Na hiába keresgéltem ezt a topicot a kultúrában. Mindenesetre örülök hogy létezik és ilyen jól érzi magát a politikában.
Számomra a film nagyon megrázó volt, ritkán érzékenyülök el ennyire. Szerintem kb. Schindler Listája lightosabban. És nagyon is büszkék lehetünk rá, hogy magyar származású rendezésű film. És szerintem nem takar semmilyen elfogult politikai mondanivalót, csak a tényeket tárja elénk.
Újra megnéztem a filmet:
1. erőltetett szerelmi szál
2. nincsenek kibontva a konfliktusok, eposznak torzó, torzónak hosszú...
3. az 50es években érdekes, hogy mekkora volt a forgalom a rakparton:)
4. fentartom az előzőekben írottakat...
wwiinneerr: az embert értelmezni, csak a maga közegében, a kultúrális tradiciói, a rá ható hatások komplexitásán keresztűl lehet értelmezni: az, hogy a trianoni tragédia egy pillanatra sem vot fontos a rendezőnek, az csak azt jelenti, hogy hamis a környezet és hamis a cselekmény és hamisak a jellemek. Egy embert mégis "értelmez" ez a kihagyás: Szabót és senki mást...
Kicsit furcsállak mindannyotokat.
Ha Szabó István látná ezt a fórumot, lehet, hogy érdekesnek tartaná a vitákat, de ellene a miatt kesredve, hogy mennyire nem tudta átadni azt amit mondani akart.
Ez a film az emberiség és a történelem, az egyén és a társadalom kapcsolatának legsúlyosabb, talán örökérvényű kérdéseit teszi fel. Az önazonosság kérdését. A ki vagyok én? ki legyek én? kérdését?
Örökérvényű kérdések ezek. Madách írta a Konstantinápolyi színben:
" a kor folyam, mely elvisz vagy elmerít,
úszója s nem vezére az egyén.
Mindaz kit nagynak mond a krónika, mindaz
ki hatni tud, megérté századát de nem írja
annak új fogalmait."
Így van e ez? Így kell e legyen? Meg kell értsük korunkat és hozzá kell igazítsuk magunkat? Megmaradunk e magunknak így?Van e középút? Van e egyensúly? Ezek az igazi kérdések és nem az, hogy miért nem foglalkozott a film Triannonnal. Buta egy megközelítés ez nagyon. Ez a film nem a világtörténelemmel foglalkozott, hanem az egyes emberrel.Nem csak azt akarja bemutatni, hogy hogyan változott a világ, sokkal fontosabb az, hogy hogyan változzon, hogyan változzon(!) benne az ember?Hogy embernek maradjon.
Te lehet hogy nem tekinted törvénynek de ettől függetlenül megszavazták, jogerőre emelkedett és végrehajtották. Mi ez ha nem törvény? Mégpedig működő törvény. Nem pedig törvénynek látszó be nem tartott jogszabály.
Bocsánat, de a külországba került magyarok egy helyben maradtak. Nem ők jelentkeztek, hogy szeretnének abban az országban élni. Én egyébként "hazatrombitálnám" őket. Már aki akar jönni. Annak előnye lenne, így viszont páholyból nézhetjük a vergődésüket. Elférni elférnének, Hollandiában 15 millió ember él egy Dunántúlnyi területen.
Kicsit még erősödnie kell az országnak. De ez lesz a végső megoldása Trianonnak.
- 1920: XXV.
- 1926: XXII.
- 1928: XIV.
- 1936: XXVII.
- 1938: XV.
- 1939: II.
- 1939: IV.
- 1940: XXVII.
- 1941: XIII.
- 1942: XIV.
- 1942: XV.
- 1946: XXV. törvénycikkek
- m. kir. minisztérium 1938. Évi 4.loo.M.E.
- 4.350.
- 4.960.
- 5.850.
- 6.070.
- 6.080. I
- 6.095.
- 5.430.
- m. kir. minisztérium 1939.évi 4.8oo.M.E
7.720.
7.790.
8.360
9.140.
9.460.
11.610.
