Befejezem, ha már így szóbakerült, bár tényleg a kultúrába való téma. De ha egyszer ott nincs rá igény... :-) Szóval Benvenuto Cellini pl. jó művész volt, pápák és hercegek számára készítette szobrait és ékszereit. De emlékiratai szerint mégsem volt boldog ember. Michelangelo és Raffael kortársa volt, és az lett a sorsa, hogy hozzájuk szeretett volna hasonlítani. Mert Cellini volt olyan jó művész, hogy felismerje, amazok ti. az igazi nagy művészek mennyivel az ő szintje felett állnak. Azért neki is jutott munka, méghozzá remekül fizetett munka, csak persze jobban meg kellett alkudnia a megrendelők izlésével. Viszont keserű ember lett, egész életében bizonyítani akart.
Szabó István is kitűnő művész, de mintha benne is lennevalami Cellini keserűségéből. Nehéz lehet Fellini és Bergmann kortársának lenni. Szabó tudja ezt, és ő megkülönböztetésképpen mindig is tipikusan budapesti művész akart lenni, korának ábrázolója. Nehéz sors ez Kelet-Középeurópában. De Szabónak még ebben az összehasonlításban sincs könnyű dolga, mert Andrzej Vajda bebizonyította, keleteurópai, gyökereihez hűséges művész is lehet egyenrangú a legjobbakkal. És aki látta a Csatornát, a Mennyegző-t, a Márványember-t vagy Az igéret földjé-t, soha nem felejti el, hol van Lengyelország, mit jelent lengyelnek lenni. (a felsorolás ma is úgy hangzik számomra, mintha Napóleon győztes hadjáratait sorolná valaki)
Szabó filmjeit nézve más a helyzet. Ő visszafogott valaki, nem hasány művész, és mesterségbeli tudását sokan nagyobbra tartják, mint eredetiségét, magával sodró erejét. De korántsem jogos őt Cellinihez hasonlítani [1]. Nekem mint moziba már alig járó magyar átlagnézőnek ha azt mondják "magyar filmművészet"- hát nem Szabó István jut először az eszembe. De egy mai külföldinek talán igen [2] Ez egy helyzet, amit minden okos ember a saját elönyére használhat ki.
Az országképet akkor javítjuk, ha megtapsoljuk Szabót. Mert nálunk fair play van. Ha a filmben vannak is esetleg negativ felhangok, azokat szvsz tapintatból nem illik ilyenkor észrevenni (még ha esetleg meg is pukkad bele a müvész:). És tény, hogy Magyarországra sokan azért figyeltek fel, mert az ő filmjeit látták a moziban. Az Uszkárdíj pedig nem nekünk kis orsazágnak szóló üzenet. Minden díjjal valaki saját magát, a saját izlésvilágát ünnepli. Hogy ez az Uszkárdíjnál pontosan hogy van, azt én nem tudhatom, de végül is, tesmond, miért lenne ez másképp?
Üdv
szalonna
[1] Cellini technikai zseni volt, akinek szoboröntési technikáját tudtommal ma is használják.
[2] Hacsak nem gondol mondjuk a Korda fivérekre, a Casablancára, a Cukorokra, A Deer Hunterre, ha megeurópai az illető, akkor pl. Jancsóra, Mészáros Mártára hadd ne soroljam. Szabónak 1-2 uszkár ide-vagy-oda itt is nehéz a pálya. Ettol viszont szvsz kaphat valaki akkora depressziót, hogy ki tudja_ a végén még zseniális film kerül ki a keze közül.. elvégre a Svejkben is belehalt valaki abba, hogy tüdőbajt szimulált... :-)
Kedves Sumir! Mindig van remény!! Az országképet pl. szvsz akkor javítjuk, ha megtapsoljuk Szabót. A vastagbetüért pedig elnézést, a perjel-bét azóta is gyakorlom. :-)Üdv szalonna
Kedves szalonna! Köszi a választ, pont elkerülte egymást az én poénkodásommal /közben dolgoztam is!/ Szóval szerintem Szabó mesteri szinten manipulál, bizonyos érdekeknek megfelelően, lehet, hogy öntörvényűen, akár pénz nélkül is csinálná, de oszkári sztárolása már egyértelmű üzenet: tudod, mik az Oscar kritériumai. Majd folytatom, de most tényleg dolgoznom kell.
