Reményeim szerint ez lenne a helye annak a nemzetközi makroökonómiai diszkussziónak, amit már évek óta folytatunk különböző topicokon egy pár emberrel, és amely megérdemelne egy saját topikot. Valamint nagyon remélem, hogy a társalgás hamar eléri azt a szintet, hogy a topik bekerülhet a Polgazd Fórum védett keretei közé.
Az itt megvitatandó témák közé sorolnám pl az amerikai hitelválságot, és a nyomában kibontakozó recesszió gyanús folyamatokat, Kina, Ázsia emelkedését és esetleges bukását, a világméretü erőforrás, energia és élelmiszer inflációt, a tőke és pénzpiacok folyamatait, a fentieket befolyásoló geopolitikai eseményeket, stb
Nem örünék annak viszont, ha magyar aktuálpolitikai témák jönnének fel, valamint a hitelpénzrendszer vagy a derivativ, opciós piacok eredendő gonoszságáról szóló fejtegetéseket sem szivesen olvasnék itt.
Amig meg nem valosul az EKB es FED altal honapok ota igert fenyegetes, hogy nemcsak az inflaciot hagyjak elszallni par evig, hanem a 80%-os koltsegvetesi hiany kuszobot is eltorlik, ezzel a tagallamok felelossege megszunik es a tartalekkal rendelkezoknek kell folyamatosan kisegiteniuk a tobbieket.
Kulso forras bevonasa - kotvenykibocsatas - nem valoszinu, valoszinuleg a hatterben megy a libikoka.
"itt az USA gazdaságában két jelenség is van, az egyik a felpörgetett államháztartási hiány, a másik a jegybankok által már évek óta a rendszerbe pumpált pénz
Európában a helyzet súlyosabb, mert most készül az energiaárakra rátenni az európai únió a CO2 kvóták árát, tehát nem elég a kibontakozó inflációs epizód, most még meg fog jelenni egy energia-adó ami gyakorlatilag minden más termék és szolgáltatás árába, és a bérekbe is be fog épülni (pl a lakhatással kapcsolatos kiadások növekedése erősen motiválja a munkavállalókat hogy béremelést követeljen, vagy magasabb bérért állást váltson, amit meg is fog kapni mivel munkaerőhiány van)"
Az igazi veszélyben az USA van Kalifornia kivételével, ami már így is kiválhatna és önálló mini országként is megállná a helyét ill. Európában a balkáni országok: Bulgária, Románia, Görögo., Szerbia és Bosznia-Hercegovina ill. a déli "gyengék": Spanyolo., Portugália és Olaszo.
Németo, Franciao. és a Benelux országok a skandinávokkal és Finno.-gal együtt túl fogják ezt is élni, van elég tartalékuk.
"ez a jelenség pedig az inflációt befolyásoló tényezők közöl a pénz forgási sebességére hat, vagyis az ami eddig biztosította az alacsony inflációt, az hogy a pénz forgási sebessége nagyon alacsony, és csökken a nyugati világban, nagyon hirtelen meg tud változni, és onnantól maga az infláció jelenléte kikényszeríti a szereplők részéről a további gyorsítását"
Nagyon jó meglátás, ezek olyan tényezők ill. folyamatok, amik nem csupán öngerjesztőek, hanem egy ponton túl a rendszer "tehetetlenségi nyomatékát" is elszabadítják, exponenciális görbe mentén. Ezért is annyira veszélyes ez a mostani világhelyzet...
"azzal kapcsolatban viszont semmilyen kép nem áll össze a fejemben, mi történik ilyenkor a már kialakult asset bubble-ökkel, mi lesz a bitcoinnal, mi lesz az ingatlanpiaccal? hiperinflációs környezetben nem fognak összeomlani a lakásárak, de vajon leköveti-e vagy a relatív lassabb emelkedésével dolgozza le a jelenlegi túlértékeltségét?"
Az asset bubble-ök némileg csökkeni fognak, a bitcoin extrém módon elértéktelenedik vagy csak egyes piacokon/termékcsoportokra marginálissá válik, az ingatlanpiacon árvisszaesés fog történni, hiszen a fizetőképes kereslet csökkenni fog... nem olyan nehéz megjósolni ezeket. Összeomlás nem lesz sehol sem, de egy erős erodálódás/stagnálás veszélye fennáll...