- m. kir. minisztérium 1940. évi 3.340.
- 3.350.
- 3.380.
- 3.610.
- 4.990.
- 5.760.
- 7.330.
- 7.810.
- 7.990.
- 9.330.
- 9.400.
- m. kir. minisztérium 1941. évi 480.
l.500.
1.940.
2.200.
2.870.
3.040.
3.160.
3.400.
4.480.
4.640.
5.470.
5.590.
5.810.
6.090.
6910.
7710.
8550.
- m. kir. minisztérium 1942. Évi 150
1160
1460.
1750.
2630.
3530.
6010.
7020.
-m. kir. minisztérium 1943. Évi 140
390.
2890.
3600.
4070.
4250.
- m. kir. minisztérium 1944. Évi 1140.
1200.
1220.
1230.
1240.
1270.
1300.
1370.
1490.
1520.
1530.
1540.
1580.
1600.
1610.
- m. kir. minisztérium 1944. évi 1630.
1730.
1830.
1870.
1990.
2120.
2230.
2250.
2650.
3040.
3050.
3100.
3230.
3400.
3520.
3670.
3840.
- m. kir. minisztérium 1945. Évi 200 M.E. számú rendeletei
- m. kir. belügyminiszter 1939. Évi 340.B.M.
6026.
56923.
347347.
- m. kir. belügyminiszter 1940. Évi 200.
- 780. Sz. rendeletei
-m. kir. belügyminiszter 1940. Évi 97000. Körrendeletei
-m. kir. belügyminiszter 1944. Évi 550.
100100.
231300.
286275.B.M.
- m. kir. földmívelésügyi miniszter 1941. évi 280.ooo.F.M.
-
- m. kir. földmívelésügyí miniszter 1942. évi 2l0.000.
535.000.
550.000.
557.000.
- m. kir. földmívelésügyi miniszter 1943. évi 60l.000.
-
- m. kir. földmW elésügyi miniszter 1944. évi ' 74.187.számü rendeletei
- m. kir. igazságügyminiszter 1939. évi 23.8oo.I.M.
- 43.300.
-
- m. kir. igazságügyminiszter 1941. évi b 18.800.
- 62.400.
- 69.000.
- 70.000.
- 7l.000.
- 72.800.
- m. kir. igazságügyminiszter 1944. évi ló.ooo.I.M.
- m. kir. iparügyi miniszter 3.8oo.Ip.M.
- 12.400.
-
- m. kir. iparügyi miniszter 1944. évi 23.200.
- 3l.l00.
- m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 194o.évi 12.95o.K.K.M.
l00.502.
219.000.
- m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 1941.évi 6.162.
70.064.
84.930.
- m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miníszter 1942.évi 6.551.
- m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miníszter 1944.évi 50.500.
- 58.000.
- 60.000.
217.300:
- m. kir. közellátásügyi miniszter 1944. évi 108.5oo.K.M.
- 117.200.
- m. kir. pénzügyminiszter 1939. Évi 2.455.P.M.
- 2.600
133.500.
148.600~.
- m. kír. pénzügyminiszter 1944. évi 1.141.
- 1.204.
- 7.700.
- m. kir. tárcanélküli miniszter 1939. évi 12.o4o.T.M.
- m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920. évi 123.o33.V.K.M.
- m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1940. éví 1.172.
-
m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1944. évi 8.700.
8.96o.számú rendeletei
-
Budapest Székesfőváros polgármestere 147.501/1944.-IX.
147.502
147.503
147.504
147.505
147.506
147.507
147.508
147.509
147.510
147.511
147.512
147.513
147.514
148.451/1944.-IX.
148.452 számú rendeletei.
