A 2008-09-es válság klasszikus hitelválság volt. A magára hagyott (a piac majd megoldja) pénzügyi szektor a volumen bűvöletében boldog, boldogtalannak hitelezett.
A pénzügyi szektor pontosan az állami szabályozás nyomására kezdett boldog-boldogtalannak hitelezni (Fannie Mae - Freddie Mac).
Nem fogadom el, hogy ezt nem lehet ésszerű keretek közé terelni, ha a származékos és valós fedezettel nem rendelkező tőke-áttétes ügyleteket nagyon erőteljesen lekorlátoznák, a 2008-as válsághoz hasonlók ki sem alakulnának, a buborékok sokkal embrionálisabb állapotban már kipukkannának.
Advo, ne égesd már magad! Legalább a guglit használhatnád.
A 2008-09-es válság klasszikus hitelválság volt. A magára hagyott (a piac majd megoldja) pénzügyi szektor a volumen bűvöletében boldog, boldogtalannak hitelezett. Ennek a forrását pedig értékpapírosították, hogy kikerüljön a banki mérlegekből, különben a tőkemegfelelési mutatók leromlottak volna, és a szabályozó hatóság lépett volna. Az értékpapírosított hiteleket pedig összekeverték mindenfélével. Lakáshitelek, hitelkártya adósság, vállalati kötvények, állampapírok kerültek egy alapba, majd ezen alapokat is összekeverték, és már a szülőanyjuk sem tudta átlátni a kockázatokat. Ez a hitelbuborék pedig nyomta felfelé az ingatlanok árát. A csúcson már nem hogy önrész nem kellett egy lakáshitelhez, hanem még a hitelfedezeti értéken felül is folyósítottak, úgyis fel fog menni az ingatlan ára, és az jó lesz berendezni. Ezt mérnöki szemmel nem láthattad előre, nem tudtad volna szabályozni. Ugyanis a hitelpiaci válság a kreatív pénzügyi szektor által kitalált termék felfuttatása miatt robbant ki.
A tőkeáttétes pozíciók az 1997-es távol-keleti válságot okozták.
A gazdasági életet nem a racionalitás szabályozza. Ha így lenne, nem lenne konjunktúra, dekonjunktúra, gazdasági ciklusok. A gazdaságot valójában két lelki tényező vezérli: a kapzsiság és a félelem.
"Alapvető tétel, hogy a gazdaság működése végeredményben az egyének döntésein múlik, és azt is tudjuk, hogy az egyének leginkább irracionálisan döntenek."
Az egyének egy része dönt irracionálisan (ja, és akkor, ha hagyják neki..), ugyanakkor a törvényszerűségek a gazdaságban is működnek, és ami abszurd és fenntarthatatlan, az be is dől. Mindig. Csak sokszor nem hamar, sőt, megesik, hogy egész sokáig elvannak nyilvánvaló anomáliák, és akik ezeket éles szemmel kiszúrják és értik, akár jól kereshetnek is rajtuk (mint a Sorosördög is).
Ettől még hosszú távon MINDIG érvényesül a racionalitás, csak minél tovább húzzuk ezt, annál nagyobbat fog szólni... A 2008-as válságot közhelyes, hogy előre lehetett látni, és meg is lehetett volna akadályozni megfelelő szabályozókkal - de az érintetteket semmi más nem érdekelte, mint az, hogy itt és most még lóhalálában megszedjék magukat - mások kontójára.
Nem fogadom el, hogy ezt nem lehet ésszerű keretek közé terelni, ha a származékos és valós fedezettel nem rendelkező tőke-áttétes ügyleteket nagyon erőteljesen lekorlátoznák, a 2008-as válsághoz hasonlók ki sem alakulnának, a buborékok sokkal embrionálisabb állapotban már kipukkannának.
Abban viszont nem csak egyetértek, de egyenesen hosszan ki is fejtettem, hogy a legjobb szabályozás sokszor pont az lenne, ha nem piszkálnának bele állandóan mindenbe, példának okáért, ha Magyarország dicső kormánya 2010 tavaszán elment volna 14 éves fizetetlen szabadságra, és konkrétan nem csinált volna semmit (a hivatalok a meglévő szabályok mentén természetesen akkor is tették volna a dolgukat, az ország pont ugyanúgy működött volna tovább) - akkor ma nagyon látványosan előbbre lennénk... Mert amit csináltak, az legalább háromszor, de inkább tízszer annyi kárt okozott, mint amennyit hozott az, ami jól sült el...
