Igen, van olyan is, a népies délibáb, ami pl. az aszfalt felett kialakuló eltérő hőmérségletű levegőrétegek, eltérő törésmutatója miatt alakul ki, de abban igen ritkán látható távolabbi felismerhető alakzat.
Nem a vízfelszín gravitációja görbíti közvetlenül, ilyet nem is fogsz olvasni. A különböző hőmérsékletű légrétegeken (ezek határain) való áthaladás görbíti.
Ennek valószínűleg nincsen összefüggése a lapossal. Abból a távolság már bekövetkezett a teljes visszaverődés, így a vízfelszin egy része helyett a felle lévő égboltot láttad. A hajon meg nem tud átmenni a mögötte lévő égháttérről érkező fény - így természetes, hogy lebegni láttad. Ilyenkor rá kell nézni a láthatón kívüli tartományban is, amikor más beesési szögnél alakul ki a teljes visszaverődés.
A nyaláb közepe - ha elegendően messze halad el egy réstől, vagy félréstől ( mondjuk egy átlátszatlan tárgy széle) akkor azért mondhatjuk, hogy a fény egyenes vonalban terjed. Olyan állítást nem olvastam soha fizikai szemlékben, hogy a vízfelszín görbítene a fény egynes vonalú haladásán. Valamennyi nagyon picukát biztos görbít a tömegvonzás miatt, de annyit tuti nem, ami bizonytalanná tenné a lézeres bizonyítást.
Ráadásul egyszerre bizonygatni a lapost és a fényelhajlást hiba, mert ha van elegendő mértékű elhajlás, akkor amiatt laposnak látnánk a gömbfelszint is - ugye.
"Pl. ki lehetne mérni a Balaton ('esetleges' ;) gürbületit úgy, hogy GPS-el megmérjük a tengerszint feletti magasságot a tó közepén és a két 'átellenes' parton."
"egy H2-vel töltött 'lufira' felfüggesztünk 3 acélhuzalt: a 'középső' a két part között 'félúton', a vízfelszínig, míg a másik kettő a két 'átellenes' parton lenne 'kikötve'. A három acélhuzal hosszából ('háromszögeléssel' ;) el lehetne dönteni, hogy akkor most gürbül-e a vízfelület vagy sem."
Akkor már legyen inkább négy acélhuzal, mert akkor háromszögelés helyett rögtön négyszögelhetünk. :p
"Ha van a sugárnak széttartása, akkor nyaláb széle is egyenes vonalban terjed-e?"
1. Láttuk, hogy a nyaláb közepe sem egyenes. Hogy mennyire nem, az időben változó tényezőktől függ.
2. A "nyaláb széle" kifejezés problémás. Hullámtan, Huygens-elv szerint egy hullámnyaláb széle meglehetősen önkényesen definiálható csak. Méréstechnikailag pedig a műszer érzékenységétől függ. Azaz lehet az egyik műszer szerint egyenes, a másik szerint nem. Mindenesetre nem olyan elvágólagos, ahogy az ábra sugallja.
Ennek ellenére az ilyen méréseknek is helyük van - megfelelő kiértékeléssel. (Ez utóbbira laposföldeseknél igen ritka.)
'Gratulálok' -verkli- a középszerű okoskodásodhoz, amivel bizonyítottad szellemi szinvonaladat és 'irányultségodat', hisz' míg exhighand az 9759-ben probléma-megoldás 'hajlamával' állt hozzá a kérdéshez,
addig te csak... ;-/
De hogy én se 'tűnjek' '-verkli-félének', azt javaslom 'vessük el' a 'megbízhatatlan' lézeres mérést, és kezdjünk más utakba ... ! ;-)
Pl. ki lehetne mérni a Balaton ('esetleges' ;) gürbületit úgy, hogy GPS-el megmérjük a tengerszint feletti magasságot a tó közepén és a két 'átellenes' parton. (már persze, ha 'hiszünk' a GPS-nek/'ben'... ;) ;-)
De ha nem! 'hiszünk' a GPS-nek/'ben', akkor csinálnunk kell egy sajátot... ! ;-) Ez úgy valósítható meg -szerintem-, hogy egy H2-vel töltött 'lufira' felfüggesztünk 3 acélhuzalt: a 'középső' a két part között 'félúton', a vízfelszínig, míg a másik kettő a két 'átellenes' parton lenne 'kikötve'. A három acélhuzal hosszából ('háromszögeléssel' ;) el lehetne dönteni, hogy akkor most gürbül-e a vízfelület vagy sem. (az acélhuzal nem nyúlik annyit, mint az 'állítólagos' fődgürbület... a 'belógást' meg 'jó nagy' H2-vel töltött 'lufi'-val lehet khónpenzálni... ;) ;-)
"Nem az az eldöntendő kérdés, hogy van-e széttartása ( szóródása) a lézernek. Hanem az az eldöntedő kérdés, hogy ha van, akkor a tengelyirányú ( legközépső, elméleti sugár) - tól legtávolabb eső szóródó sugár is egyenes vonalban terjed-e - ennyire közel a víz felszínéhez?
Az egész eddigi elmélkedésetek erről - elbeszélés volt egymás mellett. kezdjétek újra, miután a fenti kérdésben, ki-ki szilárdan állást foglalt."
Ilyet én is tudok!