Kedves edva, hát ennyire remánytelennek tartasz? Tudod ilyen esetben a hinek hogyan jártak el? Hátha még menthető vagyok, még néhány konferencia, vagy ilyesmi talán segitene, vagy valami klassz régi tipusú szovjet elmegyógyintézet...ne irjál már le végleg, az orvosok azt mondják mindig van remény! :)
Nagyon érdekes, amit az USA fogadtatásról írsz, a a reakciókról hallasz, írjál még, légyszi. Az ember a szereposztásból (és az ebbol sejtheto költségvetésbol) arra gondol, hogy ez a film elsosorban az amerikai ill. a világpiacra készült. A kultúra topikban írták, hogy zavarbaejtöen kevesen voltak a pesti premieren - ez is jelzés, hogy nem Pest a célállomás. Az is biztos, hogy egy magyarországi nézö mást lát bele egy ilyen nemzetközi produkcióba, mint egy amerikai. Mindenesetre szerintem Koltai Lajos operatöri munkája önmagában is garancia a sikerre. Hozzátenném, hogy sejtésem szerint ez a film, annak ellenére, hogy kanadai ill nemzetközi produkció, mindenképpen magyar munkának fog számítani, számtalan színvonalas magyar vonatkozása miatt Ezáltal a magyarok hirneve a világban mindenképpen javulni fog. Az, hogy a filmnek vannak esetleg negativ üzenetei is, az az USA-ban nem biztos, hogy sokakat fog érdekelni, mert más filmekben biztos még több van, és az akciófilmekhez szokott mai közönség nem biztos, hogy érzékeli a nüanszokat. De ezt tényleg nem tudom, csak gondolom, mert nem láttam a filmet
Üdv:
szalonna
Kedves Sumir!
Én szerintem egy film az csak egy film, és egy rendezö csak egy rendezö. És egy rendezö, megjegyzem, örülni szokott, ha valami botrányszagú politikai vita van körülötte. Hogy jó filmrendezö-e Szabó, az egészen más kérdés, de ezt már inkább a kultúra rovatban kellene megvitatni. Én a "Szindbád" veloscsont-nagytotáljára speciel jobban emlékszem, mint Szabó összes müveire. De a világpiac nem én vagyok és az uszkárdíjat sem én osztom.
Szerintem mindenkinek, így Szabónak is joga van, hogy a saját családregényét, a saját eredetmitoszát vigye filmre. Ma speciel az ilyen mitoszokra nagy a kereslet a világpiacon. Ezt tényként regisztrálom, nem tudom kommentálni.
Szabó régebbi filmjeit ismerem. Mindegyik önéletrajzi ihletésü, még akkor is, ha mások ötleteibol készül a forgatókönyv. Tisztán felismerheto ez a diktatúra és a kiszolgáló muvészet viszonyát elemzo Mefisztó-n, de még a homoszekszuális Redl ezredes történetén is. Szabó bonyolult alkat, akit nem érdemes politikai kategóriákkal magyarázni. Mert ahányszor politikai aspektust elemzel, Szabó illetve a védelmében felszólalók elegánsan azt mondhatják, amit a Mefisztó höse: Én csak színész vagyok, ich bin nur ein Schauspieler. Ezért gondolom, hogy a vita a kultúrába való. Írtam Dereknek feljebb, hogy szerintem a film véleményem szerint inkább pozitivan, mint negativan fogja befolyásolni "hirünket a világban". Nem tartom egyébként kizártnak , hogy vannak újságírók, akik máris epedve várják, hogy a film körül politikai vita robbanjon ki, hogy aztán megírhassák valamely nemzetközi lapba [1]. Így is úgy is megírják, valószínüleg. Ez a másik ok, amiért a vita a kultúrába való.
