Kedves GLaszlo!
A 2. pontodrol. Ugy ereztem akkor, hogy valaszoltam, ha esetleg elkerulte a figyelmedet ujra idemasolom.
Az elozmeny tehat az, hogy szamotokra az ilyen beszed elfogadhatatlan. Erre en:
zimpatizans
válasz erre | adatok | e-mail 2000.01.19 13:19 (81)
Szamomra is. Megis kiszaladt a kezem alol mert mergesitenek az iranyitott felreertesek, meghogy allandoan arrol kell beszelni ha felmerul valami nemzeti misztika,
hogy bezzeg a holokauszt, meg ha felmerul a holokauszt, hogy bezzeg a Don kanyar, etc., etc. Szomoru es unalmas, pedig a "kell" azt jelenti most, hogy tenyleg kell.
Na mindegy.
eomer hozzaszolasarol.
O irja: "És azt találtam, hogy Lovas baromságát próbálod mentegetni azzal, hogy párhuzamba állítottad a holokauszt ismertségét a magyar korona ismertségével. És
számon kéred a szent korona nem ismerésén történő felháborodás elmaradását. Mintha azonos fajsúlyú lenne a holokauszttal."
Rezso hozzaszolasa nem a holokauszt es a korona nem_ismertseget allitotta parhuzamba, mint azt eomer allitja. A Lovas cikken nem azert kell felhaborodni, mert a
holokausztot nem ismerik a Tavol-Keleten, hanem mert ezt a tenyt ugy tunteti fel, mintha ebbol az kovetkezne, hogy mi tul sokat foglalkozunk ezzel a temaval.
Holott nem hasonlithatjuk magunkat ossze az ottaniakkal, mert a holokauszt sokkal kevesbe az o ugyuk, mint amennyire a mienk. Teljesen termeszetes, hogy
Europaban tudjuk mi az, ott messze pedig nem tudjak.
Rezso eljarasa ezt a modszert akarta megforditani. Vette a Szent Koronat, ami az azsiaiak szamara meg joval erdektelenebb dolog mint a holokauszt, es abbol hogy ott
a koronat nem ismerik, levonta azt a kovetkeztetest, hogy mi itt Magyarorszagon tul sokat foglalkozunk vele. Pont mint Lovas. Ezutan azzal a feltetelezessel elt,
hogy az igy atirt bekezdes nem fog felhaborodast kivaltani a tisztelt vissza_a_koronat_a_muzeumba lelkuletu asztaltarsakbol. Nem a korona nem ismertsegen kellett
volna felhaborodni (ugyanugy, ahogy nem a holokauszt nem ismertsege a Lovas cikkeben a felhaborito), hanem az ujsagiroi eljarason.
Erre jon eomer a meg az enyemnel is jobban fejlett paranoiajaval, es mindenfele parhuzambaallitasokrol meg fajsulyokrol kezd beszelni.
Udv.
"..Felejthető."
Az. Sokkal érdekesebb a mai ÉS-ben (a Neten még nincs fenn, assz'em) megjelent értékelés György Péter tollából. Az sem pozitív, de legalább az állításait alátámasztja érvekkel, s lehet rajta gondolkodni.
1. Nézd meg a filmet, akkor értelmezhető lesz a cikkről a véleményed, addig nemigen. A Demokratáról alkotott véleményt nem kell árnyalni, árnyalják azt a szerzők de még a könyvhirdetések is, amiket benne olvasol. Ez a cikk meg direkte rossz példa. Mert egyszerűen gyönge írás.
2. De mindenekelőtt válaszolj arra az általad feltett kérdésre, miszerint mit szarsz le magas ívben. Nekem az a válasz azóta hiányzik.
Kedves GLaszlo!
Nem a szinvonala miatt ideztem a cikkbol (errol kulonben mas a velemenyem mint neked), hanem arnyalni szerettem volna a "balos" kollegak szelsojobbos_antiszemita_etc. Demokratarol alkotott kepet, illetve a "jobbos" kollegak magyargyalazo_Szabo_Istvan kepet.
Udv.