Nem az az eldöntendő kérdés, hogy "ha van, akkor a tengelyirányú ( legközépső, elméleti sugár) - tól legtávolabb eső szóródó sugár is egyenes vonalban terjed-e - ennyire közel a víz felszínéhez?" Hanem az az eldöntendő kérdés, hogy van-e széttartása ( szóródása) a lézernek.
Az egész eddigi elmélkedésed erről - elbeszélés volt a téma mellett. Kezdd újra, miután a fenti kérdésben szilárdan állást foglaltál.
Wow! Milyen elképesztően okos vagyok most, hogy az egész ostoba társaságot inasba tettem. Messze földről láthatóan világítok, mint egy katonai lézer. Király vagyok, B+!
Felesleges vallatni, hiszen tény, hogy a geodéziai műszerek kezelésének oktatása azzal indul, hogy a fény márpedig nem egyenes, ezért ilyen és ilyen validált korrekciókat kell végezni a nyers eredményen. Szerencsés esetben ezek a korrekciók elhanyagolhatók, de nem elfelejthetők.
De itt van - az itt már leírt - személyes élményem is: amikor egy hajót figyeltem, hogy hogyan tűnik el a horizont mögött, az ehelyett fellebegett a levegőbe. Tehát a fény errefelé nagyjából egyenesen megy, de nem eléggé.
Elég szilárd vok? (Abszolúte szilárd anyag sem létezik :o))
A felszínén közelében méricskélni a görbületet egy nagyon rossz módszer annak a megállapítására, hogy lapos-e a Föld. Ezért is szeretik annyira a lapos Föld hívők. Ez olyan, mint ha egy ringlispílen ülve a szerkezet fél centis szakaszán méricskélnéd, hogy görbül-e. Ahelyett, hogy felnéznél, és látnád, hogy hogyan látszik a környzet képének a mozgása.
A csillagok az égen pont úgy mozognak, mint ha egy a Földhöz képest egyenletes szögsebességgel forgó gömbpalást felszínén lennének, és ha különböző földrajzi helyekről nézed, akkor pont a földrajzi koordinátának megfelelő módon változik a csillagok pozíciója. Ez önmagában egyértelműen bizonyítja, hogy a Föld gömb alakú. Függetlenül attól, hogy milyen messze vannak a csillagok. Még attól is függetlenül, hogy a Föld forog, vagy pedig a csillagok forognak a Föld körül.
Nem az az eldöntendő kérdés, hogy van-e széttartása ( szóródása) a lézernek. Hanem az az eldöntedő kérdés, hogy ha van, akkor a tengelyirányú ( legközépső, elméleti sugár) - tól legtávolabb eső szóródó sugár is egyenes vonalban terjed-e - ennyire közel a víz felszínéhez?
Az egész eddigi elmélkedésetek erről - elbeszélés volt egymás mellett. kezdjétek újra, miután a fenti kérdésben, ki-ki szilárdan állást foglalt.
A sok agysebész a lézerével. Abból indulnak ki, hogy a lézerfény nem tart szét. Annyira valóban nem tart szét, mint egy fókuszált zseblámpa fénye, de több száz méteres, vagy több kilométeres távon már mérhetően széttart (lásd az infografika adatát, 10 km-en 10 méter). Amikor hasalnak a vízfelszín szintjén és lézereznek (ahol a fénytörés miatti elhajlás a legerősebb), akkor miért nem végeznek el egy olyan kísérletet, hogy ha a lézer kilépő átmérője mondjuk fél centiméter, akkor az érzékelő oldalon vajon szintén csak egy fél centiméteres pontban látszik a lézer? Ha odébb megy 1-2-3-4-5 métert, akkor is látszik? Ha akkor is látszik, akkor mi értelme van az egész mérésnek? (És itt még nem beszéltünk a vízfelszín görbületéről vagy laposságáról.) Na mindegy, a laposföldesek idióták.
Gondoltam, ha rámutatok, hogy a verse miért hibás, akkor felismeri. De Pista bácsit nem ilyen fából faragták. Fontosabb a saját tévedhetetlenségébe vetett hite, mint bármi más.
Körbe-körbe járunk. Már többször tisztáztuk, hogy igen, a légkör, a tükrözés, a fényelhajlás időnként megtréfál minket, dehát ezért vannak a független kísérletek. A laposföldes a tapasztalat említését elintézi egy szóviccel, pedig a jelenség ennél többet érdemel. Tehát: a tapasztalat szerint általában a balatoni horgász nem látja a túlparti társát, azonban adódhatnak olyan körülmények, amikor mégis. Az előbbi a tapasztalat, az utóbbi egyelőre igazolásra vár, mert én nem láttam, és dokumentált nyomát sem találtam eddig.
Háát... pedig szerintem igen, mert ha 'szó szerint' vesszük a "10m-es szélességűre terjedt szét a fénypászma" mondatrészben a "szétterjedt" szót, akkor azt a magyar nyelv értelmezési! szabályai szerint úgy kell érteni, hogy minden (lehetséges) irányban "szét-terjed" a fény, vagyis 'fölfelé' is 'elhajlik' a "fénypászma" széle,
(pl. 'szét menni'= távolodni egymástól, azaz mindkettő távolodik a másiktól..! ) de mivel a rajzon csak az 'alsó oldala' gürbül, ezért -szerintem-
joggal értelmezhető úgy az inkriminált'* szövegrészben a "szétterjedt fénypászma" = 'fény-lehajlás'.