Könyvelők-jogászok sosem tanultak szabályozástechnikát. A pozitív-negatív visszacsatolás, a holtidő, a stabilis-instabil szakasz fogalmát sem értik és nem is tudják értelmezni, egy PID szabályozás emlegetését pedig vélhetően szitkozódásnak értelmeznének..
Mégis szerte a világon ilyen emberekre van bízva a gazdaságok irányítása.
Ez elég pökhendi, és ostoba duma advó. Tőled azért vmi színvonalasabbat várnánk.
Alapvető tétel, hogy a gazdaság működése végeredményben az egyének döntésein múlik, és azt is tudjuk, hogy az egyének leginkább irracionálisan döntenek. Ezért aztán aki mérnök aggyal azt hiszi, a gazdaság úgy működik, mint egy bonyolult de mégis racionálisan viselkedő gőzgép, az alapvetően téved.
Szintén téved, aki azt hiszi a gazdaságot irányítani kell és ha nem elég jó az eredmény, akkor nyilván az irányító nem egy okos mérnök hanem egy buta közgizda.
Jó sok mérnök-közgazdászt láttam már ebben a csapdában, amibe könnyű beleesni, pláne hogy a közgazdaság-tudomány matematikai modellekkel dolgozik.
Asszem a téma egyik legjobb összefoglalóját a Mátrixban láthatod, amikor Neo találkozik a tervezővel, zseniális jelenet.
Csak ez előbb-utóbb oda vezet, hogy a vezetés megöli azt a szervezetet, aminek a fejére nőtt...
A gazdaságban ez kevésbé eklatáns, mivel a cégek "jönnek-mennek", a túl nagyra nőtt és túlbürokratizálódott nagyvállalatok általában végül hanyatlásnak indulnak, és vagy sikerül őket újra gatyába rázni (jellemzően óriási leépítések közepette, ami nem ritkán a vezetési hierarchiákat érinti a legjobban), vagy csődbe mennek, megszűnnek, beolvadnak másokba, akik észszerűbben működnek.
Országoknál jóval hosszabb a vergődés. És azért vegyük már észre, hogy a történelem összes bukott államát mindig a saját vezetése tette tönkre, és ma is a legnormálisabban pont azok az országok működnek, ahol a legkevésbé ugat bele a vezetés mindenbe...
Lesz a fenét. Oroszország katonailag annyira képes a valóságban, amit most látunk Ukrajnában. Még őket sem tudják legyőzni, ha kapnak némi segítséget a NATO-tól.
Az atomfegyverei meg csak arra jók, hogy saját magát biztosan meg tudja védeni - bár nem kizárt, hogy arra sem.
Ezt majd az utókor dönti el, de nagyon könnyen lehet, hogy a végső történelmi bukásukat látjuk éppen. A feudális középkorra volt jellemző, hogy egy ország erejét főképpen a nagysága, népessége adta. Ők akkor voltak a "csúcson", Oroszország valójában a felvilágosodás kora óta folyamatosan hanyatlik és marginalizálódik. Még a szovjet-érában is ez folytatódott.
Mert ezek az áldott, békés ruszkik mindig csak a Nyugat ármánykodására reagálnak. Maguktól nem is tudnának gonoszok lenni. De mit tehetnek, ha erre kényszeríti őket a gonosz Nyugat!
Nem megszokás kérdése - ez egy csapdaszituáció, mert bármilyen komolyabb hierarchiáról is legyen szó, a hierarchia bármiféle változtatásáról szóló döntést pont annak a csúcsán lévők hozhatnak csak meg (de legalábbis nélkülük az nem kivitelezhető).
Ők meg nem fognak olyan döntéseket hozni, ami számukra előnytelen.
A rendszerváltás után tönkrement cégeknél számtalan esetben lehetett látni, hogy a termelés rég befulladt, a gyárat bezárták, de facto már nem termelt semmit, de az irodák és a felsővezetés a meglévő vagyonelemek feléléséből még évekig ott nyüzsgött és csinálta a nagy büdös semmit (nem ritkán nem kis fizetésekkel) - míg végül tényleg el nem fogyott minden...
Én nem érzek propagandát - senki nem hirdeti, hogy legyél meleg/leszbikus, és ha hirdetnék is, sem lennének vele beljebb. Akiben nincs meg a hajlam, annak nyomathatnák napestig...
