"Röviden: nem tartom jó filmnek. Pontosabban technikailag jó, de eszmeiségében káros darabnak látom. "
Mintha csak a hatvanas evek agitproposait hallanam. Eszmeisegeben karos.:-))
Nem baj, latom nagy valtozas nincs, azaz semmilyen,mindig akadnak akik hajlandok gondoskodni arrol, hogy megmagyarazzak, hogy az eszmeisegukben karos dolgokat, hogy is kell igazabol erteni.
". Remélem, ez a film soha sehol semmiféle sikert nem arat, és nem nagyon kerül el fesztiválokra. "
Errol mar lekestel, mert Kanadaban elnyerte a legnagyobb filmdijat, meg aztan, mivel iden van az USA bemutato, meg jovore a legjobb kulfoldi film is lehet az Oscaron.
Röviden: nem tartom jó filmnek. Pontosabban technikailag jó, de eszmeiségében káros darabnak látom. Így utólag elolvasva György Péter kritkáját, szinte egy az egyben megegyezik a véleményünk. Remélem, ez a film soha sehol semmiféle sikert nem arat, és nem nagyon kerül el fesztiválokra. Sajnos körülbelül annyira ad hiteles magyarságképet, mint mindjuk az Angol beteg. Csak az a baj, hogy egy magyar rendezőtől, egy Szabótól, aki olyan filmeket is rendezett, mint az Apa vagy a Redl ezredes, ez szinte szégyen. Kár érte. Látszik, hogy volt pénz, jók a színészek, Koltai csodálatosan fotografál végig a filmben, Szabó, mint rendező, mindent belead, de a forgatókönyv zavaró hibáin és főleg a megkérdőjelezhető ideológián ez nem segít.
És azt most mivel fogod megmagyarázni, hogy olyat adsz a számba, amit sosem mondtam:
"Szemben pl. veled, akinek mindegy Gy.P. mit mond, akkor is jo fej es punktum"
Nagy egy maflaság.
Mint ez: "Ha nekik tetszot mond, meg tole magatol is elfogadjak azt." Végiggondoltad, hogy ez mekkora öngól? :-D
"Erre jon eomer a meg az enyemnel is jobban fejlett paranoiajaval, es mindenfele parhuzambaallitasokrol meg fajsulyokrol kezd beszelni."
Erre ezt válaszoltam:
"Nyugodj meg, a paranoiád szépen fejlett - legalább annyira húsos-izmos, mint azoké, akik mondatain hergeled magad."
Ebben nincs sértő - ha igen, csak válasz a nekem címzett írásban található szavaidra.
"Nekem még sosem szaladt ki a számon ilyen. Semmi sem magyarázza."
Kedves GLaszlo!
Irod: "Az jól szórakoztat, hogy a György Pétert rendszeresen gyalázó kollegák milyen lelkesen helyeselnek neki, amikor álláspontjukat igazolni vélik vele."
Ebbol is latszik, hogy "a Gyorgy Petert rendszeresen gyalazo kollegak" valojaban Gy.P. allaspontjait szoktak gyalazni. Ha nekik tetszot mond, meg tole magatol is elfogadjak azt. Szemben pl. veled, akinek mindegy Gy.P. mit mond, akkor is jo fej es punktum.
Az egymas mellett elbeszeles egyik klasszikus oka. Volt errol par hete (honapja) a Magyar Nemzetben egy cikk. Roviden azt irta, hogy a liberalis tolerancia az eszmekkel szemben megengedo, az ezeket kepviselo szemlyeket viszont eliteli, mig a konzervativ tolerancia az eszmek szintjen nem enged, de az altala nem toleralt eszmek kepviseloivel meglehetosen engedekeny.
Udv.
Kedves GLaszlo!
A velem szemben hasznalt hangnemedet sertonek erzem. Csak azert irom ezt, hogyha netan nem direkt csinalod, akkor felhivjam ra a figyelmedet. Lehetne erosebb szavakat is hasznalni, inkabb fejezzuk be.
Udv.
1) Én ebben a filmben semmi "magyarellenességet" nem éreztem ki. Magyarország történelme zsidó szemszögből. Az érzések valósak és a történelmet ismerve jogosak.
