Csak foszlányokra emlékszem gyermekkoromból. Mi bulgárföldnek (kertészetnek) hívtuk. (Lehet, hogy a Szivovits bolgár név?) A mellette folyó (elég szennyezett, piszkos vizű) patakot valóban Kakastónak hívtuk helytelenül, az korábban máshol volt, talán a Köztársaság térnél. Nagyon szép zöldségeket termeltek ott. Arra már jobban emlékszem, amikor a feltöltés elkezdődött, s utána a cölöpözés. Bámultuk a cölöpöző gépeket, addig még nem láttunk hasonlót. Fogalmunk sem volt, mi lesz ott. A patakot becsatornázták a Köztársaság térig, s ma is abban a csatornában folydogál. Az Ady Endre téren laktunk, s a cölöpözés zaja nagyon zavaró volt. Nem kapkodták el, mert a lakótelep még csak félig volt kész, amikor már fiatal felnőttként ott kaptam lakást, de csak 1971-ben került az épületünk birtokba adásra. 15 évet húztam le ott a lakótelepen, s jól éreztem magam. :)
Én még láttam azt a mocsarat. Sajnos sok emlékem nincs róla, mert kicsi voltam. kb. 8 lehettem amikor beépítették. Az Eperjes utcában csordogált a patak, és a Köztársaság térnél ment a föld alá.
A kerület azon részéről keresek információkat, ami a Virág Benedek utca, Külső Határ út (vasút), Kiserdő, Kakastó, 23-as busz végállomás határolta terület.
Ezen a területen volt egy szántó föld, amit Szivonics - vagy Szivonits földnek is neveztek, később rétes terület volt, majd egy lakótelep épült ott a 70-es években.
(Cölöpökre épült a lakótelep, mivel valamikor az a rész lápos terület volt. Az 1. és a 2. vh. között majd a 60-as évek folyamán lett folyamatosan feltöltve, majd a cölöpözéssel magas épületek építésére alkalmassá téve.)
Tehát, engem az említett területnek a lakótelep építése előtti időszaka érdekelne, minden vonatkozásban.
A területen történt események, történések, sztorik, fotók, bármi, ami ehhez a területhez köthető információ.
Előre is nagyon szépen köszönöm azoknak, aki bármilyen információt megosztanak a témában.
Pesterzsébet. "Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek" S képzetem , Pesterzsébet havas képét látja.
91 éves nagymamám kívánságát telejsítem, aki szeretné tudni, hogy hol hunyt el a vér szerinti édesapja illetve egy képet róla és hogy vajon nemesi származású e..
Nem többet tudok, mint hogy az úriember az Erzsébeti Rendőrkapitányságon dolgozott olyan 1880-1890 éve között detektívként és (Nemes) Vágó Gyula volt a neve. 1925 környékén 50 év körüli lehetett...
Igyekszem mindent összegyűjteni a mamámnak, a rendőrkapitányságról korabeli kéepeket, az utcáról ami előtte futott, bármit ami a témához és ehhez a korhoz köthető.
Nagy segítségemre lennétek, ha a ti birtokotokba van olyan kép, archivum, vagy segítenétek a megfelelő források megtalálásában.
Itt a régi hozzászólásokat igyekeztem végigolvasni a rendőrségel kapcsolatban, de maint láttam sokan vagytok akik sokat tudtok, így bizakodó vagyok.
Hálásan köszönmö előre is ha valaki itt segít nekem és rááldoz az idejéből, vagy írhat esetleg emailt az ildigy01@freemail.hu e-mail címre.
Sziasztok! A csőhíd lábánál elég nagy tarolást végeznek, eddig 2-3 házat bontottak el, és jó nagy földmunka-gépeket látok ott ügyködni. Tudja valaki, mi történik ott? Esetleg újabb partlezárás van készülőben?
Kedves Árpádutca,a Hajnal u 2 közvetlen a Baross utcai sarki ház volt.A mi oldalunkon nem messze a Méh vasgyüjtő telep volt.Jó lenne egy fénykép az Ónodi u és a Baross u sarkán levő közértről.Azt is szeretném tudni,hogy a mai Magnetbank előtt,amikor régen régi épület volt,hogy nézett ki?Én emlékszem az utána következőre,egy hosszú sárga zöldséges volt,és ami utána volt,arra is emlékszem.De nem emlékszem a leírt helyen levő régi épületre.A múzeumban sem tudnak segíteni.Ezért próbálkozom itt.Egy régi onodis diák
Kedves bárki.nagyon hálás lennék,ha valaki képet tudna mutatni a hajnal utcáról.Én a 2 ben laktam,és amíg élek nem felejtem el ezt az időszakot.Jó lenne látni vizuálisan is szertett utcámat. Köszönettel Lovas István Ónodi u iskolai tanuló
Pesterzsébeten 1956, november ,4-én, 4óra , 30 perc körül egy orosz tank ,a Határ úton hátal az Árpád utcának, ágyúcsővel Gubacsi útra nézve ált . Eljött. a reggel a Sárga köves Árpád utcában , jöttek mentek az emberek A tankból elő bujt egy orosz katona , lehet hogy friss levegőé vagy napozni nem tudni ,Erre a Hajnal utcából jövet két ember megjelent egy orosz kerekes géppuskával,és le akarta szedni az orosz katonát, A varroda bejáratánál lehasaltak a géppuska mellé , és célba vették a hátátfordító katonát ezt az utca lakói nem engedték, elé állták , és így nem tudtak lőni, és az utca is meg maradt , az orosz tank egyszer-csak el indult a Gubacsi út irányába. A képen a régi Árpád utca, a fotó a varroda bejáratnál készült,ahol 56-ban a légó picijében sok Árpád utcai volt elszállásolva.