Valaki itt lejjebb emlitette - most nem tudom megnézni - hogy a producer szivarral olyat mondott, hogy "ilyenek a magyarok".. Az ilyen sommás kijelentések mindig elöitéletesek. Nem tudom hol mondta, az illetö, De ha tényleg a producer mondta, abba bele kell számítani, hogy a filmet sokkal jobban el lehet adni, ha egy kis nácizgatós hulahopp alakul ki körülötte, és ezt igen profi módon indukálja egy ilyen megjegyzés. Ügyes - hogy klasszikusokat idézzek.
Üdvözöl
szalonna
[1] Lehet, Weyer Béla már ránk gondol most, tollas jobbkezével? :-)
"profin aljas" "mocskolja a magyarságot.."
Erre már nem is érdemes mondani semmit.
Szabó István annyit tett a magyarságért, annyi elismerést szerzett Magyar-
országnak, a magyaroknak, amennyit kevesen ebben az országban.
Azt ajánlanám, kezeltesd magad, ha nem tudnám, hogy már azt sem
érdemes.
szalonna: ennek a filmnek a megvitatása egyáltalán nem a kultúra rovatba való. Azt kellene már egyszer végiggondolni, miként s miért szorulhat ennyi magyargyűlölet valakibe, ha nem szimpla péncsinálásnak fogom föl - tehetség és primitiv indulatok sajnos egyáltalán nem egymást kizáró emberi tulajdonságok - a történelem és művészet sok szomorú példát mutatott erre. Ennek a filmnek Szabónál előzménye van: a Redl ezredes, ami szintén profi művészfilm: profin aljas, ahogy t é n y l e g művészi eszközökkel mocskolja a magyarságot, ugyanebben a kontextusban. /Pl. meleg, barna tónusok a "jóknál": Redl stb. - kemény, hideg, taszitó fények a "rosszaknál" - a magyar gróf stb./. Szóval tehetség, világi megdicsőülés, sok pénz - kontra becsület, hazaszeretet, ilyesmi. Szerintem erről szó ez a történet.
Puzdra!
A kerdeseid meglehetosen naivak. Hol eltel eddig?
Ez azert van, mert a zsidoknak van (sok) penzuk.
Ha neked is lesz, majd bemutathatod csaladod
tortenetet. Talan meg uszkar dijas is lehet a sztori.
"2. Van-e, vagy tudtok-e mondani olyan e témában készült filmet, amelyik kicsit is, de bemutatná azt, hogy az európai zsidóságnak volt-e köze saját sorsának végzetessé alakulásához? Vagy a szövetségesek és semlegesek nem hallok, nem látok, nem beszélek magatartása, hogyan bátorította Európa szerte a nemzeti szocialistákat, hogy ehhez a filmhez témát adjanak? "
Van ilyen, konyvben is es filmen is. Herman Wouk:
Winds of War, War and Remembrance, Final Victory.
Harom vaskos kotet es film is keszult az egeszbol, csak kb ket nap vegignezni egyfolytaban es akkoriban el is vitt egy csomo dijat. Olyanok jatszanak benn mint Robert Mitchum. Csak a konyvben epen a zsidokrol szolo resz az amit sokan hajlamosak tullapozni.Mert sokkal latvanyosabbak benne a Midway legiutkozetei.
"4. Miért lehet az, hogy ezek a gyökerüket újra megtalált, világpolgár filmemberek ehhez a filmhez Bécsből hozatnak hamutartót. Ugyanakkor a magyarok honfoglalását csak 25 lovassal tudtuk leforgatni? (Talán Bereményi gyalázatos szemléletű Honfoglalásához került volna producer.) "
Eloszor is ez a film kanadai, es nem tehetnek arrol, hogy a Honfoglalashoz a magyar filmeseknek nem volt eleg penzuk. Meg ez azert uzlet is. Egy kanadai producer milyen nemzetkozi sikert varhat a magyarok bejovetelerol keszult filmtol, ami csak minket erdekel, mig egy az egesz vilagot foglalkoztato esemeny , mint a zsidok elhurcolasa a nacik alatt az valamivel nagyobb erdeklodesre szamithat. De ugyanigy gondolom a magyarok sem jonnek lazba mondjuk az amerikai polgarhaborut feldolgozo filmtol.