2) Nekem más bajom volt a filmmel. Őszintén mondom, erősen kiéreztem, hogy a film valójában amerikai. Sztereotípiák vannak benne, néha felszínes. Nem olyan "közép-európai", mint Szabó más híres filmjei. A filmnek amerikai közönségnek kellett megfelelnie. Ezért okozott csalódást. meg hát a történelmi tényekkel is volt gondom.
Kedves Hontalan!
Minden szavaddal egyetértek, nem is ismételném őket.
Tegnap az egyesen beszélgettek az alkotókkal. Szabó és Koltai azt hiszem éppen erről beszéltek.
Fiennes nagy színész lehet, ezt azok után különösen ki merem jelenteni, hogy valami végzetes félreértés folytán múlt héten megnéztenm Harrison Ford egyik elképesztően rossz filmjét. (Zuhanás, Sidney Pollack.)
Az jól szórakoztat, hogy a György Pétert rendszeresen gyalázó kollegák milyen lelkesen helyeselnek neki, amikor álláspontjukat igazolni vélik vele. De György csak azt adja, amit szokott: kényes entellektüel módjára irtózik attól, hogy másokkal egyetértsen, fut szembe a többséggel. De mindezt nívósan teszi, vele lehet vitatkozni. A most neki hozsannázókkal nemigen.
Kedves szimpatizáns!
Az a cikk nem megy szembe senkivel és semmivel - hacsak nem a Demokrata kulturális cikkeinek színvonalával. Ami eddig messze meghaladta a lap közéleti írásainak elképesztően alacsony és gusztustalan nívóját.
De ez az írás egyszerűen rossz. Zagyva.
A filmről nem tudsz meg semmit belőle, csak a cikkíró kering tétován gondolatai között. Sehonnan sehova.
Kedves szimpatizáns!
Nyugodj meg, a paranoiád szépen fejlett - legalább annyira húsos-izmos, mint azoké, akik mondatain hergeled magad.
Nekem még sosem szaladt ki a számon ilyen. Semmi sem magyarázza.
Szerintem Gy. P. elemzése korrekt. Már ami az első három hasábot illeti. (Maradjunk a nyomtatott verziónál.)
Teljesen igaza van, amikor a mindenhol érvényes film készítésének dilemmájáról ír (első hasáb, második bekezdés).
Tökéletesen látja a film lényegét, vázát a szereplők szempontjából ("...megfelelési kényszer által determinált személyiség...", ugyanott)
Utána a történetleírás (elemzés) következik, szintén korrekt módon egy apró tüskével ("Ugyan Ferenc József szerepeltetésétől eltekinthetnénk, ám az amerikai nézőnek sok palotát kell látnia..." második hasáb első bek.)
Egy logikusan felépített vélemény a harmadik hasábban: úgy érzi, nem méltányos Szabó asszimilációkritikája. Ennek megalapozása következik ezután, ami egy ideig teljesen jogos ("...számomra Szabó identitáspolitikai álláspontja érthetetlenül éles és leegyszerűsített..." harmadik hasáb második bek.) azután viszont - úgy gondolom igazságtalan.
"a történelmi tényeket illeti, abból ...mindig annyit mond el.. amennyit a tézis igazolásához a naiv nézőnek tudnia kell, azaz...a történelem festett háttér marad.." (negyedik hasáb, második bek.) Miért, milyen legyen? Ez nem egy történelmi dokumentum-játékfilm, nem a (régi) Századunk-sorozat, ahol az eljátszott párbeszédek és történések összeállítása történelmi kutatómunka eredménye.Nem várható el tehát, hogy minden filmbéli történés "napra pontosan" lefedje a történelmi eseményeket.
Vagy Sors/Sonnenschein Iván szempontjából tényleg az a lényeges, hogy az AVH-s tábornok éppen melyik/milyen koncepciós pert készít elő? Vagy elegendő a filmnek visszadania az ember sodródását és maghasonlását az adott közegben, s valóság-váznak elegendő az, hogy voltak koncepciós perek, s a "el(ő)készítésük forgatókönyve" megegyezik azzal, amit Sz. I. bemutat?
