A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Kíváncsi vagyok, hogy a "jövő fizikája" hogyan magyarázza meg azt a kvantumfizikai alapvetést, hogy a részecskék energiatartalma adja a részecske tömegének a jelentős részét, és hogyan hozza ki ebből azt, hogy ez viszont a nagyobb testek esetében már nem igaz, így amikor azokat gyorsítjuk fénysebesség felé, a növekvő energiatartalom nem vezet a tömeg arányos növekedéséhez, és a fénysebesség közelében mégsem lesz már akkora az a tömeg, hogy lehetetlen lesz a fénysebességre gyorsítani.
Ugyanis a kvantumfizika modelljei elég jól funkcionálnak, akárcsak a relativitáselmélet, például amikor a helyzetmeghatározó műholdak működéséről, vagy a megfigyelt fekete lyukak viselkedéséről, vagy éppen a gravitációs lencsehatásról van szó.
Írhatnám, hogy én nem vagyok hal, de felesleges, és nem is tudom bizonyítani, hiszen ez egy csak egy internetes fórum.
A lényeg az, hogy ami a halnak a víz, az nekünk lehet valami más, amit éppúgy nem észlelünk, nem veszünk róla tudomást, mint a hal a vízről, mert teljesen természetes közege.
A jövő fizikájában a fénysebesség nem lesz különleges sebesség. Egyszerűen csak az elektromágneses hullámok sebessége lesz.
Nem lesz határsebesség sem, vagyis elérhető és átléphető lesz.
Elméletileg lehetséges lesz a fénysebesség sokszorosával utazni. Jelenleg ennek csak technikai akadályai vannak. Az ember huzamosabb időn keresztül nem képes elviselni nagy gyorsulást, mert 1g-re lett tervezve.
Ezért egy űrhajó felgyorsítása fénysebesség fölé sok időt vesz igénybe.
Fénysebességre gyorsításhoz 1g esetén majdnem egy év szükséges (247 nap)
Értelemszerűen 10-szeres fénysebesség eléréséhez majdnem 10 év kell.
Amennyiben a tér egy fizikailag és szellemileg is létező struktúra, akkor alakítható, nota bene görbíthető. Ha a fizikait a tömeg, a szellemit a tömegnélküliség jellemzi, akkor máris van interakció. Az meg ugyebár, tér-időbeli kölcsönhatást jelent.;-)
A tér azért görbe, mert térben lévő testek elgörbitik a teret. Ha a térben , bárminemű anyag erő, ürpor stb van ,akkor ha egy másik test megjelenik a térben, hatással lehet a többi testre, például nyomást gyakorolhat rá a téren keresztűl. Én a görbe szót nem szeretem. A tér görbithető,illetve a térben lévő erők vagy anyagok.
Az efféle naiv verbális definíciók csak egy olyan embert elégítenek ki, akinek gondolkodása megrekedt az általános iskolában. Így csak egyik szót helyettesítesz egy másik szóval. Hogy ennek bármi konkrét fizikai tartalma legyen, ahhoz definíciót kellene adnod a "munkavégző képesség"-re, a "munkára" a "képességre". És nem újabb kétes értelmű szavakkal, hanem egzakt matematikai képletekkel és mérésekkel.
"A téridő fogalmát mindenfajta munkavégző képesség görbíti.'
Ha nem is érted, de érezned kellene, hogy ennek semmi értelme sincs"
Te láthatóan nem érted, de nem te vagy az értelem univerzális etalonja.
A hozzáértők nem ilyen bölcsészkedő szófejtéssel művelik a fizikát.
A te bugyuta módszereddel például arra lehetne jutni, hogy semmi értelme sincs Newton II. törvényének:
"Az erő fogalmának nagysága elosztva a tömeg fogalmának nagyságával okozza a gyorsulás fogalmának nagyságát"
Ne képzeld, hogy én itt veled beszélgetek! Csak helyreteszem az ostoba hozzászólásaidat. Neked egy fizikáról szóló diskurzushoz csekély a tudásod, gyenge a felfogóképességed, s nincs semmi ön kritikád se.
