"Nem hiszem, hogy tényleg létezik az az "anyag alapú világnézet", amit emlegetsz, amit "választanak" az emberek, és amiben "kiindulás" volna az, hogy "nem létezik valami nagyobb és intelligens entitás, ami felül van az anyag és a fizikai szabályok rendszerén"."

 

Én elhiszem, hogy nem hiszed, ezért ezzel a kijelentéssel nem is tudok vitatkozni.

 

Ha azt mondtad volna, hogy nem létezik az az "anyag alapú világnézet"..., akkor azt mondtam volna, hogy már pedig az emberek világról alkotott képei között létezik az általad kétségbe vont változat.

 

"A tudományos világképnek nem "alapja" sem az anyag, sem a materializmus, sem pedig az, hogy nincs Isten. Hanem a tapasztalás és a racionális gondolkodás az alapja."

 

Ez igaz, de a tudományos világkép egy szigorú szabályok által összeállított (vagy összeállt) mesterséges, steril valami, ami (az itteni hozzászólók szerint) nem ismeri a hit (nem vallási értelemben) fogalmát, úgy értve, hogy nem használja. Csak feltételez és bizonyít. Bár azon lehet vitatkozni, hogy a feltéttelez és hisz szinonimák-e.

 

Az emberek viszont a hétköznapi életben, világnézettől függetlenül, idejük túlnyomó részében tudományos bizonyíték nélkül fogadnak el, hisznek el dolgokat. Pl. ha valaki azt mondja nekik, hogy elfogyott a kenyér a boltban, akkor talán még a tudósok nagy része sem megy el, hogy meggyőződjön az állítás igazságtartalmáról. Ennek praktikus oka van, de az ember már csak ilyen.

 

"És nem hiszem, hogy akárki "választ" egy világnézetet, hanem sok egyedi elemből áll össze az ember világnézete, amiknek különböző alapjaik lehetnek az ember életében."

 

Ezzel nem is vitatkozom. Annyi világnézet van, ahány ember és mindegyik kialakulásának saját története van, egyedi elemekkel. Azonban ezeket a nézeteket viszonylag könnyű meghatározó alapok alapján csoportosítani. Ilyen alap lehet isten létezésének elfogadása vagy elutasítása.

 

A választás nem is tudatos, viszont a ragaszkodás hozzá már inkább. Ugyanis, amikor felhívják a figyelmet a választás lehetőségére egy új, gyökeresen más nézet formájában, akkor már van opciója és tudatosan választhat, hogy megtartja a régit vagy új táborba áll. Persze a világnézethez való ragaszkodásnak is praktikus oka van. Könnyebb úgy lavírozni az élet zavaros vizén, ha van néhány stabil pont, ami nem változik, mint a széljárás. Amint írtad, kisebb dolgok változnak, beépülnek, elmaradnak az ember nézeteiben, de az alap és az ahhoz való "tudatos" ragaszkodás marad. Azért van a zárójel, mert igazából nincs tisztában vele az ember, hogy miért ragaszkodik valamihez. Meg tudja indokolni önmaga számára, de ez az indok nem az igazi, tudatalattiból (ahol összeáll a világkép) származó valódi ok.

 

"Ha valaki nem hiszi el, hogy az Isten a valóságban is létezik, mert nem lát rá semmi bizonyítékot, az akkor nem jelenti azt, hogy az ő számára "kiindulás" volna az, hogy nincs Isten. És főleg nem jelenti azt, hogy "hit alapú" dolog lenne. Hanem egyszerűen csak józan ész."

 

Kicsit zavaros a gondolatmenet (nem hiszik, hogy létezik, szerintük nem létezik, de nem a nem-létezésből indulnak ki), de valóban létezik hasonló fajta. Úgy hívják, hogy agnosztikus. De léteznek ateisták is, akik szintén nem hiszik a létezését és a nem-létezésből indulnak ki.

 

A józan észről csak annyit, hogy az mindig az aktuális ismeret (elfogadott információ) halmaz függvénye. Annak idején a józan ész diktálta, hogy a Nap forog a Föld körül, hiszen saját szemükkel látták a pályát, amit leírt.

 

Minden világnézet rendelkezik saját ismeret (elfogadott információ) halmazzal, amire épülhet a józan ész.