Fődíjas lett a bajai márnalé [2003-08-30] Petőfi Népe
Gasztronómia
Bajai halászlével nyerte meg Muity Mihály (Mijo) a szerbiai halfőzők bajnokságát múlt szombaton. Igaz, az étek ezúttal zömmel márnából főtt.
Muity Mihály nyerte a szerbiai halfőzők bajnokságát.
Muity Mihály (Mijo) bajai vállalkozót vendégségbe hívták régi, délvidéki bunyevác barátai. Vendéglátói említették, nem ártana, ha vinné bográcsát is, hiszen már nem egyszer kóstolták a híres Mijo-féle bajai halászlét. Minthogy Szabadkától 7 kilométerre, a palicsi üdülőközpontba invitálták, ahol múlt szombaton Szerbia Halfőzőinek Bajnoki Kupáját is tartották, külföldiként Muity úr is benevezett egy társával. Mint elmondta, a bográcson kívül csak édesanyja fűszerpaprikájából, jó hazai vöröshagymából és a vaskúti gyufatésztából csomagolt egy keveset. A szervezők ponty- és márnaszeletekkel 2,5 kilós adagokat osztottak ki a 34 versenyzőnek. A magyar tábornak egyetlen pontyfej, s megannyi márnaderék jutott. Sót, és a kóstoló kanalat kölcsönbe kaptak.
Nyertesünk állítása szerint szokványos márnalét sikerült összerotyogtatni. A legtöbben halpaprikást, filézett halpörköltet, különféle ízfokozókkal dúsított hallét főztek mint az az eredményhirdetéskor kiderült. A zsűri a bajai versenyző márnalevét találta a legjobbnak, így a bajai Muity Mijo nyerte meg a szerbiai halfőzők bajnokságát Palicson. Külön dicsérték étke színét, állagát, pikáns ízét, valamint a tésztájának köszönhető a külcsínt. Ezek a dicséretek az ünnepelt szavai szerint voltaképpen Bajának és a messze földön híres bajai halászlé értékálló hagyományának szólnak.
K. L"
__________________________________________________
Apró korrekcióim:Ne felejtsük el, ahány ház, annyi szokás, például gyufatésztával Kalocsától déli irányba az országhatárig fogyasztják a hasonl módon készülő halászlét, tudomásom más részén az országnak ez nem dívik.
Ami a többbi versenyző némelyikét illeti, valóban voltak számunkra meghökkentő esetek, de hát nekik meg a mi módszereink váltanak ki fejcsóválást.
Az írás szerzője, Király Laci barátom, egyben téved: a zsűri elé csak lé került, és azt minősítették az általam előbb mrá említett 4 szempont alapján. Valóban számított az esztétikai látvány, de ehhez a tésztának semmi köze sem volt.
Ami pedig a "szokásos márnalét" illeti, én a nekem kiporciózott mennyiségben található domináns márnamennyiséget meg is kifogásolhattam volna (kicserélik, és passz), de ezzel - úgy tűnik bölcs módon - nem éltem :). Finom levet biztosít a márna a pontylében.
Szia Mijo,
csak most jártam erre, nézem, mi a nagy hír.
hadd csatlakozzam én is a gratulálókhoz!
Talán még ebben az életben meg is kóstolhatom az aranyérmes főztöt... :-))))
Tehát, mint mondottam, a zsűri négy szempont alapján pontozott:
- ízek alapján 1-40 pont
- esztétikai látvány alapján 1-30 pont
- a lé színe alapján 1-20 pont
- a lé sűrűsége alapján 1-10 pont
A 3 tagú zsűri - egyenként max. 100 ponttal - ezek alapján a következő pontszámokkal díjazta a helyezetteket:
..I. díj: 254 pont
.II. díj: 239 pont
III. díj: 231 pont
Ezeken kívül 200 pont felett csak a IV. kapott 213, és az V. 206 pontot, a többiek mind 200 pont alatt végeztek. Kicsit izgultam, hátha a nyakamban szuszognak a többiek, de dobogón a 15, illetve a 23 pontos különbség igencsak megnyugtató számomra :).