A felsővezetésekre tényleg nem nagyon van szükség a nagy cégeknél. Gyakorlatilag egyik napról a másikra le is cserélhetők. Mint a kormányok. Lehet, hogy tényleg csak megszokásból tartjuk őket. :)
Ácsi, én nem mondom azt, hogy nem kell kormányzat - de azt igen, hogy sokkal-sokkal kisebb politikai-kormányzati apparátusok kellenének, és sokkal kevesebb dologba kellene beleszólniuk.
Amúgy meg még jó, hogy mindenütt lesznek kormányok-politikusok - bármi olyan horderejű változás, amit én itt emlegetni szoktam, az súlyosan sértené a kialakult politikai elitek személyes egzisztenciális érdekét, és ugyebár az egészről a döntés végül is az ő kezükben van. Szerinted fognak hozni olyan döntést, amivel leépítik saját magukat?
Egyfelől valójában nem is annyira primitív dolog, túl sok külső ingerre kell folyamatosan reagálni - másfelől meg én sem arról beszéltem, hogy a menetrendszerinti busz sofőrjére nincs szükség, hanem arról, hogy adott esetben a busztársaság vezérigazgatója, annak staffja meg felsővezetése csak egy dísz, aki igazándiból már két éve nem csinált semmi érdemit és hasznosat...
A buszvezető tudja a dolgát, annyira, hogy sokszor itt vidéken este hazaviszi a menetrendszerinti buszt és a háza előtt parkol, aztán hajnalban onnan indul, és egész nap kering a menetrendnek megfelelően, ha tankolnia kell, karbantartásra van szüksége, bemegy a telephelyre és a műhely megoldja, ha pedig a menetrenden kell valami okból változtatni arra ott van a forgalmi csoport, és megteszi.
Az elnök-vezérigazgatónak "stratégiai döntéseket" kellene hoznia - csak bizony az a jellemző, hogy ilyenek hónapszám nincsenek... És ezen a ponton jön, hogy igazolnia kell saját légjogosultságát, és kezd beleugatni mindenbe, amitől semmi sem lesz jobb, sőt...
Vagy ott vannak a hipermarketes polcmenedzserek, akiknek igazolniuk kell saját létüket (és a tényleges munkát végző polcfeltöltőkét, pénztárosokét meghaladó fizetésüket), ezért megállás nélkül tök fölöslegesen átrendezgetik a polcokat, máshová dugdossák a termékeket, nehogy megszokd és megtaláld azokat - a forgalmat már rég nem növelik, csak bosszúságot okoznak és munkaerőt kötnek le - kezdik is őket lassan végre mindenütt leépíteni és hagyni békén, ami működik...
Azt látom hogy szeretsz filozofálni, illetve eddig is láttam már. :) De érdekes módon a Világon mindenhol vannak kormányzatok, van politikai rendszer, te most "feltaláltad" a politikamentes rendszert. :)
Az autóvezetés elég jó példa erre, pedig egy társadalmi-gazdasági rendszerhez képest az egy primitív dolog, mégsem működik normálisan emberi beavatkozás nélkül.
Azért nem igen veszed észre a csapdát az érvelésedben - jó, mondjuk igazat adok neked, de akkor meg egyáltalán mi a fene szükség van a vezetésre, kormányra???
A valóság tényleg nagyjából ez egyébként: bár nyilván szükség van egy konkrét és egységes vezetésre, de ennek permanens megléte a valóságban sokkal inkább káros mindenhol, mint hasznos. A pőre valóság az, hogy egy szervezet, egy vállalat, egy hivatal, EGY ORSZÁG normál hétköznapi működéséhez SEMMIFÉLE KORMÁNYZATRA-VEZETÉSRE sincs szükség.
Megvannak, korábban kidolgozásra kerültek a szabályok, protokollok, amelyek alapján dolgozni kell, megvannak a célok, a gépezet minden gond nélkül elmegy magától.
A vezetésre akkor van szükség, ha a normál ügymenetbe sehogy sem beilleszthető kivételek fordulnak elő (évszázadok alatt kialakult protokollok mellett ilyesmi elvétve fordul elő, még a covid-válság sem kellett volna, hogy ilyen legyen, a szokásos pandémiás protokollok és gazdasági szabályozók mellett bármiféle főnökség nélkül, jóval kisebb felfordulás mellett lefuthatott volna!!) - illetőleg a legfontosabb feladata a vezetésnek a VÁLTOZÁSOK KIDOLGOZÁSA, az irány, a szabályok szükséges (ha valóban szükséges/értelmes/célszerű) változtatása lenne.
