Az előttem szólónak -aki valószínűleg olyan vallás hódolója, ahol a megszólított nevét nem szabad kiejtenie :-)-, (ezért én sem merem őt néven nevezni), csak azt akarom mondani, én a filmet a közvéleményre gyakorolt politikai hatása alapján értékeltem. Ebben érdekes módon (bár eltérő intenzitással) megegyeznek a vélemények, vagyis a magyarságra nézve nem kedvező a kicsengése.
Viszont megigérem, ha megnéztem és nekem a személyes benyomásom más lesz, nem fogom elhallgatni.
Üdv a Géknek.
Látod Bregg?
Szegény 15:46:36 (63) képes megvédeni álláspontját egy olyan esetben, amikor kialakított véleménye nem esik egybe a sajátjával, hiszen ő azt még nem alakíthatta ki.
Akár meg is nézhetné a filmet, de minek, hiszen már tudja, amit tud. Kidobott pénz.
:-DDDDDDDDDDD
Kedves Bregg
Kár, hogy idézett mondatomnak a felét kihagyva újrafogalmaztad, mert ez így hamisítás.
Az elmondások alapján ez lehet a baj Szabó filmjével is, önkényesen kihagy fontos momentumokat a történésekből, ezzel meghamisítja a történelmet.
Én a film művészi értékeiről, fényképezéséről, mondanivalójáról nem akarok beszélni, mert 1. még nem láttam, 2. ez itt a politika rovat, nem a kultúra. Feltételezhetően jó és értékes film.
Viszont ami itt lényeges, az a történelmi képeskönyv, amit a tájékozatlan külföld elé tár Magyarországról, és ebben sok kárt tud okozni, ha meghamisítja a valóságot, ráadásul a magyarságra nézve kedvezőtlen irányban.
Valóban elképesztően szépen van fényképezve Budapest a filmben. Számomra a legmeglepőbb a Kozma utcai zsinagóga képe volt, ami mint balkáni zsinagóga szerepelt a filmben, de valami olyan hihetetlen szögben fényképezve, hogy tk. az egész temetőt sikerült kitakarni a háttérből. Mivel arra felé lakom, majd minden nap látom az épületet, de a filmbei kép egészen különös volt. Talán szebb is a valóságnál.
Tudom, hogy ez a politika rovat és a megjegyzésem nem egészen idevaló, de a kultúrában lévő Napfény íze topic valahogy senkit nem izgat, ezért írok inkább ide én is.
Szerintetek a film legutolsó képei, hol készültek. Létezik, hogy a Váci utca új része volt?
Persze, Budapest gyönyörű és belül is az. Az a bizonyos katolikus templombelső viszont szerintem a váci Fehérek Temploma - amennyire én felismertem. De rövid ideig mutatják, másodszorra talán jobban látom majd. Az operatőr egyébként egyenrangú a rendezővel. (És ez nagyon magas rang.)
"...bár ezzel a furcsa, tartózkodó, deviáns magatartással nyilván nevetségessé váltam..." :-))))
Miért, a 2000-02-06 17:06:50 (55) "hozzászólás" jobb?
Megjegyzés: nem csak az arcok" forografálása", a belső terek (pl. a katolikus templomé a "kikeresztelkedéskor", az egész operatőri munka remek..
Most már én is láttam a filmet. Addig nem volt kedvem hozzászólni ehhez a témához, bár ezzel a furcsa, tartózkodó, deviáns magatartással nyilván nevetségessé váltam. Olyan jól elvitatkoztak itt sokan valamiről, amiről gőzük nincs.
Szóval a Napfény íze. Szép film, olyan ritkán mondhatjuk el ezt mostanában filmekről. Olyan ritkán mondhatjuk el ezt mostanában bármiről. Szép. A meleg barna színek, a csodálatosan fotografált arcok, ez a gyönyörű Budapest.
Szép film és jó film is. Nagyon jó. Olyan ritkán van részünk igazi jó dolgokban manapság, olyan ritkán nyugtathatjuk a pillantásunkat szép dolgokon, olyan ritkán forgathatunk az ujjaink között valamit, amit jó érzés tapintani, jó érzés látni, mert szép, mert remekmű.