Zsidók asszimilálódtak a múlt században (XIX.) jó példa erre a 48-as szab.harcban való nagy számú részvételük, majd Gallíciából betelepülteket fogadták be nehezen de ők is asszimilálódtak lassan csak befogadni nem akarták őket. Erre talán a gazd. válság is a magyarázat és a kirívó magatartásuk. Akiket a magyarok asszimilálni szerettek volna azoknak nem sikerült el is tűntek a tört. süllyesztőjében. (ruthénok.. forrás: J. Lukacs BP. 1900.) Az I. vil. háborúban sokkal nagyobb számú önkéntes került ki a zsidók közül mint a lélekszámuk aránya szerint ez indokolt lett volna (statisztikailag). Kitűntetéseket elismeréseket kaptak hősiességükért - ezt a film is bemutatta.
Erdélyben a románok és a magyarok helyzetét összehasonlítani nem szabad a magyarok és zsidók viszonyaival. Teljesen más a helyzet.
Ha ez igaz lenne, tehát, hogy a megmaradáshoz a teljes asszimiláció szükséges, akkor szomorú sors vár a határon kívüli magyarokra. Azért Erdélyben elég sokan megmaradtak anélkül, hogy románnak vallották volna magukat. Bár tény, hogy talán az asszimiláció a könnyebb út.
Kedves HT. te ezt soha nem fogod megérteni. És jó liberálishoz híven, amit nem értesz azt mint mindig, rögtön a fröcsögő nacionalizmus címzésű skatulyába rakod.
Apám családja Magyarország közepén választott egy mezővárost magának. Kilenc évig állt a tehervagon Kecskemét állomásának egy mellékvágányán. Akkoriban ilyen vagon falvakban laktak az elcsatolt területekről menekültek. Nagyapám Kecskeméten majd Budapesten újra megteremtette egzisztenciáját, mind a hét gyerekét kitanítatta vagy szakmát adott a kezükbe.
Ennyit az 1921-es döntéséről. Büszke volt rá, hogy családja becsületét megóvta. Soha nem látogatott többé haza. Újvidéken és Pancsován maradt unokatestvéreinek levelei (ma is meg vannak) őt igazolják. Mert az ottmaradt magyarok megpróbáltatásai és megaláztatásai később a tűrhetetlenségig nőttek.
Soha nem hibáztatott senkit a történelemért. Amikor meghalt, a budapesti Markó utcai törvényszék saját halottjának tekintette.
A te nyelvedre lefordítva: KIFIZETŐDŐBB volt a, mindössze kétszáz évvel azelőtt ősei vállalta, magyarságát választania családom apai ágának, mint megkezdeni egy új, ezúttal kényszerasszimilációt.
Visszatérve a filmhez. Lehet széttárt kezekkel sajnálkozni, hogy mi mindent megpróbáltunk, de nem kellettünk a magyaroknak. Nem fogadtak be bennünket. És lehet ezzel a filmbefejezéssel egy olyan csöndes tanácsot adni a mai magyar-zsidóknak, hogy a Sorsok Sonnenseinesedjenek vissza. Csak hogy ez itt (sajnos, vagy hál' Isten) nem Amerika, ahol ez a tanács működik. Európában, különösen ezen a fertályon, ahol ha 100-200 km-t autózunk egy irányban, már útlevél kell, és ahol a szomszédi viszonyoknak az utolsó száz év nem tett valami jót.
Ezen a tájon a megmaradáshoz asszimiláció, az asszimilációhoz pedig teljes és feltétlen odaadás kell és kellett is mindig, a befogadó nemzet felé. Ez az a recept, amit ma már a magyar-zsidók is mind többen alkalmaznak, teljes sikerrel.
Ezt próbáltam családom példáján keresztül is bemutatni azt, hogy nekünk hogyan sikerült.
Minden egyéb ide nem tartozó, almáriumszagú nácizásodat, nem veszem komolyan. Hiszen talán az egészből még most sem értesz semmit.
Elképedve olvastam puzdra ur válszát, ami a topic
melléktémáját, Trianon szerepét vizsgálja, a huszadik századi holokauszt történetében.
a. puzdra ur válasza - a trianoni üldöztetés családjára vonatkozó alátámasztása helyett - megerösiti, hogy az ö felmenöi szabad akaratukból távoztak szülöföldjükröl, és nem egzisztenciális kényszer hatására. Ezzel teljesen hitelteleniti azt a fröcsögö gyülöletet, amit az uj államokkal szemben - családja sorsának mártiromsága miatt - kiván éreztetni.