Lényeges különbség, hogy valaki továbbfejlődik, és az óvódás koráig kialakult világnézetét úgynevezett gondolkodás útján tovább képes fejleszteni, vagy éppenséggel megmarad az óvódás szinten, mert képtelen szellemileg fejlődni.
Na az utóbbiból lesznek a magukat a világon mindenkinél okosabbnak tartó szuperfizikusok.
A téridő pedig a tér és az idő fogalmából kreált fogalom.
Lefordítva magyarra:
'A téridő fogalmát mindenfajta munkavégző képesség görbíti.'
Ha nem is érted, de érezned kellene, hogy ennek semmi értelme sincs.
" Maga a görbület is további görbületeket hoz létre."
Még maga a görbítés is görbít. Ez már a baromság csúcsa.
"Amit őt fogalomnak nevezett ki, az márpedig fogalom! És punktum!
Amit meg valóságnak nevezett ki, az márpedig valóság! És punktum!
Nincs apelláta, a világ csak nyugodjon bele szuperfizikus döntésébe!"
Én megértem, hogy te csak a relativizmus keretei között tudsz gondolkodni. Téridőben, inerciarendszerekben, fotonokban, relatív időben, relatív térben, és a fénysebesség átléphetetlenségében.
Érthető, hiszen fiatal korod óta ezt oltották beléd. Nem is nagyon tehetsz róla. Ilyenné alakították a gondolkodásodat. Nem hiszem, hogy képes lennél ezeken a berögződött ismereteken változtatni.
Annál is inkább, mert te hiszel benne. Miért is változtatnál rajta?
Ezért nem tudunk egymással beszélgetni, csak elbeszélni egymás mellett.
A jövő fizikája számodra már érthetetlen és elérhetetlen.
"miért késik a gravitációs hatás? Ezt már Einstein és a hívei nem tudják megmondani."
Dehogynem!
A téridőt az energia minden fajtája görbíti, így például a testeket összetartó összes energia: a molekulákat és az atomokat összetartó elektromágneses kölcsönhatás energiája, az atommagokat összetartó erős és gyenge kölcsönhatás energiája. De görbítik a testeken kívüli mezők energiái, pl. az elektromágneses hullámok energiája is, és görbíti maga a gravitációs energia is, vagyis a téridő görbületeiben felhalmozott energia is. Maga a görbület is további görbületeket hoz létre.
A legnagyobb energiasűrűséget a testek anyagát összetartó kölcsönhatások okozzák, vagyis a téridő görbülete az égitesteken belül a legnagyobb. Sőt, azokon kívül, az olyan üres térrészeken, ahol történetesen nincsenek elektromágneses hullámok se, egyáltalán nem is görbülne, ha nem görbítenék ott is a szomszédos térrészek görbületi energiái. De görbítik, mert ez utóbbi energiatípus hatása (ellentétben a többi energiafajta gravitációs hatásával) nem kizárólag lokális, hanem kiterjed a szomszédos térrészekre is. Pontosan ez a mechanizmus okozza azt, hogy a gravitáció nem korlátozódik az égitestek belsejére, hanem túlterjed a felszínükön. A gravitációs energiának ez az üres térrészekre való kiterjedése hasonló, mint az elektromágneses energiának a kiterjedése a forrásain kívüli térrészekre. De ezek nem azonnali távolhatások, ahogy az elektromágneses energia terjedését leíró hullámegyenletben van egy "c" sebességkonstans, ugyanúgy a gravitációs energia terjedését (vagyis a téridő görbületi energiájának terjedését) leíró hullámegyenletben is van egy "c" sebességkonstans. Ez a két konstans történetesen éppen azonos, ami arra mutat, hogy ez a terjedési sebesség nem az elektromágneses és nem a gravitációs hatás specifikuma, hanem általánosabb attól.
Eközben szegény szuperfizikus azt képzeli magáról, hogy őt teremtette a világot:
"A téridő (tér+idő) nem anyagi valóság, csak egy fogalom."
"A "mező" anyagi valóság, nem csak egy fogalom."