Meg kell még egyszer néznem a Napfény ízét, mert sok mindent nem láttam még benne, vagy sok mindent nem volt időm eléggé megfigyelni.
Akinek szüksége van a szépségre, a melegségre és az emberségre - az nézze meg Szabó István: A napfény íze című filmjét. A többi pedig vitatkozzon róla.
Wouk háborús trilógiája megjelent magyarul — élvezhetetlen nyersfordításban; a szerző szándékát időnként még kitalálnom sem sikerükt belőle. A címeket persze elfelejtettem, de gondolom, közkönyvtárban bárhol megtalálod. Fogalmam sincs, milyen maga a mű (Wouk nagy író volt, ugyebár), de a fordítás POCSÉK!!!
Kedves jeges!
"Még mindig nem ( kiemelés tőlem, Bregg )láttam a filmet, de (...) úgy tűnik történelemkönyvként is hat, és ebben a tekintetben tejesen hamis."
No comment!
Kedves hegyivadász!
Szerintem a film vége nem pesszimista és semmiképpen nem azt mutatja, hogy a Iván elsősorban zsidónak tartja magát és nem magyarnak. Inkább azt mutatja, hogy szakít az őt megelőző két generáció "megfelelni-asszimilálódni akarásával", s vállalja önmagát (és persze őseit is). Erre más eszközökkel is utal Szabó (avagy az operatőr, Koltai Lajos) pl. a záró képsorok színárnyalatai lényegesen "vidámabbak", mint a megelőzők...
Még mindig nem láttam a filmet, de az itteni véleményeket elolvasva az a benyomásom, Szabó egy olyan történetet rendezett meg, ami nem is létezhetett (csak részleteiben)a valóságban.
Talán a hazai zsidóság valóságos helyzetét az igazi történésekhez közelebb álló Forgács András féle Privát történelem című dokumentumokon alapuló magyszerű filmjeiből tudhatjuk meg.
Pedig Forgács is rendkívül elfogult a zsidóság mellett, jó nevezzük inkább empátiának.
Tudom, Szabó játékfilmet rendezett, tehát fikció ami kiolvasható belőle, mégis, úgy tűnik történelemkönyvként is hat, és ebben a tekintetben tejesen hamis.
Akkor most a filmről.
A film maga nagyon tetszett, érdekes jól megcsinált, végig lekötötte a figyelmemet, észre sem vettem, hogy három órás.
Valóban kissé egyoldalúan ábrázolta az eseményeket, de ezt nem igen lehet felróni a filmnek, hiszen végül is egy zsidó család történetét dolgozta fel. Más kérdés, hogy miért csak erre a szempontra van kereslet, nem kiáltanák-e ki rögtön antiszemitának azt, aki más szemszögből közelít a kérdéshez, miért nem lehetett egy olyan tehetséges rendezőt megnyerni a Honfoglalás filmnek, mint Sz. I., miért csak egy olyan tehetségtelen balfasz, mint Koltay vállalta el. De ez mind offtopic.
Megdöbbentő és megrendítő volt látni Ignác és Iván hazaszeretetét és azt, hogy Ivánt ez sem védte meg attól az őrülettől, ami annak idején tombolt. Számomra ez volt a film igazi tanulsága. Az, hogy a nemzetből senkit nem rekeszthetünk ki, aki ide akar tartozni!
Sajnos a film végső kicsengése számomra nem ez volt. Hanem épp ellenkezőleg. Semmi asszimiláció, különböztessük meg magunkat, nem magyarok vagyunk, hanem zsidók. Csak remélni tudom, hogy nem ez az általános nézet zsidó honfitársaink között.
Trianon valóban hiányzott a történetből, különösen, hogy mint már említette valaki, Ignác személyiségéhez nagyon passzolt volna a trianoni sokk. Főleg, hogy nem igazán jött át a filmből, hogy a monarchia toleráns, befogadó légköre mitől változott meg oly hirtelen, hogy a fiatal Ivánt torkának kardot szorítva alázzák meg zsidó mivoltában iskolatársai. Ez, együtt azzal, hogy még az AVO-sok is zsidó volta miatt üldöznek embereket azt az üzenetet hordozza, hogy történhet itt bármi, kerülhet bárki hatalomra, jöhetnek-mehetnek rendszerek, a zsidókat itt Magyarországon mindig üldözik. Ami nem igaz.
