..."Hattyúdal" érzésű video a Mesterről...-R.I.P... -.azért teszem fel, mert talán az egyetlen video amit láttam tőle, ahol végig lehet látni, mit csinál a basspedálon.... -V.
Sok speciális eset van. Ezek a specialisták ezekre adnak javaslatot. Azonban számomra a világ az egyszerűsödés felé tart. A Soul261 a JG3Tech16 basszpedállal, Microstationnal és egy AltoTs312-vel annyira elegendő, hogy nincs igényem másra.
De nyilván mások meg egyéb összeállításban gondolkodnak. Pl. modern klón 11-es aljzattal + csöves lezli összeállítás esetén lehet hogy egyszerűbb mindenféle közbeiktatott preamp, vezérlőparancs fordítódoboz mint:
helyett egy félvezetősre kicserélni a végfokot. Gondolom ennek a beltartalma lehet a végfok sasszéban is. Ritka megoldások, ezért nincs nagyon másra lehetőség mint megvenni, kipróbálni. Aztán vagy örülni, vagy nem.
.."Nem olvastam el a litániát..." -így aztán megint lehet vaktában beszólni és cikizni....és almát nem körtével, hanem mondjuk szőlővel kavarni..
- a többi jámbor olvasó kedvéért, akit érdekelhet: a tehtube által felhozott jelenség "egyszerűen" egy dizájn-ötletbe burkolt, felsőkategóriás Hi-Fi erősítő, (többe kerül mint egy csúcs S-Hammond!)- a világszerte elterjedt un. "D-sztájú" technológiával, ( ami többek közt az összes modern aktiv-monitorboxokban is megalálható- (vszleg tehtube is ilyenen orgonál az Alto-n) -speciális félvezetőkön alapszik és eletroncsőhöz semmilyen szemponthz sincs közük...-az ilyen (teljesítmény!-)erősitő pici és nemigen melegszik, beleépíthették akár az elektroncső üres (!) üvegbúrájába is -díszkivilágítással egyetemben-..-(az oroszok vszleg külön megrendelésre gyártják nekik ezeket a "csöveket"!)- így a portól is védettek és jól csrélhetőek, stb...
-és nem arra hajtanak hogy a Korgot -(ami egy teljesen más fenomén!!) "ki"!-előzzék, merthogy az egy teljesen más tészta ill.műfaj...itt arról van szó, hogy egybizonys bevett előfokoza-csőfajtát -a triódát_-annak jellemző tulajdonságait ill. viselkedését "leklónozzák" újszerrű hardware-technológiával, (még fűteni is kell!)- és még "tweakelhető" is: 4 fokozaban fel lehet tornászni a harmonikus torzítását max 1°% ra!. IMHO ez érték még az ősrégi DIN Hi-Fi szabványt is kieégíti, talán elég hogy egy erősítőnek némi "meleg, csöves" érzetet adjon. Azt viszont nem lehet tudni, hogy reagál a túlvezérlésre??!, ...-csak azt nem tudom hogy majd hogy szerepel esetleg a Hammond- világban, ahol -mint az eccer bátorkodtam itt megemlíteni- az annyira óhajtott nagy torzítás adott eseben különbözö karakterisztikájú elektroncsövek egész láncolatából ál össze és persze variálódik...dehát Suzukiék kitalélták, hogy mindez egy darab -(külön megvilágított!) triódával klónozható, s a világ tapsol és utánoz... -V.
Vkinek annyit biztos meg fog érni beruházni rá, hogy videóra vegye az összehasonlítást. A mai félv. erősítők valóban transzparensek, sok már teljesen lineáris átvitelű a hallható frek. tartományon túl is. (Szomszédom vill.mérnök, ilyenekben utazik.) Tényleg érdekes lehet, hogy az orgona hangját a jelátvitelben tisztábban mennyire fülnek kedves vagy ellenszenves arányban módosítaná? (!) Ugye a csőben sokan azt a minimális torzulást díjazzák, amivel “melegebbé” teszi az analóg hangot.
A Korg nem cső formájú de cső, ez meg cső formájú de nem cső. (Ott van benne a hűtőborda is, valami műveleti erősítő, csőszimuláció)
A Korgé alaplapi, ezt meg be lehet tolni a 122-es erősítő csőfoglalatába. Ha jól értem.
Kérdés, hogy szól? A mai erősítők elég jól, szóval lehet benne fantázia, főleg B3/122-n koncertező zenész esetében, de hallani kéne. Igaz, egy tartalák csőkészlet, éxíjkészlet mindig megnyugtatóan pihen koncert közben a színpad mögött. De sok Hammond alkatrészt árulnak helyettesítőként az ilyen jellegű aggodalmak miatt.
Dupla motorok helyett a Loco-Motion léptetőmotorokat,
Lassan nagykorúvá érik a hivatkozott társalgásunk :-)
Örülök, hogy megtaláltad az utat és hangszert. Videóid alapján sikerrel!
A VK7-ben még mindig van több részlet, mely elismerésre ad okot. A keyclick on és off, a vintage orgonamodell, a hangszórószimulációk/overdrive, wheel brake, ring modulator, a swell effektus, (már a kilencvenes években!) full polifónia/fizikai modellezés kifejezett erőssége.
