Te még csak el sem gondolkodsz azon, hogy mi már réges-régen elgondolkodtunk mindazokon a lehetőségeken, amelyeken ti itt felvetettetek. Ezek a próbálkozások csak nektek újak, mint ahogy az újszülötteknek új minden vicc.
"ha feltetelezzuk, h van eter es ha feltetelezzuk, h a feny sebessege igazodik az eter fizikai allapotahoz (hasonloan, de mas okbol, mint ahogy igazodik az atomos anyagok szerkezeti tulajdonsagaihoz) akkor a hullamhossz eltolodas abbol adodik, h a kibocsajtas helyen levo eternek masok a parameterei, mint a detektalas helyen. vagyis mas az indulo es erkezo sebessege."
"A fény elektromágneses hullám. Ez azt jelenti, hogy az elektromágneses mező hullámzása. Nem kell ehhez anyagi közeg."
Ez bizony tényleg nagy marhaság. Einstein ezt írta:
"...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne s fény..."
Már a prófétádnak sem hiszel?
Vajon miért ezt írta Einstein? Nem pedig azt, hogy nem kell hozzá anyagi közeg?
Meg tudod ezt magyarázni?
A másik probléma az, hogy a az elektromágneses mezőnek azt nevezzük, ahol mind az elektromos, mind pedig a mágneses mező jelen van. Csakhogy a fény ott is terjed, ahol sem elektromos mező nincs jelen, sem mágneses mező nincs jelen. Az égitestektől távol, ahová az égitest mágneses mezeje nem ér el, és elektromos mező sincs, a fény ott is terjed.
Ezt meg tudod magyarázni? Ugye nem?
Azonban a fényközeg jelen van mindenütt, ezért képes a fény terjedni mindenütt, még az égitestektől távol is. Ezzel meg is bukott az gyengécske elméleted.
ha feltetelezzuk, h van eter es ha feltetelezzuk, h a feny sebessege igazodik az eter fizikai allapotahoz (hasonloan, de mas okbol, mint ahogy igazodik az atomos anyagok szerkezeti tulajdonsagaihoz) akkor a hullamhossz eltolodas abbol adodik, h a kibocsajtas helyen levo eternek masok a parameterei, mint a detektalas helyen. vagyis mas az indulo es erkezo sebessege.
a ket 'ha' feltetel teljesulese azt is magyarazza, hogy miert merunk a foldon mindig azonos em hullam sebessegeket, fuggetlenul, h honnan jon az.
nincs szukseg allandok bevezetesere, sem gravitacios, sem fenysebesseg, sem toltesek egyenlosege, sem gravitacio - elektrosztatikus egyensuly, se sotet anyag, se tavolhatas, se.... se .... se....
minden parametert az eter onmaga allit be, az aktualis allapota szerint.
ez az allitas illetve a ket 'ha' egyertelmuen magyarazva van az elmeletemben.
"Ha nem lenne fényközeg, akkor a fényhullám nem tudna terjedni, sőt még csak nem is létezne."
Marhaság.
A fény elektromágneses hullám. Ez azt jelenti, hogy az elektromágneses mező hullámzása. Nem kell ehhez anyagi közeg.
"Ugyanúgy, ahogyan hang sem létezik légüres térben. (Pl. a Holdon)."
Mivelhogy a hang egy anyagi közeg hullámzása. Persze, hogy kell hozzá egy anyagi közeg.
"A relativitáselmélet éppen az a kiinduló ötlete, hogy fényközeg nem létezik."
Nem.
A relativitáselméletnek kettő posztulátuma van: minden inerciarendszer egyenértékű, és minden inerciarendszerben a fény vákuumbeli sebessége pontosan ugyanannyi, ahogyan az a Maxwell-egyenletek hullám-megoldásából kijön.
Nem foglalkozik semmiféle "fényközeggel".
"Eszerint a fény csak úgy a nagy semmiben terjed, vagyis a semminek a hullámzása."
Nem.
A fény az elektromágneses mezőben terjed, az elektromágneses mező hullámzása.
"A relativitáselméletből Einstein szándékosan hagyta ki a fényközeget.
De 15 év múlva rájött, hogy hülyeséget csinált."
Se az első, se a második állításod nem igaz. Ez csupán a te személyes nünüke téveszméd.
Ez nem Scifi. Te még nem hallottál példáúl arról, hogy Nevadában, - Ha jól tudom , balesetet szenvedett egy ilyen égijármű. és az utasait lefagyasztották?
"Milyen kisérlettel tudod megállapítani, hogy van-e fényközeg vagy nincs..?"
Ha nem lenne fényközeg, akkor a fényhullám nem tudna terjedni, sőt még csak nem is létezne.
Ugyanúgy, ahogyan hang sem létezik légüres térben. (Pl. a Holdon).
"Relativitás elméletben ez miért kap szerepet?"
A relativitáselmélet éppen az a kiinduló ötlete, hogy fényközeg nem létezik. A relativitáselmélet legfontosabb ismérve, hogy nem kapott benne szerepet a fényközeg. Eszerint a fény csak úgy a nagy semmiben terjed, vagyis a semminek a hullámzása. A relativitáselméletből Einstein szándékosan hagyta ki a fényközeget.
"Miller egy pontosabb méréssel kimutatta a napi ingadozást is."
Amint az a fizikában közismert, Miller kísérlete nem mutatott ki semmiféle valós ingadozást, hanem csak a saját hibás adatfeldolgozási eljárásainak áldozata lett.
Ez minden kísérletező rémálma!
Félrevezetik, óvatlanná teszik a saját előfeltevései, s valódi effektusnak vél egy szisztematikus adatsodródást, amit akaratlanul, de voltaképpen ő maga állított elő azzal, hogy hibás statisztikai módszerekkel dolgozta fel a mérési adatsorozat apró véletlenszerű szóródásait:
