"Sőt, milyen hülye lehetett az a "nagy civilizáció", hogy esős korszakban helyi puha mészkőből faragta ki ezeket (Szfinx, meg állítólag a 2 templom, + Hafré piramisának alja), és otthagyta őket rohadni az esőben? Ez a rémületes nagy esők ugyanakkor semmilyen nyomot nem vájtak a Szfinx medencéjének aljába, csak a medence falába? Hafré piramis alját, ami ugyanúgy helyi mészkő, hogyan szabadították meg az "eső erodálta" nyomoktól, amik a Szfinx falán méteresek?  Tehát a külsejét ennyivel kisebbre csiszolták vagy ott már nem esett az eső? Nem volt ott semmi ilyen Hufu előtt, csak sírok és a mészkőágyba vágott aknák (többet ezekből felhasználtak)."

 

1. Milyen hülye volt a 4. dinasztia fáraója, aki az alapvetően száraz éghajlatú Egyiptom és Gíza fennsíkján vállalkozott a Szfinx projekt megvalósítására. Abban az időben, amikor már elmaradtak a nagy esőzések, a Szahara újra elsivatagosodott, az éghajlat alapvetően száraz lett, és akár egy évtized alatt is már fennállhatott a Szfinx-árok betemetődésének veszélye. Milyen hülye volt ez a fáraó, aki hihetetlen, máig nem rekonstruálható munkával megépítette a Szfinx-árok létesítményeit, majd azon rögtön javítási munkálatokat kellett rajta végrehajtani. 

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165928839&t=9000303

2. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=167025605&t=9000303

3. Az elmélet szerint a Szfinx fejét, majd esetleg a legkorábbi magtestét nem esős korszakban faragták, építették (az utolsó jégkorszak vége előtt virágzó civilizáció), hanem Egyiptom sivataggá válása előtt, amikor a gízai fennsík termő szavanna volt. Az esős időszak csak ezután jött, kb. 10500 éve, és kb. 3000 évig tartott. Lehetséges, hogy a szobor fejét a szavannás időszakban faragták ki a jardangból, majd kb. 5200-5500 évvel ezelőtt alakították ki a magtest legkorábbi részét, a megalit templomokat, naptemplomot, amikor Észak-Afrika éghajlata lényegesen nedvesebb volt (a Nílus szokatlanul magas áradásaival - ezeket szórványosan feljegyezték), ami jobban magyarázhatja a Szfinx eróziós mintázatait, de mégsem 7300-10500 éve, amikor kimondottan heves esőzések voltak jellemzőek. Ez az időszak csapadékosabb volt, ami kedvezett a mezőgazdasági termelésnek is, így egy stabilabb és termékenyebb környezetet biztosított az emberi tevékenység számára. Majd a 4. dinasztia idején faragták ki a magtest hátsó részét és a fejet újrafaragták. 

 

4. Robert Schoch elmélete szerint a Khephrén (Hafré) piramis egy korábbi építmény helyén állhat, amelynek maradványai ma is láthatók az alapjainál, a mészkő sziklaágyba faragva. Schoch és más kutatók arra hivatkoznak, hogy ezek az építészeti maradványok eltérnek a Hafré piramis többi részétől, és arra utalhatnak, hogy a helyszín korábban egy másik, sokkal régebbi építménynek adott otthont. Emellett a piramis alsó sorainak hatalmas szürke gránit kőtömbjeit az asszuáni kőbányából szállították ide. Asszuáni gránittal nagyon ősi felületeket szoktak befedni, burkolni.