"5. Miért van az, hogy a magyar zsidóság egyes kiválóságai, megtagadva a XVIII.- XIX. századi frissen magyarrá fogadott ősei ígéretét úgy érzik, akkor tesznek legtöbbet hazájukért, ha annak erényei között is, vétkeit ismételgetik? "
Hat bizonyara azert, mert nem a magyar zsidok hurcoltak koncentracios taborokba a nem zsido magyarokat, csak azert mert nem zsidok,hanem forditva volt. Mert pl mit artott a nepszeru szinesz Kabos Gyula a magyaroknak, mig ot letiltottak a szinpadrol es a filmezesrol is.
Vagy Richter Gedeon akit a nyilasok egyszeruen belelottek a Dunaba, kozben ha valamelyik megvagta az ujjat az o gyaraban keszult szulfamiddal kezelte. Bar lehet , hogy azt a Chinoin gyartotta .
Nem láttam a filmet, de talán érdekes lehet, hogy mik jutottak eszembe, amikor megismertem a témát, a készítőket, és a felhajtást.
1. Ennyi, magát magyar gyökerűnek tartó, filmesnek vajon miért tűnik úgy, hogy a közös Európa kapujában ácsingózó magyarok jellemzésére, még mindig az össznépességének mintegy hat-nyolc százalékát kitevő kissebség szenvedéseit bemutató, mégoly művészi film a legalkalmasabb, egyedül?
2. Van-e, vagy tudtok-e mondani olyan e témában készült filmet, amelyik kicsit is, de bemutatná azt, hogy az európai zsidóságnak volt-e köze saját sorsának végzetessé alakulásához? Vagy a szövetségesek és semlegesek nem hallok, nem látok, nem beszélek magatartása, hogyan bátorította Európa szerte a nemzeti szocialistákat, hogy ehhez a filmhez témát adjanak?
3. Miért van az, hogy egy zsidóüldözést bemutató film, hendikeppel indul bármely filmversenyen?
4. Miért lehet az, hogy ezek a gyökerüket újra megtalált, világpolgár filmemberek ehhez a filmhez Bécsből hozatnak hamutartót. Ugyanakkor a magyarok honfoglalását csak 25 lovassal tudtuk leforgatni? (Talán Bereményi gyalázatos szemléletű Honfoglalásához került volna producer.)
5. Miért van az, hogy a magyar zsidóság egyes kiválóságai, megtagadva a XVIII.- XIX. századi frissen magyarrá fogadott ősei ígéretét úgy érzik, akkor tesznek legtöbbet hazájukért, ha annak erényei között is, vétkeit ismételgetik?
Láttam a filmet, és mindenkinek ajánlom. Nagyon jó, szerintem a Szabó legjobb filmje. Nézzétek meg! Végig leköti a nézőt, nem lila művészfilm. A horrort ügyesen adagolt humor enyhíti, továbbgondolásra késztet, ugyanakkor néha váratlanul felröhögök, ha eszembe jut egy-egy bemondás. (pl. "Tanult mesterségem... " a nagymama szekrényében keresgélésnél, aki látta, tudja) Hogy egy kis kritikát is megfogalmazzak, néha kissé szájbarágós a stílus. Ezzel együtt sokkal jobb film, mint mondjuk a Schindler listája.