Hvala, Krstan moj, kedves vagy!
Nos, az egyik rádióriporter hölgy ilyesmiket kérdezett, hogy mi a titka, meg gasztronómiai filozófia ..?
Mondom neki: nincs itt ördöngösség egy deka se, törekedni kell a természetes és tiszta adalékanyagokra, így például az őröltpaprikára. Anyád által elvetett, művelt, leszüretelt, kiszárított, és házilag megőrölt pirospaprika képes kizárólag hozzásegíteni hallé főzéskor a sikerhez. A gyárit minőségi jelzőtől függetlenül, akármilyen híres tájjellegű is nagy ívben kerülni kell, talán púder helyett használható, jó ételbe semmiképpen se!
Krstan, eddigi rövid életem során megfőztem cca. 100 q halat, valami csak-csak ragadt rám a füstön és a kormon kívül is :). Ja, hogy évente nem rohangáltam el bájgúnárkodni a létező összes versenyre!? Az egy dolog. A sors most úgy hozta, hogy igazi nagy ászok között bizonyíthattam, lám, jó passzban voltam, minden adalék úgy klappolt, ahogy köll :)! (Ha a Mezővári Miklós ne hozott volna olyan kiváló ágyaspálinkát, amilyent, és ha a Kuti Géza hasonlóan igényes őröltpaprikáját ne elegyítettem volna anyáméval, nem biztos, hogy tarolhattam volna :)....)
Ma - ha minden igaz -, meg fogom tudni a pontszámokat, na ez az, ami engem valójában érdekel!
Köszönöm kedves soraidat, nagyon jól látod a kérdés nagyságát :).
Nem, Miskám, neked nem kell különóra, benned gasztronómiai remekekre zizzenő öröklött gének lakoznak. Futó tanácsokkal meg oskola nélkül is szívesen állok rendelkezésedre, már ha éppen a Csémy Lacót nem tudod ilyen esetben elérni :)).
GRATULÁLOK ehhez a galaktikus diadalhoz!Olybá tűnik, azon a vidéken látnak fantáziát a vizes halban.De félre vicc!Ezúton- elsőként a hosszú sorból- jelentkezem magántanulónak újonnan induló szakácsiskoládba!
Miska
Előzmények: ez év május közepén delegátusi látogatást tettünk Szabadka tőszomszédságában, a gyönyörű Palicsi-tónál, pontosabban a Palic-Ludas Közvállalat igazgatójánál, Dragutin Miljkovic úrnál, ki Kovács Róbert kollégájával fogadott körültekintő figyelmességgel bennünket. Közvetítő segítséget és helyi kíséretet Miroslav Vojnic "Maraca" barátunk biztosított, a Szabadkai Bunyevác Kultúrcentrum munkatársa.
Delegációnk tagjai voltak:
- Béres Béla, a Bajai József Attila Művelődési Központ igazgatója, egyúttal a nemzetközi hírű bajai halfőző fesztivál főszervezője
- Király László újságíró, a Petőfi Népe munkatársa
- Kricskovics József, a garai Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese
- Muity Mijo, a Bunyevác Túlélők Egyesülete elnöke
Kettős cél vezérelte utunkat:
- Részint a szabadkai bunyevác folklóregyüttes bajai halfőzőnapi meghívása és ezzel összefüggő pontosítások. Ehhez kapcsolódott egy látványos garai Bunyevác Est koordinálása is.
- Továbbá szakmai konzultáció folytatása a Palic-Ludas Közvállalat vezetésével, lévén szándékuk szerint tradíció teremtő szándékkal, a bajaihoz hasonló halfőző rendezvénnyel szeretnék fellendíteni környékük turisztikai látogatottságát.
E tartalmas látogatás eredményezte az elmúlt szombati palicsi rendezvény megtartását.
HALFŐZŐ BAJNOKOK KUPÁJA, PALIC, SZERBIA
Legnagyobb sajnálatomra, az előbbiekben felsorolt társaságból csak szerénységem tudott ezen a nagyszerű programon megjelenni, a többiek közül ki nyaralt, ki már betervezett hivatali teendőinek tett eleget.