Ennek ellenére úgy érzem ez egy fontos film. Remélem elindít egy egészséges párbeszédet történelmünknek erről a részéről és végül visszatér az a befogadó/alkalmazkodó légkör, ami a Monarchiát jellemezte.
OFF
Ezt csak megerősíthetem. Nemrégiben egy igen vegyes, a Föld szinte minden táját képviselő társaságban volt szerencsém egy hetet eltölteni. Valahogy szóba jött (vagy én hoztam szóba? :)) ) Soros, meg a magyar származása. A társaságunkban lévő amerikai csajnak fogalma sem volt ki a búbánat is Soros. Na jó, indiai származású volt a szentem, de akkor is! Az összes európai azonnal tudta kiről van szó.
ON
"Bocs, hogy megint kijavítalak, amugy is OFF, de Demény nem szocdem volt, hanem kommunista. Valójában az
egyetlen komoly kommunista szervezet vezetője volt (ha jól tudom főleg a csepeli munkások között) aminek
egy-kétezer tagja is volt, szemben a "hivatalos" KP pár száz tagjával."
Az igazsag valahol feluton van. Demeny valoban nem volt vezetoje a szocdem partnak, de o is Kadar is es sokan masok is akik tagjai voltak az illegalis KMP-nek, tagjai voltak a szocdempartnak is es ezzel legalizaltak magukat. Azert tudtak nagyjabol, hogy egy alapszervezetekben, hogy kik voltak kommunistak, es kik voltak kapcsolatban a MKP-vell, vagy eppen tagjai, de egyet sem dobtak fel kozuluk a politikai rendorsegnek. A moszkovita vonal egyebkent is a mo-i partban eleg gyenge volt, megha jottek is a komintern ugynokei. Inkabb csak 45 utan jutottak szerephez, es nagyon nem biztak a regi 19-esekben es a nyugatrol hazajottekben. Pl szulovarosomban az illegalis kommunista partnak 8 tagja volt es nagyapam mindnek ismerte az illegalis tartozkodasat 44-45-ben es tudta, hogy kik azok, de ezek kozul egyiknek sem lett semmi komoly szerepe 45 utan a kommunista partban, szepen felretettek oket es jottek az uj csahosok, akik kozul nem kevesen nemregen meg zoldinges partszolgalatosok voltak, tobbek kozott a kesobbi varosi parttitkar is akirol a helyiek mind tudtak, hogy nyilas volt.
Helló!
Kicsit off:
- Demény Pál Péter Gábor "keresztapja" volt, ti. Ő látta el Péter Gábor névre szóló hamis iratokkal.
- Csepelen a 30-as években a nyilasok voltak erősek, innen jutott be a parlamentbe az első képviselőjük is.
- Nyitottam a filmnek topic-ot a Kultúrában...
Bocs, hogy megint kijavítalak, amugy is OFF, de Demény nem szocdem volt, hanem kommunista. Valójában az egyetlen komoly kommunista szervezet vezetője volt (ha jól tudom főleg a csepeli munkások között) aminek egy-kétezer tagja is volt, szemben a "hivatalos" KP pár száz tagjával. Fő bűne az vala, hogy szemben a hivatalos párttal, nem fogadta el a Komintern népfront politikáját - ezért is volt az elsők között akit bekasztniztak és az utolsók között amikor a kiszabadulásról volt szó.
Amúgy Pétert valóban egy tervezett cionista ellenes per miatt tartóztatták le - hiszen Rákosi láthatta hogy ilyen készül Moszkvában is, s jó szokása szerint sietett maga is a példát követni, csak aztán Sztálin halála hál isten megakadályozta a dolgot. Ezután Rákosiéknak még mindig jól jött volna egy kis per, amivel az összes törvénytelenséget Péter Gábor nyakába varhatták volna - a Berija per mintájára.
Derek talán pontosítani tudja a következö történetet. Beszélik, hogy Demény, a magyar szocdemek egyik vezetöje a Rákosi korszak egészét börtönben töltötte. Valamikor egyszer csak kihallgatták az ÁVÓ-sok, és megkérdezték:
- Ismeri maga Eisenberger Benjamint?