A rohadt nagy baj ott van, hogy ha tényleg úgy működnének a dolgok, ahogy kell - akkor ez nagyon, de nagyon kevés munkát ad nagyon kevés embernek. Igazándiból egy országgyűlésnek legfeljebb havonta egyszer kellene egy napra összegyűlni, mert nagyjából akkorra van valóban annyi tényleges megbeszélni való, amivel már értelmesen van mit foglalkozni, egy normálisan működő békés országban meg egy kormánynak nagyjából egy-két-három hetente volna egy napnyi munkája, amikor van is némi elintézni való, de igazán fontos, lényeges, valami hasznos változásra vivő döntést évente néhányat, ha tud hozni, szerintem jól bejáratott országokban simán lehetnek olyan békeévek, hogy konkrétan egyet sem...
És ha ezen idő alatt nem is lenne egyáltalán kormány, azt sem venné észre a kutya sem, sőt, így lenne jobb mindenkinek, végre tehetné mindenki a dolgát ahelyett, hogy örökösen beleugatnak dilettánsok...
Ezzel szemben már egy nagyvállalati szinten is az van, hogy a mindenféle vezetések megállás nélkül totálisan fölösleges kimutatásokat meg jelentéseket gyártanak, és még ennél is fölöslegesebb napi értekezleteken tárgyalják ki a nagy büdös semmit - ugyanis egyszerűen nincs valós tennivalójuk, és végül kényszeres és szükségszerű módon gyártanak maguknak munkát, ami rendre oda vezet, hogy minden rosszabb lesz, mint ha ők nem is lennének...
A történelem nagy részén nem kis részben pont azért voltak állandóan háborúk, konfliktusok, mert a vezetést/kormányzatot jelentő arisztokrácia értelmes tennivaló hiányában egyszerűen nem tudott mit kezdeni magával, és produkált magának "tennivalót", igazolandó saját létjogosultságát...
Magyarországon a rendszerváltás óta a mindenkori kormányai évi 1-2%-ot fognak minimum vissza a lehetséges saját potenciális növekedési ütemünkből a puszta létükkel, és a totálisan fölösleges mindenbe belenyúlkálásukkal, amire viszont kényszerítve érzik magukat, mert igazolniuk kell saját - egyébként alig-alig létező - létjogosultságukat...
Egy valóban jó szabályozási körhöz az is hozzátartozik, hogy amikor a paraméterek olyanok, akkor a szabályozó nem küldözget semmiféle korrekciós jeleket sehová, meg az is, hogy nagyon finom elmozdulásokra arányosan kicsiny jelekkel reagál, vagy, ha tudott, hogy a szakasz önmagában stabilis, és úgyis beáll hamar egy új egyensúly picit más, egyébként szintén megfelelő munkapontban, akkor megint csak semmit... Ezzel szemben mai világunkban a kormányzás valahogy úgy néz ki, mint a szatirikus rajzfilmek világában egy erőmű, repülőgép kontrollja: lázas igyekezettel összevissza tekergetnek majmok minden gombot mindenfelé, elvégre messziről is látni kell, milyen fontos, elfoglalt nélkülözhetetlen valakik ők...
Szépen körbeszopkodták egymást, majd megszólalt a basi:
Videóüzenetben szólalt fel Orbán Viktor a Vox spanyol szélsőjobboldali párt EP-választási gyűlésén. A magyar kormányfőn kívül még Giorgia Meloni olasz kormányfő, Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője, illetve Javier Milei argentin elnök is felszólalt.
Orbán üzenete ez volt az Euractiv szerint:
Kedves spanyol barátaink, nekünk hazafiaknak el kell foglalnunk Brüsszelt
A miniszterelnök „a tömeges illegális bevándorlást elszabadító” és „a gyerekeinket gender propagandával mérgező” Brüsszel elleni „nagy közös csataként” jellemezte az európai választást. Orbán Viktor a Vox politikusait és aktivistáit „elkötelezett harcosoknak” nevezte, akik „újra naggyá teszik Európát”.
Orbán szerint a VOX politikusai „elhivatott harcosok”, akik segíthetnek „újra naggyá tenni Európát”. Orbán Viktor ezzel Donald Trump volt amerikai elnök „Make America Great Again” kampányszlogenjére utalt.
