Néhány száz kis és közepes nagyságú geotermikus erőművel sokkal olcsóbban lenne előállítható hazánkban az áram és lenne egy rakás hulladékhő iskolák, sportcsarnokok, uszodák, üvegházak fűtésére is. Nagyon sok embernek adna munkát. Nem lenne veszélyes, decentralizált lenne, kisebb nemzetbiztonsági kockázattal. Egyedül a nagy mélységű fúrásnak van némi kockázata, de ilyen mennyiségnél az is minimális és eloszlana sokfelé.
Ja van még egy fontos dolog szerintem. Földszintes, egyszintes épület, nagy alapterülettel. Maga a beton alap, a nagy elő (12 nm) és hátsó (60 nm) teraszok, + lépcső miatt ~400 nm. A ház belső hasznos területe ennek a fele sincs. (50 cm-es külső falak és sok helyen 25-30 cm-es belsők. Kevés a 15 cm-es elválasztófal. Mai eszemmel már azt is legalább 25 cm vastagra építem. A dupla garázzsal és a tárolval megy csak a fele fölé. Az ajzatban is van hőszigeteleés, de nem túl erős és vastag. Erről a nagy területről este és nappal is az alatta lévő talaj is hűakkunulár és kiegyenlít. Ami a legnmagyobb esti melegben is sokkal hidegebb.
Vastag téglafalakkal és téglabéléstestestes födémmel, rajta vasbeton, rajta küzetgyapot. A cserép alattt meg hővisszaverő fólia.
CSk egy szintes az épület és a tető és az eresz, 1 méterre ki van tolva a falaktól. 3 rétegű üvegek és alú redőnyök. Távverérelt redőnyök. Este lehúza magát, reggel meg fel.
A nagy melegben a házunk déli részein 25-26 fok volt csak bennt, de az északi részen meg 2 fokkal hidegebb.
Ha kinyítom a nagy kétszárnyú ajtót az összekötő folyasón, akkor még ez egymással hüthető is.
" Ha egy ház kellőképpen le van hőszigetelve és a hőakkumlálása is megfelelő, akkor nem nagyon kell például a hazai viszonyok közt klíma."
És mivel, s hogyan lehet "hőakkumlál"-ni, ha pl. a nyári, --több napon át tartó..!--, egész napos 36-38 Cfokos meleg van, és éjszaka is 28 Cfokos meleg van, plusz a házban élő emberek és eszközök hőtermelését, energia befektetés nélkül, 'passzív módon' kompenzálni... ?!
('olyannal', ami nem "nagyon költséges és macerás", mint a "puffertartályok"... ) ;-/
Nyáron nem kell sok meleg víz, azt egy nagyobb bojler+napkollektor simán 'adja', de tavasszal-ősszel már sokkal több hőmennyiség kell, mint amit egy "szabadtéri fürdő medence" össze tud gyűjteni (még fólia fedéssel is..), ezért inkább úgy gondolom, hogy egy 'délre tájolt', É-K-Ny-i oldalon szigetelt (min. 50cm!), déli oldalon üvegfalas, éjszakára hőszig-zsalugáteres, 'hő-házikóban', egy feketére festett, kb. 3000 literes acél-tartály --amelybe 'bedolgozik' a napelem a fölös vill. energiával, plusz esetleg még egy, ebbe az acél-tartályba 'bekötött' kis kályhában elégetve a kerti 'gezemicéket'-- hatékonyabb és sokkal olcsóbb! is volna, mint egy 'energia gyűjtő', "szabadtéri fürdő medence"... ;-)
"a hideg tárolása szintén fagyott vizzel 6db mélyhűtőláda ? "
Inkább egy /naggyon jól leszigetelt - 50cm...!/ külön kis helyiségben tárolt hűtőládákban, sóoldattal töltött müa. kannák közt átvezetett, vékony falu, 'hajtogatható', alu csöveken át, ventilátor fújja be az eltárolt hideget a házba... ;-)
Ha egy ház kellőképpen le van hőszigetelve és a hőakkumlálása is megfelelő, akkor nem nagyon kell például a hazai viszonyok közt klíma. Mi elkészítettük a csövezését, de nem kellett a készülékeket rárakni.