Bevallom, először társaságom tagjait meglepte, hogy csak 34 főzőhely került kijelölésre, hasonló módon, mint ahogy ez az ominózus napon Baján szokott zajlani. Mi VIP-státuszt élveztünk, ami teljeskörű ellátást jelentett vendéglátóink figyelmességeként számunkra.
A szervezők itt is a fatüzelést tartották követendőnek, a halfőző verseny résztvevői mindegyikének 2,5 kiló megtisztított halat biztosítottak. (Ezt én kissé kevésnek tartottam, lévén mifelénk, ha ketten szándékozunk hallét fogyasztani, akkor sem adjuk 5 kilónál alább :)).)
A bajai gyakorlattól eltérően, itt már délelőtt beindult a gépezet: 9-10 óra között zajlottak a regisztrálások; 10-11 között a halfőző helyek "belakása" folyt; majd 11 órakor adott jelre a bográcsok alatti farakatok meggyújtása következett.
Ahol a halászlé elkészült, ott megjelentek edényeikkel a mintagyűjtők, majd két tetszés szerint kiválasztott boríték közül az egyik kíséretében átadták a bíráló bizottság részére a mintegy két merőkanálnyi gőzölgő hallét. A másik boríték benne sorszámmal a versenyzőnél maradt.
A zsűri négy szempont alapján pontozott:
- ízek alapján 1-40 pont
- esztétikai látvány alapján 1-30 pont
- a lé színe alapján 1-20 pont
- a lé sűrűsége alapján 1-10 pont
(És most itt hősiesen be kell az első tudatlanságomat vallani: egyik helyezett esetében sincs fogalmam, ki hány pont alapján érte el eredményét. Annyi biztos, rendkívül kényesen ügyeltek arra, hogy minden mozzanat a nagy nyilvánosság előtt zajlódjon, mint később kiderült, erre meg is volt minden okuk.)
Nos, kérem, mint már az alábbiak jeleztem, a dobogó legfelső fokát sikerült meghódítanom!
Naná, hogy öröm ez a javából, még ha nem is volt olyan nagy létszám, mint amire számítottunk, aranyérmes díjazottnak lenni halfőző versenyen a mi vidékünkön igen komoly dicsőséget jelent.
Csakhogy még valamire fény derült, a szíves vendégfogadás forgatagában bezony erre nem figyeltünk fel, meg hát némi késésünk miatt is, leginkább a főzésre kellett koncentrálni.
Hát kérem szépen az a bizonyos 34 főzőhely azt jelentette, hogy a szervezők első alkalommal nem a nagyközönség számára hirdették meg e napot, hanem meghívásos alapon az ország legkülönbözőbb vidékéről érkező aranyérmes bajnokok mérték össze gasztronómiai tudásukat. A francnak volt ideje a kiírás szövegét böngészni, meg hát valamivel a fa alá is kellett gyújtani :)...
Bizony, itt BAJNOKOK KUPÁJA zajlott, és szerénységem egy ilyen rangos társasággal szemben nyerte meg az első díjat :)! Mindezt az eredményhirdetést követően tudtam meg!
Mint említettem, nagyonis szükséges volt a bonyolítás támadhatatlansága, lévén akadt olyan többszöri első díjas bajnok is, ki lelkileg totálisan zilálttá vált amiatt, hogy nem ért el dobogós helyezést. Egy dolog menetközben is elgondolkodtatott, a délszlávokra jellemző szomszédolás mintha bizonyos mértékben távolságtartóbb lett volna, nem jártak megszokott gyakorisággal körbe a pálinkásbutykosok, a versenyzők egy része görcsösen tűnt ridegnek. Még szép, hogy azok voltak, hiszen ők vagy személyesen, vagy hírből mindannyian ismerték egymást, és bizony riválist láttak egymásban.
Csak mi voltunk lazák, úgy kunyeráltunk fejszét, gyufát, kóstoló- és merőkanalat, sót, egyebeket, bizony pár lényeges dolgot elfelejtettünk magunkhoz venni induláskor.