Nem érdemes firtatni, az egy nagyon (szokatlanul) gyönge írás, a Demokratában. Vagy nagyon meghúzták - és tehetségtelen szerkesztő volt az illető - vagy eleve ilyen kapírgálás volt, akkor meg nem kellett volna közölni. Először is végig nem tudja eldönteni, hogy kritika akar lenni, vagy csak a zsidó témában akar karistolni. A végén egyik sem lesz. Tökéletesen rejtve marad a szándéka, még az sem lesz világos, hogy mit ír. Felejthető.
Kedves szimpatizáns!
"Mit furcsallsz annyira?" kérdezed.
A stílust, mely maga az ember. Félreértés ne essék, nem a "ki nem szarja le" szöveg bontránkoztat meg, ennél keményebb beszólás is helyénvaló lehet. Csakhogy ebben az esetben nem "egy ávóstiszt"-ről van (lehet) szó, hanem egy film (nem kimondottan negatív, sőt) szereplőjének szavairól, amelyek tartalma - s ez megint csupán feltételezés - egybeeshet a rendező gondolataival. S ekkor már nem mondható, hogy "ki nem..."
Persze ahhoz, hogy ez ne csak feltételezés legyen, tudni kellene, mire (kire) gondol a cikk írója.(Számomra az eredeti cikk elolvasása után sem egyértelmű.) A szövegkörnyezetből (az idézetbéli szövegkörnyezetből) én arra következtettem, hogy Knorr Andor szavaira gondol, melyben a magyar közigazgatás illetve a hivatalnokok felelősségét (...) hangsúlyozza a zsidók deportálásában. Amennyiben erről van szó, s a vélemény a "ki nem...", úgy ez az Identitáskeringő c. cikk valóban csak "kering" e film megértése (megérteni akarása?) körül...
Kedves Breggé
Igen ez igy volt benne. www.demokrata.hu copypaste Mit furcsallsz annyiraÜ Kulonben nem tudom melyik monologrol van szoé nem lattam a filmet. De meg fogom nezni.
Udv.
Kedves szimpatizáns!
"A kollektív bűnösség elve ugyan feldereng egy ávóstiszti monológban, de egyrészt felfoghatjuk a monológot posztháborús önelragadtatásnak, másrészt ki nem szarja le, hogy mit mond egy ávóstiszt...."
Ez így volt benne az újságban? Csak nem Knorr A. "monológjára" gondol, amit egyébként Sors Ivánnak mondott?
Reszlet Vegh Attila e-heti filmkritikajabol amely a DEMOKRATA cimu hetilpaban jelent meg.
-------------------------------
"Az Internetre valaki felüzente, hogy Szabó István új filmje szégyenletesen magyargyalázó. Csodálkoztam,
hiszen Szabó István gondolkodása távol áll a magyargyalázástól, ahogy általában minden ép lelk? magyaré. Ő
maga egyébként oda nyilatkozott, hogy az Internetre bárki felrakhat bármit, a dolognak tehát nincs
különösebb jelent?sége.
A dolognak valóban nincs jelent?sége. A napfény íze valóban nem a magyargyalázás szócsöve. A kollektív b?n?sség
elve ugyan feldereng egy ávóstiszti monológban, de egyrészt felfoghatjuk a monológot posztháborús
önelragadtatásnak, másrészt ki nem szarja le, hogy mit mond egy ávóstiszt.
Szabó István filmje tehát nem röpcédula, hanem film. (Érdemes így nézni, elfogulatlanul, és utána nem Internetre
üzengetni butaságokat.) Zsidó családregény, közép-európai identitáskering?. Huszadik századi tabló (hogy utálom
ezt a szót!), a három generáción átrohanó id? lenyomata."
----------------------
Udv.
"Ez a film nem zsidó film. Nem a zsidóság és a magyarság viszonyát mutatja be - hiszen ilyen
nincs is. Éppen azért nagyszerű, mert alapvető emberi dilemmákról szól és egyik dilemma megoldására sem kínál könnyű megoldást."
Teljesen igazad van. Eza film valóban nem 2 csoport (?) viszonyát ábrázolja. Szerintem, inkább arról szól, hogy hogyan viszonyul az egyén a környezetéhez, illetve a környezet hozzá. Talán azért nincsenek karakteres nem zsidó szereplők a filmben, mert az elmúlt több, mint 100 évben a legritkáb esetben volt egyénekkel konfliktusa az embernek.( Illetve ha volt is, nem akkora jelentőségű, hogy mondjuk belehaljon.) Inkább mindig valamiféle arctalan hatalom próbálta megnyomorítani az életét.