Tényleg az lenne a lényeges kérdés (még egyszer, a film szempontjából), hogy Knorr A. rehabilitációja ill. (újra)temetése pontosan kinek a rehabilitációjával esik egybe? Vagy ez az esemény csak egy fordulópont a főhős (Iván) életében, ahol szembenéz AVH-s multjával? (s a töténelmi váz csupán az, hogy rehabilitáltak elitélt, kivégzett, meggyilkolt embereket..)
Valóban igaz lenne, hogy "..a magyarkodás mindig is felületes.." (negyedik hasáb harmadik bekezdés) a filmben? Nem mond ez ellent például Ignác szenvedélyes hűségének a hazájához? Nem mond ez ellent annak, amit Gy. P. az első hasábban leírt?
Amennyiben filmre kívánja valaki vinni a (zsidó vallású) Kiss család történetét,amely a deportálások és kivégzések során elveszíti tagjainak jó részét, valóban foglakoznia kell a (zsidó származású)Kovács család történelmével, akiket a (nem zsidó) Molnár család tagjai bujtattak, életük kockáztatásával? (Ugyanis Gy. P. szerint vélhetően igen, ötödik hasáb első bekezdés)
...
S így tovább, a negyedik-ötödik hasáb csupa-csupa kétes értékű érv. (Szerintem.)
...
S végül: kinek "felelős" Sz. I.? A nézőknek, akik megnézik a filmet s esetleg nem azt értik meg belőle, amit a rendező gondol? A kanadai (!!!) producereknek, akik a pénzt adták egy olyan filmre, amely akkor is érthető (és nézhető) kell legyen, ha a néző nem magyar?
Bocs, hogy sokat írtam...
Én csak egyszer láttam a filmet, (akkor se az embereket néztem, de nem láttam idős embereket) és nekem is tetszett.
Számomra egyáltalán nem jelentkezett a magyarság ellenesége, amit páran észrevenni véltek. Szvsz az gondolkodik ebben, aki csak erre akart figyelni. Ez a film nekem egy történelem óra. Egy kordokumentum.
Egy kis plusz, az kellett volna bele.
igen is lejáratja a magyarságot, sokan nem gondolják így, azok lehetnek akik átélték vagy szüleik átélték a borzalmakat
néztem a Corvinban szombaton és vasárnap(én akkor néztem) az embereket, soha ennyi idős embert nem láttam moziban még (valószínű ők mind túlélők voltak)
vasárnap 2/3 ház a filmnek vége, kb 8 ember megy ki, a többiek ülnek-néznek-elgondolkadnak-emlékeznek (nem lennék/lettem volna a helyükben)
Kedves hontalan
Diskurzusunk olyan stádiumba ért, amikor már nincs remény egymás meggyőzésére. Ezért csak véleményemmel kapcsolatos félreértésedet, tévedésedet javítom.
Szabó mondanivalójával semmi bajom, az olyan amilyen, lehet vele egyetérteni, lehet ellenében érveket felhozni.
Én nem is erről beszéltem, hanem arról az alaptörténésről, amire mondandóját felhordja, annak is csak történelmileg azonosítható részeiről.
Ennek feltétlenül hitelesnek kell lenni, különben a film egésze válhat hiteltelenné.
Itt történelmi tényekről van szó, aminek meghamisítása a kivánt mondanivaló elérése céljából, magát a film lényegét teheti tönkre azok számára, akik ismerik a magyar történelmet.
A külföldiek számára -akik nem ismerik a történelmünket-, viszont a magyar történelmet mutatja be hamisan, noha a számukra ez a film szempontjából csak másodlagos jelentőséggel bír.
Viszont ez ragad meg bennük rólunk. Vagyis a hazugság. És én ezt nem tartom jónak, hiába akarnék azonosulni a filmmel, ha ott motoszkál bennem: itt a cél érdekében már megint szentesítették a (hamis) eszközt
Kedves Zöldász!
Köszönöm, hogy hozzásegítettél egy lényeges dolog megértéséhez. Írod:
Ha már a magyar történelem néhány évtizedét választja Szabó a mondanivalójának alapjául...
