.
3. Sajnos nem az, tele van történelmi csúsztatásokkal, mint ahogy ezt Szabó István
már megtette más filmjében is, a Redl ezredesben. Az is kitünő film volt, de a történelmet ott
is úgy facsarta ki Szabó, ahogy a szája íze kívánta. Redl-t, aki valóban hazaáruló volt (az oroszoknak átadta pénzért a monarchia erődítmények -pl. Premysl - részletes terveit), F.Ferdinánd sajátkezüleg kreált koncepciós perének áldozataként mutatja be - ami egyszerűen nem igaz.
4. Ez történik a Napfény.i-ben is. Pl.: A berlini Olimpián "alias Petschauer" beszélget egy amerikai vívóval - a beszélgetésből kitűnik, magyarországon akasztanak folyamatosan - utalás a Vörös Terrort követő megtorlásra, igen ám csak hogy a szövegkörnyezetből ez még véletlenül sem derül ki, és az sem milyen is volt az a Vörös terror, pedig a film egy része akkor játszódik.
Ha egy külföldi megnézi a filmet, azt hiszi, 36-ban M.o-on csak úgy akasztgatták az embereket, okkal-oknélkül - pedig a megtorlás 19-ben volt, és a Szamuely féle Lenin fiúk(ha jól tudom leszármazottja Kökény Mihály) nemes cselekedeteire - tömeges akasztás, agyonlövés, rablás - volt egy törvénytelen (bosszú) válasz. Utána a Horty nevével jelzett korszakban parlamentáris, demokratikus - a kornak megfelelő - keretek között zajlott az élet a német megszállásig.
5. Hasonló az ÁVO bemutatása, az ÁVÓ túlnyomórészt zsidó vezetéssel/legénységgel működött - szinte egyenes folytatásaként a 19-os -es Szamuely féle csapatnak, nem pedig
"munkáskáderek" vitték benne a prímet, célja ennek az anarchista magnak hatalomhoz juttatása, hattalmontartása volt - nem volt antiszemita (bár voltak zsidó üldözöttei is - pl. Ries megkínzása, meggyilkoltatása dr. Bauer közreműködésével)!
5. Petschauer olimpiai vívóbajnok valóban munkaszolgálatosként halt meg, de nem tudunk a filmben "megfagyasztott", megkínzott olimpiai bajnokról - ez a történelmi ferdítés nem tudom
mit szolgál ? az ÁVÓ felmentését, gyűlöletkeltést ?
6. Nem derül ki a filmből az sem, hogy a film által pocskondiázott korszak valójában Európában a fasizmus elől menekülöknek utolsó mentsvára, szigete volt - lengyelek, csehek, franciák - és
itt voltak a német megszállásig a magyar és külföldi zsidók viszonylagosan a legnagyobb biztonságban.
Ha történelmi filmet csinál valaki - már pedig ez az volt - , nem elég a szinészi hitelességű rendezés, nem árt a történelmi hitelességgel is többet törődni - bár gyanítom Szabó tisztában volt a dolgok tényleges arányaival és lefolyásával, de egy korrektebb film esetleg kevesebb pénzt kapott volna.
Én meg a napokban néztem egy kerekasztal beszélgetést a népszámlálásról.
Az ott meghívott zsidó szakértő úr szerint kb 50.000-en fogják magukat zsidónak vallani.
édesapám, te nagyon hülye vagy... nézd inkább a Honfoglalást, az való neked és ne zavarjon, hogy Franco Nero huszadrangú hollywoodi filmekben szerepelt előtte, amelyekre még a giccs szó is erős dicséret...
