Arra gondoltam, hogy a frissen alakult klánok itt reklámozhatnák magukat és gyűjthetnének új tagokat.
Meglátjuk lesz-e ennek a topicnak létjogosultsága. Persze jó lenne ha nem veszekedési hely lenne belőle.
Gorkijban (ma Nyizsnyij Novgorod, Oroszország) halt meg, 78 éves korában. Eredeti neve: Rosenfeld 1910-ben belépett az MSZDP-be, 1911-ben pár hónapig a Galilei-kör egyik titkára volt. 1912-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémián szerzett okleveles kereskedői diplomát, Hamburgban, majd Londonban különböző kereskedelmi cégeknél gyakornokoskodott. Az I. világháború kitörésekor hazatért és jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. 1915 elején az orosz frontra vezényelték, ahol fogságba esett, 1918-ban megszökött. A Szabadkán állomásozó honvéd gyalogezred kiképzőtisztje volt az "őszirózsás" forradalom kitöréséig, majd novemberben Budapesten belépett a kommunista pártba (KMP), amelynek vidéki titkárává választották. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919.03.21-től a kereskedelemügyi népbiztos helyettese és a szociális termelés öt népbiztosának egyike volt. Június 24-től a Kormányzótanács Központi Ellenőrző Bizottságának, valamint a Legfelsőbb Népgazdasági Tanács tagja, július 19-én a karhatalmi feladatokat ellátó Vörös Gárda parancsnoka lett. A Tanácsköztársaság bukása után sikerült Ausztriába menekülnie, ott azonban internálták. 1920. áprilisában engedték szabadon, Szovjet-Oroszországba ment, ahol a KMP képviselőjeként részt vett a Komintern II. kongresszusán. 1920 és 1922 között a Komintern politikai megbízottjaként Németországban, Csehszlovákiában, Ausztriában és Olaszországban képviselte az érdekeit, közreműködött több párt szétbomlasztásában, és az "igazi leninista" párt megteremtésének szükségességét hangoztatta. 1924. decemberében illegálisan Budapestre érkezett a KMP újjászervezésének feladatával. 1925. augusztusában a KMP I. (bécsi) kongresszusán a Központi Bizottság (KB) és a magyarországi titkárság tagjává választották. Szeptember 25-én lázadás vádjával letartóztatták és statáriális bíróság elé állították, de rendes bíróság elé utalták az ügyét. 1926. augusztusában 8 és fél év fegyházbüntetésre ítélték, Vácott, majd a szegedi Csillagbörtönben raboskodott. A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért büntetésének letelte előtt újra perbefogták és 1935-ben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A szovjet és a magyar kormány közötti megegyezés értelmében azonban kiengedték a börtönből azzal a feltétellel, hogy a Szovjetunióba távozik. Hamarosan a moszkvai magyar emigráció vezetőjévé vált, a Kominternnél a KMP-t képviselte és a moszkvai vezérkarát irányította. A Komintern feloszlatása után, 1943 nyarán megalakított a Szovjetunióban élő magyar kommunistákat összefogó bizottságot, közben szerkesztője volt a moszkvai rádió magyar adásának is. 1944. decemberében Moszkvában a Horthy-féle fegyverszüneti delegáció tagjaival tárgyaló küldöttség vezetője volt, Szegeden nemzetgyűlési képviselővé választották, azonban Sztálin csak 1945.01.30-án engedélyezte visszatérését. Február 23-án a Központi Vezetőség (KV) főtitkárává választották, kezében tartotta az államvédelmi szervek úgynevezett operatív munkájának irányítását. Májusban a létrehozott Politikai Bizottság, szeptemberben a kommunista párt képviseletében az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Tanács tagja lett. Novembertől miniszterelnök-helyettesi és államminiszteri tisztséget töltött be, a baloldali erők szoros összefogására 1946. márciusában megalakította a Baloldali Blokkot. A párt Szervező Bizottságának tagjává is megválasztották, az FKgP felbomlasztásán fáradozott. A leszámolás egyik eszköze az úgynevezett "köztársaság-ellenes összeesküvés" leleplezése volt, amellyel sikerült eltávolítania Kovács Béla kisgazdapárti főtitkárt, valamint Nagy Ferenc miniszterelnököt. Az 1947-ben rendezett országgyűlési választásokon a balolal győzelmét választási csalással érte el. Az ekkor megalakult, Dinnyés Lajos vezette kormányban ismét miniszterelnök-helyettes és államminiszter lett. 1948. júniusában egyesítette a kommunista és a szociáldemokrata pártot az MSZDP kommunistabarát szárnyának közreműködésével. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének főtitkárává választották. Az 1948. decemberében megalakult, Dobi István vezette kormányban is a miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tisztséget töltötte be, 1949. februárjában a Magyar Függetlenségi Népfront elnökévé is megválasztatta magát. Meghirdette a nehézipar fejlesztését a "béke megvédése" érdekében a gazdaság más területeivel szemben, hozzálátott a vélt és valós ellenfeleivel való leszámoláshoz. Az egész országban eluralkodott a terror, 1950-ben győzött a szovjet típusú rendszer, bevezették a tanácsrendszert és megindították az első ötéves tervet. Ekkor már jelentkeztek a személyi-kultusz első jelei, a Weis Manfréd Művek felvette Rákosi Mátyás nevét. 1951-ben a teljesíthetetlen ötéves terv tervszámait másfélszeresére emeltette, amelynek a jegyrendszer bevezetése lett a következménye, a lakosság életszínvonala rohamosan csökkent, fokozódtak a válságjelenségek az élet minden területén. Felügyelete alá rendelte az Államvédelmi Hatóságot, tönkretette a mezőgazdaságot. 1952. márciusában, 60. születsénapján személyi kultusza, dicsőítése elképesztő méreteket öltött. Pártfőtitkársága mellett augusztus 14-én átvette a miniszterelnöki tisztséget is. 1953. márciusában, Sztálin halála után, az új szovjet vezetéshez beérkeztek a jelentések Magyarország katasztrofális helyzetéről. Rákosit Moszkvába rendelték és utasították, hogy a miniszterelnöki tisztséget adja át Nagy Imrének. Felelőssé tették azért, hogy hibás politikájával végveszélybe sodorta a rendszert. Július 2-án kormányváltás történt, az új kormány élén Nagy Imre állt. Rákosi azonban a párt élén maradt, hadjáratot indított Nagy Imre ellen, aki sorra vesztette el tisztségeit. 1955. áprilisában a hatalmát nem veszélyeztető Hegedűs Andrást ültette a miniszterelnöki székbe. 1956. februárjában vált a helyzete ingataggá, amikor a szovjet XX. pártkongresszus után nyíltan követelték távozását. Július 22-én "gyógykezelésre" a Szovjetunióba utazott, akkor még nem tudta, hogy örökre elhagyta az országot. Az 1956. évi forradalom leverése után Kádár mellett foglalt állást és felajánlotta szolgálatait a szovjet vezetésnek. 1957-ben Moszkvából Krasznodarba, 1962-ben Kirgizisztánba, végül 1967-ben Gorkijba kellett költöznie. Magyarországon megfosztották képviselői mandátumától, elnöki tanácsi tagságától, kizárták a pártból és elutasították a sorozatos hazatelepedési kérelmeit. 1971.02.16-án a Farkasréti temetőben helyezték el a hamvait.
1939-től a Dorogi AC, 1947-től a Mateosz, 1950-től a Budapesti Honvéd, majd 1956-tól a Tatabányai Bányász kapusa volt. 86-szoros válogatottként, olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes és háromszor bajnokcsapat tagjaként játszott. Edző volt a Tatabányánál, majd az SBTC-nél. 1969-től a Volán SC elnöke volt 1986-ig, valamint 1976-ig a Volántourist osztályvezetője. 1990-ben és 1991-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltje volt, 1991 után a Volán FC díszelnöke.
Nagyon egyformán gondolkodunk ezen a téren . Nekem is kedvencem Budapest ostroma és a kitörés , és az egész 1900-58 terjedő rész . Na nem a győztesek álltál leírt kitaláció :)Rengeteg olvasni és nézni valót találhat az érdeklődő a neten . Sajnos ebből az ostromból nem sok kérdés került be a játékba , úgy ahogy a legbátrabb városról sem . Azt hittem véletlen hogy az általam a beküldött kérdés az ostromból kiesett (4,075 indexnél ) szintén kiesett a Balassagyarmatos kérdés is .De mióta vannak klánok és sokakkal beszélek , milyen meglepő jó néhány barátom küldött már be ebben a témában kérdéseket amik szintén nem szerepelnek a játékban . Persze a Kelly hősei kérdés él és virul :) Ne érts félre nem a játékot okolom ez miatt , tisztában vagyok vele , hogy ez hogy működik . Igenis ezért mi vagyunk hibásak , és igen , én is úgy hiszem ezeknek bejegyzéseknek van értelmük .
Budapest ostroma érdekel, ezért is írtam hogy milyen film készült róla? Szerintem eléggé szégyen hogy nincs egy olyan film ami bemutatná ezt az eseményt. Annyi film szól Sztálingrád, Varsó, Berlin ostromáról de nem tudok olyat ami bemutatná Budapest ostromát. Nem dokumentum filmre gondolok.
Hogy nehogy eltérjünk a fórum témájától ...remélem sok klán tag ha találkozik hasonló kérdésekkel akkor már kapásból tud válaszolni azokra ha elolvassa ezeket az ajánlókat.
