A vikingek 11.századi Vinlandi kalandja elég jól ismert és nagyjából bizonyítottnak tekinthető. De többek között a polinézekkel, kínaiakkal, japánokkal, írekkel, rómaiakkal, nyugat-afrikaiakkal kapcsolatosan is van olyan gyanú, hogy megelőzték Kolombuszt.
Amerika koloniálása megoldás lett volna a túpnépesedésükre is, viszont szerintem ahhoz demográfiailag kevesen voltak, hogy kontinensnyi területeket átformáljanak a saját képükre.
Ráadásul, ha akkor Skandinávia gyarmattartó-fosztogató birodalommá válik, a mai Skandináviának is más lesz az arculata és az emberek is máshogy gondolkodnak.
ebből a szempontbol értékeld a felfedezett helyet és a terveket.
A gond ott adódott, hogy rossz helyen kötöttek ki. Ha ott kötnek ki ahol később majd Pizarro és Cortes elkapja őket is az aranyláz és az amerikai kontinensek sorsa másként alakul.
Érdekes lehet, hogy volt-e hosszabb távú tervük a vikingeknek az újonnan felfedezett területekkel. Végül is, ha végighajóztak a part mentén, láthatták, hogy az éghajlat, vegetáció stb. megfelelő, a népesség is gyérebb, mint Európában, szóval ideális lehetett volna hosszabb távú letelepedésre. Mint a sagákból is kitűnik, voltak problémáik az őslakosokkal, illetve nyilván kevesen is voltak a célzott kolonizációhoz; az információ sem nagyon jutott vissza az öreg kontinensre, hogy a többiek erre vegyék az irányt. (A Kolumbusz-legendák alapján feltehetőleg visszajutott valami, hiszen sokak szerint ezen töredékes viking beszámolók alapján lehetett sejteni, hogy az óceán túlpartján vannak felfedezésre váró földterületek.) Azért érdekes lenne feltételezni, hogy a vikingek többé-kevésbé megvetették a lábukat az amerikai kontinensen, és a grönlandi telepek létezésével párhuzamosan huzamosabb ideig fennállt ez a kapcsolat akár lakott települések formájában is.
Ha találnak is északi géneket a helyi őslakosok génpooljában, arról sem lehetne biztosan megállapítani, hogy viking eredetűek e ezek a gének vagy 17-18-19.századi európai telepesek keveredtek közéjük.
Viszont van olyan gyanú, hogy Mexikó partjaiig elkalandoztak egyes vikingek és innen ered a tolték és azték Tollaskígyó legenda(ami hozzájárult ahhoz, hogy később rútul megszívták a találkozást a spanyolokkal). A tollaskígyót ugyebár egy fehér bőrű, vöröses és szakálas istenségként képzelték el(pedig elvileg nemigazán láthattak ilyen embereket), aki keletre elhajózott egy idő után. Ez meg ugye ráilluk a vikingekre teljesen. Viszont ezek afféle jámbor vikingek lehettek, mert a Tollaskígyót is egy alapvetően békés fickóként ábrázolják.
Igen, a másik tényező meg a fehér bőrű Tollaskigyó isten visszatérésébe vetett hit volt, aki keletről jön majd ( mint a spanyolok ) ez elég bénító hatású volt kezdetben az aztékokra.
Egyébként maga a viking jelenlét is érdekes kérdés; vajon mekkora jelentősége volt ennek a felfedezésnek önmagában? Felhagyták-e végleg a vinland-i telep(ek)et az 1000-es évek után, vagy esetleg önálló kolóniaként fennmaradhattak valahogy? A sagák és a régészeti leletek nem ezt sugallják, de valahol olvastam elméleteket és (antropológiai, nyelvészeti) kutatásokat a viking jelenlét fellelhető lenyomatáről az őslakosok genetikájábn, kultúrájában. Végső soron meddig jutottak el a kontinens megismerésében, erőforrásainak kiaknázásában? Áttelepedhettek-e esetleg végleg Vinland-ra a grönlandi kolóniák fokozatos kiürítésével a későbbi századok során?
Gondolom azért lassaban terjeszkedtek volna mint a későbbi konkvisztádorok, nem volt olyan szintű technikai fölényük azért mint 1500 évvel később.
Az információ áramlás amit panthera említett itt is kiütközhetett volna.
Az Azori, Zöld-foki és Madeira szigetek is tök lakatlanok voltak a portugálok előtt. Ha lett volna fekete-afrikai hajós nép akkor ez nemigen lett volna lehetséges.
Kérdés, hogy élve értek e oda :)
Középkori kínai expedíciók is eljuthattak Amerika nyugati partjaiig, elég jók voltak a kínaiak hajógyártásban(érdemes figyelembe venni a gályák impozáns méretét) és képzett legénység is rendelkezésre állt. Az indiai óceánt simán áthajózták, ebből kiindulva elérhettek Amerikáig is.
Ebben igazad van, a perzsa birodalomnak is ez volt a gyengesége, a távoli tartományokban folyamatosak voltak a lázadások, ezt kihasználva és hogy sokáig tartott a birodalmi csapatok felvonulása.
A Római Birodalom, történészek mondják, anno elérte a maximális terjedelmét.
Ennek az oka az információ átadás sebessége volt.
Adott provinciából minál messzebb volt, egyre több idő kellett a hirekhez. Majd meg kellett ezen hirek alapján hozni a döntést (ha ellenőrző hireket akartak még ennyit vagy 2x ennyit kellett várni). majd a parancsnak futárral érvényt kellett szerezni.
Ez az azonnali gyors reakciókat lehetetlenné tette és egy hónap mulva már teljesen más szituációban érkezett meg a parancs, törvény, intézkedés, mint amire azt kiadták.
Centralizált birodalomnak meg van a maga véges határa és ezt a rómaiak is tudták.
Azt is tudták, hogy a decentralizáció lehet a megoldás, először társcsászári rendszer, majd tetrachia vezettek be majd a birodalom felosztása következett, de ez sem helyettesithette az információ sebességét.
Ezért sem lehetett tartós talán olyan szupernagyságu hatalom mint a Mongol Birodalom?
