Soha nem veszek részt hugyozási versenyen. Elmondom, amit akarok, aztán mindenki oda teszi, ahova akarja.
El sem tudjátok képzelni mekkora a baj. Sógoromék családját 700 km-re telepítették ki Hatayból. Mindent le kell dózerolni, az "épen" maradt házakat is.
(persze tudom, tudom sehol nem jártam még, ki sem mozdulok otthonról, és onnan osztom az észt, ahogy itt páran megírták)
Az a veszély, hogy hasonló lesz a probléma, mint a horvát-montenegrói határon. A montenegrói fórumba belinkeltem egy cikket pár hete, ami arról szólt, hogy már Dubrovnikból és a reptérről sem vállalnak túrákat Montenegróba az irodák, és fuvart sem a taxisok, mert káosz van a határon.
Én 2015-ben jártam ott először. Finikéből mentünk Göremébe, azaz csak mentünk volna. Kicsit problémás volt az autónk, mire kiderült mi baja (elkoptak a gumik), eltelt 3-4 óra egy helyben ácsorgással (gumisra várva). Ez már elég volt, hogy a tervezett esti érkezésből éjfél legyen.
"Szerencsénkre" a Göremébe vezető utat épp felújították, le volt zárva Uchisar és Göreme között. Az éjjeliőr ugye csak törökül beszélt, mutogatott valami 3-at, nem igazán értettük, mi akar lenni ... egy földútra tévedtünk, ott nem volt más világítás az autó két reflektorán kívül. GPS nem volt akkor az autóban, csak telefonos appok. Fiam a hátsó ülésről mondta merre kellene szerinte menni, mondtam neki, hogy ott egy szakadék van, arra én nem megyek. Aztán a legszélesebb csapáson csak sikerült bevergődnünk Göremébe (máig sem tudom hogy jött össze). Alig volt egy-két helyen fény, de azért sikerült megtudni hol lehet a szállásunk, éjszaka fél 2-kor beestünk az ágyba (vártak bennünket).
Másnap láttam, hogy a jobb első gumi tök lapos. Keressünk gumist! - Hiszen ezért jöttünk ide, nem?!
Délre kész is lett az autó, indulhattunk felfedezni a környéket ... akkor láttuk, hogy valószínűleg a quad pályákon száguldoztunk fel s alá az éjjel.
(Egy Wagon R+, tetején a tetőboxal. Szegény autó ezt is kibírta, következő évben nyugdíjaztuk, ma már csak teherszállításra használom.)
Aztán 2021-ben már egészen más körülmények közt jártunk ott.
Sokkal többet láttunk, ... a fényeket is.
Megj.: Göreme fel volt túrva, csatornáztak, de legalább tovább javul az infrastruktúra.
Ami nem tetszett, hogy egyre kevesebb az ingyenesen látogatható kő alakulat. A Tündérkéményeket is bekerítették, már csak a látogató központon (értsd: Bazár) keresztül megközelíthető, belépődíj megfizetése ellenében.
OFF
Sajnos a görögök nem igazán becsülik meg, amijük van. Van ITT egy Mpouchária nevű hely, ami kicsit hasonlít Kappadókiára.
Uniós pénzből látogatóközpontot, utakat, lépcsőket, kilátókat építettek ... aztán elfogyott a pénz, ma már egy lepusztult borzalom az egész.
Kár érte.
Alig tud róla valaki. Reklám, weboldal, facebook, Insta, stb. ... hát nem, sehol semmi infó.
Én csak véletlenül találtam rá a Google térképét nézegetve.
Érdemes beleolvasni a linkelt térképen a "Véleményekbe" és megnézni a képeket!
Nekem két hatalmas csalódás volt , az egyik a Knosszoszi palota. Amikor megláttam azt gondoltam ez igen ezt aztán megcsinálták. Aztán közelről konstatáltam hogy sokat nem szaroztak kőfaragással majd az egész vasbeton, lefestve. A másik a Meteorák. Megnéztük megcsodáltuk aztán mondom a nejemnek vacsi után menjünk vissza, micsoda látvány lesz kivilágítva. Hát..... olyan sötét volt mint a lekvárosfazékban. Az utat elég volt megtalálni. Kappadókiában amit talán lehet hasonlitani hozzá
/egy kis erőltetéssel na../ minden látnivaló kivilágítva, külön egy csoda éjjel is barangolni.
