Bár én soha senkinek nem panaszkodom, nem beszélem ki a magánéletemet, de lehet hogy jól esik kicsit kiírni magamból azt ami van. Első pillanattól kezdve egy hullámhosszon vagyok a feleségemmel, mindig minden olyan természetesen módon ment. Ezért is vettem feleségül, meg sokszor hallottam tőle amikor valaki házaséletbeli problémáiról hallottunk, hogy ilyen velünk nem lesz soha, miénk nem lesz sablon házasság. Mi mindig mindent megbeszélünk nem úgy mint a többség. Ez ment is egy darabig, sőt most is megy mert kizárólag egyetlen dolgot vett ki a feleségem az életünkből, az a szex.

Fel figyeltem arra hogy mindig én kezdeményezek, ezzel nem is volt soha probléma de elkezdtem a szerelem vakságából azt is észre venni hogy azért le adja a jeleket arra hogy, nem is tudom hogy fogalmazzam meg de a lényeg hogy gyere akkor és csináld. Minimum 2 orgazmus minden aktusnál ezért úgy gondoltam hogy nem teszek rosszat azzal hogy kezdeményezek a feleségemnél.

De amikor ezeket a jeleket észre vettem, erőt vettem magamon és magamon kezdtem el segíteni annak érdekéven hogy kiderítsem miennyi az ő igénye. 2 hónapig ment a cölibátus majd elővettem a témát.

Persze a házasságunk filozófiájához hűen, teljesen normálisan elkezdtem neki megemlíteni hogy tudja e mikkr voltunk együtt utólnára. Nem tudta. 2 hónapja. Ennyire számon tartod?

Tudni kell hogy én egy eléggé aktív pasi vagyok, heti 10et is bírok de nyílván a saját potenciámat soha sem erőltettem rá, úgy vettem észre hogy neki elég a heti 2-3 ezért ehhez is tartottam magam, ezen nem volt hiszti. Nyitottan állok a szexhez és a szexuális kutúrám is igen magas, nem zárkózom el a oerverzióktól, extráktól, kiegészítőktől és kísérletezésektől. Mindig is ilyen voltam. De soha semmit nem kényszerítettem egyik partneremre sem, nyílván a feleségemre sem. Van bilincs, vibrátor meg ez-az a szekrényben amiket együtt vettünk. Kb 2 éve ott eszi a fene a szekrény mélyén.

Kezdeményeztem egy beszélgetés amiben elmondtam hogy szerintem van egy kis problémánk és szeretném megbeszélni. 

Nem volt teljesen elzárkózva, de túlzott nyitottságot sem mutatott. 

Mondtam neki hogy teljes mértékben tisztában vagyok vele hogy a nő amilyen csodálatos, olyan bónyolult is néha. 

Ki tértem mindenre: Mondja meg ha valamit rosszúl csinálok akár a szexben akár az érzelmi vagy férj szerepem betöltésében mert én szívesen változtatok a nem tetsző dolgokon, nem esik nehezemre. Semmi, minden oké. Akkor nem szeretsz már? De igen.Van valami mentális vagy egészségügyi problémád amiről nem tudok? Nincs. Vannak szexuális vágyaid amiket nem mersz elmondani? (lehetsz lánnyal nélkülem vagy velem, mindegy. Kereshetünk pasit 3.nak vagy párt, bármit amit szeretnél én nyitott leszek rá hidd el. Nem kell ilyen. Akkor van más pasi a képben? Azt is elmondhatod tudod hogy nem én vagyok az aki ezért agyon ver csak jó lenne tudnom már valamit. Nincs senki téged szeretlek.

Okosabb nem lettem, ugyan úgy ahogy a másik 3 kezdeményezésnél aminek a célja a szexuális életünk rendbe hozatala volt. A helyzet már 2 éve változatlan, és már nem is érdekel. Csak a minta férj amit én szívesen finomítgattam oda lett. Nem sűrűn teszek extrákat a háztartásba, már nem főzök ebédet, vacsorát, nem megyek elé mindennap amikor végez a munkával, már csak néha. Nem takarítgatok unalmamba meg úgy konkréttan, mindent amit eddig csináltam csak néha teszem meg. Feszült vagyok amit nem adok ki magamból mert nem másokon fogom le vezetni a magánéleti gondjaimat, a feleségemet se terrorizálom ezért szinte állandó gyomorideggel voltam és szüntelen agyalással teltek a hónapjaim. Közben átjött az is, hogy mióta leálltam a kezdeményezésekkel, nincsenek már fura lefekvés előtti rosszullétek, extra fáradtságok. Anno mesztelen feküdt mellettem, ma már pizsibe, lábaközé gyűrt köntössel, Y pózban, feje a vállamon, egész alteste a lehető legtávolabb az enyémtől, esélyt sem adva hogy megkívánjam, bár már le eshetett neki hogy annak az időnek vége hogy én kezdeményezzek. Volt hogy felébredtem éjszak és félkómásan símogatni kezdtem, aztán felébredt és abban a pillanatban a gyomrom összerándult és át futott a gondolat hogy uh b+ mit csinálsz? Megijedtem a reakciótól és inkább elfordultam.Fizikai munka mellett napi 4 órát alszom, hajnalban már megy az első kocsmába kávézni, a szex ami letudna fárasztani igazán. 

Ezt még ilyen részeletesen soha nem írtam le. Sokat olvadtam, rengeteg a szexuális probléma a házasságokban és azt is láttam hogy mindig a férfiakat hozzák ki hibás félnek. Nem törődik, nem segít, nem figyel mindig csak dugna.

Ezért inkább nem is írtam le. De most jól esett ez a pár kiírt mondat. Kértem hogy tegyük már le azt a rohadt telefont és foglalkozzunk egymással, filmezzünk, csavarogjunk, teremtsünk egy kis intimitást megint. 2 hét után már kezdett feszülten reagálni és alig várta hovy kézbe vegyem a telefonomat mert akkor ő is gyorsan telózni kezdett. Ezt is hagytam a francba, előbb-utóbb balhé lett volna belőle. Régen rossz ha kényszeríteni kell bármire is. Nem fogok elválni az tuti, ha ő majd válni akar akkor szól. Nem fogok másik házasságot kezdeni senkivel, kiábrándultam, nem hiszek már senkinek, a feleségem volt az egyetlen akiben bíztam, már benne sem. Az álmai pasija voltam, (Rendben van az énképem, nem én vagyok a Brad Pista de nem vagyok rossz pasi sem) 36 vagyok de max 30nak látszom, ő 26, szép csinos nő és semmi extra kötekedni valóm nincs vele kapcsolatban csak ha nagyon keresném, de azt meg minek. Soba sem vesztünk még össze, nem tervezek ilyet beiktatni továbbra sem. Viszont azt teszem amit sokan elítélnek,  pedig többen csinálják mint azt gondolnánk, szeretőt fogok keresni.

Soha sem gondoltam volna hogy ebbe a cipőbe fogok kerűlni én is, azok alapján ahogy indult az egész. A szükségleteimet semmilyen formában nem szándékozta kielégíteni, azt is megbántam hogy elmondtam hogy menyire nyitottan gondolkozom a szexről mert azt is észre vettem közben, mennyi előítélet van benne a szexuálisan szabadabb nők felé.Pedig tini korában ő sem volt éppen apáca.  Na de mindegy is. Szép napot mindenkinek.