Bár szerintem a film vége azért kínál valamiféle megoldást, ha nem is szájbarágósat.
Viszont nem tartom igazi nagy filmnek ezt a filmet, de talán felesleges ilyesmin most vitatkozni, hiszen csak néhány év távlatából látjuk majd, mennyire volt maradandó.
Nem, és nem beszéltem senkivel eddig, akinek ezt jelentette volna. A film sokkal inkább a "megfelelésről" szól, és ha van egyáltalán könnyen megfogalmazható közölnivalója (szerintem nincs, vagy nagyon sok és nagyon bonyolult és nagyon egyénreszabott a mondanivalója, mint a nagy filmeknek általában) az e fogalom körül kavarog, és csak kérdések formájában. Kell-e mindenáron megfelelni minden felénk irányuló várakozásnak, elvárásnak? Lehetséges-e egyáltalán ezt megtenni?
Lehet-e valaki egyszerre "jó sváb" és egyszerre "jó magyar?" "Jó zsidó" és "jó magyar". Miközben jó apa jó szerető, remek szakember és nagyszerű horgász.
Nekem ez a film nem sugallta a választ - ha volt válaszom ezekre a kérdésekre, akkor az nem változott. Kérdéseket tett fel, és hagyta, hogy végiggondoljam őket. Ha olyan egyszerű "igazságokat" mondott volna ki, mint amit itt feltételez néhány hozzászóló, akkor ez nem lenne nagy film. Szerintem pedig az. Nagy film.
Még egy megjegyzés. Ez a film nem zsidó film. Nem a zsidóság és a magyarság viszonyát mutatja be - hiszen ilyen nincs is. Éppen azért nagyszerű, mert alapvető emberi dilemmákról szól és egyik dilemma megoldására sem kínál könnyű megoldást.
"Ezert tartok attol, hogy a filmnek lehet egy olyan üzenete, hogy elsösorban zsidok legyetek, ne magyarok."
Szerintem, messze nem ezt akarta jelenteni a névvisszavétel. Én nem hiszem, hogy Iván vissza akart volna fordulni valamiféle zsidó hagyományhoz. Ez tán abból látszik, mikor meghal a nagybátyja akkor nem hagyja, hogy a nagyanyja elvágja a ruháját, sőt mikor a nagyanyja hal meg, őt sem gyászolja ilyen módon. Mivel a korházkerti jelenet elég hangsúlyos volt, azaz hangsúlyozta, hogy Iván gyarorlatilag elszakadt a zsidó hagyománytól, egy ilyen gesztus jól jelezhette volna a zsidó hagyományhoz való visszafordulást. Ám ilyen gesztus nem volt a filmben.
Tehát szerintem a névvisszavétel csak egyszerűen visszafordulás valamiféle idealizátl múlt felé, és a saját gyökereinek a felvállalása.( Én nem látok semmilyne különállási szándékot, mert pl. fel sem merült a filmben Iván részéről, hogy nem Mo-on éljen.)
És ez a múlt hangsúlyozottan idealizált és szubjektív, hiszen a történetet Iván szemszögéből ismerhetjük meg, aki a család első generációjának a tagjait nem is ismerte. Az meg, hogy éppen a Sonnenschein névhez fordult vissza tk. kényszer, hiszen nem volt más, amihez visszatérhetett volna. Iván már nem ismeri a zsidó hagyományt, a vallást, nem ért a gyógyital főzéshez és maga a polgári miliő is idegen neki (nem tud zongorázni), tehát nem tudta másképp demonstrálni kifelé a múlt vállalását.
Egyébként számomra is pozitív volt a film vége. Nekem arról szólt, hogy ronda dolgok történtek, de azért valhogy túléltük és mostmár, hogy szabadabb a levegő, akár normálisan is élhetünk.
Kedves hegyivadasz!
" Lehet, hogy az en keszülekemben van a hiba, akikkel neztem a filmet szinten inkabb az optimista kicsengest ertettek ki a filmböl." írod Te. Szerintem a film vége nem pesszimista... írtam én. Itt nincs közöttünk ellentmondás. :-))))
Csak abban nem értünk (teljesen) egyet, hogy Iván névváltoztatása "kifejezetten a különallasat demonstralja" avagy csupán azt, hogy (az előző generációk tévútja után) nem próbál asszimilálódni, s úgy marad meg magyarnak.