Erre Demény azt felelte:
-Igen, valószinüleg le van tartóztatva.
- Azt maga honnan tudja? (Ui. Demény már évek óta ült akkor, teljes elszigeteltségben)
- Ha Péter Gábort maguk ezen a néven nevezik, akkor valószinüleg le van tartóztatva... :-)
Egyébként úgy tudom, Demény segitette Péter Gábort a háboru alatt, és mintha még a névválasztásához is volt köze, de ez már nem biztos.
Kedves Derek és cosmopoli,
Érdekes és érthetö, amit Sorosról irtok. Az én amerikai ismeröseim régebben mindig rákérdeztek Sorosra, ha kiderült, hogy magyar vagyok. Igaz, mostanában ritkábban járok arra. Kösz, Derek, az érdekes beszámolót. Gábor Zsazsa nevéböl kihagytam az a-t az elöbb...
Kedves vangog,
Kizarolag a név-egyezés miatt kérdeztem rá. Mindket név igen ritka. A pesti telefon-tudakozó[1] szerint Sors=9, Soros=2, Szalonna=3 (hoppá lebuktam :). No hatsógondolat.
"Továbbra is érdekelne, ha valami kiderül a film amerikai fogadtatásáról, ha valami van, légyszi irj róla."
Az USA -beli bemutato januar elejen volt, de nem kovettem a film sorsat, de majd utananezek.
"Közben eszembe
jutott egy triviális kérdés. Az amerikaiak a magyarokról keveset tudnak. Ahogy európában Puskás Öcsi, Amerikában
régen Gábor Zszsa volt az "ügyeletes magyar", most pedig valószinüleg - söt egyértelmüen - Soros György. Ennek
fényében tképpen furcsa a "Sors" mint névválasztás - szerintem sok amerikai Sorosra fog asszociálni. Mit jelent ez a
film amerikai fogadtatása szempontjából? Én egyébként biztosra veszem, hogy ez tiszta véletlen, de hát furcsa egy
véletlen, végül is.."
Az hogy az amerikaiak keveset tudnak a magyarokrol ez attol fugg ki az az amerikai, egy new englandi yenk, vagy egy louisianiai redneck,egy idaho-i krumplifarmer vagy egy kinai Friscobol, vagy egy lakota indian, vagy egy creol tancosno a francia negyedbol. Nem tudom mi az az atlag amerikai, mert ez egy multikulturalis orszag. Vilagos, hogy egy itteni olaszt nem erdekli MO, de egy koreait sem.Ahogy az atlag magyar (, ami azert jobban definialhato, mint az hogy amerikai), sem sokat tud pl Costa Rica-rol, vagy megkockaztatom meg Portugaliarol sem. A magasabban kvalifikaltak es a zenekedvelok elegge sokat tudnak MO-rol. de akik valamilyen tudomanyban dolgoznak azok is, hiszen nem lehet kopni ugy egyet egy amerikai egyetemen, hogy ne egy magyart talaljon el az ember. De a muveszvilagban is. Ugyanugy ahogy nalunk.
A film itt kanadaikent fut , ahogy az English patient angolkent, noha az utobbi is reszben magyar vonatkozasu. A kanadai dij jo elojel, mert jovore felkerulhet az amerikai oszkar jeloltjei koze, mivel a bemutato itt az iden volt.
Ahol en dolgozom a kornyezetemben eleg sokat tudnak MO-rol , szinte kivetel nelkul voltak is ott , van aki tobbszor is es ismerik a magyar tudomanyt es felsooktatast.A fonokom meg kulonosen, mert nagy Bartok rajongo is amellett, hogy tagja a magyar belgyogyaszati tarsasagnak is.
Egyetemeken jo filmklubbok vannak es en is ott lattam a Loyola-n a Roncsfilmet, es tetszett az amiknak.Bar ezek mind egyetemistak voltak. Sorosrol nem sokan tudjak , hogy magyar, leginkabb csak az itteni magyarok. Az amerikaiak szemeben aki itt el es itt csinalja a bizniszt az amerikai, fuggetlenul, hogy milyen neve van, hiszen abbol nem derul ki, hogy tegnap jott valahonnan Europabol, vagy a Mayflower-rel. Az itteni kinai is amerikai.