Egyben kiválóan demonstrálja az a mérhetetlen rombolást, amit az emberi agyban a nacionalizmus végrehajtani képes: Elmondása szerint felmenöjének magyarság tudata elégséges volt ahhoz, hogy egzisztenciális bizonytalanságba és potenciális nyomorba taszitsa magát és családját.
Ha valaki elolvassa elözö hozzászólásomat, minden elképzelhetö érthetö és védhetö okot felkináltam, arra, hogy ösének szomoru döntése utólag ép ésszel megindokolható legyen.
Nem, puzdra ur büszkén ragaszkodik az irracionalitások, sértettségek és szólamok vílágához.
Amikor az irracionalitás és a sérttség tömegessé válik, - ami természetesen csak gondos PR munkával érhetö el - akkor következhetnek be azok szörnyü perverzitások, amik a huszadik századot, máig ható érvénnyel jellemezték.
b. Még sokkal megdöbbentöbbek számomra azok a sorai, amikben, azt fejtegeti, hogy az érintettek maguk járultak hozzá a holokauszthoz, azzal, hogy adott esetben betöltötték(volna) azt az ürt, amit az öntudatosan távozó magyar(és nyilván nem érintett eredetü)köz- államigazgatási kar dolgozói távozásukkal okoztak.
Tekintve, hogy egyrészt a holokuszt egyetemes szabvány alapján - a Rosenberg féle elvek szerint - nem csak a trianoni országokban ment végbe, másrészt az ezrefajta okbol Magyarorszára Trianon miatt áttelepültek/menekültek között a késöbbi érintettek is szép számban szerepeltek, végezetül azért, mert az utodállamok a köz/és államigazgatás megüresedett posztjait -nyilvánvaló praktikus és hatalmi okokból - saját kádereikkel, nagyon is nemzeti alapon potolták, puzdra ur fejtegetései a valóságtól igen messze vannak, és kizárólag arra jók, hogy a szélsö jobb ez ügyben menthetetlenül szennyes fehérnemüjét, próbálja meg fehériteni.
Ezek a nevetséges kisérletek bizonnyára rendkivül kedvezö fogadtatásra találnak a Magyar Forum és a Hunnia Füzetek lelkes törzsolvasóinak körében, a többieket viszont csak mosolygásra késztetik.
1. Nem árt, ha egyszer-egyszer azt is megnézed, kinek melyik beírására válaszol valaki.
(Egyébként orrát indok nélkül magasan hordó, de mégis póri asztalunkhoz ülő vitapartnereknek ritkán válaszolok. Ez a hozzádszólásom egy közülük.)
"En igéretet tette magamnak, hogy 95 alatti IQ -val rendelkezö asztaltárssal nem vitatkozom. Néha sikerül betartanom,néha nem." ÍROD Lajának 780. sorszámon.
"A három nyelven elkövetett helyesírási hibáimért elnézést szoktam kérni." ÍROD Geyzának 782. sorszámon.
Szerintem, akiket 95 alatti IQ alattiaknak gondolsz, nem mind génhibások. Sokan közülük csak rájöttek, hogy nem ők sz@rták a spanyolviaszkot. És már régen tudják azt, ami a jelek szerint számodra ez után érik be esetleg, hogy örülhetünk rövid életünkben, ha néhányszor hozzáférhetünk és fényesíthetünk vele itt-ott valamit.
Tehát, azt a válaszomat, amit voltál kedves " saját környezetem szenvedéstörténetének értelmezni e virtuális világban", pvc-nek válaszoltam.(Hogy másnak is érthető legyen: …" Apám még újvidéki születésű volt. Nagyapám közhivatalnokként nem téve le a szerb királyra az esküt családjával együtt (hét gyerekkel) kiutasíttatott..") Arra a felhívására válaszoltam ezt pvc-nek, amiben azt ajánlotta, hogy a környező országokban élő magyarok problémáinak megértése végett, többet látogassak oda.