2021-ben voltunk Törökországban pár helyen és láttuk, hogy folyamatosan dolgoznak az ókori épületek helyreállításán, karbantartásán. Különösen látványos volt pl. Patarában a színház, ami pár éve készült fotókon még egy kőhalmaz, mi viszont már olyan állapotban láttuk, ami azt mutatta, hogy előadásokat tartanak benne. A világítótornyot is összerakják valószínűleg sec-pec. (Amikor nem találják az eredeti követ, pótolják egy "utángyártottal".)
Tavaly teljesült egy régi vágyam, körbeutaztuk Görögországot és megnéztünk elég sok ókori (meg középkori) emléket. Egyetlen kivételtől eltekintve (az Messene volt, amiről korábban nem is hallottam) óriási csalódás volt legtöbbjük. Olympia, Epidaurosz mindkettő csak egy rakás kő (na jó, Epidauroszban a színház azért egyben van). Az athéni Akropolisz a legviccesebb, ott jártam már kétszer, elég nagy kihagyásokkal (1989, 2001, és most 2022), annyi mindössze a változás, hogy a toronydarut más helyeken látom. Az épület állagában semmi változás.
Arról nem is beszélve, hogy Törökországban szinte nincs olyan falu, ami mellet ne állna egy ókori temető, meg néhány épület maradványa.
Görögország ennek ez ellenkezője, ott alig maradt valami.
Egy görög régész videója adhat erre magyarázatot. Az ókori épületek nagy része mészkőből épült, szerinte amikor az utódok közül valaki ki akarta festeni (meszelni) a házát, a mészégetés alapanyaga ott hevert előtte a földön, csak meszet kellett égetni a leomlott kőtömbökből ... így enyészett semmivé a dicső múlt.
Na, meg persze a folyamatos háborúk sem tettek jót, amikor szétlőttek, robbantottak ezt-azt (pl. az athéni Akropoliszt).
A görögöknél valószínűleg nagyban függ a feltárásokat vezető személyétől is a romok sorsa, ha jól tudom Messénét egy olyan archeológus vezetésével tárták fel, akinek a romok helyreállítása volt az elsődleges szempontja. Kár, hogy kevés van a hozzá hasonlókból.
Hát én nem viccesnek szoktam őket nevezni. Aztán arról még nem is beszéltünk hogy a törökök jobb karban tartják a területükön található "idegen" ókori emlékeket mint a görögök a sajátjukat.
Kétszer kellett szállást keresnünk. Az első alkalommal teljesen segítőkészek voltak, 10 perc alatt lestt szállásunk.
A második alkalom, viszont elég érdekesen alakult ....
A házat, amibe foglaltunk, a tulajdonos nénike eladta tavasszal, az új tulaj meg úgy csinált mintha semmiről sem tudna, főleg hogy egy kölyök vizsla is utazott velünk.
Na akkor találkoztam a görög "értelmiséggel".
Több helyen is több nyelven is próbáltam megértetni, hogy van egy kutyánk. -"No problem." - volt a válasz.
Aztán mondtam, hogy jöjjön már az autóhoz és nézze meg, biztos nem lesz-e probléma.
- Ó, ez már nagy, ezzel nem lehet beköltözni.- mondták miután megnézték a kutyát, ami egy 5 hónapos vizsla kölyök volt, közel sem érte el a teljes méretét, az autó ülése alatt át tudott még kúszni a csodakutya...
Nem tudom mire számítottak kutyaként, csivavára?
Na mindegy, több órás keresgélés után végül lett szállásunk egy kempingben. Oda jártunk vissza vagy 10 évig, már kutyák nélkül is. (Olcsó volt, szimpatikus tulajokkal, közel volt a tenger, homokos parttal.)
ON
Törökországban, Isztambulban az első autós utunk alkalmával kerestünk szállást. Fél óra múlva már a belvárosi szállodában ültünk, kicsomagolva. Azért tartott ilyen sokáig, mert a szabad szobák elég drágá voltak, és sokáig tartott találni egy olcsóbbat, ami azért jó is volt (nem egy tömegszálláson).