Hasonlóan a fütés sem kerül túl sokba. Arra meg akár napkollektorokkal is rá lehet segíteni.
" bővebben is kifejtenéd ?... ... meleg és hideg tárolót kell építeni,"
Egy jól szigetelt, 'átlagos' méretű családi ház (kb. 100m2 alap területű...) /ami szabvány szerint, "hőtechnikailag nullenergiás ház"/, annak a 'hideg-meleg igénye' nem túl sok. Ha már 'le van hűtve' /nyáron/, akkor -4 fővel, plusz energiatakarékos eszközökkel számolva- kb. 1kWh körül van...
Télen a fűtés ennél kevesebb, mert a jó hőszigetelés, a hőcserélős légfrissítés,
és 'a természetes módon' bent termelődő hő miatt...
Ezért úgy gondolom, hogy ezt a max. 1kWh körüli '+/-' hőt
nem túl bonyolult -házilagos megoldásokkal is- eltárolni napközben,
hogy este, munka után felhasználható lehessen... :-)
"megoldható lenne néhány olyan kedvező árú és értelmes napelemes termékkel, amelyek kikerülik a hálózatot és akkumulátorok sem kellenek hozzá. Kettős fűtőszálas határolós kályha és kettős fűtőszálas melegvizes bojlerek. Ha gondolod komolyabban is társaloghatunk róla. Szívesen átadom neked az ötleteimet."
Akksi-ban tárolni vill. energiát nem gazdaságos - sem 'privát', sem céges 'értelemben'. De a 'privát'-nál maradva szerintem az a gazdaságos vill. energia tárolás, ha a 'legnagyobb igénnyel számolunk'... Vagyis mire van legnagyobb mértékben szükség 'privát'-ban ? Melegre és hidegre. Tehát meleg és hideg tárolót kell építeni, és abban el lehet /viszonylag../ gazdaságosan tárolni a napi vill. energia fölösleget. /meleget nagy! bojlerben és 1-3000 literes víztartályban a fűtéshez /tavasz-ősz.../ hideget nagyméretű! hűtőládákban tárolt víz, vagy még inkább sóolvadékban, a délutáni-esti 'légkondi' hűtéshez.../ Egy kicsit 'munkás' és helyigényes, de ha elkészült sokáig csak 'hoz'... ! ;-)
Volt régebben egy lenygyel kütyü, 10-20 ezer forint közt, ami igen sokmindent tudott és 2 -2,5 -3 Kw volt a teljesítménye. Ideális egy fűtűszálhoz. De már nem kapható. Ok banális.... lengyel szabvány 220 V-a konnektor van rajta. Igazából csak azt kell átszeretni hazai szabványra.
Volt róla berakva táblázat és adat is, de ugye ez folyamatosan változik.
Annyi biztos, hogy jelenleg is a világ élbolyában vagyunk... de lehetnénk sokkal előrébb is.
Persze ez két-három, négy fő termelési módból tevődik össze.
Jelenleg nálunk a sima fűtéshasznosítás a legnagyobb tétel és a geotermikus áramtermelés elhanyagolt. Pedig a hőt árammá átalakítani, nem olyan nagy dolog.
András. Sokáig dolgoztam fejlesztő mérnökként régebben. Ez a mostani "válság és gordiuszi csomó" is megoldható lenne néhány olyan kevező árú és értelmes napelemes termékkel, amelyek kikerülik a hálózatot és akkumulátorok sem kellenek hozzá. Kettős fűtőszálas hátárolós kályha és kettős fűtőszálas melegvízes bojlerek. Ha gondolod komolyabban is társaloghatunk róla. Szívesen átadom neked az ötleteimet.
https://youtu.be/ELMaDMAYXIQ?t=347 > 5:46-11:49 az EU 2018-as "direktívája" előírja a tagállamoknak, hogy 2024 01.01-tól nem lehet támogatást adni, az 'új' villamos energia termelési módoknak... (napelem, atomerőmű, és gázturbinás erőmű - is...)