Hogy az amerikai "nacionalizmust" osszevessem az europaival egy kicsit: odaat ha jon egy kulfoldi akkor azt mondjak mi a fenet keres ez itt elveszi a munkahelyet es eleszi elolunk a kajat, itt meg akivel eddig szobakerult a kulfoldisegem az egytol egyig azt mondta :ugye ittmaradsz, hisz ez a vilag legfaszabb orszaga es csodalkoztak amikor azt mondtam, hogy nem akarok vegleg ittmaradni. Hogy hogyan lehetseges ilyen.
Azért azt kétlem, hogy az amerikaiak nagy részének fogalma lenne Soros magyar származásáról, vagy hogy egyáltalán érdekelné. (Mint ahogy te is gonban lennél, ha többi pénzügyi guru származását kéne felsorolnod)
Ott mindenki származik valahonnan - a dolog csak itthonról tünik olyan lényegesnek.
Mint írtad e téma nem a politikai fórumba való. Azt hiszem meggyőztél. Egyre inkább azt látom, ahol a politikai kultúra vagy Fidesz fikázta MSzP-t, vagy MSzP fikázta Fideszt jelent (ritkább esetben e két nagy erekciónak a kispártok eltakarítását jelenti)(jobbos felszólalóinktól e témában csak egy szivarcsikkre tellett)
ott
egy ilyen téma csak vér-
-zsidózásba,-fasisztázásba illetve -komcsizásba fulladhat
bocsánat, már legalábbis a filmtől bocs
egész egyszerűen az álláspontok érdekeltek.(kicsit úgy éreztem van üzenete a mai "politikai kultúrához")
Node, hogy Soros Györgyöt miért hozod a képbe ezt nem igazán értem (mi a provokáció)
Lehet, hogy brutáll naív vagyok de nem készülhet egy film önmagáért?
Atyavilág mivan ha ez a film nem is az amerikaiaknak szól hanem tényleg a magyaroknak?
üdv
van
Továbbra is érdekelne, ha valami kiderül a film amerikai fogadtatásáról, ha valami van, légyszi irj róla. Közben eszembe jutott egy triviális kérdés. Az amerikaiak a magyarokról keveset tudnak. Ahogy európában Puskás Öcsi, Amerikában régen Gábor Zszsa volt az "ügyeletes magyar", most pedig valószinüleg - söt egyértelmüen - Soros György. Ennek fényében tképpen furcsa a "Sors" mint névválasztás - szerintem sok amerikai Sorosra fog asszociálni. Mit jelent ez a film amerikai fogadtatása szempontjából? Én egyébként biztosra veszem, hogy ez tiszta véletlen, de hát furcsa egy véletlen, végül is... Van valakinek erröl véleménye? Esetleg Szabó mondott erröl valamit (az amerikai ujságirók fix, hogy rá fognak kérdezni)
...mit is mond?"
Például azt, hogy fel kellene ébredni, körbe kellene nézni, s tanulni az "ősök" által elkövetett hibákból. Persze ez sokkal nehezebb, mint átkokat szórni Sz.I.-ra és "magyarellenességgel" és más elképesztő ostobasággal vádolni.
Úgy gondolom, a kérdésre maga a film is választ adott: Benne volt Sonnenschein Manó, Knorr Andor, Sonnenschein/Sors Vali és persze Sors/Sonnenschein Iván mondataiban.
Megjegyzés: Ez a kurzus nem fogja a szívébe zárni Szabó Istvánt a Sunshine-ért, mint ahogyan az Antall-éra sem rajongott pl. az Édes Emma, drága Böbe... (1991,92) c. filmért.
A többi gondolat valóban a kultura rovatba (lenne) való...
"Trianon meg sem jelenik a filmben, pedig hatásait talán nem kell ecsetelnem.Ignác karakterébe illene ez a sokk is "
Talan akkor neked kellett volna rendezned a filmet, de rajta, csak keress ra egy penzes producert"
"-a cionista összeesküvés hamis. Ez a SZUban a 30as évek végén lejárt, az ÁVH 70%a pedig zsidókból állt "
MO-on Peter Gabort az AVH fonoket eppenhogy cionista osszeeskuves vadjaval bortonoztek be 53-ban. Es a szojuzban is eppen 53-ban Sztalin halala elot erosodott fel a zsidok elleni cionista osszeeskuves vadja, eppen a zsido orvosok ellen akkor indult kampany sora\n, amit aztan sztalin halala ad acta tett.