Mivel egy magyar zsidó család történetén keresztül mutatja be a közelmúlt történelmét, nem meglepő, hogy zsidó szemszögből láttatja az eseményeket, és azokat az dolgokat hangsúlyozza, amik leginkább érintették a magyar zsidókat. Semmiképpen sem magyarellenes, sem látásmódjában, sem végső következtetésében. Természetesen vannak nagyon negatív nemzsidó magyar szereplők, de vannak pozitívak is, ezenkívül a zsidók sem mind szentek. Az utolsó, ÁVH-s majd 56-os ellenálló családtag nem túl pozitív figura. Valóban élesben mutatja a keretlegények kegyetlenkedését, az ÁVH-s műveletekre pedig csak utal - no de ez a rész egy munkaszolgálatot megjárt, majd ávóssá lett ember szemszögéből mutatott történet. Nem lehet, nem is érdemes kidekázni, elrontaná a filmet.
Hiba azt felróni ennek a filmek, hogy nem egy egészen más film, egészen más szemszögből. Hogy nincs mondjuk egy corvin-közi harcos szemszögéből készült film is... Jó lenne, ha lenne olyan is. Ahhoz viszont olyan rendező kellene, aki úgy élte meg a dolgokat. Sajnos eddig nem akadt.
Valóban nem egy rózsaszín országpropagandafilm, amit utazási irodákba szántak, de miért kellene annak lennie? Ez egy magyar zsidókról írt történet, az elmúlt száz év pedig nem egy habostorta... (hogy Virág elvtársat idézzem, aki ugyan nem jelenik meg a filmen, de Bástya elvtárs igen, felröhögtem megint, ahogy eszembe jutott vadászgatása _dobtáras géppisztollyal_, harsány csatakiáltással egybekötve)
Szerintem, te valamit nagyon félreértettél. Igenis voltak pozitív magyar szereplők a filmben. Pl. a főszereplők, mert számomra ők magyarok voltak. No meg persze zsidók is, de ez a 2 dolog nem zárja ki egymást.
Bár magyar magyar pozitív szereplőnek ott van Kató.
Egyébként noha szépen meg van csinálva a film, szerintem koránt sem remekmű és tényleg felesleges a műbalhé, ami körülötte keletkezett. Ennek a topiknak sem kellett volna megnyílnia, hiszen egy filmről, ami elvileg művészi alkotás, teljesen felesleges politikai vitát kezdeni.
Előszőr is elnézést a feltételezésért kedves Szalonna!
Szerintem te nem láttad a filmet, ami nem biztos, hogy baj, de akkor talán megértenéd miért is nyitottam e kérdést a Politika fórumban(nemérdekelafilmsóbizniszrésze)
Másrészt bocsánat ha netán kihoztalak volna béketűrésedből, provokálni végkép nem akartam.
A filmet sajnos nekem is úgy kellett megnéznem, hogy egyesek már 0. időpontban magyar ellenesnek hirdették ki. Szerintem nagy film, mintahogy Szabó István filmjeit mind nagyra tartom. Ezért vagyok még mindíg kiváncsi mindenki véleményére, még az un. nagybetűs Magyarok véleményére is, de leginkább azokéra akik látták a filmet.
"Filmrendezőként megelégszem azzal, hogy elmesélek egy történetet, amelyből a néző bátorságot meríthet, hiszen nem érzi egyedűl magát a problémáival...Ezek a történetek talán abban is segítenek, hogy szorongásaiktól megszabadítsák a mozinézőket. A FILMJEIM LÁTLELETEK A KORRÓL, AMELYBEN ÉLÜNK...."
A forgatókönyv csak "szolga"
Beszélgetés Szabó Istvánnal
(KÖNYVHÉT)
Nincs benne pozitív magyar szereplő.. hm,hm
Írj nekem fergeteges jelenünkből egyetlen pozitív (node olyan tényleg pozitív) Magyar (majdnemMagyar, nemMagyar)közszereplőt.
A filmben szerintem nincs jobban kidomborítva a koncentrációs táborok szörnyűsége, mint az úgynevezett komcsivilág,a komcsi kegyetlenségeivel.
Hogy melyik kapja meg jobban a magáét?
Nem erről szól a film.
A maga százévmagányosságával talán mindenki (magyar, nemMagyar) jól megkapja.
Őszintén szólva engem a film nem szabadított meg szorongásoktól.
Én láttam, de bevallom még nem sikerült igazán feldolgoznom.