;-/
https://youtu.be/ELMaDMAYXIQ?t=676 > 11:16-11:38 De azért 'van remény', mert: "ma is brutális a villamosenergiára az igény, mert a vállalkozások több száz forintért veszik meg azt a villamos energiát, amit a háztartások, napelemmel megtermelve, 5 Ft-árt 'adnak el', a vill. energia szolgáltatóknak"... ;-/
Stájerországban sokan termesztenek olajtököt, amelyet itt Magyarországon olykor stájer tök néven is emlegetnek. A héj nélküli magokból a termés őszi betakarítását követően préselik ki a krémes, sötétzöld, intenzív dióízű olajat, „Stájerország zöld aranyát”, amely egyike Ausztria kulináris kincseinek.
Josef Gründl, osztrák gazdálkodó az energiaárakat látva arra gondolt, hogy a tökföldjéből az olajnál többet is ki lehetne hozni, ezért függőlegesen felszerelt kétoldalú modulokból egy 1,9 MW-os naperőművet épített a Graz melletti Gabersdorfban lévő 5 hektáros földjén. „A legjobb szántómat csak nem fogom beépíteni” – indokolta a szokatlan megoldást.
Miután a vertikális kialakításnak köszönhetően a rendszer alig foglal el némi helyet, a tulajdonos a földterület 90%-án továbbra is tököt és más haszonnövényeket fog majd termeszteni, a maradék 10%-át pedig ökológiai célokra használja.
A technológia a német Next2Sun gyártótól származik, Gründl azonban saját maga tervezte meg a projektet a helyi villanyszerelő mesterrel, Peter Gsell-lel, és a létesítmény üzemeltetése is a két helybéli kezében van. A Stájer Ökológiai Alap finanszírozásával a projektet három évig tudományosan figyelemmel kísérik a vertikális fotovoltaikus energia és a mezőgazdasági termelés közötti szinergiák kutatása és dokumentálása érdekében.
A tulajdonos elmondása szerint a rendszer kilowattonként 140 euróval került többe, mintha hagyományos módon építették volna meg. A megtérülési időt 10-13 évre becsülte, de ez természetesen nagyban függ a jövőbeli energiaáraktól is. Az engedélyeztetés könnyen ment, mivel az erőmű a panelek kelet-nyugati tájolása miatt nem a déli órákban fogja megterhelni a hálózatot. Sőt, ezen a területen a hálózatüzemeltető nem is adott volna engedélyt egy hasonló méretű, ám hagyományos termelési profillal rendelkező naperőműre. A létesítményen belül 9,4 méteres sortávolságokat alakítottak ki, így a földterület 90%-a művelhető marad akár mezőgazdasági gépekkel is, miközben az erőmű „energiasűrűsége” közel 400 kWp/hektár, ami nem sokkal marad el a hagyományos kialakítású erőművek számaitól. A sorok mentén körülbelül 1 méter széles füves sávot hagytak meg, ami hozzá fog járulni a biodiverzitás növeléséhez. A területen bármilyen, legfeljebb 90 cm magasra megnövő növényt lehet termeszteni, afölött viszont már számolni kell az árnyékolással.
A rendszer hivatalos üzembe helyezésében Werner Kogler osztrák alkancellár is részt vett – a Next2Sun szerint ez az ország első MW-os léptékű vertikális agrár-fotovoltaikus rendszere. „Nem szabad hagynunk, hogy megijedjünk a jelenlegi válságoktól” – mondta a zöld politikus avatóbeszédében – „inkább azt mutatjuk meg, milyen fontos az energiaátállás gyors előrehaladása – ez az agrár-fotovoltaikus projekt remek példa arra, hogy ez hogyan is működik.”