"Azt hiszem ez a jó ötlet a szállásfoglalásra, bár ez lehet területfüggő."
Ez eddig még amerre világban jártam mindenhol jól működöt, egyetlen ország kivételével. Ez Görög ország, annyi flegma unszimpatikus emberel még életemben nem találkoztam mint ott.(nem csak egyszer voltam és nem csak egy helyen)
Azt hiszem ez a jó ötlet a szállásfoglalásra, bár ez lehet területfüggő.
2021-ben a tengerparti (közeli) szállásunkat ugyan itthonról foglaltam le (jó előre), de ott a faluban láttunk nagyon sok kiadó szobát, lakást. Akkorra azonban már emelkedtek az árak (volt, ahol nem is keveset). Volt viszont olyan hely is (Cirali), ahol nem nagyon akadt volna üres szoba (1 napig voltunk ott), ez a szintén előre lefoglalt apartmanunk is érdekes volt.
Tulajdonképpen a pergamoni és a Ciraliban lefoglalt szállásokkal volt csak több-kevesebb problémánk, a többivel (másik 7 szállás) kapcsolatban csak pozitív emlékünk maradt, a vendégértékelésekben tehát meg lehet bízni (de azért figyelni kell, min van a hangsúly).
Helyben keresés a Bookingon alapvetően nem lehetséges (kivéve, ha magyar Vodafone SIM kártyád van, illetve akkor, ha elrejted a böngésződ IP címét). Török mobil és vezetékes Netről le van tiltva a Bookingos keresés (Otelz.com működik és azt hiszem az Airbnb is). Ez amiatt lehet problémás, ha az ember nem rögzíti más alkalmazásban a szálloda címét, csak a booking alkalmazásban, mert akkor nem tudja használni az útvonaltervezést sem.
Természetesen a személyes keresés a legjobb, az mindig működik.
Valahogy így gondolom a következő, nagyobb körutunk szervezését én is (épp Gaziantep->Van->Ararát környékére), hogy megyünk amíg tudunk és ott próbálunk szállást keresni, ahol majd ránkesteledik. Talán jövőre majd oda megyünk, ... előbb Marmarisnál pár nap pihi, utána valahol Kemer környékén ismét 2-3 nap, majd tovább Mersin, .... felé. A tengerparti szállást Marmarisnál már kinéztem, a többi viszont nagyon függ attól, hol-mennyi időt bámészkodik az ember.
A 2021-es körutunkon volt néha olyan érzésem, hogy kicsit feszítettre vettem a tempót, de végülis kivitelezhető volt a dolog.
Mi az első szállást szoktuk lefoglalni előre, aztán mindíg ott keresünk. Tavaly a 10-ből csak egyszer volt olyan hogy több időt kellet a kereséssel tölten. Mindíg megnézzük előbb a szobát melőtt alkudnánk rá. Aztán meg néha kiderül hogy nagyon szerencsés véletlenek is alakulnak ebből, pl. így néztük meg Gaziantepet ami nem is volt tervben, vagy Harrant. Mostanában ezekre a helyekre nem biztos hogy menni kéne, bár a törököket ismerve elég gyorsan helyre fogják hozni a pusztítást.
Igen, Ölüdeniznél is van egy kis emelkedő a parttól távolodva. Nem ismerem a várost, így nem tudok tanácsot adni a választáshoz.
Szálláskereséssel próbálkozhatsz a Google Maps-en is (Hotelek szűrést bekapcsolva). A térképre kiírja egy éjszaka árát, de a buborékra kattintva a megjelenő ajánlatok között találhatsz olcsóbbat is. Több oldal ajánlatait gyüjtik össze, így nem vagy kiszolgáltatva a booking-nak (bár elég sokszor az a legjobb).
Lehet keresni az Airbnb-n is (kerestem már ott szállást, de még soha nem foglaltam náluk), illetve én használtam az otelz.com-ot is.
A 8+-os értékelésekkel vigyázz! Lehet mások olyan szempont alapján értékelik magasra a szállást, ami neked közömbös.
Mi Pergamonban jártunk pórul a 8.5-ös bookingos pontszámmal ... sokan emlegették a szállás autentikusságát. Azzal semmi baj nem volt, csak annyi, hogy a szobánk ablakán kinézve egy romot láttam. Nem ókorit. No, meg a szoba is lepukkant volt, ami előre a képekről nem derült ki. Egy éjszakát azért kibirtunk ott, de senkinek sem ajánlom.