2. Apám szülővárosában, kb 1905-ig nem volt nemzetiségi súrlódás. Az együttélés adott és természetes volt. Mindenki gyerekkorától beszélte a magyart, a németet és a szerb-horvátot. Ha egy üzletbe lépve valaki németül köszönt, akkor németül szolgálták ki. Ha magyarul, magyarul.(Apám 86 évesen a harkányi medencében új horvát barátokat szerzett, az általa vagy 65 éve nem beszélt szerb-horvát nyelven) kb. 1905-től kezdődött, elsősorban a cári titkosszolgálat révén, a szerbek lázítása.
3. A kozmoliberális gondolkodás agylúgozása nem engedte számodra, nagyapám döntésével kapcsolatban, hogy a valódi indok eszedbe jusson: - Magyar volt. És így a döntése után is magyar maradt. És itt kapcsolódik hozzádszólásom a filmhez, annak hiányosságaihoz pld. Trianon ügyben:
a. Nagyapám, magyarságát 1921-ben, egy kétszáz éve Elzász-Lotaringiából odatelepült német család sarjaként vallotta meg így. Házat, földet, állatokat, gépeket mind ott kellett hagynia döntése miatt.
b. A Magyarországtól elkerült területeken, mivel a 1-1,5 millió, közhivatalokat betöltő közül csak kevesen maradtak új kenyéradóik szolgálatában, az utódállamok pedig még nem rendelkeztek elegendő erre képzett emberrel, legtöbb helyen gyorsan visszasonnenscheinesedett Sorsok ültek be az üresen maradt irodákba. Egészen addig, amíg húsz év múlva a Felvidéken Tiso, Erdélyben Maniu és Antonescu, Bácskában Titó úgy nem látta: - Most már magunk is elbírjuk látni a feladatot. És likvidálták őket így vagy úgy, de minden német megszállás kényszere nélkül.
Kutatni kellene, de szerintem a különböző döntések alapján Magyarországhoz visszakerült területeken, éppen talán a retorziótól való félelem miatt, igen kevés zsidólélek várta meg a visszacsatolást. Legtöbbje a megmaradt utódállamokban várta a fejleményeket, ahol az akkori középkeleteurópai trendet kapóra véve, bántak el velük. Attól tartok, hogy a magyarországi zsidóveszteség számait ezek a lelkek is szaporítják.
4. Csak képolvasással tanítottak tudják az elcsatoltat elcsaltnak olvasni.(Ami szintén igaz.) Ha jól olvasod, nem értheted félre amit írtam. És ha nem érted félre, akkor megérted. Megérted?
Szerintem semmiben. Ami változás volt azt hűen tükrözte, nem titkolva el a Tanácsközt.ban való részvételt és a másik testvér kiállását sem a régi hatalomért.
Hamár bemutattad volna hogy képzeled el? Mit kellett volna beiktatni a család életébe? Csak pár sorba írd le.
Ugyan már, hogyne befolyásolta volna. Nem volt ember az országban, akit így, vagy úgy ne érintett volna. A kommunistáktól a szélsőjobbig mindenki egyetértett a revizióval is. Épp ez a film egyik hibája, hogy úgy mutatja be a dolgokat, mintha Trianon nem befolyásolta volna drámaian a család életkörülményeit. A filmben semmi magyarázat nincs arra, hogy mitől változott meg hirtelen az a liberális, befogadó légkör, ami a Monarchiát jellemezte és nagyban megkönnyítette a család felemelkedését. Ne mondd nekem, hogy a magyarságát büszkén vállaló zsidó család csak úgy, sitty-sutty átsuhant Trianon felett!
zöld agyar, igaz, de ha valaki történelmi tablót készít, az legyen tárgyilagos, ne "felejtse el" a történelmet. De valóban, inkább dokumentum filmet kell nézni, ott kevésbé dominál a szakmai elismerés és a pénz...