Ferencváros ismét azon kerületek közé tartozik, amelyek erősen tagolt térszerkezetet mutatnak fel. A jelentős részben kültelekből álló kerület belső, Nagykörút által lezárt részét jórészt a középosztály lakja, ezen túl pedig elsősorban a munkáslakosság jellemző. A kerület külső része „valóságos gyárváros, melynek munkásai nagyobbrészt a közeli községekben: Kispesten, Erzsébetfalván, Soroksárt és Csepelen laknak”.56 A kerület közbiztonsági szempontból kritikus pontját a Gubacsi dűlő és Erzsébetfalva között elterülő, a város határát képező fás terület – ahogy az 1913-as jelentés fogalmaz, „véderdő” – jelentette, ahol ekkoriban rablóbandák garázdálkodtak. A környéken lakók által csak „Kis-Bakonynak” nevezett rész különösen fontos Erzsébetfalva szempontjából, mivel az erzsébetfalvi munkások, akik a fegyvergyárban dolgoztak, ezen a területen keresztül jártak gyalogosan munkába. Az Erzsébetfalvi Közlöny szerint egészen odáig fajultak a dolgok, hogy a „különben erős, izmos fegyvergyári munkások […] csak csoportosan bátorkodnak ezt a zsiványtanyát megközelíteni”.57 A terület rendőri szempontból „senkiföldjének” számított, mivel a Pest megyei csend-őrség nem léphette át a főváros határát, a budapesti rendőrök pedig az újságíró csípős megjegyzése szerint ritkán vetődtek errefelé. Sőt, „megesik, hogy míg az egymást sűrűen felváltó csárdákban szórakozik [az „államrendőr”], addig hangzanak ki a sűrűségből a megtámadottak segélykiáltásai.
A 13 aradi vértanú kivégzésének napja. A vértanúkról utcákat neveztek el a régi Kossuthfalvában.
Aulich Lajos a szabadságharc utolsó honvédelmi minisztere: Aulich utca. Damjanich János szerb származású honvédtábornok a 3. hadtest parancsnoka: Damjanich utca. Dessewffy Arisztid császári tisztbõl lett a szabadságharctábornoka: Dessewffy utca. Kiss Ernõ örmény-magyar származású tiszt: Kiss Ernõ utca. Knezich Károly horvát származású császári tisztbõl lett honvédtábornok Knézich utca. Lahner György császári hadapród, honvéd hadosztályparancsnok. Róla nincs utca elnevezve. Lázár Vilmos örmény származású hadosztályparancsnoka: Lázár utca. Gróf Leiningen - Westerburg Károly, német fõnemes volt Leiningen utca. Nagy Sándor József a császári hadsereg nyugdíjasa, a tavaszi hadjáratban a fõsereg lovassági parancsnoka: Nagysándor József utca. Poeltenberg Ernõ osztrák származású honvédtábornok: Pöltenberg utca. Schweidel József osztrák nemes, császári tiszt, a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnoka. Róla nincs utca elnevezve. Török Ignác a császár mérnökkari tiszt, Komárom, Buda és Szeged várának erõdítését irányította Török utca.
Pesterzsébet, Nosztalgia járat a hév vonalán, Ráckeve felé. A távoli vonat ez egy jő kép, János barátom csinálta,csak az a jobb oldali ember elrontotta a képet.
Mielőtt elkezdeném a képeket felrakni, az Árpád -házi Szent Erzsébet Plébániatemplom rol.Két embernek köszönhetjük ezt a felejtetlen délelőttöt. Gábor Óváry ,és Zoltán Ettelének ,
Sziasztok! Furcsa kérdésem lenne, mivel eddig senkinek sem sikerült válaszolnia rá, gondoltam megkérdezem, hátha tudtok segíteni. Mikor Pesterzsébet és Soroksár egyesült és Budapest 20. kerülete ként működött, jó pár filmet forgattak a kerületben. Elképzelhető, hogy csak jeleneteket forgattak a filmekből. Honnan lehetne megtudni, mely filmeket forgatták az akkori kerületben. Ez körülbelül az 1960-1980 közötti időszakban történt. Előre is köszönöm a segítséget!!!
Anekdotagyűjtő projektbe kezdtünk Budapest egyik kevesek által ismert szeglete, a Hullám (Somody) Csónakházak aranykoráról és vészterhes időszakairól. Szívesen beszélgetnénk olyan helybéliekkel, akik egykor részesei voltak, vagy akár még ma is osztoznak az épületegyüttes nyújtotta örömökben, hogy történeteiket rögzítsük az utókor számára. Minden információmorzsát, régi fotót megköszönünk! Várjuk jelentkezésüket, kérdéseiket kommentben, üzenetben vagy a szervacsoport@gmail.com e-mail címen "Éjszaka a kabinokban hálni tilos" jeligére! Laki Nóra és Zeisler Judit
1780-ba épült, át alakították 1878-ba.Az egyház tulajdona, és műemlék HELSINKI úton a Soroksár határába , látható,tehát a 23, -kerületé. A 18-századba végén épült copf stílusba. SEGÍTŐ MÁRIA, vagy SZENT VENDEL kápolna ?? A kereszt alatt látható írás már megkopott .A szöveg a következő. ISTEN DICSŐSÉGÉRE A CSALÁDJÁBAN ELŐFORDULT GYÁSZOS ESET HELYSZÍNÉN AZ ÚRNAK 1901 ÉVÉBE. HOCHSTEINER SEBŐ ,és neje SCHAFFER KATALIN.