„Ausztriában, akárcsak Németországban, lassan eljutunk odáig, hogy átmenetileg teljes egészében megújuló energiával látjuk el magunkat” – nyilatkozta Heiko Hildebrandt, a Next2Sun vezérigazgatója. A hagyományos naperőművek további bővülése növeli az időszakos túlkínálatot, és megterheli a szűkös hálózati kapacitásokat. „A Next2Sun rendszerekkel a reggeli és az esti órákban is tudunk áramot termelni, így az energiaátállást szélesebb alapokra helyezzük – stabilizáljuk a PV-energiatermelést, és így egyenletesebben használjuk ki az elektromos hálózatokat.”
Egy hagyományos módon a talajra telepített kereskedelmi célú naperőmű beruházási költségei kilowattóránként körülbelül 4 centet tesznek ki Ausztriában, a karbantartási költségei pedig körülbelül további 1,4 centet. Ez nagyságrendileg 4-7 centes áramtermelési költséget jelent egy normál naperőmű esetében. A kétoldalú függőlegesen rögzített modulok esetében a telepítési költségek kicsivel 3 cent alatt vannak, a karbantartási költségek pedig körülbelül 1,25 centre rúgnak, a fajlagos költség 4,5-8 cent/kWh. Az állandó növénykultúrákhoz használt magasított tartószerkezetű rendszer telepítési költségei kilowattóránként 6,2 cent körül alakulnak, a karbantartási költségek pedig 1,3 cent körül. Ez (magasságtól függően) 4,5 és 10 cent közötti villamosenergia-termelési költséget eredményez. Egy 10 kilowattnál kisebb, tetőre szerelt rendszer fajlagos költségei 8-10 centet tesznek ki. Forrás.
A címben feltett kérdésre válaszolva tehát két olyan tényezőt kell megemlítenünk, amely a vertikális telepítés mellett szól. Az egyik a jóval kisebb területigény, amely lehetővé teszi az energiatermelés és a mezőgazdaság együttműködését ugyanazon a földterületen. A másik a termelési profil: megfelelő tájolás mellett a függőleges napelemek azokban a reggeli és esti órákban termelik a legtöbb napenergiát, amikor abból egyébként hiány van, és ezért magasabb az ára. Ez a termelőnek és a hálózatnak egyaránt előnyös megoldás lehet.
Említést érdemelhet egy harmadik szempont is, a függőlegesen elhelyezett napelemek épségét ugyanis kevésbé veszélyeztetik a jégesők. Hogy a jég mikor és hogyan okozhat kárt a napelemekben, arról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben.
Az elmúlt hetekben Somfalva, vagy németül Schattendorf neve azért vált ismertté, mert a hírek szerint a település vezetői pénzt akarnak szedni a határátlépésért a Magyarország és Ausztria között ingázóktól. A burgenlandi település azonban egy másfajta újítás bevezetésének is a helyszínéül szolgál: a németországi székhelyű startap, a CMBlu ugyanis itt építi fel, és próbálja ki először valós körülmények között az általa kifejlesztett folyadékáramos energiatárolót, amely egy fotovoltaikus-szélenergiás hibrid erőmű hálózati integrálását segítheti majd elő. A létesítmény összesen 300 MWh tárolókapacitással fog rendelkezni.
A legtöbb folyadékáramos akkumulátor valamilyen fémet, többnyire vanádiumot tartalmaz, a CMBlu „Organic-SolidFlow” nevű technológiája azonban az aránylag ritka vanádium helyett szerves molekulákat használ.
„A vízbázisú elektrolitok nem gyúlékonyak, és teljesen biztonságos, megbízható működést biztosítanak. A korábban kifejlesztett akkumulátor-rendszerekkel összehasonlítva a mi Organic SolidFlow akkumulátorainkat a teljesítmény és a kapacitás közötti szabad skálázhatóság jellemzi. Ezért pontosan az adott alkalmazás egyedi követelményeihez igazíthatók, megfelelő költségelőnyökkel. Az elektrolit és a tényleges energiaátalakító szétválasztása nemcsak az önkisülés elkerülését teszi lehetővé, hanem azt is, hogy az egész akkumulátor helyett az egyes komponensek egyszerű cseréjével visszaállítható legyen az eredeti teljesítmény” – olvasható a cég honlapján.