Heuréka! Ez a baj a Te érvelésedben és a Györgyében is. Szabó istván nem a magyar történelem néhány évtizedét választotta mondanivalója alapjául, hanem egyfajta emberi magatartást. Ezt a főszerepet játszó angol-ír színész megértette. Reméhetően a film más, nem magyar nézői is megértették. Több jele is van annak, hogy a filmet nem elsősorban a magyar nézőknek készítették (nem is magyar film, hanem kanadai). Szabó absztrahálta a történelmet, és ezt csak mi vesszük észre. Ez az absztrakció azonban semmiképp nem torz: az eddig olvasott kifogások mind alluziók, szubjektívek és helyenként inkább csak a rossz lelkiismeret tükrei.
Hontalan
Kedves hontalan
Ha már a magyar történelem néhány évtizedét választja Szabó a mondanivalójának alapjául, akkor az legyen hiteles. Vagy helyezze teljes fikcióba a művét, akkor nem lehet számonkérni a bántó tévedéseit.
Kedves Zöldász!
Álláspontod kicsit zsdanovira sikeredett, már ami egy filmrendező kötelességeit illeti. Azt én sem hiszem, hogy a Napfény korszakokon át élő klasszikus lesz, azonban azt a kritikai attitüdöt, amely a filmet egy ország egy adott korszakának eseményeiben értékeli, csak proviniciálisnak lehet nevezni. Nem véletlen, hogy György Péter szavait az országkép rombolásának vádját hajtogatók ennyire örülnek.
Hontalan
Imádod? Te kis mazochista! Hiába, aki a film hatása alá került....
A filmről. Sajnos egyre erősödik a vélemény-- Szabó filmje nem jó és nem igaz propagandája a magyar történelemnek. A fényképezés ettől még lehet gyönyörű. Annál károsabb a hatás.
Kedves hontalan
Ezen a késői órán már nem akarok elemezni, csak annyi megjegyzésem lenne, a kétféle világszemlélet között (Szabó I.- György P.) nem tudok igazságot tenni abban a tekintetben, hogy melyik a helyes. Legszivesebben arra hajlanék: egyik sem, illetve mindkettőből valami kevés.
Az asszimiláció (kiterjesztve globalizáció) és a bezárkózás olyan végletes megoldások, amely közül tisztán egyik sem lehet üdvözítő.
Itt talán az arany középút a helyes, de mivel most az asszimiláció van nagyobb erőben, annak kell jobban ellenállni. Itt és most emiatt Szabó nézetén lennék inkább.
Viszont Szabó történetének van egy másik vetülete is. Mégpedig az a történelmi háttér, amire mondanivalóját mintegy kanavászra felkasírozza. Na ez a háttér rendkívül elnagyolt, esetenként hamis, ami a filmet történelmi tablóként is értelmező külföldiek számára megtévesztővé, sőt Magyarországra nézve sértővé teszi.
Mivel Szabó magyar filmrendező, ezirányú felelősséggel kellett volna a témához nyúlnia, mégha ez a külföldi producerek szempontjából sokadrangú kérdés is.
György Péter a film ezen problémájára elég meggyőzően rámutat.
Kedves Zöldász!
A külön kiemelt idézetnek van egy nagy baja. Az, hogy Radnóti meghalt, mielőtt még az asszimiláció képtelen voltának kérdése felmerülhetett volna. A magam részéről kicsit másutt látom a problémát. Az én generációm bizonyos mértékig csapdában van, mert asszimilálódtunk, nincs már más választásunk, érzelmeink, tudatunk, minden kötődésünk magyar. Azonban ismerek olyan fiatalokat, akik felmérték, hogy vannak, akik szemében sosem lesznek magyarok, akik unják a mi (a szüleik) görcseit, és megpróbálnak disszimilálódni. Hogy megy-e nekik, azt nem tudom. Azonban a magatartásuk egyfajta logikus válasz az őket érő ingerekre.
Szerintem a Szabó filmjének végletes félreértése a mai magyar valósággal és a konkrét történelemmel való párhuzamba állítás. A kulcsfigurák keresése. A történelmi igazság keresése. Pedig ennél lényegesebb az a mondanivaló, hogy a megfelelési kényszerünk - például a délszláv események tükrében - valahol szánalmas. Ezért nem tetszenek nekem a számonkérő kritikák. Tévedés, hogy György elemez. Szabó elemez. És ha az ember az Index témáit nézi, úgy tűnik, inkább az ő elemzése a reális, és a Györgyé tükröz valamiféle intellektuális vágyálmot. Sajnos.
Hontalan
