itt a lehetőség,ha valaki chatelni szeretne a rádiós adok veszek eladói és vásárlói magára haragítása nélkül.
itt mód van anyázásra,felmerült technikai problémák,találkozók,emlékek megbeszélésére,nosztalgiázásra,stb....
ne szemeteljük tele az ADOK-VESZEK oldalt.Én is fogom ezt használni,ha úgy adódik.Vy 73 minden kedves amatőr társamnak!!!
Úgy vagyok vele, ha az ember állít valamit, akkor bizonyítsa is.
Enélkül csak felesleges szócséplés minden vita.
Lemértem egy Visaton FRS-8 4 ohm-os mélyközép hangszórót
induktivitásra(10kHz-en): 109uH, és impedanciára: 9 ohm
Valamint egy Dale RH-25 4 ohm-os huzalellenállást.
Induktivitás: 1,5uH, impedancia: 4,3 ohm
Azt hiszem a tények magukért beszélnek.
Ebből még laikusok számára is kitűnik, hogy melyik terhelés veszi igénybe jobban az erősítőt.
Az erősítő nem rezisztív, hanem komplex terhelésre dolgozik, így egy sima ellenállás nem szól bele
teszteléskor semmibe, sőt ha az erősítőt generátor oldalról nézzük, az ellenállás nem terheli olyan módon mint egy nagy induktivitású hangszóró, az induktív összetevőjével, és visszahatásával.
Valamint ez esetben az impedancia is alig változik az egész audio sávban.
Részemről a vita a továbbiakban értelmetlenné vált....
Középiskolában nálunk mindenki Quadot épített - valaki elkezdte, nem tudom, ki volt, aztán már nagyon sokan neki mertek állni. A következő évfolyam persze már STK-val dolgozott. Hiába, minden újabb generáció rosszabb az előzőnél. :--)
Később jártam az egyik osztálytársamnál egy szomszédos városban, ahol két nagy Orion hangdoboz közt egy adott helyre kellett állnom, mielőtt felcsavarta a hangerőt a szobájában, mert ott már lehullott a vakolat a plafonról és nem érhetett meglepetés...
Szóval összejött némi tapasztalat, főleg a tekercsek voltak szokatlanok és nehéznek tűnők - emlékszem, hogy szépeket készítettem, nemcsak magamnak -, és a TO-3-as tok szigeteléseivel is meg kellett küzdeni. Meg már akkor sikerült a műveleti erősítőkből egyet-kettőt kipróbálni. Érdekes, hogy annak a kapcsolásnak az egyik lényeges tulajdonsága, hogy igénytelen, mégis egészen különböző hangúakat sikerült készíteni különböző alkatrészekkel, és most nem árnyalatnyi eltérésekre gondolok.
Vagyis nyilván nem működött minden elemük optimálisan, de se műszerpark, se napra kész tudás nem állt rendelkezésre a komolyabb mérésekhez és beavatkozásokhoz, csak egy-két triviális probléma elhárítására emlékszem. Átviteli sávszélességet persze mértünk, a kíváncsiság azért megvolt, de pl. megfelelő kategóriájú torzításmérő sehol... És a bejáratás úgy zajlott, hogy az apró hűtőbordájú erősítőmmel diszkóztak valami bulin órákig, ami éppen csak hogy nem izzott vörösen a terheléstől... mit tegyek, csak kb. 2x40 W-ra lett megépítve, _nekem_ a töredékére sem volt szükségem. :--)
Mérj induktivitást egy hangszórón, vagy többutas hangsugárzón, meg egy huzalellenálláson, és egyből rájössz, hogy semmilyen hangképet nem fog "elhúzni" méréskor.
Nem létező dolgokról beszélsz.
A hozzászólásod alapján nincs ebben gyakorlatod, ha lenne nem állítanál badarságokat...
De mindegy is, mivel én gyakorlatra/tapasztalatra alapozom amit leírok ide, nem csak "mondok valami "tudományosan hangzót."
Oké, nem írta, hogy mire is kell neki. Lehet, hogy a szekrénybe teszi a műterhelést és fűteni akarja a régi hanglemezeket, mert görbülnek a hideg fal mellett a panelban. Ez esetben valóban kisebb a jelentősége az induktivitásnak, bár az oda vezető hangfalkábel fűtéses bejáratása tán még hallatszana a lemezek későbbi lejátszásánál.
De ha netán
- mérni akar
- összehasonlító teszteket akar és attenuatorként használná az ellenállatkákat
nos... ezen esetekben csapkodná a meggybefőtteket a földhöz a spájzban, mert bizony ennyi induktivitás már elhúzza a hangképet.
A hf sávon? Ugyan már, akkor maga a hangsugárzó az induktív összetevőjével, és visszahatásával nem szól bele? Gyakorlatilag egy tekercsre dolgozik a végfokozat.
Ehhez képest egy huzalellenállás nem téma a végfoknak.
De ha számodra problémás, akkor vegyél Caddock MP9100-at, nehogy átviteli probléma legyen. :-)
Bizony sok mindent nagyon meg kell nézni. Soha ne vegyél SD kártyát például.
De egy 2 Ohm sokminden nem lehet. A méretéből meg úgyis látni a teljesítményét már ránézésre. Ráadásul ilyet nem határra használunk ki. Pláne egy-egy mérés ideje alatt.
De ilyen célokra érdemes több darabot venni kisebbet és akkor összerakással kialakítani a szükséges ellenállást. Pl. 4 db 2 Ohm tud lenni 0.5, 1, 2, 4, 8 Ohm Ezek a fémházas csavarozható fajták bitang sokat kibírnak rövid időre ha jó nagy hűtőborda van alattuk.
Még annyi, amit én zajosnak gondolok, azt most látom belefér a gyári specifikációba. Pedig a tápja nem tipptopp. Kiderül mit fogok tudni kihozni belőle.
Bekapcsolt CCITT filterrel 0,0027mV és 80kHz LP filterrel 0,074mV AC levelt jelez ki, a kijelzője hiteles forrást ráadva 1mV 10mV 100mV 1V -nél pontosan mér. Még nem volt nagyon időm vele szöszmötölni, de szeretném, ha a legjobb lenne.
A jelgenerátora meg brutálisan tiszta torzításmentes jelet ad ki így is, hogy tudom a tápja nem 100as és kitudja hány évtizede szervizelték a műszert. Előélete ismeretlen.
Az NE5532/5534 nagy újdonság volt annak idején az alacsony zajával és olcsóságával, másfelől egy műszerben csak úgy más típusra cserélni valamit nem biztos, hogy túl jó ötlet - legalább amíg az eredeti specifikációig nem sikerül eljutni. Bár nem emlékszem, hogy különleges lenne a kimenete, azért mindig fontos, hogy milyen terheléseket szeret, milyen a bemenete, milyen a védelme a be- és a kimeneten, mekkora a sebessége, tápfesz. környékéig kivezérelhető-e (az 5532 igen), stabil-e egységnyi erősítés környékén, ha úgy van használva stb.
