Minden ami a régi Kecskeméttel kapcsolatos. Történetek, legendák, személyes élmények, képek, videók, bármi... Századelő, világháborúk, Kádár-korszak, retro, vagy épp a tegnap...
Nyílván 100 évvel ezelőtt sem borult egymás nyakába cigány-magyar, de soha nem volt köztük akkora távolság mint most a 21. században.
Én ennek okát részben abban látom, hogy a cigányok által képviselt szakmák a 20. század közepe-vége tájt kihaltak, így a munkanélkülésig is megnőtt.
Na mindegy, ez nem az a fórum. Nem is ezért írtam. Hanem ezért:
A kecsói cigányváros kedvelt turistalátványosság és egzotikus téma volt a fotográfusok körében is. Képeslapok esetén legalább 4-5 különböző, 100 év körüli képen is megfigyelhetőek a korabeli emberek, putrik. Érdekesség az is, hogy a művésztelepen alkotók gyakran innen kértek modelleket.
Sok meló volt vele, de szerintem megérte... Két év szünet után ismét olyanokat olvashattok Kecskemétről, amit máshol nem biztos, hogy megtaláltok. :P Jó böngészést!
Hosszas szünet és várakozás után örömmel jelenthetjük, hogy folytatjuk várostörténeti cikksorozatunkat!
A szerkesztőség garantálja, hogy olvasóink itt és hírportálunkon, a www.kecskemeten.hu oldalon továbbra is színvonalas és ritkán fellelhető helytörténeti anyagot[...] Bővebben!Tovább »
Ez tényleg remek darab, jókat lehet barangolni a régi Kecskeméten. Érdekes, hogy a bolsevik mozgalmárokról elnevezett utcák szinte kivétel nélkül a régi nevüket kapták vissza. További érdekesség, hogy hajdan nem munkáltak az emberekben mindenféle idétlen görcsök és gátlások, például: Cigányváros.
Akinek van pár szabad perce, legyen szíves töltse ki a kérdőívemet a Kecskeméti Arborétummal és a Szabadidőparkkal kapcsolatban! Nagy segítség lenne a szakdolgozatomhoz. Köszönöm szépen:)
A Kunsági Dízel fórumon most témaként szerepel az egykori „Műkert” vasúti megállóhely (Kecskemét–Lakitelek vonal). Valahol a Vadaskert környékén volt. Nagyon örülnék, ha valaki képet tudna itt feltenni róla. Vagy akár a Parasztfőiskola megállóhelyről, amely a 140-es vonalon volt.
Köszönöm, a két régi fotót elviszem természetesen az aláírásod rajta hagyom.
a szánkozó dombra szívesen megyek én is, A körülötte lévő kis sétahelyet is élvezem. Most szombaton tényleg gyönyörű volt. kattintgattam, bár gyenge fotós vagyok.
És akkor már érdemes megemlíteni a domb alatti kis parkerdőcskét is, szép példájául annak, hogy azért az átkosban is születtek jó dolgok, és voltak bölcs, előre tekintő, a jövővel is törődő szakemberek.
Emléktábla, rajta Arany János versével és az erdő fohászával:
A mi Dombunk szerintem egyedülláló az országban. :)
Sajnos ezt a város jelenleg nem igazán használja ki, pedig tényelg nagy attrakció. Debreceni ismerősöm nem akarta elhinni, hogy itt ilyen létezik. :)
A Domb, vagyis a Benkó-domb a Szabadidő központ tavainak létrehozásakor kitermelt földből keletkezett. Benkó Zoltán, a Vízmű Vállalat akkori igazgatójának példaértékű döntésének köszönhetjük. A rengeteg földet nem kellett messzire elszállítani, helyette lett egy 49 méteres, dombunk.
A tavakról biztosan tudjuk, hogy 1976-tól 1986-ig "épültek", vagyis ekkorra tehetjük a Domb elkészültét is. Édesapám elmondása szerint, évekig éjjel-nappal hordták a munkagépek a földet mindig egyre fentebb. :)
Van egy képem ami az 1982-es állapotokat tükrözi:
Remélem a dombot mindenki észreveszi. :) Hát nem is tudom... negyede ha megvolt?
Egyébként magastározót terveztek a tetejére, hogy ne legyen probléma az új, 10 emeletes panelek vízellátásával, de sem ez, sem pedig az az eszpresszó és kilátó nem valósult meg, melynek nagyon sokáig láthattuk az alapjául szolgáló betonkádat, amit mostanra feltöltöttek, betemettek.
Bizony, 3-4 éve olvastam először én is, hogy piarista templomot eredetileg két tornyosra tervezték.
Több érdekesség is fűzhető hozzá:
Ez a 3. legöregebb templom a Barátok temploma és a református templom után, ezzel korban megelőzvé a mi "Öregtemplom"-unkat is :)
A pestisjárvány ideje alatt épült, emiatt csak nagyon lassan haladtak a munkálatokkal. (1725-1765)
A város egyetlen tisztán barokk stílusú épülete.
A főoltárt pénzhiány miatt kilóra vásárolta meg a városi piarista rend a felvidéki Privigye város templomától, ott ugyanis már nem tartottak rá igényt. Természetesen miután ide került, alapos felújításon esett át.
A templom majd 250 éve pontosan ugyanígy néz ki.
Ja és torony: Erdetileg ugye 2 tornyot terveztek ugyanolyan vörösréz borítású kupolákkal, mint az összes többi templom. Ám sajnos a pénzhiány és a pestis előretörése miatt nem valósulhatott meg, a terveken módosítani kellett...
2 nagy toronyból egy kicsi lett, illetve a kupolából is csak egy sátortető maradt. Ezért van az, hogy a nagy templom tetején ma csak egy aránytalanul kicsi tornyocska látható...
Annak idején velem is elhitették, hogy a földrengés rázta le a 4 saroktornyot, sőt még Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész is ezt írta a Kecskemét főterét bemutató könyvében, viszont nekem több bizonyítékom is van, hogy a tornyok még a földrengés előtt eltűntek. :-)
Íme;
Ez a kép egy panorámafotó részlete. A kép böngészésével nagyon egyszerűen meg lehet határozni, hogy körülbelül melyik években készült.
A Zsinagóga kupolája itt még hagymakupola, vagyis az eredeti, földrengés előtti állapotot ábrázolja. Az is tisztán látszik, hogy a Rákóczi út helyén már elkezdték bontani az épületeket, valamint azt is tudjuk, hogy a sugárutat 1903-ban nyitották meg. A Cifrapalotát pedig 1902-ben építették, vagyis a kép 1902 és 1903 között készült valamikor!
Ja és legfontosabb: Az evangélikus templom saroktornyai már sehol. :) Az 1911-es földrengés előtt 9 évvel már nem voltak meg.
Tudomásom szerint a földrengés miatt omlottak le, igen. :) Ha jól tudom, nem építették a saroktornyokat vissza.
Más:
Meglepődtem, mikor megtudtam nemrég, h a piarista templomot két toronnyal tervezték!? Ejj be kár, hogy nem úgy épült meg, hasonlóan gyönyörű lehetne a nagyváradi székesegyházhoz! :)
Mai körkép, csaknem mindenütt.
Itt már az újabb kép is maga a múlt.
Kösz a választ, én elég keveset tudok, de most éerdeklődtem picit innen-onnan.