CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

 

DOROTTYA
vagyis
A DÁMÁK DIADALMA A FÁRSÁNGON

 

Furcsa vitézi versezet négy könyvben

 

1798

 

NEGYEDIK KÖNYV
HAJNALIG

 

(folytatás)

 

Mivel tehát főként azon aggódtatok

S haddal Carneválra azért támadtatok,
Hogy kurta a fársáng ebb' az esztendőbe,
Hosszabbra szabatom azt is a jövőbe.
Előre titeket assecurállak is,
Hogy nagyobb divatja lesz a lagzinak is;
Megvőlegényellik árva nyoszolyátok,
S éh leányságtokat dosztig tarthatjátok.
És azok az ifjak, kik most csekély tűzzel
Láttatnak traktálni akármellyik szűzzel,
Jövő idén, mintha nem is ők vólnának,
Úgy nekidühödnek ők is a dámának.
Mert fiamnak, kit most hintóm oldalánál
Nyilat köszörűlni láttok a fáklyánál,
Fiamnak meghagyom, hogy minek utánna
Letett már a nyílról mind Márs, mind Diánna,
S frater Schwartztól fogva⁷⁸ ezek az istenek
Kézív hellyett puskát, flintát szerzettenek:
Hányja el nyilait, tegzét, számszeríját,
Tanúlja meg ő is az artillériát;
Rakja körűl övét apró mordályokkal,
S lőjje az ifjaknak szíveit azokkal;
Sőt akiknek nagyon kemény a zúzzájok,
Baka-mangaléttal lövöldözzön rájjok;
Vágott golyóbissal, tirolisi struccal
Szálljon szembe holmi makacsabb kuruccal.
Annyi lesz a sebhedt minden palotában,
Mint az invalidus katonák házában.
De mégis, ha látom, hogy a lövöldözött
Szívek sem keresnek írt a dámák között,
Vagy pedig sebjeket titkon gyógyíttatják,
És a leánykérést mind csak elmúlatják:
Béhozom szokásba (sok már csinálja is),
Hogy legényt megkérni merjen a dáma is.
És ha a legénység mégis durva lenne,
S a kérő leányhoz hozzája nem menne:
Lehozom az égből Júnó⁷⁹ virágjának
Magvait, s kiosztom minden leánykának;
Tudom, hogy lábrakap a dáma-világban
Jobban, mint a krumpli már Magyarországban.
Addig is, mivelhogy a leányéletnek
Legnagyobb únalmát a párták tétetnek:
Kimennek szokásból lassanként azok is,
Sőt lyányfővel járnak még az asszonyok is,
Itt van egy fő nimfám, ki a nagy világban,
A mai dámák közt lábra kelt hívságban
Mindenhatóságát olly nagyra terjeszti,
Hogy a fél világnak könnyen eszét veszti.
Ő az, ki a régi nemzeti ruhákat
Paraszttá, és korccsá tészi a dámákat.