Kedves Bregg,
Lehet, hogy az en keszülekemben van a hiba, akikkel neztem a filmet szinten inkabb az optimista kicsengest ertettek ki a filmböl. En azt mondom, hogy igen, igy IS lehet ertelmezni. Elöször nem ertettem, hogy mi a jelentösege annak, hogy visszanemetesiti a nevet (mert ugye ez sem eredeti zsido nev, a zsidokkal Maria Terezia vettette fel a nemet neveket). Ezt lehet ugy ertelmezni, hogy vallalta önmagat es semmi több. De ezt nevvaltozas nelkül is megtehette volna. A nevvisszavetelnek szerintem nagyobb a jelentösege. Ezzel kifejezetten a különallasat demonstralja. Hisz meg a nagyapja magyarositott Sorsra, tehat neki a Sonnerschein eleg tavoli, idegen lehetett. Ezert tartok attol, hogy a filmnek lehet egy olyan üzenete, hogy elsösorban zsidok legyetek, ne magyarok. Remelem azok lesznek többen, akik nem ezt ertik ki a filmböl!
Láttam a filmet, tetszett. nem értek egyet azzal, hogy egyoldalú lenne. Egyrészt arról szól, hogy egy zsidó család tragjai milyen rettenetesen szeretnének magyarrá lenni. Másrészt ebből következőleg bemutatta, hogy ezért mi mindenre képesek, megtagadják hitüket nevüket, sőt még a kapcsolatot is, belépnek az ÁVÓ-ba stb.
Szimpatikus magyar azért nem volt a filmben, mert nem róluk szólt a film. Biztosan lehetett volna berakni, de egy családtörténetnek elsősorban a csomópontokra, történelmi összefüggésben a tragédiákra kell összpontosítania. Hogy a zsidók e századi tragédiáiánál pedig mindig volt a közelben egy röhögő magyar, arról nem a film alkotói tehetnek. Mindenesetrew kiváncsian várom a hasonlóan őszinte "magyar"
Petsauer Attilához még annyit, hogy őt nem agyonverték, hanem valóban a filmben bemutatott módon gyilkolták meg. Találós kédés Sumir polgártárshoz. milyen nemzetiségűek voltak az elkövetők?
Szerintem is az a film talán legnagyobb lehetősége, hogy gondolkozásra késztet. Talán mindannyian elgondolkoztunk a saját múltunkon a film kapcsán. (Persze nekem, mindhogy még csak a 20-as éveim közepén járok, nem volt olyan sokmindenről.) Ez a film valamilyen szinten eredettörténet, és talán mindannyiunknak van hasonló. Kb. 1840-ig tarthat a kollektív emlékezet, mivel az én családomnak is kb. addig vannak történetei.
Persze valakit, aki zsidó származású könnyebben megérintett ez a történet, de hasonló, a megfelelésről szóló történetet bármelyik családban találhattunk volna. Pl. az enyémben is van, noha az én őseim nem zsidók voltak, hanem svábok. De nyilván lennének a Mo-i szlovák vagy szerb vagy akármilyen családokban is. Tehát én nagyon leegyszeűsítőnek tartom, ha valaki az látta csak ebben a filmben, hogy zsidókról szól. Mindenkiről szól aki itt élt az elmúlt kb. 150 évben.
Persze ez a film nem nekünk szól. Nekünk jónéhány, főleg a történelemről szóló rész túl volt magyarázva. És azt sem hiszem, hogy ártana ez a film Magyarországnak külföldön. Szerintem az első benyomása valószínűleg mindenkinek az lesz, ami neked és nekem, azaz, hogy mennyire szép a film. És milyen szépek a helyek ahol játszódik a történek. És remélhetőleg fel is kelti annyira az érdeklődét az ország iránt, hogy eljönnek személyesen körülnézni.
Megpróbálom másként. A film művészet. (Fimművészet.) A művészet két oldalról is szubjektív kategória. Az alkotó(k) és a befogadó(k) oldaláról egyaránt.
