"(…)Felvidékünkre l868-ban kezdtek a kazárok beözönleni. Azelott is szállingóztak, jöttek, mentek, meg is telepedtek. Egy öreg kazár, aki elvagyonosodása következtében “bárónak” keresztel el Zugó község vidéke, így szólott hozzám:
“Mi is bennszülöttek vagyunk; Magyarország polgárai. Az állami védelmet mi is megérdemeljük.”
- Mikor telepedett meg itt? – kérdezém.
“Én? Én itt születtem; apám is itt született, nagyapám is.”
- Van-e errol anyakönyvi bizonyíték?
“Az nincs. De jöjjön ki velem az úr a temetobe; ott megmutatom a sírköveket. Érnek azok annyit, mint az írás.”
Ez a bizonyíték csakugyan eros. Aki a sírokat szólítja tanúságtételre, az már – gondolám – össze van nove ezzel a földdel, e földnek nagy és nemes érdekeivel. A fölébredt rokonszenv nem palástolható érzésével kérdeztem:
- Hány holdja van a haza földjébol?
“Kevés. Csak éppen annyi, amennyit kénytelen voltam átvenni bukott adósaimtól.”
- Licitáción?
“Igen”
- Nem ingerelte semmi arra, hogy földet vásároljon, szabad kézbol?
“Mi ingerelt volna? A föld rossz üzlet. Nagy helyen kell dolgozni kis haszonért. Aztán megköti az embert egy helyhez. Pénzemmel, korcsmámmal, boltommal oda mehetek, ahová akarok. A földet sem kocsira nem rakhatom, sem a hátamra nem vehetem.”
- Hány ökörfogatot tart?
“Csak lovat tartok; azzal fuvarozom a szeszt és egyéb árut.”
- Azzal is szánt?
“Nem szántok, nem gazdálkodom. Földjeimet haszonbérbe és részibe adom a parasztoknak. Nem érdemes itt a földdel kínlódni.”
A fölébredt rokonszenv elpárolgott. Beszélgetésünk németül folyt. Én törtem a nyelvet, o rontotta. Végre magyarul szólottam hozzá.
“Nem tudok magyarul.”
- Volt-e katona?
“Abban az idoben nem vették azt olyan szigorúan. Csak a vigyázatlanokat sorozták be.”
- Hány éves?
“Hetvennégy.”
- Ötvenkét év elott éppen huszonketto volt. Akkor csak szolgált a honvédségnél (1848-49)?
“Nem szolgáltam. Katona csak úgy lesz az ember, ha muszáj. Mi akkor itt, a Vereckei-szorosban mindnyájan szállítással foglalkoztunk.”
- A muszkák részére?
“Igen.”
- Jól fizették?
“Meghiszem azt! Olyan brilliáns üzleteket soha nem csináltunk.”
Nem folytattam tovább. Amit kerestem: a hazafias érzésnek legkisebb nyomát sem fedezhettem fel. Ennek mindegy. Orosz invázió, osztrák uralom, magyar alkotmányosság – mindegy. Lelkivilágába nincs belekapcsolódva a Haza fogalma. Három ismeretlenu egyenletrol éppen úgy beszélhettem volna vele, mint hazaszeretetrol.
Hetvennégy évet töltött el anélkül, hogy szíve egyetlenegyszer is megdobbant volna azért a hazáért, amelyben született, ahol élt, vagyont gyujtött, oltalmat nyert.
Szakálla megnott, meg is oszült, teste elhízott, zsebe megtelt. Gyermekeit kiházasította, unokáit fölnevelte, vidékét kizsarolta. Fináncnak, zsandárnak, bíróságnak nem vétett. Hatósággal pörbe nem szállott. Uzte a szeszcsempészetet, az áruuzsorát, a pénzuzsorát, a gabonauzsorát és a feles marhauzsorát. Így élt.
A többi is így él. Nem tanul, nem muvelodik, nem mosdik. Csinálja az üzletet és a gyermeket. Esküszik hamisan. Sokszor gyújtogat. Megcsonkítja ellensége barmát. Vádaskodik alaptalanul. Vesztegel, ahol lehet. Korrumpál mindenütt. Péntek este gyertyát gyújt és megfürdik a rituális lében. Hangosan imádkozik és némán csal. A földrol lenyúzza a termoréteget, a néprol a bort.
Szapora, mint a bogár. Élelmes, mint a veréb. Pusztít, mint a patkány.
Az uradalom által elgyöngített hegyvidéki népet úgy támadta meg a kazár, mint a sötét, félelmetes és undorító légytömeg, a megsebzett és elhagyatott állatot." Bartha Miklos: Kazarfoldon

Errol kellett volna filmet csinalni, es nem a szokasos tortenelem hamisitast folytatni. A zsidosag nagyon megszepiti a multjat, kijelentik, hogy mar 1000 eve itt elnek, holott a nagy reszuk csak a szazadfordulon vandorolt be a galiciai gettokbol. A filmben nem volt szo a rablogyilkos Husz Abrahamrol, a sikkaszto Cohen Izidor Ignacrol, a szabadkomuves-miniszter Weiss Pinkaszrol, Tiszaeszlarrol, a feketezokrol, aruhamisitokrol, stb, pedig a kor zsidosaga sajnos foleg ilyenekbol allt. Igy egy kulfoldi nem fogja megerteni, hogy miert kezdtek egyszercsak uldozni oket.
Megtudjuk, hogy csak azert lettek kommunistak, mert a fasisztak uldoztek oket. Jo lenne tudni, hogy a gazdag csaldbol szarmazo Marxot milyen fasisztak uldoztek, es mifele antiszemitizmus vette ra a Svajcban elo Lenint arra, hogy a hitkozseggel egyutt Oroszorszagban atvegye a hatalmat, majd 20 millio embert megoljenek.
A zsidosag a sajat tortenelmet sem ismeri, filmben peldaul a zsido ujra az elozo nevet hasznalja, azon a cimen, hogy az az osei neve. A valosagban a nevuket kb. 200 eve vasaroltak (!), a gazdagabbak dragakonevet, a szegenyebbek semlegest. Ha valoban az eredeti nevet akarta vona, akkor az Ibrahim bin al-Cohen lett volna megfelelo. Szerintem az lehet ennek az oka, hogy a zsidok egyfelol nagyon buszkek a szarmazasukra, ugyanakkor a tudatuk melyen szegyenlik is a sivatagi-szemita eredetuket, es szeretnek magukat Europa oslakosainak feltuntetni.