Persze a bitcoin hívők mást akarnak most bemesélni nekünk, de ők is meg fognak hajolni a piac akarata előtt...
egyre több helyről jönnek vissza áremelkedéssel/inflációval kapcsolatos cikkek
az első ilyen durvább felütést Dr. Michael Burry követte el, amikor februárban a twitterre beküldte, hogy a covid után nyitásra adott stimulus hiperinflációt fog beindítani, és párhuzamba állította a weimari német hiperinfláció lefolyását a mai amerikai helyzettel
tegnap este olvasgattam egy kicsit, és az egyik dolog ami inflációt tud generálni, az USA-ban, az a magas munkanélküliség és stimulus/pénzmennyiség növekedés kapcsolata
a munkanélküiség azt is jelenti, hogy a gazdaság teljesítőképessége szűkös,nem képes teljes teljesítménnyel működni, és kínálatot biztosítni, ezzel párhuzamosan a stimulus, a lakosságnak munka nélkül kiszórt pénzek viszont keresletet generálnak, a kettő együtt erősen inflációs hatású
itt az USA gazdaságában két jelenség is van, az egyik a felpörgetett államháztartási hiány, a másik a jegybankok által már évek óta a rendszerbe pumpált pénz
Európában a helyzet súlyosabb, mert most készül az energiaárakra rátenni az európai únió a CO2 kvóták árát, tehát nem elég a kibontakozó inflációs epizód, most még meg fog jelenni egy energia-adó ami gyakorlatilag minden más termék és szolgáltatás árába, és a bérekbe is be fog épülni (pl a lakhatással kapcsolatos kiadások növekedése erősen motiválja a munkavállalókat hogy béremelést követeljen, vagy magasabb bérért állást váltson, amit meg is fog kapni mivel munkaerőhiány van)
az államháztartási hiány a lakosság/vállalatok számára kiszórva keresletet generál, vagy behordják az így kapott pénzt a pénzpiacokra, ahol asset bubble-t fújnak vele
a pénzmennyiség növelése is nagyjából ilyen hatást vált ki, elsősorban a hitelek kamatainak a lenyomásával
amikor futólag beleolvastam a hiperinflációs epizódokhoz való egyéni alkalmazkodás módjába, rájöttem hogy az inflációnak van egy önerősít jellege (azon túl, hogy egyébként lendülete is van, tehát az inflációra ható folyamatok gyorsítják vagy lassítják az inflációt, vagyis dezinflációs hatások nélkül egy kialakult magas infláció állandósul)
az önerősítő jelleget az adja, hogy a pénz forró krumplivá válik
a saját helyzetemben is, egy magas infláció már kikényszerítené azt, hogy feladjam a megtakarításra vonatkozó terveimet, és arra kell törekedni, hogy minden pénzt lehetőleg még aznap hogy befolyt el is költsem valamire
ez a jelenség pedig az inflációt befolyásoló tényezők közöl a pénz forgási sebességére hat, vagyis az ami eddig biztosította az alacsony inflációt, az hogy a pénz forgási sebessége nagyon alacsony, és csökken a nyugati világban, nagyon hirtelen meg tud változni, és onnantól maga az infláció jelenléte kikényszeríti a szereplők részéről a további gyorsítását
azzal kapcsolatban viszont semmilyen kép nem áll össze a fejemben, mi történik ilyenkor a már kialakult asset bubble-ökkel, mi lesz a bitcoinnal, mi lesz az ingatlanpiaccal? hiperinflációs környezetben nem fognak összeomlani a lakásárak, de vajon leköveti-e vagy a relatív lassabb emelkedésével dolgozza le a jelenlegi túlértékeltségét?
ok, nem a cpi-ből számolják, hanem valamilyen kosár alapján az árak változásából (ami tartalmazhatja a béreket is) (ezt eredetileg is így értettem, de félretérhető, hiszen a cpi nem az árak változása maga, hanem egy abból képzett index)
a kosárral továbbra is lehet játszani hogy kevesebb jöjjön ki
pl kimarad belőle az ingatlanárak változása a megfelelő súllyal
Nem a cpi-bol szamoljak. Jelentos hatassal van a deflatorra a fogyasztoi arak valtozasa, mert a GDP jelentos resze jon a fogyasztasbol, de jelentos kulonbseg is lehet a ket index kozott. Pl. Magyarorszagon az 5-10 evvel ezelotti idoszakban kifejezetten alacsony volt a cpi, de magas volt a deflator.