Azóta, ha lehet körbejárom a helyet a Street View-al jó alaposan (Törökországban elég sok fehér folt volt még pár éve).
Próbáljuk mi is úgy nézni a szállásokat , hogy mondjuk a Bookingon 8+ legyen az értékelése, általában minden véleményt végig szoktam olvasni , később ezek alapján választjuk ki a szállást. Viszont ami kicsit talán idegesítő , hogy ami nem direkt partmenti hotel/apartman néha kicsi messzinek is tűnik ahhoz hogy gyalog le érjünk a partra. Általában maximum ilyen 1.5 kilométer távolságot szabunk a partról. Habár volt olyan eset ,hogy Albániában a 600 méterre lévő part lehet 2 kilométernek tűnt gyalog , olyan emelkedő volt 😁 Viszont itt mi is úgy jártunk ahogy említetted. A bookingon keresztül foglaltuk a szállást, közben volt egy két kérdésünk amit angolul tettem fel a szállás adónak a bookingon, gyorsan jött is a válasz , szinte 0 helyesírási vagy nyelvtani hibával angolul. Később amikor oda értünk szinte azt nem értette angolul hogy jó napot 😕 Persze nagynehezen sikerült elmutogatni neki hogy mi a helyzet és hogy van foglalásunk , de azért ez kicsit bosszantó mégis a végére vicces volt .
Ölüdeniz frekventált hely, tele turistákkal, emiatt ott nyelvi problémátok nem lesz. Azokon a szállásokon, ahova rendszeresen járnak külföldiek valaki biztos beszél (többnyire jól) angolul.
Útközben persze érhetnek meglepetések, de aktivityzni mindenki tud. Nagyon segítőkészek, még azok is akik nem beszélnek egy idegen nyelvet sem.
A szállásoknál nézd meg a véleményeket, ha többnyire külföldiek hozzászólását látod, akkor nem lesz probléma.
Anno 2015-ben foglaltam szállást egy tengerpart közeli falu kis szállodájába. A bookingon az szerepelt, hogy "Beszélt nyelvek: angol, francia, török, orosz, arab,...". Aztán mikor odaértünk, derült ki, hogy a fickó a Google fordítóban bízott, hogy az beszéli ezeket a nyelveket. Nem jött össze. Ettől függetlenül jól elvoltunk náluk, mindig megértettük magunkat, mit szeretnénk.
Nyugodtan tervezheted a nyaralásod Törökországba, minden riogatás ellenére. A földrengés nagyon messze volt a tervezett uticélodtól. Egyébként az ott elköltött pénzed segítség a bajbajutottaknak is.
Az angollal ált. elboldogulsz itt is. Persze vannak kivételek de mindíg megoldanak mindent.
Ne etesd mert akkor marad, és trollkodik tovább. Ez az ember a szomszéd falunál még nem merészkedett messzebre! Amelyik topicban megjelent csak vitatkozni akar.
Hát te sem vagy a legélesebb kés a fiókban. Belinkelsz egy cikket, aminek a tartalmát cáfolni akartad.
Idézet a cikkből:
"ismertette, hogy a földrengés áldozatai Antalyában, Alanyában és Mersinben is megszállhatnak a szerződéses szállodákban, és kijelentette: „Polgárainknak nem kell aggódniuk, soha nem engedjük meg, hogy az utcán maradjanak.”
De hadd ne kelljen ezt a szégyenteljes vitát folytatnom. Szép estét neked.
"A sógorom családja Hatayban az utcán töltötte az elmúlt két napot, életveszélyes visszamenni az épületekbe. 5000 épület dôlt össze, és ennél nagyságrendileg tôbb károsodott annyira, hogy valószínüleg bontani kell. A sógorom kinti lakása is összedôlt, a bérlôt még keresik a romok alatt." - ezzel nem vitatkozik senki, ez így van, sokáig fog tartani, míg rendbejönnek OTT (Gaziantep, ...) a dolgok.
A "putri"-val csupán arra céloztam, hogy nem minden török lakik olyan emeletes házakban, amik most kártyavárként dőltek össze (de látom, te szó szerint veszel mindent).