Miért kérdöjelezed meg a film - általad tüntetöen nagybetüvel írt - "Magyar"-ságát?
Alapkérdésed véleményem szerint így provokatívra sikerült. Szabó Istvánra nézve szvsz igen sérto, ha a filmjét csak mint politikai mübalhét értékeled. A filmek megvitatásának inkább van helye a kultúra rovatban, ennek a filmnek pedig van is már topikja: A napfény íze, The tasete of sunshine
Hogy provokatív kérdéseddel néhány embert esetleg majd sikerül kihoznod a béketürésébol, az még nem politikai vita. És azt a látszatot kelti, mintha ez a film másra nem is lenne jó. Én nem láttam a filmet.
Kedves Derek!
Nagyon érdekes, amit az USA fogadtatásról írsz, ha még valami érdekeset megtudsz, írd majd meg, de talán inkább a kultúrás topikba. Néhány megjegyzésemet már én is oda írom...
Miért kérdöjelezed meg a film - általad tüntetöen nagybetüvel írt - "Magyar"-ságát?
Alapkérdésed véleményem szerint így provokatívra sikerült. Szabó Istvánra nézve szvsz igen sérto, ha a filmjét csak mint politikai mübalhét értékeled. A filmek megvitatásának inkább van helye a kultúra rovatban, ennek a filmnek pedig van is már topikja: A napfény íze, The tasete of sunshine
Hogy provokatív kérdéseddel néhány embert esetleg majd sikerül kihoznod a béketürésébol, az még nem politikai vita. És azt a látszatot kelti, mintha ez a film másra nem is lenne jó. Én nem láttam a filmet.
Kedves Derek!
Nagyon érdekes, amit az USA fogadtatásról írsz, ha még valami érdekeset megtudsz, írd majd meg, de talán inkább a kultúrás topikba. Néhány megjegyzésemet már én is oda írom...
Szerintem remekmu, orszagunk tortenelmet erdekfeszitoen, akkuratusan, es kulfoldiek altal is megertheto modon prezentalja.
Egy zsido csalad eletet irja le a Csaszarsag, a nacizmus, majd a kommunizmus alatt. Nekem tetszett. Latszik benne, hogy nekunk mennyire szomoru tortenelmunk, sorsunk volt.
Ez a film nem a magyarok minositeserol szol, hanem a kulonbozo politikai rendszerek okozta karokrol. Aki ebbe magyarellenesseget olvas bele, az nem normalis (A nyilas olvtarsak ugyis hivatalbol fikazzak majd).
Jeges, ne a szelsojobb korokben jaro hirek alapjan itelkezz filmekrol, nezd meg a sajat szemeiddel.
PS: A MIEP-esek megnyugtatasa vegett: a filmben megkapjak a komcsik is a maguket
Csak helyeselni tudom, hogy akkor beszéljen a
filmről valaki, ha már látta.
Előljáróban azonban elmondom, hogy aki sanda
szándékot akár csak feltételez Szabó Istvánról,
azt csak sajnálni tudom. Aki látta a filmjeit,
az legalábbis feltételezheti, hogy ez is szép,
hiteles munka, mint az eddigiek. Az átkosban
készült munkái is, ellentétben egyes visszamenőleg nagyszájú "ellenállóval".
Szerintem ez a film nem csak a zsidókról, és nem csak a magyarokról szól. Persze nyilván én zsidó szemmel másképp látom. Inkább egy általános probléma, hogy az asszimilációs vágy visszafelé sül el, aki mindenáron asszimilálódni akar, azt a társadalom kiveti magából. Fogadjuk el magunkat annak, amik vagyunk!
pindiy, itt most kivételesen fontos, hogy hány dolláros szivarral pöfékel a magyar nézők pofájába a producer.
Szabónál ugynis a tárgyak különös jelentősséggel bírnak, ebben a filmben is gondosan válogatták össze a korhű eszközöket. Még Bécsbe is kiutaztak egy-egy jellegzetes hamutartóért.
Emiatt fontos a szivar.