A nominalis GDP az igazan fontos, es azt jol is lehet merni. Annak is a felhasznalasi oldalat, fogyasztas plusz beruhazas plusz keszletfelhalmozas plusz netto export. A nominalis GDP-bol szamoljak/becslik a real GDP-valozast, es a nominalis es real valozas aranya az implicit deflator.
azt nem tudom hogyan számolják a cpi-ből a deflátort, ebben lehetnek cseles dolgok
de az látványos, hogy az elmúlt 5 évben mi mindent nem számolnak bele az inflációba, pl a lakhatási költségeket, ami elég durván felment még a covid előtt, és most is megy fel, sőt ment fel a covid alatt is
ezek hajtóereje az alacsony hitelkamat + támogatások, vagyis az a likviditásbőség amit mesterségesen generálnak a nagy nyugati jegybankok + japán
(támogatást is azért tud a kormány fizetni, mert olcsón tud eladósodni)
A jelenlegi helyzetben, amikor koltsegvetesi hianybol elenkitik a gazdasagot a valsag miatt, a magyar inflacio szintje pont jo, alacsonyabb lenne a rossz. A GDP-beli "inflaciot" mero deflator mas ugyan, mint a fogyasztasi arszinvonal valtozasat mero cpi, de jelentos az utobbi jaruleka. A magas deflatornak koszonhetoen tavaly is nott a magyar nominalis GDP, mig pl. a nemet csokkent. Mivel minden rataban a nominalis GDP a nevezo (de pl. az adobeveteleket is az szabja meg), ezert kifejezetten jo helyzetben vagyunk es leszunk a magas novekedes miatt. Iden 15%-ra tippelem a nominalis GDP novekedeset.
Kinaban a 2000-es evek kozepen evi 20% folotti nominalis novekedesek is voltak (dollarban meg magasabb, 30% koruli), ez repitette oket a vilaghatalomba.
Matolcsy az elszálló inflációtól tart, és azt feltételezi hogy a koronavírus problémát letudtuk, nem okoz újabb lassulást
Varga meg feltehetően pont ebben nem bízik, és inkább nyomná tovább a stimulust + ugye választási év jön
én meg azt gondolom, hogy akár jön a vírus újra, akár nem, a pénznyomtatás, és helikopterről kiszórása a lakosságnak (babaváró, csok, falusi csok, felújítási támogatás etc) inflációt fog generálni
ha a gdp deflátort, az infláció alulmérésével sikerül alulszámolni, akkor a gdp növekedése nagyobbnak látszik a valóságosnál, vagyis inflációt lehet gdp növekedésnek mérni, ami egy kormány számára mondhatni dupla haszon...
USA GDP deflator Q2: 6.1%. Eredmeny: nominalis GDP valtozas Q2/Q2 3250 milliard dollar!!
Ez a jo akkor, ha egy valsagot kontraciklikus eszkozokkel, magas deficit mellett kezelnek. Nalunk is ez tortenik jelenleg, a 2021-es nominalis novekedes 15% korul lesz (6000 milliard forint). Nem hiszem, hogy Matolcsy ezt ne ertene meg, ezert valami mas oka lehet, hogy miert nem ert egyet azzal, amit a kormany csinal (valami szemelyes problema lehet a hatterben). Meg akkor is 5 szazalekponttal csokkenne az adossagrata, ha az AHT-hiany 4000 milliard forint lenne (nem lesz annyi).
Kinai koltsegvetesi bevetel, 2019/2020: 2.7/2.8 ezer milliard dollar. 2021 elso felev: 1.8 ezer milliard dollar. Osszehasonlitasul, USA: 3.5/3.4/2.2(2021 1. felev) ezer milliard (ezek naptari evre vonatkozo szamok, a penzugyi ev oktoberol szeptemberig tart).
Kozelit a kinai az amerikaihoz. Viszont az amerikai kiadasok, 4.5/6.7/3.9(felevre!!), sokkal magasabbak, mint a bevetelek. Ezt a kinaiak nem kovetik (egyelore?).
emögé a cikk mögé, egy másik url-en hozzáfűzték a greatest bubbles of all time témát is, de kb semmit se írtak róla azon kívül, hogy Michel J Burry ezt írta a twitteren, az meg eléggé szűkszavú...
az hogy a tőzsdéken buborék van, nem meglepő, mivel nyomtattak egy valag pénzt, és mivel azt nem költötték el, valahová mennie kellett
egy másik cikkben előkerült konkrétabban az elektromos autók gyártói (kb csak a Tesla) mint buborék
de az meg speciel pont nem az USA kormány pénznyomtatása miatt van
a másik érdekesség hogy a fickó masszív long uránban, mármint uránkitermelő cégekben, és volt is egy részvényárfolyam emelkedés, részben a covid okozta kínálat-csökkenés miatt is, meg feléledtek remények, hogy a demokraták nem kivezetni fogják a nukit, hanem megjön az eszük és fejlesztik
hát szerintem ott nagyon elszaladt a ló az eszükkel, nem fognak kiállni ebből a programból, a megújuló erőltetését akkor fogják abbahagyni ha kiszavazzák őket mindkét házból, és kénytelenek
In the first five months, 208 container ships worth about $16.3 billion were added to the global order book, compared with 120 ships valued at $8.8 billion in 2020 and 114 vessels worth $6.9 billion in 2019.