Nagyszerűen éreztük magunkat, rengeteg ajándékkal halmoztak el bennünket, a média és a nép lelkesen dongott kürül bennünket, számtalan meghívást kaptunk különböző rendezvényekre, sorolhatnám tovább, ami még később eszembe fog jut, azzal majdan mindezt még kiegészítem :).
Egyetértek a bajai lokálpatriótákkal,magam is az vagyok persze.Mi könnyen elfelejtjük a mindennapi nyűglődéseink során,hogy milyen is ez a város?A régebben baján járt és az utóbbi időben megint idelátogató barátaim szavait idézem"de gyönyörű ez a kis város"Igen gyönyörű csak mi nem vesszük észre,mert annyi problémát okozott nekünk(kinek mit)nem a város,hanem a hétköznapok ismert godja,hogy már magára a VÁROSRA vagyunk pipák.Márpedig nem ő hanem a benne élő és a körülményeket befolyásolók tehetnek arról amit érzünk és gondolunk(van aki ki is mondja).Igen, nagyon szép.És egyre szebb is lessssz!Én sok helyen jártam,megállja a helyét sok híres várossal szemben bizony mondom nektek.Egy kis hozzáértő marketing persze kellene ugyan de majd eljön egyszer aki ezt is megoldja.o:)
Helyettünk.o:(
Az alábbi kiragadott példánál maradva, a Duna Hotel 5900 forintért bocsát rendelkezésre szobát két fő részére reggelivel. Egy olyan hotelben, melynek napjainkban fejeződött be az önmagáért beszélő Wellness Centrum építése. Ha nem lenne okunk szállóvendégekre számítani Baján, akkor nem hinném, hogy kitartó szorgalmáról és fáradhatatlanságáról híres Halmosi család bele mert volna vágni egy ilyen rendkívül szőrszálhasogató hatósági elvárásokkal és hatalmas kiadásokkal járó fejlesztésbe.
Úgyhogy Gábor, nem is igazán értem, mi alapján véled szükségét leminősíteni Baját ilyen értelemben, hiszen nem hinném, hogy konkrét adatok állnának rendelkezésedre városunk objektív vendégéjszakái tekintetében. Nézz a döglődő Balatonra, és egyéb kiemelt turisztikai helyeinkre, és ezek mellett tekintsünk a mindig is perifériára szorult Bajára. Én a Budapestet meglátni és egy életre megszeretni dumában sem hiszek, hiszen aki egyszer jó alaposan belekóstol fővárosunkba, annak kétlem, hogy túl nagy affinitás maradna a lelkében a vissaztérésre. Hacsak nem azok miatt a közismert jellemzők miatt érkezik a látogató, melyek miatt nem kifejezetten a büszkeségtől dagad nemzeti mellkasunk. Végül is a Nyugat számára ilyen értelemben közelebb van, mint Ázsia :(....
Kedves Gábor, én nem értelek félre, csak egyszerűen el nem tudom képzelni, honnan meríted azt az információt, "hogy idecsődül több ezer ember, aztán másnap hipp-hopp eltűnik"?
Gondolom akadnak ezerszámra olyanok, kik csak a nagy halfőzőnap miatt jönnek, és elpályáznak, meg akadnak olyanok is kik szálláshoz jutnak, és maradnak egy ideig még. A szálláshoz jutottak egy része vélhetően rokonoknál, barátoknál száll meg, és nem kíván hosszabb ideig teher lenni bárki nyakán is. A hotelekben, kempingben megszálltak esetében viszont egyáltalán nem biztos, hogy egy éjszaka után eltávoznak.
Ugyanakkor meg, ha a turisztikai általános jellegű mélypontot veszed alapul hazánkban, akkor bizony a mai megélhetési áraink már nem jelentenek akkora vonzerőt, hogy például a bajai kemping teltházas legyen döntő többségében német, osztrák, holland nyugdíjasoknak köszönhetően, olcsóbban és idillibb körülmények között tölthetnek hónapokat példa okáért a spanyoloknál.
Mindemellett mégis akad olyan, ki optimistán néz Baján a jövő elé, mert ha nem így lenne, akkor nem áldozna igen magas nívót biztosító fejlesztésre hatalmas pénzeket, a Duna Hotel üzemeltetője.