A film nem erről szólt, ezért maradt ki. Egy család asszimilációját mutatta be ami CSAK Magyarországon játszóthatott így le. Mint az elmúlt 50 beírásban helytelenül is írták többen a helyszín váltohatott volna. Monarchia nálunk volt és liberális országban éltünk az I.vil.háb.ig majd ezen módosított a békeszerződés. A család sorssa szempontjából ez nem jelentett változást. A Tanácsközt. viszont igen és itt a zsidók jelenlétét exponálta is a film. Jól mutatta a hűséges bírót is a film aki körömszakadtáig kiállt a császárért. Ez a 121 nap a szomszédban szintén nem eshetett meg mivel akkor kapták csak meg az országuikat a szomszédok. Woodro Wilsonnál 40 kisnemzet (nép) kért országot magának WW. csak arra volt ideje velük kapcs.ban hogy megtudakolja milyen nyelven beszélnek merre élnek - Forrás J. Lukacs 1900 Bp.-. Az atrocitásokat enyhén közvetítette a film ami VSZ. elég is volt, nem kell sokkolni a nézőket, szórakozni mennek a moziba tv elé nem szörnyülködni - aki erre vágyik az nézzen dok. filmet és tudja mire számítson. 45 utáni eseményeket is valósághűen adta vissza, sokakat megtévesztettek - a nagybácsi az unokaöccsét- de végül rádöbben a valóságra.A másik jellemet is jól ábrázolta azokat akik kiszolgálták mindkét rendszert, gondolok itt az operatőrre aki nem egyedi eset volt abban az időben. Sorsból volt kevesebb aki nem vallott a másikra.
Én sokat gondolkodtam ezen, hogy mi lehetett az oka annak, hogy kihagyták ezt a "mellékes" történelmi eseményt. Aztán arra jutottam, hogy valószínűleg nem akarták, hogy a filmmel kapcsolatban erről beszéljenek az emberek hogy miért így meg miért úgy állították be; előjönnének megint ezek a dolgok, hogy ennyi és ennyi terület jogos volt, vagy éppen nem - egyszóval szerintem nem akartak támadási felületet adni ezzel, nem akarták, hogy - ismerve az ezzel kapcsolatos szélsőséges érzelmeket pro és kontra - elterelje a lényegről a néző figyelmét. A film végül is nem elsősorban magyarországról szólt, kihagyták, ezáltal nem foglaltak állást. Nem csodálom egyébként, de nekem azért rosszul esett kicsit.
Azt nem tudom, észrevettétek-e, hogy amikor az olimpiai csapat visszaérkezett, a pályaudvaron az ünneplésük alatt a "Lesz lesz lesz...!" című irredenta dal zenéje szólt.
Mivel a történelmi tablóban egy szó nem esik Trianonról, még a narrátor-szövegben sem, számomra hiteltelen...főleg mert végig az a mondanivaló, hogy igaz magyar szív, magyar érzés stb...Bár lehet, ha ezt is emlegetik, akkor kellemetlenebb lett volna nyugaton eladni, ha tudatosítja bennük /egy kicsit/...
Szabó István A Napfény íze című filmjében, amely egy zsidó család három, huszadik századi nemzedékének történetét beszéli el, a család Sonnenscheinről Sorsra magyarosít. Vajon miért éppen "Sors"-ra? A beszédes név akár Szondi Lipótra is utalhat, akiről annyi bizonyos, hogy maga is Sonnenscheinről változtatta meg a nevét. Mindezt mielőtt megalkotta volna a sorsanalízist, amelyet más zsidó foglyokkal együtt még a bergen-belseni haláltáborban is folytatott. Itt írta egy barátjának szánt levelében: "Mi a rossz? Engem a sorsanalízis tanított meg arra, hogy rossznak lenni annyit tesz, mint még meg nem találni a helyes, adekvát vészkijáratot abból az ösztönvészből, amelybe ösztönáramlataink sodortak."
"Csak az, aki maga választ, rendelkezik személyes sorssal" mondja Szabó István filmjében a kommunista Sors Iván a Sonnenscheinről Sorsra magyarosító Ignác unokája , mindenesetre saját sorsát, illetve önazonosságát akkor érzi megtalálni, amikor már napjainkban visszaveszi a Sonnenschein nevet.
