FÜLÖP KÁLMÁN

ALKOTÓ LÁZ


Igaz, hogy fényes álmok
nem várnak rám sokáig,
de kényes témák némán
morzsolják minden percem,
ajándékok ma is a versek,
amelyek megszületnek,
s az agy-hullámok árnyán
még ünnepelni mernek –
zord alkonyok porában,
felforrósodott vérben,
papírra fröccsent lázból,
cseppennek szélfúvásba
a belélegzett, csendes
letisztult délutánból.

-148-

 

*

 

FÜLÖP KÁLMÁN

A GONDOLAT PARTJAIN


Nem tudom, miért kellene
másnak mutassam magam,
mint aki vagyok, és élek
a nagy Föld-planétán,
szerénynek lenni
semmivel sem kevesebb,
mint dicsőnek, s amikor
papír felett görnyed az idő
és agyam hullámai
csapkodnak a gondolat
partjain, szavak minősítenek
engem, fenyő-tiszta
rímek után kutakodva.

 

-153-

 

*

 

FÜLÖP KÁLMÁN

HOLNAP


Holnap talán majd
újra én leszek:
múltamból mentett
izzó lélek-parázs –
papírra lopom
hajnalom neszét
s az abban rejlő
örök akarást.

-164-