Amit őt fogalomnak nevezett ki, az márpedig fogalom! És punktum!
Amit meg valóságnak nevezett ki, az márpedig valóság! És punktum!
Nincs apelláta, a világ csak nyugodjon bele szuperfizikus döntésébe!
"A téridő geometriai torzulásainak, változásainak végbemeneteléhez szerinted nincs szükség időre?"
A téridő (tér+idő) nem anyagi valóság, csak egy fogalom. Miért kellene idő egy fogalom megváltozásához?
A téridőnek időre van szüksége. Van ennek értelme?
"És gravitációs hullámokról hallottál-e?"
Képzeld, hallottam. De miért hívják gravitációs hullámnak, ha gravitáció nem létezik, csak a téridő görbület? Miért nem téridő-hullám a neve? Meg tudod mondani?
"A gravitáció jelenségét (vagy éppen annak változását) maga a téridő geometriája (illetve annak változása) közvetíti..."
Ez egy marhaság. Egy fogalom hogyan közvetíthetne gravitációs hatást? Sehogyan sem.
"maga Eistein fogalmazta meg, hogy ez a változás nem azonnali, és a terjedés max. fénysebességű lehet, illetve pont annyi."
És miért max fénysebesség? És miért pont annyi?
Meg tudod mondani?
Einstein hogyan mérte meg a változás sebességét? Sehogyan sem.
Akkor honnan tudta? Hasára ütött? Vagy "megállapodást" kötött a gravitációval is (úgy mint a fénnyel), hogy neki fénysebességgel kell terjednie?
"A "mező" fogalom pedig csak egy leíró matematikai modell..."
Fordítva ülsz a lovon. A "mező" anyagi valóság, nem csak egy fogalom. Nem modell, hanem éppen ezt akarjuk modellezni a Riemann geometriával.
Rendet kellene tenni a fejedben. De a téves ismereteknek a birtokában, amellyel teletömték a fejedet, már nagyon nehéz lesz.
"...Szerinte egy test (pl. a Nap) meggörbíti maga körül a téridőt...
...
...Most már csak az a kérdés, hogy ha igaz lenne, hogy semmi sem közvetíti a nem létező erőhatást, akkor miért nem azonnali a Nap hatása a Földre? Vagyis miért késik a gravitációs hatás?"
.
A téridő geometriai torzulásainak, változásainak végbemeneteléhez szerinted nincs szükség időre?
És gravitációs hullámokról hallottál-e? (A téridő görbület változásának hullámszerű tovaterjedése.)
A gravitáció jelenségét (vagy éppen annak változását) maga a téridő geometriája (illetve annak változása) közvetíti, ezért maga Eistein fogalmazta meg, hogy ez a változás nem azonnali, és a terjedés max. fénysebességű lehet, illetve pont annyi.
A "mező" fogalom pedig csak egy leíró matematikai modell, használható a gravitációra is, semmiféle ellentmondásban nincs a téridő alakváltozásával.
A gravitáció számunkra erőként jelenik meg, és leírható mező-modellel.
Einstein szerint a gravitáció a nem vonzóerő, vagyis nem tömegvonzás.
Szerinte egy test (pl. a Nap) meggörbíti maga körül a téridőt, és ezért kering a Föld a nap körül.
Mivel Einstein szerint nincs vonzóerő, így nincs szükség olyan közvetítő anyagra sem, ami az erőt közvetíti a Naptól a Földig. Vagyis szerinte gravitációs mező nem létezik.
Persze ez a fiatalkori véleménye, idős korában már másképpen gondolta.
Most már csak az a kérdés, hogy ha igaz lenne, hogy semmi sem közvetíti a nem létező erőhatást, akkor miért nem azonnali a Nap hatása a Földre? Vagyis miért késik a gravitációs hatás?
Ezt már Einstein és a hívei nem tudják megmondani.
A gravitációs mező még sok titkot rejt magában. Mindezt a már meg írt, de még nem publikált könyvemben fejtettem ki részletesen, amelynek címe: "A gravitáció mezőelmélete".