A Napfény íze rám (mi fontosabb ennél, egy szubjektív esemény miján?) a következő hatással volt: szép, - fotográfia, hang -, érzelmileg megfogott és napok óta a hatása alatt vagyok, elgondolkoztatott és elgondolkoztat. Végiggondolásra késztetett a "megfelelésről", a megalkuvásaimról, a harcaimról, a vereségeimről és a győzelmeimről. A hitemről és a hitetlenségemről. A múltamról és a gyerekeim jövőjéről. Az életemről.
A fentieket nem sűrűn teszi meg velem film, főleg nem manapság.
Mit kérhetek rajta számon? Hogy három órában nem teljes száz évet kockázott ki napról napra? Hogy nem felelt meg maradéktalanul mindekinek? ("Megfelelés" :-) erről szólt a film...)
Nem, nekem elég annyi, hogy szeretem és újra látni akarom. Igénytelen vagyok?
Csak azt szeretném jelezni, hogy olykor erőltetett elvárásokat támasztunk, pusztán a mondanivágyás okán.
Előre is bocsánat, hogy ezen a köznéven jelzem a hozzászólásomat, de elég gyáva vagyok ahhoz, hogy ne akarjak belekeveredni a Politika rovatba a saját politikamentes nickemen..:)
Ide is csak azért írok, mert a rovat átlagszínvonalához képest meglepően kultúrált vita folyt, és a filmet megnézve bennem is nagyon sok kérdés vetődött fel.
A film szép, de didaktikusnak tartom. Maximálisan megértem Szabó István érzéseit, viszonyát az egész korszakhoz, de a történelemszemléletével sajnos nem tudok egyet érteni.
Véleményem többé-kevésbé hegyivadászéhoz áll közel. Nem látok bele a rendező fejébe, nem tudom milyen üzenetet kíván közvetíteni, de sajnos egy átlag külföldiben könnyen az csapódhat le, ami több ízben is elhangzik a filmben: Magyarország minden korszakban asszimilálni kívánta a más vallású/nemzetiségű, stb. embereket (ez mondjuk igaz), és azok hajlottak is rá, mert a magyarokban mindig nagyon erős volt az antiszemitizmus. (ez SZVSZ túl sarkított következtetés)
Rendben van, hogy nem lehet kidekázni a különböző korszakok rémtetteit, és igaz az is, hogy a család szemszögéből a kommunizmus összehasonlíthatatlanul kisebb rossz volt, de nem ártott volna az egész téma árnyaltabb megközelítése. Míg a nyilasok a fél szereplőgárdát kinyírják, addig a sztálini időszak alatt egyvalaki hal meg, az is zsidó származása miatt, mert a hatalom újból fel akarja használni a magyarok antiszemitizmusát saját céljai érdekében. Iván ötvenhatos lázító beszédéért csupán öt évet kap, abból is csak három évet kell leülnie, de a nagyi mindig meglátogathatja. Kevesebbért is kivégeztek már valakit abban a korszakban, mint amit Iván művelt. A sokak által megnevezett pozitív szereplők: pl a tábornok szintén lekezelően bánnak a zsidókkal, legfeljebb lenézik a nácikat is. Ebben a filmben persze vannak szimpatikus magyar szereplők is, de ők vannak patikamérlegen kiadagolva. A családtagok jelleme viszont nagyon jól ki van dolgozva, szempontjaik teljesen jól kijönnek, a gondom valójában csak az, hogy a háttér alkalmas lehet olyan következtetések levonására, amely nem teljesen igaz. De legalább is szeretném, ha nem így lenne.
Bocsánat, rosszul írtam Forgách András nevét (ch). Ő írta sz "Aki nincs" című könyvet . Chan Chu.
Viszont az nem tudom Forgács Péter hogyan írja a nevét, lehet, hogy így. Mindenesetre őrá gondoltam, mint aki remek dokumentum sorozatot csinált "Privát történelem" címen.
Pedig van, szerintem több is. Pl.. Margittay a vivóválogatott környékén, vagy szintén ott az a tábornok (a neve nem jut eszembe), aki valami olyasmit mond, hogy az antiszemitizmus a tehetségtelen kispolgárok betegsége (de ezt biztosan pontatlanul idéztem).
Ő az aki aztán nem tud semmmit se tenni azért, hogy Sors egy pesti laktanyába kerüljön munkaszolgálatra.
Ha akarom ez azt is mutatja, hogy akkor nem az értelmesebb magyarok szava számított, hanem a rendszer.
