Eleve nehéz követni, mert mikor mit mosol össze.

Valóban tudok egy másik óbirodalmi építményről, amire Schoch hivatkozott, hogy nem látszik rajta ilyen eső erózió, mint a Szfinxen, pedig onnan bányászták...

A Mystery of the Sphinx c. film (NBC-TV, 1993) dolgozta fel West és Schoch hipotéziseit. Schoch felfigyelt Debehen sírjának homlokzatára, aki szintén a IV. dinasztia alatt élt. Debehen sír 63 méterrel van a tengerszint felett, Kheopsz kőbányájánál, mely a Khephrén piramis délkeleti sarkától terjed kelet felé. Kőanyaga pontosan ugyanolyan – láthatjuk a filmben -, mint a Szfinxé, viszont a csipkézett homlokzatát semmiféle eső nem pusztította, csak a szél, ezért az eróziós nyomok más irányúak.

Viszont egy hároméves gyerek kiszúrja, hogy a sír éles szögű kőprofiljait máshogy érinti az időjárás okozta erózió, mint egy kerekded, hullámos felszínét, amilyen a Szfinx is. Bár Debehen sírjának anyagát Gízában bányászták, de az nem mindegy honnan, hisz a fennsík kőbányái eltérő keménységű és korú mészkövet szolgáltattak. Debehen sírja mellett, a keleti irányban pont egy nyíltszini kőfejtő fekszik, ahonnan Kheopsz idején követ fejtettek a piramishoz.

Schoch elfelejtette megemlíteni, hogy Debehen sírja sokkal magasabb és szárazabb helyen fekszik, mintegy 420 méterrel nyugat-délnyugatra a Szfinxtől és mintegy 47-63 méterrel a tengerszint felett és mintegy 17-43 méterrel magasabban, mint a Szfinx. West később egyik cikkében egy egyiptomi geológusra hivatkozva állította, hogy Debehen sírja ugyanabból a kőzetből származik, mint a Szfinx teste (1996). Egyébként Debehen már a Mükerinosz korszak tisztviselője volt, tehát sírjának anyagát is később és más rétegből kellett kibányászni, mint a Szfinxet.

Debehen sírjának bejárata.