-Trianon meg sem jelenik a filmben, pedig hatásait talán nem kell ecsetelnem.Ignác karakterébe illene ez a sokk is
-60 év alatt nem találkozunk jó magyarral
-a cionista összeesküvés hamis. Ez a SZUban a 30as évek végén lejárt, az ÁVH 70%a pedig zsidókból állt
Különben tetszett a film, nagyon jónak találtam.
Viszont kezd érdekelni, hogy azt már láthattuk, hogyan válik valaki ávóssá.Remek, azt is tudjuk, hogyan lesz valaki náci(Schindler, Speer napló,Keitel életrajz).
_Arról miért nincs szó, hogyan keveredik egy kispolgár a nyilasok közé?
A legtöbb magyar pozitívan áll a zsidó vallású magyarokhoz(nem véletlenül írom így).Ez miért nem jön le a filmből? Az én nagyapám a Rumbach Sebestyén utca keresztény oldalán zsidókat bújtatott, miután hazajött a Don-kanyarból. Miért kell mégis állandóan a tetű nyilasokkal ábrázolni a magyarokat?
1.Herman Wouknak sem a könyvét, sem a belőle készült filmet nem ismerem. Tartok attól, hogy Magyarországon ezzel a fogyatékosságommal nem állok egyedül. Talán ha utalnál akár a könyv, akár a film itthoni beszerezhetőségére. Csak tizedannyi reklámmal, mint a "Napfény…" (pld. majd hatvanmegabájtnyi filmrészlet a számítógépes újságok CD.-in) esetleg magyarul is kiadva, még nem jelentené az antiszemitizmus feléledését Magyarországon. Elhallgatása viszont érv az azt szítók kezében.
2. Hogy a magyar gyökerét megtalált producer bankja melyik országban van, az nem lehet hatással a témaválasztásra. A producer gondolkodása, megbízattatása, beállítottsága és célja dönti el, hogy milyen témához adja a pénzét.
Egy látványos, a magyarok második hullámú betelepedését a Kárpát medencébe, ismert szóval a Honfoglalást bemutató film, (amely tett a mai napig páratlan az emberiség történelmében, hiszen a kb. 1- 1,2 millió vegyes korú és nemű magyar hónapok-évek hosszan történő mozgatását, élelmezését, védelmét, utazásuk túlélését, letelepítését a régi-új országukban, egyedülálló precizitással és sikerrel szervezték meg, akkori eszközeikkel őseink.) talán a Kolumbusz-film kasszasikerét is túlszárnyalhatta volna, ha alkotóit valóban az üzlet érdekelné csak.
Amikor azt állítod, hogy Kína, India, Japán, a "Kistigrisek", Afrika, stb. inkább vevő számukra egy másik bolygón játszódó vérrögvalóságot, sokadszorra feldolgozó filmre, mint pld. az általam ajánlott témára, akkor csak vágyaidat álmodod bele ebbe a projektbe.
" De ugyanigy gondolom a magyarok sem jonnek lazba mondjuk az amerikai polgarhaborut feldolgozo filmtol." - írod.
Nekem az a meggyőződésem, hogy a zsidószenvedések sebeit újra és újra véreztető alkotások láttán, hallatán, (mert ilyen az emberi természet) mind többen kezdenek a készülékek át- vagy kikapcsoló gombja felé nyúlni.
Az amerikai polgárháború döntő csatájáról szóló filmet viszont én végigültem.
3. Egyszer talán lesz majd egy olyan szabó istvánunk is, akinek az lesz majd a dédelgetett vágya, hogy feltárhassa a világnak azoknak az amerikai bankároknak a "belső vívódását", akik pénzén hatalomra kerülhettek és megerősödhettek Lenin, Sztálin, és Hitler őrült elképzelései. Akik végső soron finanszírozták a mindkét oldali rémtetteket. (Hogyan vette rá pld. Sztálin, a szinte csak zsidókból álló politbürót, hogy hitsorsosaikat a kinai határ mellé deportálják?) Milyen viszonyban áll ezeknek a bankároknak a felelősség-nagyságrendje a magyar nyilasvezérekéhez képest, akik megfizettek érte?