Milyen szépen összefutnak a szálak, kicsi magyar rockvilág. Díjazandó, hogy Béla rögtön igazi Hammondot vett az Omegához. Sajnos nem sokáig használta, a 2007-es Hungaroring koncerten már klónnal láttam.
Emléxem, 2006 elején jött le hozzám Béla, hogy sürgősen kell neki egy Hammond mert indul a turné és Romániában meg néhány németországi bulin ő lesz a másik (inkább az első számú sztem.) billentyűs. Szerencsére akkor már meg volt az M3-am és így a régi L-100 (p-100) eladóvá vált. Ez amúgy egy legendás hangszer volt, már én is Cserháti Pityitől vettem, úgyhogy jelentős szerepet játszott a 80-as évek hazai rockéletében. Most is illusztris tulaja van a Soproni színházban őrzi Papp Gyula akinek Béla eladta még évekkel ezelőtt.
Hát ennyit kiegészítésképpen. A leslie egy 122xb ami a Kerorg boltban volt kiállítva évekig a Pannónia utcában és aztán a Béláé lett.
2006. május 26., Omega-koncert, Szatmárnémeti. Bár a billentyűsök szele már egy évvel korábban elkapott, ez volt az első koncert, amire kimondottan Hammond-fanatikusként mentem. Persze ahogy megérkeztem, első utam a színpad oldalához vezetett, hogy megcsodáljam azt a varázslatos hangszert, ami úgy szól, mint semmi más. Most is emlékszem, mennyit ácsorogtam ott, ámultam-bámultam. A nyelvkapcsolók, a két elcsúsztatott manuál, a faburkolat. Pfú, ez aztán hangszer a javából. Akkor még nem is tudtam, hogy ez nem az „igazi”. Ahogy azt sem, hogy a másik szép bútordarab a bal szélen hozzá tartozik. Az XK-2-t a tetején észre se vettem. Bár észrevettem volna, rájöhettem volna, hogy nem szintetizátorokban kell keresni a Hammond-hangzást, hanem létezik olyan, hogy Hammond-klón. Szerencsére fél évvel később betévedtem ide a fórumra és tehtube mester készségesen útbaigazított (előzményként arra a kommentre hivatkozik ez a hozzászólásom), megoldva életem nagy problémáját. Ezúton is, ennyi év után is, szívből köszi! :-)
A koncert amúgy pocsékul volt hangosítva, az orgonát kb. csak a beállásnál hallottam, na de ilyen az élet. Talán Jankai egyik első Omegás koncertje volt, Gömöryt váltotta. Egy Omega-fórumos kollégától viszont megkaptam az Égi jel! lemezt, még hónapokkal a megjelenés előtt. Nagyon örültem ennek a szólónak: https://youtu.be/ndrc8UvXq34?si=UJ_u1-ydl0ssp4Yd&t=132
Mókás, hogy 15 másodperc Hammond belefér, de 30 már túl sok. Amúgy én is mindig Lord-ot véltem odahallani. :)
Még egy kis popzene, egy másik híres pillanat Jimmy Smith szólója Michael Jackson Bad-jében. Ennek is több verziója van, ez a legtisztább: https://www.youtube.com/watch?v=82B9-_CeNzQ
Mivel Sam Brown Jon Lorddal együttműködött és a szóló minden eleme olyan, mindig azt éreztem, ezt Lord játssza.
De nem találtam rá megerősítést. Persze annak jogi akadályai is lehettek, azért anonim, aztán közben mégis ő volt. De tévedhetek.
Ez a szerződések miatti névtelen, álnéven való szereplés gyakran előfordult. Pl. ezen a lemezen is 3 Purple zenész játszik (git, bass, dob) és a szólóban sokáig azt hittem, szintén Lord, mert a karcos egyenes hangzás és stílus teljesen rá jellemző. Aztán kiderült, Matthew Fisher.
De ezt mindig is egy jó extra Deep Purple számnak tekintettem, mert ezt a motívumot korábban már háromszor felvették különböző stúdió sessionok alkalmával, melyet jóval később posztumusz kiadásokban tettek közzé.
Ja, észre se vettem, aztán leesett, hogy a kommentekre lehet voksolni. Mna, hát lelke rajta, aki ezen éli ki magát.
Hogy valamivel járuljak is hozzá a beszélgetéshez, Sam Brown Stop!-ja talán a Hammond orgona legnagyobb pillanata színtiszta popzenében. '88-ban bevállaltak egy Burn, Stormbringer-érabeli hangzást és stílust, nem semmi. Ez a cover jól visszaadja: https://www.youtube.com/watch?v=_ttLyfpGP1k
Rick Wakeman fia. :) Betegség okán helyettesített.
Amúgy egyetértek. Valahogy senki se tudja visszaadni Lord ízes, mindig izgalmas improvizációit. Pedig technikailag nem egy ördöngősség, de valahogy nincs meg az ízlés hozzá, a feeling.
Mindig annyit játszott, amennyit "kellett". Kivéve A MKII második felvonásánál, amikor Blackmore annyira elnyomta, hogy még Lazy intro, Highway Star szóló se volt. Plusz tövig nyomták a mikrofont a lezlibe, amitől úgy vibrált, mint egy helikopter.
Megtanulta a számot, rendesen D-ben kezdi, erre a többiek már C-be transzponálva játsszák. Az intro valóban túlzás így. Talán ha valami változatosabb, érdekesebb témát bontott volna ki.
