Isten mindenben Minden, és ezért ott van, ahol vagyok

Ott van, ahol vagy

Önmagát kínálja nekem értem

És másképpen nem vehetem magamhoz, mint az elhatározásomban

És senki más nem teheti meg sem a döntésemet, sem az áldozatomat

Belehelyezkedve az akaratába, elfogadva az áldozatát értem

És az nem kérdés, hogy elég érett vagyok e ehhez

Hanem az akaratom a kérdés

Így sem tessék-lássék módra, sem mást mutatva nem birtokolhatom

Hanem csakis a mérlegelésemben, és a döntésemben

Amiben a nagy elválasztóvonal az alázatom

Az értelmem nem alázatos, hanem hideg

A szívem adja a meleget a felismerésemhez

A szívem az, aki alázatos bennem, aki képes alázatossá tenni engem

Az alázatom lesz az, aki megmutatja a mellettem álló, és az engem váró Krisztust

És ugyan elhangzik, és sokszor elhangzik az engem megszólító Szó, Isten Szava

De hogy felismerem azt nekem elhangzónak, az már az én kérdésem, az akaratom kérdése

A felismerésemhez a körülmény adott, és várja a döntésemet

És ahogy már önmagában a felismerésem is tanúsít, úgy a megismerésem is telve tanúsággal, ami önmagában igazol