Szász I Gy. Atomisztikus fizikája tömören fogalmazva.

A www.atomsz.com-ból levonom a következtetést az univerzumunk felépítésére. Először az elméletemben elfogadott alapelveket nevezem meg, majd jönnek a következtetésék. Pirossal jelzem az általam nem támogatott, de a fizika által elfogadott elveket.

A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékből áll, az elektronból, a pozitronból, a protonból és az eltonból. Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:

elektron:{ -e, -g m_e},  pozitron:{ +e, +g m_e},  },  protron:{ +e, +g m_P},  elton:{ -e, -g m_P}; m_P/m_e =1 836, az egyetemes gravitációs állandó G = g²/4π.

A két elemi töltés aránya: e/gm_P = 0.966∙10⁺²¹, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.

Az első elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikak a gravitációt.  Az elemi töltések által okozott mezők c-vel terjednek és nem-konzervatív mezők, tehát a részecskék energiája folytonosan változik. Az energia nem kvantált. A Planck állandó egy Lagrange multiplikátor szerepét tölti be és, a részecskék megmaradása miatt, csak a részecskék mozgásegyenleteiben lép fel. Ez az állandó fixálja az atomokat (az elektronhéjakat) kb 10^-8 cm-es nagyságra.

A két előjelű gravitációs töltések hozzák a tömegnélkülinek tűnő neutrínókat, ν_e = (e,p) és ν_P = (P,E) létre, 0.703 10^-13 cm és 0.383 10^-16 cm nagysággal. Az elektron és a pozitron nem tud egymáshoz közelebb kerülni, mint 0.703 10^-13 cm, a proton és az elton nem tud közelebb jutni, mint 0.383 10^-16 cm. Az elektron és a pozitron, ill. a proton és az elton nem tudják egymást megsemmisíteni. Az E = m c² elv nem érvényes. A részecskék csak kötni tudják egymást, meg csak szétválni tudnak.

A kb. 10⁺¹³ cm-es atommagok protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak. Az elektromágnesesség préseli össze a protonokat, elektronokat és pozitronokat

10⁺¹³ cm-es tartományokba, egy másik Lagrange multiplikátor, a h⁰ = h/387, segítségével. A stabil neutron N⁰ = (P,e) is 0.702 10^-13 cm nagy.

Egy elektromosan semleges objektumnak, ami mind a négy elemirészecskékből áll, a súlyos tömege

m^g(objektum) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|.

Ennek a nyugalmi tehetetlen tömege

mⁱ(objektum) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e > 0.

Nyilvánvalóan különbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtől, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. A kétfajta tömeget ki is lehet mérni, ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben.

Mit kell még tudni az univerzum szerkezetéről?

A részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem ismerhető sohasem pontosan. Mivel a mérések véges tér-időben vannak elvégezve, a véges Minkowski tér alkalmas az univerzum leírására. Az anyagnak egy maximális ürüsége van, kb 10⁺²⁴ g/cm-nél. Sem a kölcsönhatásokban, sem a tér-időben nem lépnek fel szingularitások. Semmi esetre sem a meggörbített tér-idő szükséges a gravitáció leírásához.  A négy elemi részecske mindig létezett, úgy hogy nincs szükség az Ősrobbanásra sem.

https://www.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU

 

„Sem a kölcsönhatásokban, sem a tér-időben nem lépnek fel szingularitások.” 

Az anyagnak egy lokális helyen maximális ürüsége van, kb 10⁺²⁴ g/cm-nél. Ekkor az anyag alapállapotba kerül, vagyis már nem sugároz ki semmilyen energiát. Az objektum hőmérséklete a 0 K-hoz közelít. Ez a sötét objektum (fekete lyuk). Amikor két nagytömegű égitest, vagy sötét objektum egymás körüli pályára kerül, gravitációs hullámok keletkeznek, amiknek sebessége megegyezik a c fénysebességgel. (Ezeket már érzékelni tudják.) Az egyesülés kataklizmája után, az alapállapot idővel helyreáll, a kisugárzott gravitációs energiának megfelelő mértékűen csökkent a „megmaradt” objektum tömege.

Szász uram szerint, az Elton-bázisú anyaggal is ugyan ez történik, azonban a kétféle anyagtípus taszítja egymást. Ennél fogva, az univerzumban, és az univerzumból nem alakulhat ki egyetlen EGY szuper nagy objektum, vagy szingularitás.  Így az nem is robbanhat fel, Ősrobbanás gyanánt.

Várom a véleményeket.