Tulajdonképpen nem is rossz 500Ft-ért egy Quartz-406-os alku nélkül, amivel megleptem magamat apák napjára. A piacon hezitáltam, hogy megkérdezzem-e hogyé vannak a rádiók ott a műanyag vödörben, mert ilyesmiért úgyse adok én 2-3 ezeret csak 1-et, ... erre félezerért volt. Mit kapok a boltban ötszázé'? Tíz deka vajat igen, de egy doboz Guinnes sört már nem. 1.25 euro, amikor egy görög metrójegy 1.40
Az rögtön jó hír volt hogy TENTO, az is hogy német exportra gyártott. Ráadásul teljesen jó állapotban van, bár látszik hogy a gombok környékén kicsit kopott. Az ilyesmiben benne szokták hagyni az elemet és kifolyik, de ebbe nem, ebből kitépték csatlakozóstól ami nem baj mert így nem folyt a rádióba és a fiókomban van egy marékkal. 9V-os elem megy bele.
Délután kipróbáltam és az MR1 és Dankón kívül román adó jött egészen jól a középhullámú sávban. Miskolcon elég jól meg lehet ítélni egy rádió érzékenységét a Kossuth Rádió vételével, éppen azért mert nem túl jó és a gyengébb készülékek megbuknak vele. Rövidhullámon szó szerint semmi. Még mielőtt elkezdtem volna javítani, megvártam az estét, és rövidhullámon nagyon szépen jön a Kínai Nemzetközi Rádió, magyarul is. Mindez ferritantennával rövidhullámon is - lehet hogy egy hosszú dróttal még szebb lenne a produkció, de így is elfogadható.
Nézem a kapcsolást, hát nagyon erős Szokol-érzés fogott el, csak éppen a keverője nem önrezgő, hanem megkínálták egy külön tranzisztoros lokáloszcival - ettől aztán 8 tranzisztoros lett. Sajnos a tervező kezét nem verte el vonalzóval a tanítója, azért rajzolt olyan tohuvabohu kapcsolást oda az elejére. Lehet hogy le lehetne ezt rajzolni értelmesen is ha egy topológus besegítene.
Tervem hogy az elkókat kicserélem a fontos helyeken tantálra, a nem fontos helyeken új elkókra. Mégiscsak 1975-ös gyártmány ami majdnem 50 év - tellik az a k. idő, mintha csak tegnap lett volna! Emlékszem, még az előző évezredben volt egy Szokolom vagy Selgám és a mostanihoz hasonló meleg nyári éjszakán sétáltam a környéken egy nagyon különleges hangzású zenét és az énekes legújabb albumát hallgatva. https://www.youtube.com/watch?v=GIyyKcihw0o
Csináltam egy makrót egy törött darabról. A felszíne picit olyan, mint a golyónyomott alulemez, a szigetelő lakktól alig(inkább semennyire sem) látszik. A törési felülete (meg az anyag struktúrája, színe) a a régi idők hódfarkú palájára hasonlít. Van pár egész, kb. A4-es lap méretű, az csiszolt, a felülete sima, majdnem egyenletes grafitszürke.
Ehhez nagyon hasonló volt aminek a forgója bele van szerkesztve az előlapba. Ezeket a csillámokat kellett cserélni, a lemezeket kiegyengetni, kivasalni. Boldog a gazdája, kihúzott egy közel 40 méteres antennát a kertjében csak ezért. A zasszony legnagyobb örömére.
Csak azért mert 50 éve laminálok.Jobbára poliésztergyanta üvegszállal.Kezdetben modellezés,majd hajóépités ,javitás.Persze dolgoztam karbonnal,kevlárral is de nem sokat.
Ez nem bakelit, hanem csillámlemezekből nagy nyomáson ragasztott kompozit anyag. Tényleg olyasmi, mint a csiszolt gránit, megkopogtatva olyasmi a hangja, mint az üvegnek.
Igen, valószinű hogy az ipari erősáramú anyagok nem azonosak , amit irtam azt az eredeti detektoros és ládarádióknál tapasztaltam. De még nincsenek olyan messze hogy ne lehetne beazonositani őket , több fajta forrásból.
Az az anyag amiről írtam nem biztos, hogy azonos evvel. Azt először kiskölök koromban láttam egy Elektromos Művek alállomáson jó bazi nagy kapcsolótáblák alapanyagaként. Tapintásra mint a gránit vagy márvány. Gyönyörű és hatalmas sárga és vörösréz szakaszolók és csodás nagy kerek mutatós műszerek tönkelege volt rajta. Szép réz sínekkel "összekábelezve". Nagyapám szegény már nem tudja elmondani mi is volt ez. Ő volt erősáramos.
Igen , mert nem légforgó, dielektrikum ott a legjobb, a korhűség a legfontosabb mint a detektornál , a fekete előlapok , az eredetiek nagyon sérülékenyek , leesésnél is eltörhetnek, futurit fedőnevet kapták anno, jellegzetes mintákat is kaptak, hamar ki is mentek a divatból a hátrányok miatt. Anyagában fekete lapokat is nagyon ritkán fellelni , csak azokkal lehet korhűen helyettesiteni, emiatt az eredetiek eléggé könnyen beazonosithatók.
Az lenne még érdekes, hogy az ilyen nagyon régi "rádiókban" például előlapként használt mika hogyan pótolható. Van egy detektoros, aminek el van törve. Már meggányolták talán pillanat ragasztóval. Nagyon régi erősáramú kapcsoló táblák alaplapja is ilyen. Kemény, mintha egy nagy kőlapból lenne kihasítva. Állítólag abszolut hőálló, nagyon jó nagyfrekisen, nagyon jó az átütési szilárdsága is.. Fekete, szép fényesre csiszolható.
Ebben a detektorosban csillám volt gyárilag! Az lett újjáépítve szintén csillámmal.
A bakelit forgó érdekes kérdés. Mert tudjuk, hogy rádiósan rosszabb mint a többi. A legfőbb ok a korhűség lehet amiért érdemes megtartani. Ahogy a kristály detektort magát is.
Ilyet építettem újjá kb. 1 éve. De a forgókondit is, mert teljesen összegyűrődött és kitöredezett a csillám. Volt vele makkolás rendesen. Oldradio barátunk hagyatékából került egy jó ismerőshöz. Biztosan meg fogja becsülni.