Az a szabó istván talán arról is csinál majd filmet, hogy a gyűjtőtáborokból hazatértek, felvéve a népi demokráciák karhatalmi egyenruháit, hogyan tudták megállni, hogy ne vegyenek elégtételt, elődeik választotta hazájuk őslakosságán, megpróbáltatásaikért.
És talán ő majd megmagyarázza nekünk, hogy ma 2000-ben miért szalonképesebb még mindig egy kommunista-fasiszta, mint egy náci.
Befejezem, ha már így szóbakerült, bár tényleg a kultúrába való téma. De ha egyszer ott nincs rá igény... :-) Szóval Benvenuto Cellini pl. jó művész volt, pápák és hercegek számára készítette szobrait és ékszereit. De emlékiratai szerint mégsem volt boldog ember. Michelangelo és Raffael kortársa volt, és az lett a sorsa, hogy hozzájuk szeretett volna hasonlítani. Mert Cellini volt olyan jó művész, hogy felismerje, amazok — ti. az igazi nagy művészek — mennyivel az ő szintje felett állnak. Azért neki is jutott munka, méghozzá remekül fizetett munka, csak persze jobban meg kellett alkudnia a megrendelők izlésével. Viszont keserű ember lett, egész életében bizonyítani akart.
Szabó István is kitűnő művész, de mintha benne is lennevalami Cellini keserűségéből. Nehéz lehet Fellini és Bergmann kortársának lenni. Szabó tudja ezt, és ő — megkülönböztetésképpen — mindig is tipikusan budapesti művész akart lenni, korának ábrázolója. Nehéz sors ez Kelet-Középeurópában. De Szabónak még ebben az összehasonlításban sincs könnyű dolga, mert Andrzej Vajda bebizonyította, keleteurópai, gyökereihez hűséges művész is lehet egyenrangú a legjobbakkal. És aki látta a Csatornát, a Mennyegző-t, a Márványember-t vagy Az igéret földjé-t, soha nem felejti el, hol van Lengyelország, mit jelent lengyelnek lenni. (a felsorolás ma is úgy hangzik számomra, mintha Napóleon győztes hadjáratait sorolná valaki)
Szabó filmjeit nézve más a helyzet. Ő visszafogott valaki, nem hasány művész, és mesterségbeli tudását sokan nagyobbra tartják, mint eredetiségét, magával sodró erejét. De korántsem jogos őt Cellinihez hasonlítani [1]. Nekem — mint moziba már alig járó magyar átlagnézőnek — ha azt mondják "magyar filmművészet"- hát nem Szabó István jut először az eszembe. De egy mai külföldinek talán igen [2] Ez egy helyzet, amit minden okos ember a saját elönyére használhat ki.
Az országképet akkor javítjuk, ha megtapsoljuk Szabót. Mert nálunk fair play van. Ha a filmben vannak is esetleg negativ felhangok, azokat szvsz tapintatból nem illik ilyenkor észrevenni (még ha esetleg meg is pukkad bele a müvész:). És tény, hogy Magyarországra sokan azért figyeltek fel, mert az ő filmjeit látták a moziban. Az Uszkárdíj pedig nem nekünk — kis orsazágnak — szóló üzenet. Minden díjjal valaki saját magát, a saját izlésvilágát ünnepli. Hogy ez az Uszkárdíjnál pontosan hogy van, azt én nem tudhatom, de végül is, tesmond, miért lenne ez másképp?
Üdv
szalonna
[1] Cellini technikai zseni volt, akinek szoboröntési technikáját tudtommal ma is használják.
[2] Hacsak nem gondol mondjuk a Korda fivérekre, a Casablancára, a Cukorokra, A Deer Hunterre, ha megeurópai az illető, akkor pl. Jancsóra, Mészáros Mártára— hadd ne soroljam. Szabónak — 1-2 uszkár ide-vagy-oda — itt is nehéz a pálya. Ettol viszont szvsz kaphat valaki akkora depressziót, hogy — ki tudja_ — a végén még zseniális film kerül ki a keze közül.. elvégre a Svejkben is belehalt valaki abba, hogy tüdőbajt szimulált... :-)