(Egyébként tényleg volt olyan magyar olimpiai bajnok kardvívó, aki zsidó munkaszolgálatosként halt meg. Ha jól tudom Petschauer Attilának hívták, de ennek utána kellene, hogy nézzek.)
Én különben azt hiszem, hogy a film alapvetően a család történetét követi.
Tehát, ha felvetjük, hogy miért nem mutatja be az ávósok kegyetlenkedését olyan naturalista módon, mint a munkaszolgálatos táborban történteket, akkor azért arra is emlékeznünk kell, hogy a Tanácsköztársaság utáni fehérterrort sem részletezi, pedig nyilván lehetett volna úgy szőni a történetet, hogy az is belekerüljön. (Ezért is gondolom, hogy nem propangandafilmről van szó, és nem is annyira a szereplők származása a fontos.)
Benne van viszont az, hogy hogyan törnek rá a "Lenin-fiúk(?)", a volt hadbíró Sorsra, ami egyébként - volt történelemtanárom szerint - az első olyan eseteket jelentette az "újkori" magyar történelemben, jogrendben, amikor bírósági tárgyalás nélkül ítéltek el, hurcoltak meg embereket.
Kedves Bregg!
Mondandód első részével egyetértek. A második része már a te véleményed a filmről, ami eltér attól, amit én az eddigi hozzászólásokból, illetve néhány újság véleménye alapján leszűrtem.
A film egészéről majd akkor mondhatom el az én véleményemet, ha láttam.
Én itt, -mivel ez politikai topic- a film hozzászólókra gyakorolt politikai hatásáról próbáltam a saját véleményemet elmondani. Ha a hozzászólók zöme tévedett, akkor én is.
(hol lehet megnézni a filmet?)
Kedves jeges!
Bocsáss meg, szerintem egy film mondanivalójáról (s persze a művészi értékéről is) csak akkor lehet racionális vitát folytatni, ha a vitapartnerek látták a filemet. Erre próbáltam a kiemeléssel utalni. Olyat már láttam, hogy valaki egy film tartalmára, mondanivalójára próbál következtetni úgy, hogy meghallgatja és elemzi a zenei anyagát (original soundtrack), de olyat még nem, hogy valaki "a filmet a közvéleményre gyakorolt politikai hatása alapján" értékel. Különösen nem egy olyan fórumon, ahol a reagálásokból képezett "mintavétel" a legdurvább elhanyagolásokkal sem nevezhető reprezentatívnak. (OFF ON Megj.: hol van F. B. I. doktor, ő a statisztikák specialistája (többek között)? OFF OFF)
Azzal sem tudok egyetérteni, hogy szerinted "érdekes módon (bár eltérő intenzitással) megegyeznek a vélemények, vagyis a magyarságra nézve nem kedvező a kicsengése...." . Szerintem ez a film úgy szólt a XIX-XX. század magyar történelmének (a történet szempontjából) fontos eseményeiről, hogy végig igazat mondott. Azok számára "nem kedvező", akik e történelemet bizonyos "félig áteresztő" szemüvegen keresztűl nézik, s képtelenek szembenézni vele. (Pedig meg kellene tenniük. Most, ha eddig nem tették meg. Kényszer, külső nyomás és sanda politikai szándék nélkül. Ez a "politikai" üzenete a Napfény íze című filmnek. Legalábbis az én olvasatomban.)
Az előttem szólónak -aki valószínűleg olyan vallás hódolója, ahol a megszólított nevét nem szabad kiejtenie :-)-, (ezért én sem merem őt néven nevezni), csak azt akarom mondani, én a filmet a közvéleményre gyakorolt politikai hatása alapján értékeltem. Ebben érdekes módon (bár eltérő intenzitással) megegyeznek a vélemények, vagyis a magyarságra nézve nem kedvező a kicsengése.
Viszont megigérem, ha megnéztem és nekem a személyes benyomásom más lesz, nem fogom elhallgatni.
Üdv a Géknek.
Látod Bregg?
Szegény 15:46:36 (63) képes megvédeni álláspontját egy olyan esetben, amikor kialakított véleménye nem esik egybe a sajátjával, hiszen ő azt még nem alakíthatta ki.
Akár meg is nézhetné a filmet, de minek, hiszen már tudja, amit tud. Kidobott pénz.
:-DDDDDDDDDDD
