A halotti templomok esetében megfigyelhetőek bizonyos technikai megoldások és építészeti stílusok, amelyek eltérhetnek a piramisokétól. Lehetséges, hogy a halotti templomok eredetileg különálló struktúrákként épültek, és később kapcsolták össze őket a piramisokkal. Az ilyen építészeti integráció más ókori kultúrákban is megfigyelhető (pl. Persepolisnál, Teotihuacanban, Baalbeknél, Göbekli Tepe, Római Fórum) ahol régebbi szent helyeket későbbi építményekkel kombináltak. A halotti templomok és a piramisok környezetében végzett geológiai vizsgálatok azt mutathatják, hogy a halotti templomok hosszabb ideig ki voltak téve az eróziós folyamatoknak, ami arra utalhat, hogy régebbiek.

A Szfinxnél látható vízeróziós nyomokat és az építmények elhelyezkedését és orientációját, különösen a napéjegyenlőségekhez és napfordulókhoz való igazodást is figyelembe véve alapos ok van feltételezni, hogy ezek az építmények (Szfinx, szertartási út, halotti templomok, piramisok) különböző időszakokban, több fázisban készültek, és később integrálták őket egy nagyobb komplexumba.