--
mondja ezt valaki, aki BÉKÉT! akar.
Nem.
Lófaszt akarja ő a békét. A szarkavarásban lehet előrébb jutni és ő kavarja is.
Egy szétesett unió, és putler rárecskáz majd mindenkire, minden jobboldali szarkavaró legnagyobb örömére. Újra lehet majd orosz gázt meg olajat venni, mindenkit is kézivezérelhet majd a lehallgatásokkal a ruszki és közben zsebre teszi a milliárdokat.
Sem az orosszal, sem a magyarral, sem egyéb idióták által vezetett országgal nem szabad egyezkedni, csak akkor, ha az a kártékony vezetés eltakarodott a picsába. Ha egyezkedsz, ő kerül nyeregbe és mégnagyobb lesz a pofája.
Magam szerszámgép területen állítottam be hajtásokat.
A gép két századmilliméter pontossággal dolgozott. Ha rosszul állítottam be a tangely hajtását, akkor az a szán úgy dolgozott, hogy kb. 5 centiméter hosszban, ahogy csak bírt, ide-oda járt, folyamtosan lengett. Az ideális helyzete körül lengett, átlagosan ott is volt, de munkadarabot már nem volt képes megmunkálni, mert eltörte volna a szerszámot mint a szél. Ezt csinálja a Basi.
És be lehetett úgy is állítani, hogy mereven kövesse az ideális pályát, és a legkisebb hibára visszaálljon, akár nagy kitérítő erő ellenére is (szerszám behatolt az anyagba) az ideális helyzetbe. Ezzel a beállítással képes volt nagyon pontosan dolgozni. Ezt a beállítást kellene minden kormánynak elérni, tehát a stabilitást megőrizni nagy kitérítő erők ellenére is.
Erről beszél Advo.
(De alapvető fizika is a négyféle egyensúlyi helyzetből a stabilis, ami igyekszik a kirértő erő ellenében vissztéríteni a tárgyat az egyensúlyi pontra.)
A folyamat nem túl bonyolult, a jóslóereje pont 100%: Mindenféle 80%-os mentális/szellemi állapot alatti emberek elkezdik gyártani a konteókat, ezzel aztán meglehetősen nagy létszámú és bizonyos szempontból egyre homogénabb csoportot alakítva ki maguk közül. Az, hogy kiröhögik őket, folyamatosan erősíi a csoportösszetartást.
Ezt élelmes gazemberek nem csak észlelik, de ki is használják. A világ minden részéről összegyűjtött, gondosan szűrt információkkal táplálják a csoportot, akikben egyre jobban erősödik a "Na ugye, hogy megmondtuk!" érzés. A táplálóknak könnyű dolguk van, hiszen pontosan azt írják, mondják, láttatják, amit a csoport hallani akar, ráadásul ezzel azt az érzést erősítve bennük, amire vágynak, nevezetesen, hogy nem sérült/tudatlan emberkék, sőt, ők a normálisak.
Na most, hiába is mondod el/próbálod bizonyítani nekik, hogy megvezetett emberek, hiszen ezzel a hitüket és az összetartó erejüket vennéd el, az pedig nem lehet, hogy hiába gyalogoltak olyan sokat szívért, észért és bátorságért.
A dolog logikája persze arról szól, hogy a valóban normálisak ezerféle egymással is ütköző véleménnyel rendelkeznek a világról, százezer forrásból. Ennek a csoportnak erre sem szüksége, sem igénye nincs, nekik remekül megfelel pl. a KESMA, ami maga a jelenség megtestesítője, szubsztanciája.
Nem vitatom, de ha népességre vetítjük ki, az USA 409 Nobel-díja arányosan rosszabb pozíciót jelent, mint Magyarország 15-je (333 milliós lakosság a tízmilliót sem elérővel szemben).
Ööö, ha jól emlékszem, még abban sincs konszenzus hogy az úgynevezett GDP adekvát mérőszám-e. :) Mit is kéne szabályozni és mivel? Mán persze azon túl, hogy Orbán egy geci és lopnak is.
Orosz győzelem után pedig az EU-nak nemigen lesz más választása, mint valahogy pacifikálja az oroszokat
Orosz győzelem után még komolyabban kell venni az orosz veszélyt és visszatérni a hidegháborúhoz, addig, amíg újra belefulladnak a saját taknyukba. Utána lehet pacifikálni.