Ez csak egy példa, hogy nincs mindenkinek emeletes villája Törökországban ...
(Sokat szoktam "utazni" a Street View segítségével, Törökországban is. Nagyon-nagyon sok házat, lakást látok, ami nem a jólétről árulkodik, Hatay tartományban is. Nagyon nagyok az ellentétek. Persze, mint kapcsolatokkal rendelkező, jól informált ember te erről biztos tudsz.)
Kétlem egyébként, hogy azok akik most elvesztették a lakásukat épp az antalyai luxusszállodákra fennék a fogaikat. Örülni fognak ha a szomszéd városban, egy iskolában kapnak egy matracot, meg takarót.
Érdekes, hogy a cikkben "sátorvárost" említenek tengerparti szállodák helyett.
"Sokkal szélesebb kapcsolattal, és információval rendelkezem, mint mások, és ezt meg is osztom segítségül." - No, kedves! Várjuk a segítséget! Eddig ugyanis egy szavad nem volt ami segített volna.
(Paraliat és Sartit pozitívumként említetted? Egyetlen "érdemük" a homokos partjuk. A többit inkább hagyjuk! Törökország, az általad említett görög vidéknél, sokkal színvonalasabb szállásokkal, történelmi emlékekkel rendelkezik.)
"Penge vagy öcsém! Magamnak osztogatom a minuszokat, mi?" - Ne izgulj, mástól kaptad.
Szükségtelen ezen veszekedni. Én egy egyszerű kérdést tettem fel amire szeretnék normális választ kapni, például olyat amit @feketefelho -től is kaptam .
Még egy személyes tapasztalat (bár kényesen szoktam kerülni, hogy személyes információkat osszak meg magamról, de ez elég fontos ahhoz, hogy kivételt tegyek):
Tavaly nyáron volt az osztály találkozóm, ahol az egyik gimnáziumi osztálytársunk beszámolt a COVID-dal kapcsolatos élményeiről.
Ő még akkor kapta el, amikor még nem volt oltás, nem tudott védekezni ellene. Csodával határos módon túlélte (mármint az orvosok szerint volt csoda, hogy nem halt bele). Az egyik legeszesebb volt az osztályban, mérnök lett. Most a kezét kellett fogni, hogy le tudjon menni a lépcsőn, akadozva beszél, felcseréli a szavakat, és nem tud számolni.
Szívesen leültetnélek benneteket egy asztalhoz egymással szemben egy kávéra, és megkérnélek, hogy magyarázd el, miért volt neked fontosabb 2020 nyarán, hogy az Adriában áztasd a lábadat, mint az embertársaid védelme. Előtte neki sem volt több "krónikus" betegsége, mint neked vagy nekem.
Biztos lehetsz benne, hogy ezen a fórumon és vannak páran, akik vesztették el szeretteiket, barátaikat a járványban. Magyarázd el nekik, hogy fontosabb volt a nyaralásod, amíg még nem volt oltás, nem tudtak védekezni ellene, mint ezeknek az embereknek a megvédése.
Ennyit a riogatásról, és a felellősségteljes viselkedésről. Majd mindenki eldönti maga, hogy erről mit is gondol.
Jól mondod, mindenkit figyelmeztettem a járvány kitörésekor, de még a lezárások elôtt, hogy ne menjen, mert baj lesz. Gondolom te meg akkor is bíztattál mindenkit, hogy ne foglalkozzanak ezzel. Aztán volt nagy sírás, amikor az emberek kinragadtak, és a magyar államnak kellett hazamenekíteni ôket, vagy csillióért tudtak csak hazajutni.
Sokkal szélesebb kapcsolattal, és információval rendelkezem, mint mások, és ezt meg is osztom segítségül. De az emberi ostobaság legyôz mindent.
Most megint megteszem, elôre figyelmeztetek mindenkkt: csak akkor menjetek, ha segíteni tudtok.
A sógorom családja Hatayban az utcán töltötte az elmúlt két napot, életveszélyes visszamenni az épületekbe. 5000 épület dôlt össze, és ennél nagyságrendileg tôbb károsodott annyira, hogy valószínüleg bontani kell. A sógorom kinti lakása is összedôlt, a bérlôt még keresik a romok alatt.