Valóban 2. vh legvéresebb városostroma volt a maga brutalitásával . Kevés filmet tartok említésre méltónak , de itt azért megemlíteném az Ellenség a kapuknál címűt . Felvetődik a gondolat ha ez volt az első számú városostrom vajon melyik volt a második számú . A napokban erről is emlékezünk majd.
Rövid ideig a diósgyőri vagongyárban dolgozott, majd az aradi MARTA (Magyar Automobil Rt. Arad) gyárban a gépkocsigyártást tanulmányozta, utóbb Németországban az Adler automobilgyárnál dolgozott. 1903 végén költözött az USA-ba. 1905-ben Henry Ford detroiti üzemében lett mérnök. 1908-ban kezdték gyártani az általa konstruált T-Ford-ot, amelyet a szellemes tervezés, ötletes technikai megoldás és megbízhatóság jellemzett. Másik kiemelkedő alkotása a Fordson traktor (1918-1920), mely az USA-ban mintaképül szolgált a traktorgyártás számára. Az ő elképzelései alapján szervezték meg a gépkocsik futószalagon való gyártását. Bolygókerekes sebességváltója és villamos gyújtóberendezése kora gépkocsitechnikájának kimagasló alkotásai voltak. Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebbik fia, aki gépészmérnöki diplomát szerzett, a Ford Műveknél szerezte gyakorlati ismereteit, ahol mentora, azaz főnöke Galamb József volt. Magyarságát nem felejtve 1921-ben ösztöndíjat alapított a makói ipari felsőoktatásban tanuló rászorulóknak. Egy évvel később szülővárosában Ford kereskedést nyitott. Az első világháború alatt tengeralattjáró keresőket fejlesztett. 1942-ben Ford ötlete nyomán egy hathengeres autó tervezésébe kezdett. 1944-ben orvosa javaslatára vonult vissza az aktív munkától. 1981-ben táblát avattak emlékére Makón, később szobrot is, végül iskolát neveztek el róla.
Nem beszélve irodalomtörténeti munkásságáról. A Magyar Irodalomtörténet számomra alapmű volt és marad. (Ajánlom mindenkinek, még olvasmányos is, amellett hogy tanulni lehet belőle.)
A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét. Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át. Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, színgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. A világkiállítást otthagyva, ismét visszament Jernyére. 1873. október 15-én, Gundelfinger korompai házában feleségül vette szerelmét, Probstner Zsófiát. Házasságukból 5 gyermek született. 1882-ben Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét). Végre az 1896-os kiállításon a Majális átütő sikert aratott, a fiatal nagybányai művészek törekvéseik előfutárát ismerték fel benne. 1897-ben képviselővé választották. 1905-ben nagy sikerű kollektív kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban, ugyanezen évben kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójává, mely tisztségét haláláig megtartotta. 1907-ben részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) megalapításában, több képével szerepelt külföldi tárlatokon s ott is döntő sikert aratott. 1919 tavaszán betegsége miatt visszavonult Jernyére. Negyven nappal halála után a szűkebb baráti köréhez tartozó művészek és írók megalapították a Szinyei-Merse Társaságot, mely a második világháborúig a magyar művészeti élet befolyásos társasága volt.
Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész. Az 1896-os athéni olimpián szerezte Magyarország első és második olimpiai aranyérmét gyorsúszásban 100 és 1200 méteren. Labdarúgásban kétszeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szellemi olimpián ezüstérmet nyert. A debreceni Aranybika Szálló, valamint a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda az ő műve, ez utóbbi a nevét is viseli.
Ha nagyon szigorúan akarom venni a dolgot, akkor Rendszernek igaza van. Azért hagyom bent őket, mert zömmel te használod ezt a topicot. Gondolkodtam rajta, hogy át kellene nevezni api naplójára, de ahhoz a topicnyitó hozzájárulása kellene. :)
Ez év néhány eseménye vezetett ide . 367 napon lesz egy kérdésem , ha isten megsegít addig . Ellentétben veled , én úgy gondolom a klán ( H&M ) és a játék szelemében is van helye ezeknek a bejegyzéseknek . Remélem annyira nem fog zavarni téged ha tovább folytatom . Mint mondtam a saját értékrendem szerint teszem fel ezeket .
Havi 200 fix, Fizessen, nagysád!, Halálos tavasz, A beszélő köntös . Jávor Pál minden idők egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette.
Ne vedd személyeskedésnek . Megkérdezném azért tőled , míg másokról véleményt mondasz , te mit tettél már le az asztalra ? Írtál már itt a fórumon olyan bejegyzést ami kettőnél több mondatból állt , esetleg nagy kezdő betűvel íródott . Ha most belegondolok veheted ezt személyeskedésnek is .