Visszatérve alapkérdésedre: én a bajai, mintegy 8-10 hotel/motel közül a recesszió ellenére sem emlékszem, hogy bármelyik is lehúzta volna a rolót, vagy értékesítés alatt állna.
Szia Mijo
azt hiszem, félreértettél.Én azt kérdezem, miért van az, hogy idecsődül több ezer ember, aztán másnap hipp-hopp eltűnik? Mi okozza,hogy a város megtanulta idecsábítani a turistákat, de nem tudja megtartanni? Mert senki sem marad még egy-két-több napot, holott a környék, a lehetőségek ezt lehetővé tennék.Tehát a kérdés arra vonatkozott, hogy miért nincs folyamatos turizmus a városban?Hasznára lenne, tapasztaltam.
Na mindegy, lehet, hogy én itt magamban füstölgök, közbe meg én is hazajöttem másnap.De tavaly nem így volt, a barátaimnak nagyon nem akarózott hazamenni, mondjuk akkokr a Sugóban víz is volt, nem csak büdös szenny...
Kellemes hétvégét!
Nem, Gábor, nem a te hozzászólásodra reagáltam, ha így történt volna, akkor ráutalnék helyből.
Nekem egyébként nincs rálátásom arra, az emberek miért "mennek el" a városból. Ez egyébként elég relatív jellegű megállapítás. Esetemben például már bevett módszer, hogy helyet biztosítok a téren, de szállást nem áll módomban biztosítani nagy létszám részére. Nem hinném, hogy tragédia, ha egy-egy résztvevő áldozatot vállal, és vezet. Nincsenek olyan rettenetesen nagy távolságok ebben az országban.
Egyébként is, szerintem az éjféli tűzijáték zárja ezt a rendezvénynapot.
Szia Mijo,
nem tudom nekem válaszoltál-e, de ha igen, akkor kicsit félreértettél.
A kérdés arra vonatkozott, miért mennek el az emberek a városból, nem pedig a főzőhelyről..
Többen szóvá tették az egyre inkább elharapózó büdösbunkó módit, ami sokak szemében 'szálka'. A népünnepély résztvevői közül igen sokan akadnak olyanok, kik miután megfőtt a hallé sem oltják el a tüzet, hanem azt tovább táplálva ontják a füstöt, elrontva szomszédaik hangulatát. Ez egy zuhi után különösen bosszantó lehet, hiszen az ázott fa tud ám sűrű füstöt rendesen okádni. Akadnak főzőhelyek, hol a társasághoz tartozó kölykök kujtorognak a megmaradt fahasábok után, büszke apuciék/anyucéik végtelen gyönyörére órákon át élesztve a lángokat, de felnőttben is akadnak bőven fékevesztett duhajok, kiknek az a kényszerképzetük, hogy ők éppen az Őrtüzek a pusztán című film forgatásához asszisztálnak hatalmas máglyákkal, mit sem törődve azzal, hogy az amúgy is igen ramaty állapotú burkolat tovább károsodik. Sajnos a bugrisság kezelhetetlen egy-egy ilyen alkalomkor, el sem tudom képzelni, ki "merne" kifogást emelni rebelliséknél, az ilyenkor jellemző felfokozott izgalmi állapotú órákban. Mérvadó informátoraim szerint, számtalan főzőhelyről távoztak a társaságok előbbiek miatt nem sokkal a vacsora elköltése után.
Voltam én is, megfőztem a magam halát, kis csapatomnak(voltunk vagy huszan)
Nagyon jól éreztük magunkat, ezt még az eső sem rontotta el, sőt inkább fokozta.
Másnap azonban beszélgettünk, ls mindeki furcsállotta: ha már ide tudnak csalogatni 50000 embert, ha már ilyen profi módon meg tudják szervezni, akkor miért nem tudják ezt a sok embert itt is tartani?
Hátborzongatóan üres volt a város vasárnap délelőtt.
Miért rohan el mindenki?
Muity Mihály nyerte a szerbiai halfőzők bajnokságát.
