Románia se feltétlenül volt az, de a magyarnál, k-németnél, csehszlováknál sokkal szegényesebbb az biztos. A szovjeúnión belül se lett volna összemérhető moszvával vagy leningráddal. kb azt a szerepet töltjük be az eu.-ban amit románia akkor a kgst-ben, valami általános szabály lehet ebben.
Nem biztos. 30 éve körül egy haverral mentünk az idodájába ami kb. 2km, közben arról beszélgettünk, hogy de jól megy nekünk, még ezt is megengedhetjük magunknak, hogy gyalog járunk.
A kicsiket nem számítva mondjuk Hollandia a leggazdagabb az EU. ban, Magyarország a legszegényebb, de szerintem a hollandok többet járnak gyalog és kerékpárral.
A kínai az befektetésnek látszik, de nem az mert nagyjából fedésben van kölcsönnel. Mint ha mondom egy havernak, hogy hívjál már meg egy sörre, ha nincs pénz nálad adok kölcsön.
Mért kell jöjjön hozzá a kínai társadalmi és politikai rendszer is, azt viszont egy zöldkomcsi se érti.
Érdekes történelmi párhuzam ui. a csuseszku romániában is mentek a kínai befektetések, azt nem tudom milyen logikával, szrintem így valahogy. Az a kína kb. úgy aránylott az akkori kgst-hez mint most ehhez a globalizált világhoz, növekedett de sok egyébbel együtt. De az a románia szövetségese volt izraelnek is. Egyéb hasonlóságok a többitől eltérő politikai rendszer, a nemzeti szuvereintás fontosságának a hangoztatása is és a szabadságharc.
Az általános szabály az lehet, hogy minden nagyobb birodalom jellegű tömb perifériáján keletkezik egy ilyen.
Kína hamarosan megelőzi az USA-t a technológiában:
Peking megcsinálta magának
A kínai kormány a világ harmadik legnagyobb, egységes műholdflottájának a tulajdonosa. Peking minden tiltó és szankciós rendelkezés ellenére fejlesztette odáig a technológiáját, hogy immár 369 műholdat keringtet a saját céljai elérése érdekében – nem kell feltétlenül rögtön rosszra gondolni, a világ legprecízebb GPS-rendszerét például Kína üzemelteti, ennek pedig nemcsak a hadsereg veszi igen nagy hasznát, hanem a békés polgárok is.
A magzati szarvasmarha-szérum (FBS) a szarvasmarhamagzat véréből származik a vágóhídon zárt gyűjtőrendszeren keresztül.A magzati szarvasmarha-szérum a legszélesebb körben használt szérum-kiegészítő az eukarióta sejtek in vitro sejttenyésztéséhez.Ez annak köszönhető, hogy nagyon alacsony az antitestszintje, és több növekedési faktort tartalmaz, ami sokoldalúságot tesz lehetővé számos különböző sejttenyésztési alkalmazásban.A globuláris fehérje, a szarvasmarha-szérumalbumin (BSA), a magzati szarvasmarha-szérum fő összetevője.A magzati szarvasmarha-szérumban található fehérjék gazdag választéka a tenyésztett sejteket olyan tápközegben tartja, amelyben túlélhetnek, növekedhetnek és osztódhatnak.Mivel biológiai termékről van szó, az FBS nem teljesen meghatározott tápközeg-komponens, és mint ilyen, a tételek összetétele változó.Ennek eredményeként és az esetleges ágensek átvitelének lehetőségének minimalizálása érdekében szérummentes és kémiailag meghatározott tápközeget (CDM) fejlesztettek ki.A szérummentes tápközeg hatékonysága azonban korlátozott, mivel sok sejtvonalnak még mindig szérumra van szüksége a növekedéshez, és sok szérummentes táptalaj csak szűken meghatározott sejttípusok növekedését tudja támogatni.
A burgonyát az elején dísznövényként alkalmazták, merthogy a BOGYÓ termése viszont valóban mérgező.
Csakhogy nem a termését kell fogyasztani, hanem a GUMÓJÁT, ami egy módosult gyökér: valójában energiatároló a növény számára, mivel tele van keményítővel.
Úgy tudom a fbs-el van probléma, az valami hormon vagy nem tudom mi, de a nélkül nem keletkezik, nem osztódnak a sejtek, de azt valamilyen embriókból szeparálják,meglehetősen drága. talán majd ha klónott baktériumok csinálják?
Elfogadható kompromisszum lehet talán ami szójából és valami borsóból kivont proteinból készül, cékla látől vörös és hő hatására rostos, hasonlóan néz ki mint egy darab hús.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem ezért egyenesen 2023 legnagyobb technológiai kudarcai közé sorolta a laboratóriumban kitenyésztett húst: „az Upside rengeteg munkaerőt, műanyagot és energiát használt elenyésző mennyiségű hús előállításához” – hangzik a verdikt. A cég termékeiből néhány falatka 45 dollárba (16 ezer forintba) kerül egy Michelin-csillagos San Franciscó-i étteremben; ami nem csoda, hiszen egyetlen kiló műhúshoz akár 600 liter tápközegre is szükség lehet, egy liter tápközeg pedig egybehangzó állítások szerint belekerülhet 400 dollárba. Mindenesetre február elsejei szállítással pillanatnyilag fél liter, sejttenyésztésre alkalmas amerikai FBS 670 ezer forintért kapható.
Tárolni ezeket mínusz 20 fokon kell – és akkor el is jutottunk az energiaigényhez.
Egy tavalyi kutatás szerint a méregdrágán létrehozott álhús akár huszonötször rosszabb a környezetnek, mint egy szimpla marha. A jelenleg alkalmazott tisztítási folyamatok (az endotoxinok kivonása és hasonló fortélyok) ugyanis olyannyira energia- és erőforrás-intenzívek, hogy egyetlen kiló műhús 246–1508 kiló szén-dioxid kibocsátásával jár. A bűnös szarvasmarha esetében ez a mennyiség 99,48 kiló. Utóbbi ráadásul tájképgondozási funkciókat is elláthat biofűnyíróként és trágyagyárként, ellentétben szintetikus megfelelőjével.
Persze simán lehet, hogy a tudomány öles léptekkel haladni fog előre, a tisztítási folyamatokon lazítanak, a sejtek növekedését fincsi adalékanyagokkal felturbózzák és ezáltal az előállítási költségeket csökkentik (ami már a borsófehérje alapú, jóval egyszerűbben összerakható húspótléknál se jött be, de egy vérbeli momentumos a kordonbontást se adja fel egykönnyen csak azért, mert első, második és harmadik blikkre teljesen kontraproduktívnak tűnik).
Igen ám, de a műfenyő is kapható ma már olcsón, egyenesen Kínából, mégis egyre több fogy a természetesből is.
Azaz szuper a mesterséges alternatíva – arra, hogy azt IS vegye valaki a nem mesterséges variáns mellett.
